Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-22 / 34. szám

35-ik szám|. N Y I R V I D É K 1909. augusztus 29

. 3 uj tudomány a szociológia, a társadalom tudomány. Alig epv pár évtizedre tekinthet rnég vissza, nagy endmenvekkel nem büszkelkedhetik, még csak az egyszeiúbb tarsadalmi tények felderítésénél tart: de a tudósok eíreit foglalkoztatja s az emberi testvériség élénk átérzése méltóvá tette a társadalom rokonszenvc-re s nyomait mutatja világszerte a népjóléli intézmények gyarapodása. (Folyt, köv.) A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület 50 éves ftnnáJasa alkalmabol Nyíregyházán kiállítást rendez. Ennek megnyitása 1910. évi szept. 3-án d. e. 10 órakor lesz. A kiállítással mintegy igazolni akarják, hogy a Gazdasági Egyesület 50 éves fennaliása cta mit mü elt. Jól tudjuk, hogy az ország közönsége egy részénél bizonyos kiállítás ellenes hangulat uralkodik. Ámde a Gazdasági Egyesület e viszszás hangulat teljes tudatában azon van, hogy az általa rendezendő ki.iilitas ne sablonos legyen, hanem olyan, hogy tanulságos varázsával vonza a közönséget, olyan kiállítást akar, amely m-m az unott hangulatott keitő tárgyak vásári összehalmozásával, hanem Szabolcsvármegye jövőjével szemben, reményeket ébresztő dolgokkal akarja a szivet, a lelket meghódítani s a honszeretetet megerősíteni. Mi a célja a kiállitasnak ? Hogy a kiállítással megismertesse Szabolcsvármegye mezőgazdasági es ipari életet. Azt akarja, hogy a kiállítás lanuja legyen gazdáitik és iparosaink munkásságának. Azt akarja, hogy a kiállítás élénkítő hatással legyen a mezőgazdaságra és iparra. A kiállítás ismertesse meg nem csak közelfekvő megyék, hanem egész Magyarorszaggai, valamint a külfölddel Szabolcsvármegye termelési képességét, beszerzési forrásait. A kiállításban fejlődjék az iparos Ízlése, a nép tudasu. A kiállítás Szaboicsvármegye számára iskola legyen, amely megtanítja őt arra, hogy miként dolgozzék, termeljen olcsón és jól, a kiviteii forgalom részére. A kiáilitas a mezőgazdasági és ipari csoportokon kivül, közoklatási, háziipari s egyébb csoportokat tervez. Ezek között az első lenne a mezőgazdasági csoport. A mezőgazdasági csoport sikeréhez a legszebb íeményeket füz. Szabolcsvarmegye, kitűnő szakképzettséggel bíró nagybirtokosai es bérlői, valamint hírneves gazdaközönségének kőzremüködcse reményt nyújt arra, hogy a mezőgazdasági csoport nem holmi megszokott látványosság, hanem minden gazda részére, a nagybirtokostól a föld egyszerű népéig, tanulságos iskola legyen. E kiállításba Szabolcsvármegye népet csoportonkint akarják vezetni, hogy élő szóvali magyarázatok alapján megismerhesse a modern gazdálkodás elveit, eszközeit és eredményeit. Eüként a nép tanulságait otthon majd értékesiti s oda törekszik, hogy okos gazdálkodással magának és családjának jobb és biztosabb megélhetési forrásokat teremtsen. A szabolcsvármegyei gazdák modern gazgálkodásukkal országos hírnévnek örvendenek. Ezen hírnév elég garantía arra, hogy a mezőgazdasági gépgyárak és azokkal rokon szakmák tömegesen vesznek részt a nyiregyházi kiállításon, ami a kiállítás sikeréhez tetemesen hozzájárul. Sok helyen rendeztek már mezőgazdasági kiállítást és hogy e kiállítások legtöbbje neiu felelt meg a hivatásának és a közönség teljes indolentíával viseltetett a kiállítás iránt, azoknak a kiállításoknak a fő hibájuk az volt, hogy a kiállítási végrehajtó bizottság nem ismerte saját hivatását és szakavatatlansággal rendezte. E kiállítás egyik kiemelkedő része lesz a borászati osztály, amelyben megismertetik a nagyközönséggel Szabolcsvármegyének ma már minden tekintetben versenykepes borait. Továbbá megismertetik a termelőkkel a botkezeles okszerű szabalyait, a modern pinczészeti gépeket, hogy a borkezeiést tökeletesse, a szabolcsi borokat pedig még jobban megbizhatobbakká

