Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-21 / 8. szám

4 S-ík szám. N Y I R V I D É K 1909. február 21. a régi; felső-szabolcsi református egyházmegye nevet. A közép-szabolcsi ref. egyházmegyét a következő egyházak fogják alkotni: Apagy, Balkány, Balsa, Berezel. Besenyőd, Buj, Encsencs, Gáva, Gelse, Geszíertd. Gyulaj, Halász, Ibrány, Ibrony, Jákó, Kállósemjén, Kemecse, Kércs, Kisléta, Kotaj, Lórántháza, Mihálydi, Nagykálló, Nyírbátor, Nyírbogát. Nyirbogdány, Nyíregyháza, Ófehértó, Oros, Őr, Paszab, Pazony, Piricse, Rád, Ramocsaháza, Rohod, Sényő, Szabolcs, Szakoly, Téglás, Tet, Tura. Ujfehértó, Vasmegy er, Venc:ellő, Vaj). Összesen 46 egyház, 46 lelkész, 77 tanító, 49796 lélekkel s 48 szavazati joggal. A felsé-szabolcsi ref. egyházmegyét pedig, a következő egyházak fogják alkotni: Ajak, Anarcs, Bácsaranyos, Báka, Benk, Berencs, Beszterecz, Berkesz, Bezdéd, Cserepeskenéz. Diinecser, Dombrád. Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gégény, Gemzse, Gyulaháza, Gyüre, Kanyári Karász, Kék, Kékese, Kisvarsány, Kisvárda, Komoró, Kopócsapáti, Laskod, Lövő, Lövőpeüi, Mándok, Mezőladány, Mogyorós, Nagyvarsány, Nyirmada. Pap, Pátroha, Petneháza, Székely, Tas, Tuzser, Tiszaszentmárton, Tornyospálcza, Zsurk, Veiesmarl. Összesen 45 egyház, 45 lelkész, 55 tanitó, 42016 lélekkel, 4B szavazati joggal. Az e. m. lelkészi gyámpénztár és a nyíregyházi ref. leányinternátus, a kettéválasztás után is közös intézmény marad. A gyámintézeti tagok, a kettéválasztás jogerős kimondása után, azonnal gyűlésre hivandók össze, amelyen gyám pénztárost, ellenőrt, elnököt választanak, a gyámintézet kezelésere és további vezetésére. A megválasztott tisztviselők, mindkét uj egyházmegye közgyűlése által erősíttetnek meg. A gyámintézet tovább is az eddigi módon kezeli és gyümölcsözteti tőkéit; számoltatni azonban, a 2 uj egyházmegye számvevőszéke fogja mindkét e. m. esperesének joga és kötelessége, időszakonként, esetleg a saját e. megyéjök szám vevőszéki elnökének közreműködésével, véletlen vizsgálatok tartása. A nyíregyházai ref. leányinternátus, a két uj e. m. által valasztott igazgatótanács felügyelete alatt fog állani. Ugy az e. rn. gyámpénztár, mint a leányinternátus alapszabályai, a kettéválasztás után, megfelelőleg módositandók. Az e. m. közigazgatási pénztára, teljesen 2 egyenlő részre osztatik s az uj egyházmegyék szabad rendelkezésére átadatik az őket illető törzsvagyon. Az e. m. levéltár közös vagyon marad. Részére, a nyíregyházai ref. leányinternátus telkén, helyiség építtetik. Kezelője az internátus mindenkori gondnoka lesz. A papi egylet az uj egyházmegyék szerint külön szerveztetik; összes vagyona, egyenlő arányban kétfelé osztatik s átadatik. A lelkészi temetkezési egylet sorsa felett, a 2 uj e. m. a megalakulás után határoz. A tanitó-egyesület és annak gyámpénztára, már meghozott határozatok értelmében, együtt marad. Ezek után, pár sürgősebb ügyet tárgyalt meg le a közgyűlés. Az ujfehértói egyháznak, egy belsőseg megvételére engedély adatott. — Úgyszintén megengedte a közgyűlés, hogy anyagi ügyeinek rendezésére, a kisbirtokosok orsz. földhitelintézetétől 30000 korona kölcsönt vehessen fel 98°/o árfolyam és 5-46°/o évjáradék mellett. Az eperjeskei, mogyorósi, zsurki és tiszaszentmártoni egyházaknak megengedtetett, hogy a folyamatban levő betétszerkesztésnél a tanitó javadalmára szolgáló ingatlanokat, kántortanitói javadalem cim alatt telekkönyveztessék. A közgyűlés, kevéssel 11 óra után véget érvén, a fegyelmi bíróság ült össze a Varga Péter székelyi lelkész fegyelmi ügyében; s kimondotta, hogy a hivataltól való felfüggesztést ellene továbbra is fenntartja s elrendelte a vizsgálat kiegészítését. r. J. Vármegyénk ős lakossága. Részlet a Millemumra irt A magyar Nemzet keletkezése cirnü tanulmányomból. II. A kőkorszak embereinek használatba vett eszközei változatosabbak, alkalmasabbak lettek. Balták, vésők, kések, nyíl és dárda csúcsok, horgok elég nagy számmal maradtak fenn. Sőt még az agyagipar nyomai is megállapíthatók. A konyha hulladékokban emlős allatok