Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-25 / 30. szám

38 28-ik szám. N Y I R V I D É K 1909. julius 11. világot, hogy elzarándokoljon a legújabb alkotmányos országba, Perzsiába ! Tudjuk ugyanis, hogy te alkotmányos érzületű ember vagy s ha véletlenül te kerülsz a perzsa sáhok ragyogó sorában arra trónra, melyet ős időkben Gajúmersz, majd a tőriénelmi korszakban Dáriusok, Xerxesek ékesítettek, soha nem lett volna olyan csúnya világ Iránban, mint a milyet a bumfordi Mehemmed Ali sáh idézett fel orosz és angol barátainak hathatós támogatásával. Te olyan jó, becsületes uralkodó lettél volna, mint a harcsabajuszú Naszreddin sáh, tisztelted volna az ősök dicsőséges emlékét, adtál volna parlamentet a te népednek, csak két dologban nem követted volna. Naszreddin sáh bort nem ivott és nagyon sokat irt. Te inkább iddogálsz és nem irsz. Ezjmár olyan igazság, amit még akkor se hallgathatok el, ha a fejem betörése jár érte jutalmul. Denique, mondom, felmerült az a gyanú, hogy nyakadba öltötted a világot és elmentél Perzsiába gratulálni az uj, alkotmányos sáhnak, annak a kis hüvelykmatyinak, kinek kedvéért a trónt egyelőre négyszögletes kis vászondarabokkal kell leteríteni. Hát hiszen szép, szép dolog az a lelkesedés, de annyit talán csak tudsz e világ dolgairól, hogy Ázsiában nem uj dolog az alkotmány, sőt maholnap egész Ázsia alkotmányos kontinenssé lesz Brusszától Sanghájig. Mi érdekesség van az általánosságban ? Sokkal megkapóbb, érdekesebb az, ami különleges, ritkaságszámba menő. Ilyesmit pedig csak nálunk találhatsz s azért jobb lesz, ha itthon tartod az orrodat s nem csatangolsz bizonytalan messzeségbe. Egy életre való gondolat merült fel agyamban s annak megvalósításánál reád is számit, kell hogy számithasson a haza. Petőfi Sándor egy próféciájának valóra váltásáról volna szó. Petőfi, a mi kiváló közjogászunk, megírta ezelőtt hatvan esztendővel, hogy mikor szabad lesz minden nemzet és sehol nem lesz pribék és poroszló az egész világon, az összes trónjukat vesztett zsarnokok itt a mi szép hazánkban fognak menedéket találni, s mi fogjuk őket agyonhizlalni életünkkel és vérünkkel. Petőfinek eddig majd minden jóslata beteljesült, csak ez az egy nem akar testet ölteni. Ott van az elcsapott Adui Hamid. Mikor tizenegy szép háremhőlgyével vonatra ültették, azt hittem meg sem fog állani Budapestig, s mi közadakozásból palotát építtetünk neki valahol a Gül-Baba sirja mellett. És nem lett belőle semmi. A szép remény füstbe ment. Most ott van ismét a pocakos Mehemmed Ali sáh; az sem akar mihozzánk jönni; pedig be jó dolga lenne nálunk ! Budepesten lakhatnék fényes palotában, közel a parlamenthez s mindennap elmagyaráztathatná magának, hogy vonultak fel 1906-ban Fabriciusék az Országháztérre, hogy vonultak ki a képviselők az ország házából szépen, engedelmesen, lehorgasztott fővel. Sőt még arra is lahetne kilátása, hogy az egész komédiát uj kiadásban saját felséges szemeivel élvezhesse. Igaz, hogy először elsárgulna az irigységtől, hogy a perzsa endzsumen tagjai nem tudtak ilyen illedelmesek, ilyen loyálisak lenni ő vele szemben, aki oly határozottan kijelentette, hogy ősei fegyverrel szerezték Irán felett való hatalmukat s ő azt fegyverrel akarja megtartani; de azután hangos, sőt harsogó, egészséges kacagásban törne ki és igy kiáltana fel, amint csak egy kissé szűnnék nevetőgörcse: „Masalláh, és ezek az urak neveztetnek nyakas szittyáknak ! Alláb, Alláh, a Te szolgád megpukkad a nevetéstől!" Ennek okából, ha mégis mindenáron elakarsz menni Perzsiába, ne menj a csecsemő sáhhoz tisztelegni, hanem keresd fel a szegény elszontyorodott, agyonmattolt sáhot, Mehemmed Alit, és hívd meg szépen hozzánk, hadd felejtse búját-baját szegény ördög itt miköztünk. Szeretettel köszönt híved Elvy Tamás. ÚJDONSÁGOK. Fürdés a Sóstón. A M. Á. V. a mint egyik másik újságban olvastuk nem tudja lebonyolitani rendesen az óriási forgalmat — hát leiemelte a viteldijat. Hátha nem fognak annyian utazni ezentúl! Eszünkbe jutott ez a dolog — nézve a kisvasú tat, a mely nem győzi napról-napra szállítani a Sóstóra, a fürdeni vágyó közönséget. Rengetegen szeretnének fürödni, de csak kevesen jutnak hozzá, — mert