Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

6 37-ik szám. N Y I R V I D É K 1909. szeptember 12. Még talán helyén volna ez az eljárás a lyrai költő, vagy az állam férfiú munkájának értékelésénél, mert ezeknél az érzelmi motívumok, életük külső körülményei igazgatják munkásságukat, azokban találnak irányt és elhatározást, ösztönzést és korlátokat. A lyiai költő művész, aki érzéseinek kiváló nemességével vagy legalább is eredetiségével, kifejezéseinek bájával gyönyörködtet: tehát érzelmi érzeteket kelt. Az áilamférliut a nemzetéhez való ragaszkodás •agy az ellensegek gyűlölete, tehát szubjektív érzések késztetik a nemzet sorsát megalapozó intézmények létesítésére. Munkásságát mi is szubjektív pártállásunk szerint mérlegeljük, ítéletünket már előre praedestinálják érzéseink. Lelkesedés es gyűlölet, magasztalás és elitélés a kritikának már eleve megadott tényezői. A bölcsésiben a dolgok mélyére haioló világfölfogást, dialektikáját, rendszerének szigorú logikusságát bíráljuk. A bölesész értelmünkhöz szol, vele szemben csakis értelmi motívumok vezethetik ítéletünket. A bölcsész egyéniségét és világfölfogását szigorúan el kell különítenünk egymástól. Egyénisége mellékes, egyedül gondolatrendszere foglalja le érdeklődésünket. A bölcsész tanításainak önmagukban kell hordaniok meggyőző erejüket, abstrahálva az író életének körülményeitől. Eszméi nem azért értékesek, mert Írójuk a társadalomban kiváló egyéniseg, nagy j llem, szilárd és következetes akarat és erő; viszont nem azért merülnek a feledés homályába, mert Írójukat bizonyos körülmények irányították ide vagy oda, hanem azért, mert belső gyöngeségüknél fogva magukban hordták a mulandóság csiráit. Az igazságok hódítanak, a tévedések kérész életűek. Éppen azért a bölcsész emberi pályafutásának külső körülményeiből vont következtetés nemcsak a kritika komolyságát veszélyezteti, hanem egyenesen olyan eszköz, amelyet nem is szabad igénybe venni. Ebben a tekintetben tehát SeháfléneJc van igassága és a német tudósoknak, akik Marx élettörténetével nem törődnek, egyedül tanítását bírálják. Palágyi hibázott a módszer megválasztásában. nem csoda, ha hibás eredményekhez jutott. 2. Az ellen sem lehet komoly kifogást tenni, hogy Schüffle egyedül a kollektivizmussal foglalkozik, egyébre nem tekint. Ebben csúcsosodik ki ugyanis Marx tanítása, ennek bevezetése az osztályharc elmélete, amelyben viszont puszta rendszerbeli járulék a történelmi materializmus, az értéktöbblet elmélete és a társadalmi forradalom s csupán politikai függeléke a szociális demokrácia programmja. Feitéve, hogy Marx nem fogta fel helyesen a mult idők tőrténeiét; feltéve, hogy a gazdasági jelenségek értékét túlozva becsülte is ; még ha hibás is az értéktöbblet elmélete: még akkor is nagy érdemet szerzett, ha beválik az a sejtése, hogy az emberiség a kollektív termelés felé halad. Neve mint társadalombölcsé=zé akkor is tiszteletet, sőt közbecsülést érdemel; akkor is övé az alapvető dicsősége, akinek nyomdokain a későbbi nemzedékek tudatosan készíthetik elő az emberiség jövendőjét. És én ugy látom, hogy Scháflle helyesen értékelte Marx kollektivismusát; mert teljes lehetetlenség, hogy a társadalmi termelés és fogyasztás a mai szervezetlen, rendezetlen állapo tában maradhasson. A gazdasági kényszer rá fogja vinni a közületeket, az államot, a közsé geket, hogy közgondozás tárgyává tegyék előbb az élelmiszer, piac és a lakás ellátását, később más szükségletek kielégítését vonják ki a véletlen esélyei alól, végül a termelés folytonos zavarainak elhárítása végett a hatóságok gondozásába fogják vonni a termelés megállapítását és a munkaviszony szabályozását. Hogy egy pár iskolai példát hozzak fel a fogyasztás mai szabályozatlan állapotának a jellemzésére, arra hivatkozom, hogy a budapesti élelmiszer piac árai általában magasabbak, mint a wieni árak, noha Wien élelmiszer szükségletét 80*/o-ig a magyar termelők fedezik s ha a magyar kivitel elmaradna, az 5—6-ik napon már éhínség törne ki Wienben, mintahogyan a vasutas sztrájk idején Budapesten a 4-ik napon a tej hiánya miatt túlságos magasra rúgott a csecsemők halandósága. A májusi bérnegyedkor a háztulajdonosok 