Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

37-il- =7nru. NYTRVIDÉK 1909. szeptember 12. 5 zanak közgyűlési termeben tartotta évi rendes közgyűlését következő tárgysorozattal: 1. El­nöki megnyitó. Kozma László elnök betegsége miatt a gyűlést Mou-song Géza vezette. 2. Je­lentés a nyugdijkérdés tárgyában telt intézko désekről Az emlékirat — amelyben többek kö­zött a szolgálati éveknek 85 évre való leszál­lítása kéretik — illetékes helyen az elnök által bfnjujtatott. 3. A tanítói szövetség jóváha­gyott alapszabályai be lettek mutatva. Az .Országos Szövetség" kötelékébe minden tanitó egyesület beléphet. (Ha a tanítóság végre va­lahára azt akarja, hogy szavának súlya legyen, nem fogja elmulasztani e szövetség tagjai so­rába magát felvétetni) Minden tanítóegyesület 50 tag után 1 képviselőt küldhet a gyűlésekre. 100 tag után 2 képviselőt. Az alapszabályV. fejezet 7. §. igy szól: Az .OrszágosSzövetség, kötelékébe tartozó egyesületek a szövetség pénztárába évi tagsági dijat tartoznak fizetni és pedig egyesü­letük minden egyes tagja után 50 — 50 fiillért. Ez 50 filléreket az egyesületek maguk tartoz­nak tagjaiktól beszedni s a szövetség pénztá­rába a tagok pontos névsorával és lakcímével együtt — minden év julius l-ig egy összegben beküldeni. Amely tanitó két vagy több egye­sületnek tagja, ezt az 50—50 fillért csak egy egyesületben fizeti. A többi egyesület elnöksé­génél csupán igazolja, hogy a szövetségi tag­sági dijat hol fizeti. 4. Függő tanítói (tanügyi) kérdések, még pedig: a tanügy terén egyön­tetű eljárás. A tanítói oklevél emelése. A ta­nító-képzés reformja. A 8 osztályú népiskola megteremtése. 5. A vasúti féláru jegy kérdése. Ez ügybrn az .Emlékirat" Kossuth Ferenc ke­resk. ügyi miniszter úrhoz be lett adva, de válasz nem érkezett. Illetékes helyen ezzel ér­velnek : „A tanítóknak nem lehet kedvezményes vasúti jegyet adni, mert a) ez nagyobb befek­tetést vonna maga után a vasútnál, b) 25—30 eztr tanitó lepné meg a vasutat jul. — aug. hóban, a mikor a kirándulók, touristák, fürdő­zők amúgy is nagy tömegben veszik igénybe a vasutat és igy a személyzet nem tudná lebo­nyolítani eme 2 hónapban, karácsonykor, hús­vétkor a személyforgalmat, kocsi sem volna elegendő. (Az illetékes tényezők e megindoko­lásán csak mosolyogni lehet. Mintha bizony az utazáshoz csak féláru vasutijegy, egyéb semmi — sem kellene). Ennél az esetnel eszembe jut egy vadász­társulat érvelése. Egy tanítót azért nem akar felvenni tagjai sorába, mert karácsonykor, hús­vétkor, a nyári szünidőben nem tenne egyebet, mint reggeltől estig a vadat hajszolná. Az Országos Bizottság kővetkező határo­zati javaslatot fogadta el: „Az összminíszté­rium és valamennyi országgyűlési képviselő, valamennyi tőrvényhatóság memorandumban megkerestetik, hogy az 1910. évtől kezdve va­lamennyi községi és felekezeti tanitó részére arcképes igazolvány alapján féláru vasutijegyet. azoíc feleségei és gyermekei részére ahányszor szükség van szintén féláru vasúti jegyet adjon a kormány. Ha ezt megtagadná, úgy a köz­igazgatási bíróságnál keressen orvoslást az orsz. biz. elnöksége. 6. Pénztáros jelentése. 7. El­számolás a Somlyai síremlék felállításáról. 