hát kevés a kád, kevés a személyzet. Es még azt is megfigyeltük, hogy itt is szemesé a világ — legtöbbször nem az érkezés, vagy jelentkezés sorrendjében kapja a közönség a fürdőt, hanem részben a protekció, részben pedig a szerint, a mint a kisvonat állomásától a fürdőig rendezett versenyfutásban hanyadiknak sikerült beérkeznie és jegy váltása nélkül egy esetleg üres szobába a kalapját le helyezni. Sokszor azonban az is megesik hogy a lihegve elsőnek beérkezett úrnő — mert furcsa — de ezek jobban szeretnek és tudnak a homokban nyakig felfogózkodva szaladni m.nt az urak — még a szoknyáját is elfelejti leengedni. — és ilyenkor szépérzékét is fejlesztheti az ember, — mert hát későn érkezett! Még az előző kisvonat utasaiból minden szoba előtt 4—5 ember állja megszállva az ajtót, irigyelve bent a kádban lubickolót és lesve vajon lesz-e annyi tisztesség a bentlévőben, hogy a kiirt egy óra alatt elhagyja a szobát. A mult héten két izben is csúnya veszekedés színhelye volt a fürdő folyosója. Leírhatatlan szavak röpködtek kalapos úrnők ajkairól. Az eset lehet, hogy folytatódni fog a bíróság előtt. Ezek előre bocsátása után, éppen javasolni akartuk, hogy legokosabb lesz felemelni a fürdőjegyek árát, — hátha nem fognak annyian fürödni akarni, a mikor látjuk, hogy elkéstünk vele. Ugyanis: a fürdő kezelöség falragaszokon tudatja a közönséggel, hogy a jegyváltás alkalmával a pénztár pléh számokat oszt ki és ennek sorrendjében szolgáltatja lei csak a fürdőt. A kedvezményes füzet-jeggyel birok is tartoznak a fürdés előtt jegyüket a pénztár által lebélyegeztetni és ők is éppen úgy számot kapnak, mintha akkor váltották volna meg jegyüket. Az intézkedés üdvös. A protekciót, a fürdőnek előre, telefonon való megrendelését kizárja ugyan — a tolakodás sem fog érvényesülni annyira — csak a versenyfutásnak lesz meg ezentúl is a haszna — a mikor meg lesz ! Az építkezésről nem beszélünk. Minek ? Egész biztos forrásból tudjuk, hogy meglesz. Es hozzá is fognak egész biztosan akkor, mielőtt még a Sóstó egészen kiszárad ! — Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 27-én kedden d. u. rendkívüli közgyűlést tart a városháza nagytermében, a következő tárgysorozattal: 1. Nyíregyháza város tiszti-, segéd- és kezelő-személyzete nyugdíjazásáról alkotott szabályrendeletet módosító törvényhatósági határozatot felülbíráló m. kir. belügyminiszteri leirat s az e tárgyban hozott tanácsi javaslat. 2. A város kövezetvámszedési jogának kiterjesztése ügyében 1749/1909. Kb. szám alatt hozott közigazgatási bizottsági véghatározat s az ügyre vonatkozó tanácsi javaslat. 3. Dankó-bokori községi közdülő-út létesítése és kitűzése után fenmaradt 651 négyszögöl föld területnek Megyesi István részére leendő eladása. 4. Pénzügyi építkezési szakosztályi és tanácsi javaslat a városháza épület elavult erkélyének lebontása és újjáépítése tárgyában. 5. Ugyanaz a bujtosi sor csatornázási ügyében. 6. Ugyanaz Szabolcsvármegye alispánjának leiratára Nyíregyháza városnak a vármegyei tűzoltó-szövetség kötelékébe leendő belépése ügyében. 7. Tanácsi javaslat kiskorú Hartstein Dezső és Jenő, továbbá Tónagy József illetőségi ügyében. 8. Az 1910. évre érvényes legtöbb adófizető képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállítására egy bizottság kiküldése. — Tanító választás. A 7 újonnan létesített ág. h. ev. tanyai iskolába összesen 65 okleveles tanitó pályázott. A választás hétfőn julius 26-án lesz megtartva. — József főherceg Polgáron. A 4. honvédhuszár dandár, melyhez a debreczeni, a kassai és marosvásárhelyi honvédhuszár ezredek tartoznak, most tartja gyakorlatait Hajdú- és Szabolcsmegye határán. E héten folytak le a síkmezei gyakorlatok portyázásokkal, kombinált támadásokkal, de a gyakorlatok csúcspontja a Tiszán való átkelés lesz, lóháton teljes fegyverzetben Az átkelés alkalmasint 27-én vagy 28-án lesz József főherceg jelenlétében, kinek megérkezését bevárják. Az átkelés helye Tiszapolgár alatt már ki is van szemelve és evvel befejeződnek a gyakorlatok. Bizonyára sok nézője lesz ezeknek az érdekes, izgató és néha veszedelmessé váló gyakorlatoknak, melynek gyakran emberélet is esik áldozatul, kivált ilyenkor, mikor