20—25o/o kai csavartak magasabbra a házbéreket és 40—50Vo kai a boltbéreket. Hát lehet tűrni ilyen állapotokat? (Folytatás) Szőlőink helyzete: Homoki szőlőink jövőjének előmozdításáért teendő intézkedések. i. Minden oldalról a szőlők nagymértékbeni pusztulását jelentik — Liptay Albert tokajhegyaljának pusztulását írja le a .Köztelekben", Molnár Lajos az ermelléki szőlő szomorú helyzetét, tönkre menését ismerteti ugyancsak a „Köztelekben". Úgyszintén az „Eger-visontai szőlők" pusztulásáról kétségbe-ejtő híreket olvashatunk. Ki olvasott, ki irt, a sík-vidéki, homoki szőlőkről? Ki érdeklődött a nagynyirségi kitűnő asztali bort szolgáló szőlőink helyzete felől ? A kormány mily érdeklődést tanú sitott nyírségi szőlőink iránt ? És ki látta a nagy nyírségi szőlőkben a szőlészeti felügyelőt f így a nyírségi szőlőinkben szintén nagymértékben föllépett betegséget constatálta-e a felügyelő úr? Betegségek elleni védekezést ellenőrizte-e illetve meggyőződést szerzett-é a felől, hogy helyesei és eredményesen végeztek-e a szőlő birtokosok? Olyan kérdéseket lehetne föl állítani, aminek soha vége nem lenne és az egészre csak egyszerűen röviden a felelet az, hogy a homoki szőlőink helyzetéről senki nem irt -emmit, a földmivelésügyi minísteriumnak érdeklődése is a nagy nyírségi szőlőink iránt figyelmen kivül áll. Hogy miképen is állunk az alföldi illetve nyírségi homoki szőlőinkkel? Én szerintem egyes helyeken úgy, mint a hegyaljaiak; és más helyen valamivel talán jobban Nyírségi szőlők egyrészét a tavaszi fagy — másik részét a jégeső és a juliusi nagy esőzéssel fellépett peronospora, lisztharmat éppen ugy megtámadta, mint a hegyaljai szőlőket. Betegségek elleni védekezés egyes nagyobb szőlőgazdaságokban igen kedvező eredménnyel járt, de bizony sok kisebb birtokosoknak, akik permetező gépek hiánya miatt, valamint hogy késtek az esős idő miatt is, bizony szomorúan néz ki a szőlőjük. így azon kérdést teszem föl, hogy nem-é érdemelnék meg a nagy nyírségi szőlőink is az állami szőlészeti felügyelőséget. Szőlőink jövője azt bizonyítja, hogy már régen kellett volna. És hogy miért ? arra rá fogok térni és kifejtem alábbi soraimban. Szőlészeti felügyelőség jelentéséből a nyírségi szőlők helyzete felől bizony vajmi keveset tudhatnak meg a kereskedő urak — mert egyáltalán nem is jövünk szóba és igaza van a Nyirvidéknek amikor is a hivatalos negligás cimén említést tesz és szóvá teszi a nagy nyírségi szőlőket. Földmivelésügyi ministérium előtt számításba nem jön a homoki szőlő, miután sík vidéki. így ma-holnap ki is maradunk a jó asztali bort termő szőlők számot tevő soraiból. Különben szegény árva homoki szőlőinkről miért is panaszkodnánk — amikor is a hegyvidéki szőlők iránti érdeklődése is a kormánynak csakis akkor indul meg amikor is a veszedelem felépstt és pusztulásnak indult a szőlő. Ugy akkor megindúl ólom szárnyakon a rideg hivatalos intézkedés és legtöbbször olyankor már, amikor minden késő és tőke, vessző, termés, pusztul és rá lehet mondani halál ellen nincs orvosság. — A sablonos hivatalos eljárást igazolja, hogy csakis rendeletre tétetik az állami szakembereink ki küldése. Tiszta képét látjuk, hogv Tokaj hegyalján — Érmelléken úgyszintén Egerben vinczellér iskolák vannak igy számot tevő borvidékünkön a szigorú ellen őrzést nem gyakorolhatják és csakis akkor lettek ki küldve amikor is már a betegség teljes erejében pusztított. Hol keresendő a hiba ? és mibe rejlik az oka, hogy a kerületi felügyelőségek csakis az utolsó pillanatban kezdték meg a védekezés erélyes munkájának keresztülvitelét? Nézetem szerint a felügyelőségek rendszertelen beosztásába keresendő a hiba és munka körük illetve szaktudásukat nem a gazda közönség javára fordíthatják — hanem minden felügyelőnek, hogy a fizetése kikerüljön, a magas kormány annyi sok oldalú elfoglaltságot ád, hogy kerületü'; nagy részét nem is ism;rik. Éa igazit megvalva 21 éve a nagy nyírségi szőlők között vagyok, tekintélyes szőlő uradalmat kezelek de bizony ezen idő alatt csak egyszer volt szerencsém egy eleven szőlő felügyelő urat látni de megjegyzem ekkor is véletlenül. így tehát jól tudjuk mi gazdák, hogy a túl terhelt nagy kerületekben