8. Indítványok, javaslatok tárgyalása. Az elfoga­dott nevezetesebb indítványok: a) A megüre­sedett, vagy új állami tanitói állásokra a pá­lyázat mindenkor kiirassék és hogy ez állásra mindenkor első sorban tanítók gyermekei ne­veztessenek ki." b) Minden rendű és rangú tisztviselő részére — igy a tanítók részére is — 10*/, megfelelő neveltetési pótlék folyósittassék és pedig annyi 10»/o ahány gyermeke van. Ezenkívül a nagyobb javada'mazásu állásokba való előléptetéseknél — amenynyiben az illető megfelelő — a nagycsaládu tisztviselő — tanitó — elsőbbségben részesittessék. Az ekként szár­mazó terhek részben államsegélyből fedezendők. c) Az egyhuzamban való (délelőtti) tanítás kérdése minél szélesebb körben vitattassék meg és az Orsz. Biz. járjon közben a kultuszminisz­tériumban ennek elrendelése céljából, d) A ma­gyar népoktatásügy rendkívüli nagy kárára, egy­szersmind a jelen és jövő nemzedék romlására levén az iskolaköteles korban levő gyermekek­nek szeszes-italt mérő helyiségekben való idő­zése, továbbá nyilvános mulatóhelyeken való tartózkodása: mindezek meggátlása végett irjon fel az Orsz. Biz. a m. kir. belügyminiszter úrhoz, hogy erre egy törvényjavaslatot mielőbb készít­sen s azt sürgő.-en terjessze be az országgyű­léshez. e) A v. és k. ü. miniszter ur megkeres­tessék az iránt, hogy az 1907. évi XXVII. t.-c. 4. §-át, akár rendeleti, akár tőrvényhozás utján oly módon módosítsa, illetve egészítse ki, hogy minden olyan, bármilyen iskolánál működő ki­váló tanitó, a ki 20 év óta megszakítás nélkül osztatlan vagy osztott iskolát vezet, a törvény 4. §-ában biztosított személyi pótlékot a tanitó egyesület ajánlatára, a kir. tanfelügyelő felter­jesztésére megkaphas-a. Az .Eötvös-alap* (Országos Tanitói Segély­egyesület) aug. 23 án hétfőn d. e. 8 órakor tar­totta a tanítók Ferenc Józ«ef háza gyüléstermé­ben országos osztó bizottsági s folytatólagosan 10 órakor rendes közgyűlését. Az osztóbizottság tárgyai: 1. Oáztöndijak odaítélése. 2. Segélyek kiosztása. 3. Felvétel a budapesti és kolozsvári tanítók házába. — 100—100 korona ösztön­díjat. kapott: 45 tanitó gyermek. 40—40 kor. 2. — 100—100 kor. segélyben részesült 46 részben tanitó, részben tanitóné. 60 korona 1 tanitóné. A budapesti Ferenc József tanítók házába falvétetett: 132 tanító-tanár-tanfelügyelő gyer­mek, következő kedvezményekkel: ingyenes helyre: 1.— Havi 10 korona fizetésre (ezért kapnak: lakást, teljes ellátást): 10.— Havi 22 kor: 29.— Alapítványi helyre havi 22 kor: 36.— Havi 41 kor: 6.— H*vi 54 kor: 27.— Havi 64 kor: 6.— növendék. A kolozsvári tanítók Hunyadi házába fel­vétetett : 111 növendék, következő kedvezmény­nyel: Ingyenes helyre: 5 növendék. Havi 10 kor 8.— Havi 22 kor: 23.— Alapítványi havi 22 kor: 16.—Havi 34 kor: 11.— Havi 44 kor. 12.— Havi 54 kor: 35.— Havi 64 kor: 1 növendék. Szabolcsvármegyéből segélyben részesülnek : Stoll Ernő nyiregyházi tanitó betegségére való tekintettel, aki az Eötvös-alapnak 11 év óta tagja. A budapesti Ferenc József tanítók házába felvétettek: Balogh Béla ref. 3-ad éves joghall­gató. Apja Balogh János kisvárdai nyug. áll. isk. ig. tanitó, aki ax Eötvös-alapnak 31. éves tagja és egy 50 kor. részjegye is van, havi 22 kor. fizetésre. A Szabolcsvármegyei tanító­egyesület által tett 4000 kor. szobaalapitványi helyr<», havi 22 kor. befizetésre: Semtei Sándor r. k. 3 ad éves bölesészettanhallgató. Apja Semtei Sándor, anyja kisvárdai áll. tanítónő 17. éves tag és 1 drb. 50 kor. részesjegye is van. Soha meg nem engedhető hibát, jobban mondva bünt követ el az a tanitó, aki az .Eötvös-alap" tagjai sorába be nem lép. Az a tanitó, aki nem tagja az Eötvös-alapnak, nem szereti saját gyermekeit, vagy ha nincsennek gyermekei nem szereli tanitótársait, nem szereti a tanitói pályát Az Eötvös-alap közgyűlésének tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnöki bejelentések. Nagy vitára adott alkalmat annak a bejelentése, hogy Sebő Béla számtartó állásáról lemondott. Az elnökség és számtartó között felmerült nézet­eltérés ismertetése után a közgyűlés szavazat­többséggel a lemondást elfogadta. 3. Az orss. o. biz. határozatai jóváhagyattak. 