Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-29 / 35. szám

35fik szám. N Y I R V I D É K 1909. augusztus. 29. 5 Igazolni, iparkihágást követ el es vele szemben h törvény szerinti fokozatos pénzbírság fog alkalmaztatni. . A teiiaiási határidőn túl szerződietett tanuiók azonnal beirandók, kivételt kepeznek a február 1-eje után felfogadottak, kiknek jövő tanévre köll beiratkoniiok. Azon iparosmesterek, kiknek több tanulójuk van, saját érdeküknek tesznek eleget, ha azokat egyszerre Íratják be s ez altal lehetővé teszik tanulóiknak oly módon leendő beosztását, ho^y a műhelyből ne egy napon vonassanak el. E-yebekben az 1884. évi XVII. t.-c. 62, 82 es 157. §§-ait ajánljuk az érdekelt iparosmes erek figyelmébe, melyek a tanulok ellenőrzőkönyvében is közölve vannak. Nyíregyházán, 1909 augusztus 28. Az igazgatóság. Értesítés. A nyíregyházi róm. kath. iskolában a behatások szeptember 1, 2, 3, 4, 6 és 7-én délelőtt 9 órától 12-ig tartatnak, mely alkalommal a tankötelesek szülőikkel vagy gyámjaikkal az igazgatótanitónál jelentkeznek, majd Osztálytanítójuknál iratkoznak be; kinek „Értesitő"jüket más iskolából jött tanulók előző tanévi bizonyítványaikat atadják. Negy kor. tandij s 30 fillér a tanitoi nyugdijalapra az igazgatótanitónal. egy korona beiratasdij, uj tanulók r. széről Értesítőre 20 fillér az osztálytanítónál azonnal fizetendő. Kik tandij elengedésre igényt tartanak ez iránt az iskolaszékhez címzett kérvényeiket beiratásnál az igazgatótanitónak adják át. Az ismétlő tankötelesek szeptember, október, április, május ós junius hónapokban vasárnap délelőtt 10 órától 12-ig, téli hónapokban ezenkívül vasárnap délután 2—3 ig és szerdán délután 2—4-ig kötelesek iskolába járni. A mindennapi tanulók előadása szept. 9-én V28 órakor istentisztelettel, az ismétlő tanulók előadasa szept. 12 én délelőtt 10 órokor veszi kezdetét. A kik tanköteles gyermekeiket vagy gyámolijukat fenti napokon beíratni elmulasztják, a tanítási napokon előadásokra rendesen nem küldik s ezen elmulasztásaikat kellő időben nem igazolják, hónaponként kétszer 3-án és 17-én büntetés végett a város hatóságához bejelentetnek. Nyíregyházán, 1909. augusztus 28. Az igazgatóság. A közs. és körjegyzők egyesületének k

özleménye. Meghívó. a Szalolcsvármegjei községi és körjegyzők Egyesületének f. évi szeptember hó 14 napján Nyíregyházán, a vármegyeház kistermében d. e. 10 órakor tartja rendes őszi közgyűlését s ezt megelőzőleg délelőtt 9 órakor választmányi ülését. Tárgy. 1. Elnöki jelentés. 2. Jövő évi költségelőirányzat felülvizsgálata. 3. Belügyminiszterileg jóváhagyott egyleti uj alapszabályok bemutatása. 4. Tagdíj hátrálékok behajtása, bevehetetlenségek leírása. 5. Orsz. központi Egyesület uj alapszabályainak tervezete. 6. Jegyzői nyugdíj ügy országos egyöntetű rendezése tárgyában 552. Bgy. vármegyei véghatározat tárgyalása. 7. 7839/1909 K. sz. alispáni felhívás MarosTorda vármegye fenti ügyben hozott határozata tárgyában. 8. Győrvármegye jegyzői egyesületének átirata a jegyzők sérelmeinek orvoslása tárgyában. 9. Délmagyarországi közművelődési egyesület indítványa. „Községek országos Takarékpénztára"- czimü részvénytársaság alakítása tárgyában. 10. Békésvármegye jegyzői egyesületének fenti tárgyban didolgozott alapszabály tervezete. 11. Brüller János ságvári jegyző kérelme, Balikó Gyula özvegye s árváinak segélyezése tárgyában. 12. „ Rendőrségi Lexicon" czimü irodalmi vállalat pártolása. 13. Özv. Angyalossy Pálné köszönő levelének bemutatása. 14. Uj egyleti tagok felvétele. 15. Orsz. központi egyesületi közgyűlésre, kiküldöttek választása. 