maradványai, buza, árpa s főleg a köles megszenesedett többféle alakzata világosan felismerhetők. Az életmód változatosabb lett, a halászatnál a horog mellett feltűnik az eleinte vesszőből, majd faháncsokból készült háló-féle szerkezet. A lakás is nagyot változott, a föld putrik vagy üregek helyett, valamely vízparton, mocsarak szélén, a vizbe vert cölöpök feletti kunyhók bátorságosabbá tellek az életet. Tudtommal vármegyénkben legalább még eddig ilynemű maradványokat nem találtak, sőt Magyarországon is csupán a Fertő tavában akadtak rájuk, a mi azt mutalja, hogy az e nemű építkezés vidékünkön nem igen divatosak annyira mint közép Európában. A ruházat bőven kitelt az elejtett állatok bőréből, bár némely tudósok szerint már a kendert is ismerték a kőkorszak emberei. De ha ezt meg nem engedjük is, annyi bizonyos, hogy némi kereskedést űzhettek. Végetlen idők, — sok ezer év telhetett el — kellettek ahoz, mig az ember rábukkant a fémekre. Mindenesetre a messze keleten történhetett ez. Első volt mint már láttuk az arany, melyet ékszerül használt. Ezt meglehetős tiszta állapotban találta, ugy szinte a vörös rezet is s az eddig használt kő eszközeinek mintájára, átalakította azokat eme fémből. Bőségesen fordult ez elő hazánkban s alakithatóságánál fogva hamarosan elterjedt. Ez a korszak volt nálunk is — mint a tudós Pulukv Ferenc megállapitottla — a bronz korszaknak megelőzője. Réz eszközeit az ember kezdetben kovácsolás utján állította elő, majd feltalálta az olvasztás módját s az ércet rögökbe öntötte s abból dolgozott. Meddig tartott a sűrű réz használatának ideje, azt csak sejteni lehet. A bronzot valószínűleg az árja népfaj Európába való átterjedésével, a keletről hozta magával körülbelől mostani időszámításunk szerint kettőezer évvel. A bronz, a réz és ónnak olyan vegyitéke, mely képes a követ helyettesíteni, sőt azt használhatóságánál fogva felül is muljá. Ismerete a Nilus völgyében továbbá a rémi népeknél már igen régi volt, s a föníciaiak Nyugat felé is elterjesztik. Tőlük került Görögországba, Itáliába s Európának egyéb rés/.eibe. A kőeszközökről a réz és bronz használatára való átmenet nagyon lassan tőrlént. Jünt a leletek mutatják a legtöbbször, vegyesen fordulnak elő. A trójai ásatások legszebben mutatják, hogyan emelkedik ki a bronzkultura a kőkorszakból, az edények ép o!y alakúak mint a Dániában talált efféle tárgyak. A hazai leletek is teljes azonossagot mulatnak, ugy hogy hazánk bronzkori emlékei Kis-Ázsia és Egyptom kultúrájával teljesen fedik egymást. Az emberi szellem azon tulajdonsága, hogy a közszükséglet eszközeit maga körül terjeszteni igyekszik, okozta azt a bizonyos tényt, hogy a bronz terjedésének egyik utja hazánkon vitt keresztül Németország, Leűgyelország a dán- és skandináv vidékek felé. Nem lehetetlen, hogy ebbe az útvonalba Erdély vagy a Délmagyarország irányából vármegyénk is bele esett, sőt mint később látni fogjuk, leihelyeink legalább ezt a feltevést igazolják. A földrajzi helyzet nagy fontosságú tényező volt a bronzkultura terjedésére. Oly vidékeken, melyek hegyláncokkal vannak körítve például Svájc és a mi hazánk, sokáig fennálló, virágzó bronzműveltség található. Mintegy csomópontok állanak elő ily helyeken, melyek messze földre kiterjednek s az innen kiszóródó fénysugarak távolabbi helyekre is elvetődnek. A b onz használata a legkülönbözőbb életszükségletek kielégítésére törekedett. Védelmi célokra tőröket, kardokat, lándzsákat, nyílhegyeket állított elő. A két élü kard vágó és szúró eszközül szolgál, nem nagyon hosszú, markolata rövid. A kések csinos nyéllel vannak ellátva. De a védfegyvereken kivül készülnek a háztartáshoz tányérok, serlegek, kancsók, ékszerül kar, láb-díszítmények, fül, nyakfüggők, láncok stb. A ló már rendes házi állat, harcban, munkában hű társa az embernek ; sőt még a bronzkocsik is használatosak. A bronzeszkőzök közt leggyakoriabbak a balták, melyeket nemcsak szerszámnak, de fegyvernek is használtak. Sok ilynemű baltát láttam már és nekem különösen feltűnt, hogy azoknak: legtöbbjén az u. n. baltafok helyén egy