? keresettebbé és jobb áruvá tegyék. A kertészeti kiállítással i.s inteni akarják a népet arra, hogy a mezőgazdálkodás egy részét változtassa át konyhakertészette, amelynek termenyeit úgy a maga. mint a köz javára pompásán crtekesitheii és ezáltal nemcsak magának jobb es biztosabb jövedelmi forrást biztosit, de a nemzet gazdaságát is szolgá ja. — Azáltal, hogy évenként egyedül Bulgáriába köiülbeiü' 25—30 millió koronanak Magyarországba időszakonkint letelepült u. n. bolgár kerteszek utján való kivándorlását meggátolja: pedig esek a bolgárok nem tanúit kertészek, csak praktikus és szorgalmas földmivesek. Á kiállításnak nagy vonzó ereje lesz az állatkiállüás. Már most, csupán kezdetleges előjelekből l átran állitható, hogy az állatkiállitás olyan impozáns, és nagy arányú lesz, aminő 1896. évi millenáris kiállítás óta kevés voitaz országban. Az állatkiállüás keretében be akarja mutatni a rendező bizottság első sorban az állal tenyésztésre vonatkozó legmodernebb szabalyokat, az allati erő praktikus kihasználását, az állattenyésztés jövedelmezőségét, az allategészség fenntarlásat, az állati betegségek elleni védekezéseket, egyszóval mindent, ami a modern állattenyésztés terén létezik és kipróbált haszonnal jár. A kiállítás ipari csoportjával első sorban a rohamosan fejlődő építkezések ügyét akarják szolgálni. Az építkezőknek be akarják mutatni Szabolcs varmegye tökéletes, modern és megbízható építő-iparát, az iparosok ügyességét és Ízlését, az építeszek rátermettségét es a vállalkozók tetterejét. E/.zel igazolni akarják azt, hogy * azok, akiknek építészre, vállalkozóra vagy építő iparosra szükségük van, szükségtelen nekik idegenben keresni, mert Szabolcsvármegye e tekintetben elég gazdag. Az -pitőcsoport tökéletes bemutatásával a rendezendő bizottságnak kettős czélja van: 1. A/, építkezési kedv fokozása. '2. A munkás jólét, biztosítása. Ha pedig ezen csoport bemutatása teljes eredménynyel jar, akkor a kereskedelemnek óriási munkát végzett a kiállítási rendező bizottság. Egyébb ipartermékekkel igazolni akirja a rendező bizottság nemcsak általánossagbin a magvar ipar fejlődését, de különösen kiemelni akarja a ssabolcsmegyei gyárosoka' és iparosokat és megismertetni a fogyasztó közönséggel, azok tudásával és ízlésével s ezáltal szabolcsvármegyei gyárosoknak és iparosoknak uj vevőkört es piacot teremteni és eloszlatni akarja sok-sok tekintetben azon rosz véleményt, hogy jobb és finomabb kivitelű munkára csakis a nagyvárosi iparosok képesek. A kiállítás háziipari csoportjában a rendező bizottság irányt akar szabni Szabolcsvármegyében eddig mostoha sorsban részesült házi iparnak. A kiállítás házi ipari c-oportjával Szabolcsvármegye érdekességének figyelmet a háziipar áldásaiia akarják terelni, hogy a télen a foglalkozás-nélküli munkásnép keresethez jusson. Stappel Béla, kiállítási liztos. Honi levél. XV. Kedves Barátom! Egy néinet botanikus azzal a kéréssel fordult hozzam, hogy küldjek neki tanulmányozás vegett, paprikát meg az ugorkafáról, ami hallomasa szerint szinten magyar különlegesség, részletes leírást, esetiig levelet, virágot, termést, miegymást. A paprika dolgát könnyű volt elintézni: küldtem a németnek Kotányí utján egy egész szállítmányt crlötten meg őrletlenül; de az ugorkafa kérdése mar csak nagy nehezen oldható meg. Maga a leírás is feladat, hat még a specimenek megszerzése és elküldése! Arra határoztam el tehát magamat, hogy küldök a németnek egy annyira amennyire akkuratus ismertetést; érje he azzal. Hátazon kezdeltem botanikai ismertetésemet, hogy az ugorkafa nem éppen magyar specialitas, megterem az máshol is, csak megfelelő ápolás kell hozzá. Egyébiránt éxelő növény s ha egyszer ^valahol elültették, nem kell félni, hogy kipusztul. Fötulajdonsága azonban hogy láthatatlan, mint a jó Isten, akinek