Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-21 / 8. szám

4 S-ík szám. N Y I R V I D É K 1909. február 21. a régi; felső-szabolcsi református egyházmegye nevet. A közép-szabolcsi ref. egyházmegyét a követ­kező egyházak fogják alkotni: Apagy, Balkány, Balsa, Berezel. Besenyőd, Buj, Encsencs, Gáva, Gelse, Geszíertd. Gyulaj, Halász, Ibrány, Ibrony, Jákó, Kállósemjén, Kemecse, Kércs, Kisléta, Kotaj, Lórántháza, Mihálydi, Nagykálló, Nyír­bátor, Nyírbogát. Nyirbogdány, Nyíregyháza, Ófehértó, Oros, Őr, Paszab, Pazony, Piricse, Rád, Ramocsaháza, Rohod, Sényő, Szabolcs, Szakoly, Téglás, Tet, Tura. Ujfehértó, Vasme­gy er, Venc:ellő, Vaj). Összesen 46 egyház, 46 lelkész, 77 tanító, 49796 lélekkel s 48 szavazati joggal. A felsé-szabolcsi ref. egyházmegyét pedig, a következő egyházak fogják alkotni: Ajak, Anarcs, Bácsaranyos, Báka, Benk, Berencs, Beszterecz, Berkesz, Bezdéd, Cserepeskenéz. Diinecser, Dombrád. Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gégény, Gemzse, Gyulaháza, Gyüre, Kanyári Karász, Kék, Kékese, Kisvarsány, Kisvárda, Komoró, Kopócs­apáti, Laskod, Lövő, Lövőpeüi, Mándok, Mező­ladány, Mogyorós, Nagyvarsány, Nyirmada. Pap, Pátroha, Petneháza, Székely, Tas, Tuzser, Tisza­szentmárton, Tornyospálcza, Zsurk, Veiesmarl. Összesen 45 egyház, 45 lelkész, 55 tanitó, 42016 lélekkel, 4B szavazati joggal. Az e. m. lelkészi gyámpénztár és a nyíregy­házi ref. leányinternátus, a kettéválasztás után is közös intézmény marad. A gyámintézeti ta­gok, a kettéválasztás jogerős kimondása után, azonnal gyűlésre hivandók össze, amelyen gyám pénztárost, ellenőrt, elnököt választanak, a gyám­intézet kezelésere és további vezetésére. A megválasztott tisztviselők, mindkét uj egyház­megye közgyűlése által erősíttetnek meg. A gyámintézet tovább is az eddigi módon kezeli és gyümölcsözteti tőkéit; számoltatni azonban, a 2 uj egyházmegye számvevőszéke fogja mind­két e. m. esperesének joga és kötelessége, idő­szakonként, esetleg a saját e. megyéjök szám vevőszéki elnökének közreműködésével, véletlen vizsgálatok tartása. A nyíregyházai ref. leányinternátus, a két uj e. m. által valasztott igazgatótanács fel­ügyelete alatt fog állani. Ugy az e. rn. gyám­pénztár, mint a leányinternátus alapszabályai, a kettéválasztás után, megfelelőleg módositandók. Az e. m. közigazgatási pénztára, teljesen 2 egyenlő részre osztatik s az uj egyházmegyék szabad rendelkezésére átadatik az őket illető törzsvagyon. Az e. m. levéltár közös vagyon marad. Részére, a nyíregyházai ref. leányinternátus telkén, helyiség építtetik. Kezelője az internátus mindenkori gondnoka lesz. A papi egylet az uj egyházmegyék szerint külön szerveztetik; összes vagyona, egyenlő arányban kétfelé osztatik s átadatik. A lelkészi temetkezési egylet sorsa felett, a 2 uj e. m. a megalakulás után határoz. A tanitó-egyesület és annak gyámpénztára, már meghozott határozatok értelmében, együtt marad. Ezek után, pár sürgősebb ügyet tárgyalt meg le a közgyűlés. Az ujfehértói egyháznak, egy belsőseg megvételére engedély adatott. — Úgyszintén megengedte a közgyűlés, hogy anyagi ügyeinek rendezésére, a kisbirtokosok orsz. földhitelintézetétől 30000 korona kölcsönt ve­hessen fel 98°/o árfolyam és 5-46°/o évjáradék mellett. Az eperjeskei, mogyorósi, zsurki és tisza­szentmártoni egyházaknak megengedtetett, hogy a folyamatban levő betétszerkesztésnél a tanitó javadalmára szolgáló ingatlanokat, kántortanitói javadalem cim alatt telekkönyveztessék. A közgyűlés, kevéssel 11 óra után véget érvén, a fegyelmi bíróság ült össze a Varga Péter székelyi lelkész fegyelmi ügyében; s ki­mondotta, hogy a hivataltól való felfüggesztést ellene továbbra is fenntartja s elrendelte a vizsgálat kiegészítését. r. J. Vármegyénk ős lakossága. Részlet a Millemumra irt A magyar Nemzet keletkezése cirnü tanulmányomból. II. A kőkorszak embereinek használatba vett eszközei változatosabbak, alkalmasabbak lettek. Balták, vésők, kések, nyíl és dárda csúcsok, horgok elég nagy számmal maradtak fenn. Sőt még az agyagipar nyomai is megállapíthatók. A konyha hulladékokban emlős allatok marad­ványai, buza, árpa s főleg a köles megszenese­dett többféle alakzata világosan felismerhetők. Az életmód változatosabb lett, a halászatnál a horog mellett feltűnik az eleinte vesszőből, majd faháncsokból készült háló-féle szerkezet. A lakás is nagyot változott, a