nyílást s azon aiui a balta testén egy fülalaku részt találtam. Oka az ilyen alakú baltak készítésének más nem lehetett, mint az, hogy az itteni rajz szerint j teljesen hasonló nyelet alkalmaztak bele s a fül és nyél valamely erősebb, mondjuk szíj vagy állatbélből készült kőtőlék segélyével ugy meg lett erősítve, mintha a mai vasbaltákba alkalmazott nyelun állott volna. Hogy hazánk é3 épen vármegyénk a földmivelés tekintetében is nem ép a utolsó helyen állott, mutatják a bronzsarlók, melyek a kész áldás betakarítására szolgáltak. Sokféle alakzaluak ezek s leihelyökről majd alább lesz szó. A földmivelés megkezdését nyomban követi a lakás kérdése, az időjárás elleni védelm'ül. Már csak félig sülyeszti a föld alá lakását a bronzkor embere. A földből kiemelkedő rész vázát iából készíti, vesszővel befonja, sárral betapasztja s ugy néz ki mint egy méhkas. Csoportosan lakit s a többfelé terjedő lakásokat főldsánccal, vessző fonadékkal veszi körül az esetleges támadások eilen. Inkább tópartokon, kisebb vizek mellett tanyáznak, völgyekben vagy szigeteken. A bronzkor embere halottait vagy elégette vagy a földbe temette. Hazánkban s igy vármegyénkben is inkább az eltemetés divott. A sirok fölé nagy halmokat hánytak, vagy természetes halmokat használtak fel. Ilyen halmokat (törökül kurgan, nyelvünkön korhány) igen sokat találunk egész Európában, a délorosz síkságon, a fekete tenger mellékein; sőt még Afrikában is. Azon halmokat, melyek vármegyénkben a szabolcsi régi földvártól kiindulva Buj, Gyulaháza, Karász, Gyulaj, Bogát, Kisléta, Nagykalló, Nyíregyháza, Basahalom irányában egy körben futva s visszatérve kiindulási helyére én régebben avarkorbeli, emberi kéz által, a körülte fekvő talajból lenyesett, összehordott építkezésnek tartottam, melyeknek célja az volt, hogy az erdők és mocsarak közötti területen, mint kiemelkedő pontokon őrségek tanyázzanak rajta, mjlyek nappal füst — éjjel láng gyújtással adjanak jelt szomszédaiknak s igy mint egy az akkori idők szerintjól szervezett távirdaszerü szolgálatot teljesítsenek. Majd alább látni fogjuk, hogy régebbi feltevésem mennyire beválik az avarok állal gyakorlatba vett győr — gyűrű (németül ringnek nevezett) várerődités: szerkezetbe. Mimár változtatom egy kissé, főképp tudós régészünk dr. Jósa András észleletei nyomán régebbi elméletemet s odamódositom, hosry a védelmi szolgálat teljesítésén kivül ezek a kurgánok temetkezési célokra is szolgálhattak, a minthogy a leletek igazolják, hogy szolgáltak is, bár nagyobb részük, legalább a mi felásatott, nagy részben kifosztva találtattak. Nagymáté Albert. Cari&Fdinetté. Láthatók már az uj tiszti uniformisok: a csukaszinüek. A hadvezetőség ugy gondolkozott, hogy olyan legyen az uj szin, mely alkalmas, hogy a környezettel összefolyva elrejtse a katonát az ellenfél szeme elől. Ez idáig a Vorschrift. Most következik az Ausführung. Az uj uniformist persze a fiatal tisztek hordják elsőbb. Miért is az uj szin minden agyéb, csak nem forsriftos, sőt élénk, feltűnő, szembeszökő, főleg női szembe szökik a legszívesebben. Egy szép asszony, aki örömmel hallja oldalán a tisztikard csörrenését, meg nem állhatta, hogy ne gratuláljon egy uj uniformisosnak: — Igazán örülök, hogy az újságok ismét hazudtak és ok nélkül féltünk, hogy maguk olyanok lesznek, mint a szürke papok — Na ja. Tetszik tudni: Kétféle csuka van : öreg csuka és fiatal csuka. Az öreg csuka eltűnni igyekszik, a fiatal feltűnni. Ezért más a színe ennek, mint amannak. Szabóicsráraegyei gazdasági egyesületi kézlem&By. : - ... . 1 • • . . •• • .; • •:••:•: • ••-... . rS Kendervetőmag eladás. Felhívjuk t. gazdatársainkat, hogy kendervetőmag-szükségletük beszerzése végett a gazdasági egyesület titkári hivatalához fordulni szíveskedjenek, hol I. minőségű olasz. eredeti utántermésü kendermag beszerzésére szívesen adunk felvilágosítást. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület mácius hó 22-án Gyöngyösön tenyészszarvasmarha és ienyészbikavásárt rendez. A vásár programmja a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthető.