Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-11 / 28. szám

28-ik szám. N Y I R V I D É K 1909. julius 11. 3 Ha Isten segit folytatni fogom. De most elhallgatok, mert az idő rohan s tenni valók várnak. Szívemből óhajtom, hogy legyen rajtad s szeretteiden és az én egész gyülekezetemen, szeretett magyar nem/etemen az Isten áldása Szeretettel üdvőiöl a távolból őszinte barátod Tass Mihály. A „Debreceni Dalegylet" hangversenye. Kevés számú, de annál lelkesebb s figyel­mesebb közönség előtt tartotta még szombaton este a Korona-szálló nagytermében művészi szempontból szinte kimagasló értékű hangver­senyét a diadalokhoz szokott hires .Debreceni Dalegylet.* Dalolni jöttik és szórakoztatni. Bemutat­kozni s az elismerés és a dicsőség pálmáját elnyerni a messze földön hires nyíregyházi mű­értő közönség részéről. Anyagi érdektől nem kisért önzetlen, nemes lelkesedés vezette őket ide és a csalódásnak szomorú, lehangoló érze­tével kellett távozniok. Azt a közönséget keres­ték, annak az Ítéletére vártak, amelynek elisme­rését s ítélkezését oly nagyrabecsüli és sikerei közé sorozza Gulp Júlia, Kubelik, Takács, Sauer és Dohnányi. Dalt hoztak magukkal, megvesz­tegető, édes magyar dalt, hogy hozzáférkőzzenek a közönség szivéhez s letegyék az alapkővet annak a nagy zeneköltőnek, Szentimrey Elemér­nek síremlékéhez, akinek dalaitól visszhangos a hangversenyterem s a délibábos róna, akinek dalai hatása alatt annyi szembe köny, annyi szívbe szerelem szökött s aki kihűlő szivével is csak egy eszményt szeretett, a magyar zene, a magyar dal kultuszát. . . . És a mi közönségünk ? Leirni is szégyen, mégis rideg valóság az, hogy a mi közönségünk éppen a magyar dallal nem rokonszenvezik, a magyar dalért nem áldoz s a magyar dalért nem lelkesedik. Amidőn a mi egyetlen városi dalegyletünk estélyei nem sikerülnek, akkor az elmaradás okát azzal ma­gyarázzák, hogy a műszaki vezetés nem áll a megkívánható magaslaton, hogy a magyar dara­bok előadása nem eléggé magyaros és sub rosa, a dalárda nem eléggé úrias. Most a magyarság szivéből, az ország egyik legelső karmesterének vezetése alatt az ország legelső dalegylete jött el hozzánk, s a nyíregyházi hires műértő közönség mégis hideg maradt, sőt még a vendéglátás kényszerítő parancsa sem volt eléggé erős arra, hogy a magyar dal kultusza iránti érzéketlen­ségét egyetlen estére szüneteltesse. Szinte előre halljuk a védekezést s éppen azért előre útját szegjük annak. Mert sem az idő alkalmatlan volta, sem a kellő reklám hiá­nya nem lehet elfogadható indok arra, hogy ne találkozzék Nyíregyházán százötven-kétszáz uri család, amely a magyar dalnak s a vendéglátás illemszabályainak áldozni kész. A szétküldött, személyre szóló közel nyolcszáz meghívó, a fal­ragaszok, az állandó újságcikkek s a kir. tör­vényszék, vármegye, kaszinók, Bessenyei-kör, ügyvédi kar, város, pénzügyigazgatósághoz kül­dött külön értesítések, köröző ivek s a szemé­lyes kilincselés mégis csak elegendők lehettek arra, hogy a kellő értesítés hiányára joggal senki se hivatkozhassék, s hogy a távolmaradás okát sem az időjárásban, sem a reklamirozas hiányában, sem a rendező városi dalegylet mű­ködésében, hanem mindenki önmagában keresse s találja is meg. Ez az elszomorító jelenség, a mi közönsé­günknek a magyar dal kultusza iránt érzett részvétlensége indokolni fogja csakugyan a városi dalegylet választmányának azt a határozatát, hogy felhagyja a további hasztalan küzdelmet, s azt a zászlót, melyet egykor, jobb időkben babér és dicsőség övezett, visszahelyezze a város közönségének kezeibe, amelytől sikert, áldozatot, buzdítást és lelkesedést remélt . . . A ,Debrec rni Dalegylet" hangversenyének sikeret nem ez a rövid ismertetés, de magának a működés művészi becsének tudata adja meg. Az a. három műsorszám, melyet ez a koszorús dalegylet Mácsay Sándor karnagy művészi veze­tésével előadott, megerősítheti a vezető kar mester büszke tudatát, hogy ugy hanganyagban s önfegyelmezettségben, mint művészi vezetésben az ország legelső dalárdái között mélló helyen áll. Ez a dalárda büszkén hivatkozhatik nemcsak országos, de külföldi sikereire is, s működésé­nek önálló becsét a nyíregyházi közönségnek részvétlensége nem érintheti. Szűcs Margit kisasszony nem ismeretlen a nyíregyházi közönség előtt. Gyönyörű alakja, szépsége, előadásának bája s közvetlensége, mind igazolják, hogy teljesen kiforrott művészi egyéniség, kinek a forró deszkákon lenne az ő megillető helye. Inczédy László ,Nővér" cimü költeményét szavalta el, s mélyen átérzett elő­adásáért valósággal ünneplésben részesült. Dr. Mariska György, Hajdú István és Nagy András urak bemutatkozása jogos reményeket táplál bennünk az iránt, hogy neveikkel miha marább, valamely művészi esemény leírásában ismét találkozni fogunk. A debreceniek erkölcsi sikerben gazdag hangversenyét vacsora követte. Szaisolosvármegyel gazdasági egyesületi közlemény. Arató mnnkások ! A nagym. földmivelésügyi miniszter ur folyó évi 50.000 számú magas rendelete alapján van szerencsénk gazdatársainkat értesíteni, hogy Nagyivánban (Hevesm.) 50, Endrődőn (Békésm.) 500, Ujszentivánon (Torontálm.) 60, Csanád­megyei Apáczán 120 Kovácsházán 40, Zentán 200, Szentesen 1000, Szeghalmon (Békésm.) 115, Dévaványán (Jásznagykunszolnokm.) 280, Nád­udvaron (Hajdúm.) 100, Gyöngyösön 100, Magyar Kanizsán 230, Mezőkövesden 500, Nagy­kamaráson (Aradm.) 50, Hajdúböszörményben 500, Szegváron 200, Alsókalocsán (Máramarosm.) 500 gazdasági és földmunkás van munka nélkül. A munkaadóknak közvetlen levélbeli vagy távirati megkeresésére a községi elöljáróságok készséggel közvetítik a munkások szegődtetését. Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület. ÚJDONSÁGOK. Tetofon szám 139. Portenger. Akiknek itthon kell maradni, mert nem jut költség fürdőzésre, azoknak sincs okuk panaszolni, vagy elégedetlenkedni, mert fürdőt vehetnek itthon is, még pedig jófajta por-fürdőt, a nyíregyházi por­tengerben. Igy van ez, kérem, mindig. A tehetősebbek, az úgynevezett „vagyonos osztály" a nyár legnagyobb részét a Balatonnál, vagy más fürdőnél tölti s a szegényebb osztály, a kevésbbé vagyonos lateiner kénytelen beérni azzal, hogy itthon élvezi át a nyarat. Fürdőt azonban itt is vehet, tüdősorvasztó, piszkos por-fürdőt: tust is kap hozzá.: ha megerednek az ég csatornái. Ha a nagy melegben eltikkadt szegény ember, izzadva végigmegy a város utcáin, szomorúan ta­pasztalja, hogy a nyár mián mennyire kihalt a lük­tetés, a forgalom, azért, mert a gazdagabbaknak sok pénzük van, amit okvetlenül el kell költeniök, mert akkor — miről lehetne beszélni a télen. Mondom, amint végigmegy nagy olvadékony­sággal a város utcáin és a fönti dolgokon elgondol­kozik, valahonnan hirtelen szél kerekedik és egy­kettőre olyan por-felhő keveredik föl, hogy tele lesz tőle az ember szeme, szája, arca és kefélheti utána órák hosszat a ruháit. Ha a kalapját a bolond szél föl nem viszi valamelyik ház tetejére, még szeren­csésnek is érezheti magát. Ezután megered az eső és fí7Zá»»-világitás mellett rohanhatunk valamelyik ház kapuja alá. Persze, azt hiszi az olvasó, hogy ezzel vége is van a zivatarnak. Nem, Óh, mi szeretjük a zivatart, mert attól eltűnik a por, megenyhül a levegő és az utca föl van öntözve. És ez is valami! . . . A városnak ez is nagy haszon, mert megtaka­rítja vele az utcasöprés és öntözés óriási összegét. Nálunk ezt a munkát úgyis csak a zivatar végzi el . . (hl.) Jóba Elek könyvnyomdája, könyv­kötészete, könyv és hirlap kiadó vállalata, Nyíregyházán. Elvállal: — Adókivetés. A Ill-ik oszt. kereseti adó tárgyalása Nyíregyháza város területén julius 12, 13, 14 és lfc-én lesz megtartva. A nyír­egyházi kir. adóhivatalhoz tartozó járások te­rületén levő köxségek 16, 17, 19 és -JO-án kö­vetkeznek, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóját 21-én esetleg a kővetkező na­pokon fogják tárgyalni. Nyíregyháza város te­rületére bizalmi férfiak gyanánt