magas a vízállás. Értesülésünk szerint a katonai intézöség a legmesszebbmenő elővigyázati rendszabályokat és megfelelő intézkedéseket foganatosítja végzetes szerencsétlenségek elhárítása céljából. — Követendő' volna. Mint Értesülünk Szatmáron létre jött a városi cselédszerző intézet. Az intézmény — melyre vonatkozó szabályrendeletet, a miniszter is jóváhagyta — minden bizonnyal nagyot tog változtatni Szatmáron a cselédmizériákon. — Uj ügyvéd Dr. Mandel Jenő ügyvéd irodáját Nyíregyházán orosi utca 17 szám alatt megnyitotta. — A vallás és közoktatásligyiminiszter Bodnárné Bistey Margit rakamazi rk. Gáspár Gyula nagykátlói református, Kollonay Dániel pátrohai református, Kubik Róza nyíregyházi rk. es Délceg Sándor kemecsei református tanítóknak illetve tanítónőnek, a nevelésügy terén szerzett érdemeik elismeréseül évi 200—200 korona, személyi pótlékot engedélyezett. — .4z alkohol eilen. Mult vasárnap Rakamazon tartott előadást a fáradhatlan tiszalöki lelkész, Dömötör György az alkohol ellen. Remek szónoklatának ez, eredetileg sváb, de immár tökéletesen megmagyarosodott községben is nagy hatása volt. — Törvényjavaslat a közutakról és vámokról. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a közutakról és vámokról szóló törvényjavaslat előadói tervezetét tanulmányozás és esetleges észrevételek megtétele céljából megküldötte az érdekelt hatóságoknak és testületeknek. Az előadói tervezethez csatolva van a mintegy 200 oldalra terjedő indokolás is, mely bevezető reszében részletesen ismerteti az uj törvényben érvényre jutott főbb elveket. A törvényjavaslat a közutak jelenlegi hat kategóriája mellett négy kategóriát állit föl, úgymint: állami, törvényhatósági, járási és községi utak. A javaslat elrendeli valamennyi úthálózát újból való egységes megállapítását. A járási utügyek ellátasára a közigazgatási bizottságok mintájára „járási érdekeltség" neve alatt uj testületet szerveznek. Fontos ujitást tervez a törvényjavaslat a közutak szükségletének fedezete tekintetében. Az állami utakról továbbra is az állami költségvetésben történik gondoskodás. A törvényhatósági utaknál a fedezet aiapjául szolgáló útadók rendszere gyökeres átalakítást szenved. Az utadóminimum intézményét teljesen megszünteti, es az ily módon előálló hiányt részben az utadókulcsnak 10%-ról maximum 13%-ra való emelése által, részben pedig mintegy félmillió korona állami hozzájárulással fedezi. A járási és községi közutak részére tzintén 13°/°-os adókulcsot statuál, ennél azonban az adó felerészének természetben való lerovását is megengedi. — A másik felének készpénzben való megváltása kötelező. A vámokról intézkedő részében a tőrvényjavaslat a vámszedési jogot megszorítja. Ujakat csak közhatóságoknak és legfeljebb 18 évi hatálylyal engedélyez. A díjtétel szigorú mérlegelés alapján szabatik meg, az ellenőrzés hatályosabb lesz, a bérleti rendszert megszünteti és az állami vámszedéseknek tiz év alatt való fokozatos megszüntetését rendeli el a törvényjavaslat. A törvényjavaslat harmadik része utrendőri és büntető határozatokat tartalmaz. — Junior-verseny Debrecenben A Debreceni Tornaegyesület, amely a nagy Tiszántúl sportéletét vezeti és irányítja, ujabb jelét adja sikeres tevékenységének. Augusztus 8-dikán ugyanis országos junior-versenyt rendez a következő versenyszámokkal: Száz yardos síkfutás, magas-, távolugrás helyből és nekifutással, rúdugrás, sulydobás, diszkoszdobás, svédgerelyvetés és kalapácsdobás, továbbá 40274 és 1609 méteres síkfutás vidéki atléták számára. — Szeptember 12-dikén újra megrendezi a D. T. E. a Bocskay-serleg emlékversenyt, amely pontverseny számait a régi propoziciók szerint: száz yardos, negyed- és egy angol mértföldes síkfutás, magasugrás, távolugrás, sulydobás és diszkoszdobás képezi. — Gyilkosság. E hó 16 án pénteken éjjel még eddig ismeretlen tettes Buhajda Mihály görögszállási csűrgazdát, — mint a hogy a boncolás kiderítette — alva agyonverte. Még pedig az első halálos ütést a hasára mérte a gyilkos, amelytől a szerencsétlen belei megrepedtek. A második ütés a fejére volt mérve. Mindkettő halálos volt. Érdekes, hogy a halálos ágyán — de valószínűleg önkívületi állapotban, azt val-