4. Választás. Titkár lelt: Székely Károly. Másodtitkár: Gundy Károly. Jegyző : Buza János. Választmányi ta­gok : Ónody Gusztáv, Józsa Dániel, Petróczi István. Az igazgató-tanács tagja: Váró Béni. A Szabolcsvármegyei tanítóegyesületet kép­viselték : Orsovszky Gyula egyesületi elnök, Kubacska István az Edtvös-alap helyi gyűjtő bizottságának elnöke, Delceg Sándor választmá­nyi tag. Jelen voltak a gyűlésen: László Gyula nagybákai tanitó, Király Imre és László Béla nyiregyházi tanítók. A gyűlés tárgyainál felszólaltak: Orsovszky Gyula és Kubacska István. Közli: Kubacska Istvau. G-iardineiió. N. ur ritkán szokott igazat mondani, de nem is szokta rosz néven venni, ha neki sem mondtak igazat. Egy ízben megcsípett egy jó képű atyafit s beszélt, beszélt. Az türelmesen hallgatta, de végül meglátszott rajta bizonyos hitetlenség. — Talán nem hisz nekem? kérdi N. — Hiszem, hiszem — felelt a vidéki — hanem hiszem a felét valótlannak, a másik fe­lét pedig nem igaznak. N. nem haragudott meg. — Na akkor én hiába töltöttem el magá­val egy fél órát! Sértett: Sötét volt ugyan, de Bijusz Jó­zsefet határozottan felismertem, m«rt a hosszú bajusza is a kezembe került, de főleg azért, mert azt mondta, hogy .nesze a birkákért." ? Ugy volt ugyanis, hogy 5—6 évvel ezelőtt együtt loptunk 12 birkát, s én ezekből a 6 jobbikat tartottam meg, amit ő később meg­tudott s akkor ígérte nekem, hogy majd lerója rajtam a különbséget. Le is rótta, és hogy ő vert meg, erre megesküszöm. Más nem tudta a birka dolgot. Bajusz: Mielőtt azonban megesküdne a komám, tessék megtekinteni az itteni fekete könyvet s megtetszik látni, hogy én april 15 én itt csücsültem a fogházban. Felhozták a törzskönyvi kivonatot s kitű­nik, hogy Bajusz april 10-től 20-ig be volt zárva, tehát Balkányban nem lehetett. A sértett majdnem rémülten nézett Ba­juszra. — Majdnem megesküdtem ! És még ő könyörgött mentsék fel a vád­lottat Mikor kimentek, azt mondja Bajusz a sér­tettnek : osztán komám, nehogy azt hidd, hogy nem én járattalak meg, hát megmondom, hogy vót a dolog. Te nem tudtad, hogy be vagyok zárva, én megkértem ejy nagy bajuszu embert, hogy az alatt, mig bevagyok zárva, verjen meg téged s hogy engem panaszolj be, mondtam neki, hogy a verés alatt mondja, hogy .nesze a birkákért." Oh a falu, a falu, a falu ! Mi fehér a falu, Háza meszelt s mind kréta falu, És zöld ii zsalu. Nep meze durva, daróc fonalú, Maga durva szavú, És murva szagú. Fehér a, fehér a, fehér a falu És zöld a zsalu, Zöld szemmel néz ki a kandi Zsalu. És lát, és lát; mit lát a zsalu ? To feketélik a kertek alu', Lud kacsa fürdik, berzeng a talu. A tó fekete, fehér a talu,­Posvány vize, nem kristály italu. Kacsa bukan alá, vizszinre kibu, És bűzlik a tó, ocsmány, iszonyú, És nászt ül, a sok pelyhes potrohú, A sok puha, sok buja potrohú! Gálád a gunár, s nem bölcs marabu. Réten a nyáj ! Van fű, fa, lapu Színes tehenek s fehér bika, buh 1 Fehér bika, ámde azúr nyakú Dagadó, vastag nyakú, mégse zebu. Nézi a fehérnép, hájdereku, És öli, és öli, öli a bu : Embere a csárdái kalapu, Miért is nem bika nyakú, Mért hogy csak a bika, bika nyakú? Buta falu, buja falu ! Csizmás, barbár, keleti falu ! Nyugoti szél itten sose fu, Nyugati holnapi szél sose fu. Elfog a fekete, fekete bu ! Nepnek agyát nem fogja gyalu, Hazám, hazám, te Honolulu ! Mind buta, mind buta, bamba Zulu, Ám bánja lu ! Had rágja a, rágja a, rágja a szul Szaboicsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A Szegedi Gazdasági Egyesület f. évi októ­ber hó 1., 2. és 3-án:' """' 1. országos jellegű baromfi-, galamb- és,házi nyúl-kiállitást, 2. bor-, szőlő-, gyümölcs-, konyhakertészeti­és borászati kiállítást, 3. Ló- és szarvasmarhadijazást, 4. Lóversenyt rendez. A kiállítás részletes programmja a gazda­sági egyesület titkári hivatalában megtekinthető.

Next

/
Thumbnails
Contents