a tegnapelőti képviselet az iparosok részéről Hunyady Lász­lót és Barzó Györgyöt a kereskedők részéről Hoffmann Mihályt es Kovács Andrást küldte ki. — Kinevezés. Melczer Sándor helybeli r. k. káplánt az egri ersek leveleki lelkészé nevezte ki. Helyére Kunszentmártonból Lengyel László káplán helyeztetett át. — Tóth József gyűrei körjegyzőt a Szabolcs­vármegyei jegyzői egyesület Elnökét érdemdús közszolgálata 30-ik évfordúlója alkalmából a járás tisztviselői s jegyzői kara folyó évi julius hó 25-ikén megfelelő ünnepség keretében üdvözli. Az ünnepély sorrendje a következő: 1. Délután 1 órakor a gyürei körjegyzőséghez tartozó köz­ségek együttés díszközgyűlésé. 2. Ezt követőleg a díszközgyűlés jegyzőkönyvének az ünnepelt körjegyző részére küldöttségileg átnyújtása. 3. A járási s a jegyzői egyesület küldöttségeinek fogadása. 4. Délután 2 órakor közebéd. (Egy teríték ára 5 korona.) Az ünnepélyen s a köz­ebéden résztrenni óhajtókat tisztelettel kéri a rendezőség, hogy megjelenési szándékukat e hó 15-ig bezárólag közölni szíveskedjenek. — Fürdőre utazók szíves figyfelmébe. Fel-* kérjük lapunk azon t. előfizetőit, kik rendes lakhelyükről fürdőbe távoznak a nyári idény egy részére, hogy azon esetben, ha lapunknak oda leendő küldéséi kívánjak, e körülményről kiadóhivatalunkat levelező lapon értesíteni szí­veskedjenek s a kiadóhivatal készséggel küldi a lapot megjelölendő tartózkodási helyükre. — A debreceni daiegylet julius 3-án meg­tartott hangversenye alkalmából, jegyét 10 ko­ronávalmegváltotta Májerszky Béla polgármester úr. Felülfizettek Dologh Gedeon úr 10 kor. Jánószky László úr 5 K és Mogyorósy Árpád úr 2 koronát. Fogadják érte az Egyesület kö­szönetét. — Kálvin születésének négyszázadik évfor­dulója. Tegnap e hó 10-én volt négyszáz éve annak, hogy a picardiai Noyonban megszüle­tett a református egyház megalapítója, Kálvin János. Ebből az alkalomból a református egy­ház összes templomaiban ma julius hó 11 én, a négyszázadik évforduló emlékezetére, ünne­pélyes hálaadó istentiszteleteket tartanak. — A szalmafonó kiállításnak, melyet a vá­rosháza nagytermében 3 napig tartott, igen sok látogatója volt a kik mind elismeréssel nyilat­koztak a látottak fölött. A kiállított tárgyak nagyrészben elkeltek — igazán mesés olcsó árakon. Egy igen csinos kerti garnitúrát pedig sorsoláson Kis Károly nyert meg. — Rabbiválasztás Nyírbátorban. Nyírbátorból jelentik, houy vasárnap e hó 4-én az ottani statusquó izr. hitközség egyhangú határozattal orth. hitközségé alakult és főrabbit választott. A hitközség óriási lelkesedéssel egyhangúlag Lemberger Ábrahám drt. a rimaszombati tő­rabbi vejét választotta meg főrabbinak. A vá­lasztás, amelyet Mandel József hitk. elnök ve­zetett teljesen rendben folyt le. Az uj főrabbi beiktatása augusztus hó 15-én lesz, amikor is az uj templomot fel fogják szentelni. — Eskiivó' Sajovic Ferenc máv. mérnők és néhai galanthai Balogh László leánya Gizike e hó 6-an esküdtek örök hűséget egymásnak Nagybecskereken. — A polgári leányiskola ügyében Szabolcs­vármegye közigazgatási bizottsága értesitelte Nyíregyháza várost, hogy : „A vallás- és köz­oktatásügyi m. kir. miniszter úrnak folyó évi j-.nius hó 28-án kelt 72232—909. sz. rendelete él telmében, tudomás vétel és miheztartás végett értesítjük, hogy a polgári leányiskola és létesí­teni szándékolt nőnevelési intézmények re.-zére államsegély nem engedélyezhető, illetőleg a kérés fedezet hiányában nem teljesíthető." — Hirtelen halál. Dr. Bergstein Emil akit a napokban választottak meg főgimnáziumi or­vosnak és egészsé gtani tanárnak két napi beteg­Megkeresésre Könyvek, folyóiratok, hírlapok nyomását. Meghivók, eljegyzési és es­küvői kártyák, névjegyek stb. művészi kivitelben. — Hivatalos- és diszkötések, díszmunkák, úgyszintén egész könyvtárak bekötése jutá­id nyos áron. i Külön osztály: községi-, ügyvédi-, gazdasági í nyomtatványokból. árajánlattal ~9m szívesen szolgálunk!

Next

/
Thumbnails
Contents