16. Esetleges indítványok. Minthogy a tárgysorozat 3. pontja alatt bemutatandó jóváhagyott uj alapszabályok 8. §. szerint a főjegyzők évi 8 korona, segédjegyzök 4 korona, gyakornokok 2 korona, tagdíj megfizetésére köteleztetnek évenkénti julius hó l-ig s ez évre tagdíj befizetve alig lett, annyira — hogy Egyletünk kiadásai e miatt nem fedezhetők, tisztelettel kérjük a tagdijaknak Simák István e. pénztárnok (Napkor) kezéhez leendő befizetését, hogy a kényszer behajtás kellemetlenségeitől t. kartársaink meg legyenek kímélve. Gyüre, 1909. évi augusztus 21-én. Tóth Gyula Tóth József e. főjegyző. e. elnök. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Rendkívüli közgyűlés. A szeptember hó 2-dikára összehívott vármegyei rendkívüli közgyűlés 179 pontból álló tárgysorozatából közöljük itt a következőket: Háromszékvármegye közönségének átirata az 1874. XXXIII. t.-c. 2. §-ában biztosított .régi jogosultság" címen gyakorolt képviselőválasztói jognak az alkotandó uj választói törvényben továbbra is fenntartása érdekében a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt. Fejérvármegye közönségének a takarmány kiviteli tilalom elrendelése tárgyában kelt átirata. A vármegye alispánja a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a nagykálló—érmihályfalvai h. é. vasutak segélyezése tárgyában kiadott leiratát bemutatja. A vármegye alispánja a kisvárda—nyirbaktai és a Nyiregyházavidéki kisvasutak buj— balsai szárnyvonalának kiépítésére felajánlott 120,000 korona összegnek kölcsön nyújtása tekintetében egyes pénzintézetek által beadott ajánlatokat bemutatja. A vármegye alispánja a székház nagytermében elkészített fütő rácsok és csillárok szállítására vonatkozó szerződést bemutatja. Alispáni jelentés a tiszadobi emlékmű felavatási ünnepélyére meghívott törvényhatóság képviseltetéséről. Nyirbakta és Lórántháza községek képviselőtestületeinek a kisvárda—nyirbaktai h. é. vasút segélyezése tárgyában hozott határozatai. Vencsellő község képviselőtestületének a Nyiregyházavidéki kisvasutak buj—balsai szárnyvonalára megszavazott összeg felvételének megtagadása és a segélyezés visszavonása tárgyában hozott határozata. Gáva község képviselőtestületének a Nyiregyházavidéki kisvasutak buj—balsai szárnyvonala segélyezése tárgyában hozott s Andó Sámuel és társai által megfelebbezett határozata. Nyíregyháza r. t. város képviselőtestületének a Sóstó-fürdő kiépítése tárgyában hozott s ezzel kapcsolatosan az építkezésre szükséges 300,000 korona kölcsön felvételére vonatkozó határozata. Nyíregyháza r* t. város képviselőtestületének a Sóstó-fürdői építkezések tervezeti, épités vezetési és műszaki ellenőrzési munkálatai díjazása tárgyában hozott határozata. Nyíregyháza r. t. város képviselőtestületének tűzoltói laktanya átalakítása és városi villamos tűzjelző berendezés tárgyában hozott határozata. Kisvárda község képviselötest. 1.350,000 korona összeg kölcsönvétele tárgyában hozott s Reisman Hermán és társai által felebbezéssel megtámadott határozata. Demecser község képviselőtestületének községháza és jegyzői lakás építése tárgyában hozott határozata. Nyírbátor község képviselőtestületének a községi főjegyző személyi pótlékának megállapítása tárgyában hozott s Petróczy János által felebbezéssel megtámadott határozata. Oros község képviselőtestületének 46000 korona kölcsönnek iskola építési célokra való fölvétele tárgyában hozott határozata. Nyirbogdány község képviselőtestületének a községháza és községi óvoda építése tárgyában hozott határozata. Nyirmada község képviselőtestületének a községháza és jegyzői lak építésének vállalatba adása s a vállalati szerződés jóváhagyása tárgyában hozott határozata. Eszeny község képviselőtestületének községháza, jegyzői lak és ménistálló építése tárgyában hozott határozata. Nyíregyháza város képviselőtestületének az osztrák magyar bank számára eladott ingatlan tárgyában hozott határozata. Nyirábrány községnek közlegelö terület vásárlása tárgyában hozott határozata. Őr községnek községháza építése tárgyában hozott határozata. Vaja községnek községháza építése tárgyában hozott határozata. A nyíregyházi „Erzsébet" kórház igazgatóságának kérelme uj osztály orvosi állás szervezése s ennek folyományaként egy alorvosi állás megszüntetése tárgyában. A nyíregyházi Erzsébet- és kisvárdai közkórház igazgató főorvosainak előterjesztése a kórházi alkalmazottaknak betegség esetére való biztosítása tárgyában. A nagybákai körjegyzőséghez tartozó községeknek a kisvárdai járáshoz átcsatolása tárgyában hozott határozatai, — A gazdasági egyesület jövő évi jubiláris kiállításának erdészeti, vadászati és halászati szakosztálya e hó 28-dikán délelőtt 10 órakor, JRépászky István mándoki uradalmi felügyelő elnöklete alatt ülést tartott a vármegyeháza ki-termében. Jelen voltak: Márton Sándor kir. erdőtanácsos Nagykárolyból. Balogh György nyirbaktai uradalmi erdész, ifj. Kállay András, Szomjas Gusztáv, Jánószky Endre gazd. tanácsos, Stappel Béla kiállítási biztos és Szikszay Sándor gazd. egyesületi titkár. Az ülésen részletesen megállapítottak a kiállítás e részének részletes terveit, méreteit s a vármegye ismeretes vadászait felkérni határozták, hogy a tulajdonukban levő s ezután szerzendő ide vágó tárgyaikat bocsássák a kiállítás céljaira rendelkezésre. Fölmerült az ülésen egy állandó muzeum létesítésének eszméje is. — Régészeti ásatás Oroson. Dr. Jósa András ny. vármegyei főorvos, a vármegyei múzeum felügyelője érdekes régészeti ásatást végzett e hó 25-ikén Oroson, Nagy István odavaló gazdának a földjén, aki rigolirozás közben a homokterülettól teljesen elütő természetű földtömegre s abban igen sok edénytöredékre és csontmaradványokra akadván, a községi jegyző utján felhívta erre a körülményre dr. Jósa András figyelmét. A körülbelül hat négyzetméternyi területen lVs méternyi mélységig kiásatván, a talált Latain korszakbeli edény töredékekből nyilvánvalóan konstatáltatott, hogy ezen a területen, Oros községnek a napkori határ felé eső részén, öt, telep volt, a Krisztus születését megelőző 500 esztendővel. Örvendetes jelenségképen kell följegyeznünk az ásatás ez eredményén felül még azt is, hogy a muzeumunk ügye iránt való érdeklődés elhat már földmivelő népünk körébe is, mint ahogy ezt a Nagy István igazán dicséretre méltó példája mutatja. — Nagykállói utczai csendélet. Fül- és szemtanú elbeszélése nyomán közöljük itt a kővetkező épületes történetet: Pénteken e hó 27-én éjjel 12 óra tájban ment haza aj nagykállói utcza és postakőz sarkán levő ház úrnője leányával, akinek valami dolga lévén az udvaron levő kis kertben, a sötétben megbotlott ott valamiben, amiről kitűnt aztán, hogy egy alaposan horkoló hatalmas szál ember. Természetesen lármát csaptak, felriasztották álmából a sógornőjénél levő Liptay Jenőt s kiabáltak rendőrért, de hiába. Végre is a két uri nő — nem maradhatván természetesen a házban az ismeretlen emberrel, útnak indult rendőrt keresni, fel a Kállai utczán a városház térre s ott sem találván, be a városházára, ahol egy tűzoltó utasította őket, hogy a zöldségtéren talán találnak rendőrt. Itt találtak is, vitték magukkal haza, ahol e félórányi idő alatt Liptay Jenő puskaval őrizte az ismeretlen éjeli látogatót, hogy meg ne ugorjon. Hozzá jutván eként a rendőri asszistenciához, felkísértették az ismeretlen éjeli vendéget a rendőrségre, ahol azt őrizet alá vették. Reggel aztán kitűnt, hogy az illető ismeretes betörő. A tanulság pedig ebból a hihetetlennek látszó történetkéből az, hogy Nyíregyháza rohamosan városiasodé közviszonyai között, amelylyel természetszerűleg együtt jár a veszedelmei elemek megszaporodása is, azzal a rosszul fize\