is keresendő a fő ok ami a földmivelésűgyi minister urnák a spórolása. Igy kiváló szakképzettségű embereink nem képesek megfelelni, de physikai lehetetlenség is. — Ezekhez hozzá jön még az, hogy teljes joggal felruházva nincsennek, ellenőrzés, felülvizsgálási felhatalmazásuk nem lévén, igy csakis hatósági meghívásra jelenhetnek meg. Amint fentebb emlitém a szaktudásukat a felügyelők nem érvényesíthetik jó akaratuk szerint a gazdaközőnség hasznára. Ha esetleg még is felsőbb rendelet nélkül avagy hatósági meghívást felmutató igazolvány nélkü; saját jó szántukból, kerületek bármely részének megtekintesére elmennének, ugy esetleg fegyelmi vétségnek tekintik, utazási költségük nem téríttetik meg, igy bizony a hivatalon kivüli utazási költsegre a mostohán dijjazolt felügyelői karnak csekély fizetéséből nem igen telik. Magyar közmondással a külföld előtt csak mutogatjuk, hogy szőlőgazdaságunk széleskörű fejlesztésére a kerületi felügyelőségek vannak rendszeresítve — de bizony még ma a birtokosok oly csekély hasznát iátják, hogy ha valamelyes ismeretlen betegség támjdná meg szőlőjüket azt sem tudják, hagy a kerületi szőlő felügyelőtől tanácsot honnan kérjenek? nem is tudják hová tartoznik? Ugy vagyunk a nagy nyírségi szőlőkkel, egysiev munkácsi kerület, máskor szatmári, harmadszor diószegi, stb. kerüle'hez toldanak. Hogy pedi; rá térjek a dolog velejére és ismertessem a peronospora ez évben okozott nagy mértékű szőlők-pusztitását, amit ez ideig a legtöbb szőlő oirtokos nem is ismert, a fürt peronosporát (Píasmopara viticola) a szőlő birtokosok, hogy szép üde egészséges növekedésűnek látták a szőlőjüket úgy az első permetezést eltolták, de az esős idővel is elmulasztották, juniusban pedig a szőlő virágzása miatt sem nem permetezték sem nem poroztak (réz kénporral). Én a gazdák figyelmét fölhívtam a védekezésre és mint a .Termelés" közgazdasági lap munkatársa (Termelési-lap ez évi junius 15. 25-ik számába) ismertettem az 1908-ik évi nagy peranospora okozta károkat és már ekkor a legerélyesebb védekezést sürgősen ajánlottam a birtokosokrnk. Julius hó első feléig nem is lehetett hallani a szőlőt pnsztitó betegség felől pedig már ekkor a virágzásban levő fürtök ott ahol is a fentebbi okok miatt késtek a permetezessel porozással már fertőzve voltak, a juliusi nagy esőzésekkel pedig fürt, levél, vessző, nagy te rüleleken elpusztult. Ezen nyomós okokból is igazolva van az, hogy állami szőlészeti felügyelőség rendszeres munka ellenőrzése, teljhatalmú intézkedésére minden szőlővel biró vármegyének szüksége van. Szőlők betegsége elleni védekezésre migyei szabályrendelet van, igaz, minden vármegyében és a hatóság ellenőrzése alá vannak véve — a védekezést nem teljesítők büntetendők. Ki tud valamit arról, hogy a permetezést nem teljesítők büntetve lettek volna? Nincs ki mondva a szabályrendeletbe, hogy mikor mily időben végzendő a permetezés, csak hogy kötelező a védekezés szigorú büntetés terhe allatt. Legtöbb helyen még hegyközséggé sem egyesülte^ a szőlő birtokosok, igy még inkább elhanyagolják a rendes időben való védekezéseket. Bizony a nemtörődömség a védekezéssel való spórolás, keserű napokat hoztak ez idén sok sző ő birtokosnak. Ei év tanúskodik leginkább mellette, hogy mennyire sürgősen az ország érdeke, hogy a szőlészeti felügyelőség korlátlan rendelkezési joggal egészítessék ki, hivatalos működésében. Szolgálati szabályzatot és minden egyes vármegye külön szőlészeti felügyelőséget kapjon. Ha ezt megvalósítja a kormány, ugy csak akkor érjük mi is el amit más államok régen elé'tek szőlészetük fejlesztésénél és boraik értékesítésével. Hogy menynyire előbbre vannak az osztrák sógorok a szőlészet fejlesztésében és m inka-beosztás tekintetében is felülmúlnak — legjobban igazolja a boraik értékesítésénél az uj bortőrvényük értelmében amint életbe lépett azonnal rendszeresítették a borok ellenőrzésére a pinceállásokat. Egyszóval az osztrákoknak telik, van pénzük, de bizony nekünk nem lehet és igy maradnak el szőlőink mis államokétól, boraink értékesítése is szintén gyenge határok között mozog, igy a külföldieknek az érdeklődése boraink iránt teljesen szünetel. (Folytatjuk.)