mindenütt való jelenlétét csak alkotasaiboi lehet sejteni. Az ugorkafaval akkurátosan így áll a dolog, Önmagi láthatatlan s hogv merre nő, merre ágazik el, azt csak a rajta felkapaszkodók elhelyezkedéséből lehet következtetni. Van például olyan ugorkafa, amelynek a gyökere fehér és zöld asztaloknál mondott köszöntők és felszólalások virág bokrétái közt keresendő. Már az ilyenen meg lehet kezdeni a kúszást, mert a publikum az ugorkafát nem latja, csak a rajta kapaszkodót, s annak elszánt tőrtetésabeu lelki szilárdságot (bölcsességet), mit sejt. Az ilyen u^orkata növését lehet aztán nálunk siettelni a következő módszerrel: A kapaszkodó úgy tesz, mintha ő nem kapaszkodnék, minthogyha neki az esze ágában sem volna ; de ar.nál többet töri fejét a népnek, nemzetnek baján. Hogy micsod.i ádázul herdálja a közvagyont a kormány, hogy tapossa lábbal a legszentebb jogokat, törvényeket és igazságokat, hogy kellene mindezeken segíteni, az a fáiseges nep előtt erős, elszánt férfias arczczal s megfelelő hangon ismételten elszavaltatik. Ezalatt az ugorkafa egyre nő és a felséges n:p a szavalót valiára kapja, elküldi törvényhozónak s ezzel az ugorkafan megtörtént egy igen jelentékeny felfeléciuszamlás. Természetes, hogy a fának növekvését ugyanezzel a módszerrel hathatósan lehet siettetni tovább is. Ha a törvényhozó nem kap mindjárt a legelső karos széken, amit innen vagy amonnan alája guritanak, hanem úgy tesz, minthogyha ő mostsem kapaszkodnék s bdeköt jo mérges szóvei a hatalomba s megfenyegeti az egesz világot, hogy egyetlen szavával harcba viszi az egész népet s ezt ismételten és lelkesen elszava

;ja : akkor a nép előtt szabadsághősse dagad, felülről pedig úgy tekintenek rea, mint akivel immár számolni kell s akit akarmivel nem lehet levenni a lábáról, mert annyira önzetlen, hogy csak az esetben mond le a további önzetlen harcról ha a haza sorsának intézését ezt a rettenetes emesztő nagy terhet és gondot, őrea bízzák. Ez rendszerint meg is történik. Itt következik azonba az u;;orkafán kúszók lélektanának egy sajátságos jelensoge, amely nyilván magaval az ugorkafával függ össze. A többi fakrol mindenki tudja, hogy nem nőhetnek az égig, sőt nem is élhetnek örökké ; ellenben az ugorkafáról a tetejében ülő is szentül azt hiszi, hogy az még tovább is nőhet. Az ugorkafa sudarában való huzamosabb üldögélés pedig azt eredmenyezi, hogy az üldögélő maga is kezdi nem látni az ugorkafát, melyen felkapaszkodott, hanem lat a maga széke alatt egy szilárd, évezredek viharaival dacolni képes márvány piramist, melyet saját erdemeiből emelt önmagának. Ez már persze az a szédület és elbizakodottság, ami a görög félistenek bukását is mindig megelőzte. Nálunk is sok tapasztalat igazolja, hogy az elbizakodás az ugorkafa telejére való feljutást jelenti s hogy onnan tovább már nincs emelkedés sőt inkább gyors bukásra van kilátás. Mivel azonban nálunk töméntelen sokan választották emelkedésük eszközéül az ugorkafát, az érdekeltek kölcsönös biztosító társaságot alapítottak oly célból, hogy egymást a lebukfencezéstől megóvják, még abban az esetben is, ha valamelyikük önmaga alatt találja elnyiszálni az ugorkafát. Innen van azután, hogy nálunk ama magasságban, ahova még az ugorkafa sudara elér, a bukás rendszerint bársonyszékből bársonyszékbe, magas hivatalból fényes sinekúrába történik. Ez az ugorkafa természetrajza és lélektana. Igy fogalmaztam meg az ismertetést. Minek előtte azonban az érdekelt németnek elküldeném, szeretnem hallani siakértői véleményedet s ezért közlöm veled tanulmanyomat egész terjedelmeben. Őszinte barátsággal köszönt régi híved. Elvy Tamás. Beállít a téglalrodába egy tirpák. Négy lovas szekeren jött sok téglát venni; vagy tíz ezret. Estefelé újra beállít: hogy igy, meg ugy A nyíregyházán rendezendő mezőgazdasági és ipari kiállítás.