föld putrik vagy üregek helyett, valamely vízparton, mocsarak szélén, a vizbe vert cölöpök feletti kunyhók bátorságo­sabbá tellek az életet. Tudtommal vármegyénk­ben legalább még eddig ilynemű maradványokat nem találtak, sőt Magyarországon is csupán a Fertő tavában akadtak rájuk, a mi azt mutalja, hogy az e nemű építkezés vidékünkön nem igen divatosak annyira mint közép Európában. A ruházat bőven kitelt az elejtett állatok bőréből, bár némely tudósok szerint már a kendert is ismerték a kőkorszak emberei. De ha ezt meg nem engedjük is, annyi bizonyos, hogy némi kereskedést űzhettek. Végetlen idők, — sok ezer év telhetett el — kellettek ahoz, mig az ember rábukkant a fémekre. Mindenesetre a messze keleten történhetett ez. Első volt mint már láttuk az arany, melyet ékszerül használt. Ezt meglehetős tiszta állapot­ban találta, ugy szinte a vörös rezet is s az eddig használt kő eszközeinek mintájára, átala­kította azokat eme fémből. Bőségesen fordult ez elő hazánkban s alakithatóságánál fogva hama­rosan elterjedt. Ez a korszak volt nálunk is — mint a tudós Pulukv Ferenc megállapitottla — a bronz korszaknak megelőzője. Réz eszközeit az ember kezdetben kovácsolás utján állította elő, majd feltalálta az olvasztás módját s az ércet rögökbe öntötte s abból dolgozott. Meddig tartott a sűrű réz használatának ideje, azt csak sejteni lehet. A bronzot valószínűleg az árja népfaj Európába való átterjedésével, a keletről hozta magával körülbelől mostani időszámítá­sunk szerint kettőezer évvel. A bronz, a réz és ónnak olyan vegyitéke, mely képes a követ he­lyettesíteni, sőt azt használhatóságánál fogva felül is muljá. Ismerete a Nilus völgyében továbbá a rémi népeknél már igen régi volt, s a föní­ciaiak Nyugat felé is elterjesztik. Tőlük került Görögországba, Itáliába s Európának egyéb rés/.eibe. A kőeszközökről a réz és bronz használatára való átmenet nagyon lassan tőrlént. Jünt a leletek mutatják a legtöbbször, vegyesen fordul­nak elő. A trójai ásatások legszebben mutatják, hogyan emelkedik ki a bronzkultura a kőkor­szakból, az edények ép o!y alakúak mint a Dániában talált efféle tárgyak. A hazai leletek is teljes azonossagot mulatnak, ugy hogy hazánk bronzkori emlékei Kis-Ázsia és Egyptom kultú­rájával teljesen fedik egymást. Az emberi szellem azon tulajdonsága, hogy a közszükséglet eszközeit maga körül terjeszteni igyekszik, okozta azt a bizonyos tényt, hogy a bronz terjedésének egyik utja hazánkon vitt ke­resztül Németország, Leűgyelország a dán- és skandináv vidékek felé. Nem lehetetlen, hogy ebbe az útvonalba Erdély vagy a Délmagyar­ország irányából vármegyénk is bele esett, sőt mint később látni fogjuk, leihelyeink legalább ezt a feltevést igazolják. A földrajzi helyzet nagy fontosságú tényező volt a bronzkultura terjedé­sére. Oly vidékeken, melyek hegyláncokkal vannak körítve például Svájc és a mi hazánk, sokáig fennálló, virágzó bronzműveltség található. Mint­egy csomópontok állanak elő ily helyeken, me­lyek messze földre kiterjednek s az innen ki­szóródó fénysugarak távolabbi helyekre is elve­tődnek. A b onz használata a legkülönbözőbb élet­szükségletek kielégítésére törekedett. Védelmi célokra tőröket, kardokat, lándzsákat, nyílhegye­ket állított elő. A két élü kard vágó és szúró eszközül szolgál, nem nagyon hosszú, markolata rövid. A kések csinos nyéllel vannak ellátva. De a védfegyvereken kivül készülnek a háztar­táshoz tányérok, serlegek, kancsók, ékszerül kar, láb-díszítmények, fül, nyakfüggők, láncok stb. A ló már rendes házi állat, harcban, munkában hű társa az embernek ; sőt még a bronzkocsik is használatosak. A bronzeszkőzök közt leggyakoriabbak a balták, melyeket nemcsak szerszámnak, de fegy­vernek is használtak. Sok ilynemű baltát láttam már és nekem különösen feltűnt, hogy azoknak: legtöbbjén az u. n. baltafok helyén egy nyílást s azon aiui a balta testén egy fülalaku részt találtam. Oka az ilyen alakú baltak készítésének más nem lehetett, mint az, hogy az itteni rajz szerint j teljesen hasonló nyelet alkal­maztak bele s a fül és nyél valamely erősebb, mondjuk szíj vagy állatbélből készült kőtőlék segélyével ugy meg lett erősítve, mintha a mai vasbaltákba alkalmazott nyelun állott volna. Hogy hazánk é3 épen vármegyénk a föld­mivelés tekintetében is nem ép a utolsó helyen állott, mutatják a bronzsarlók, melyek a kész áldás betakarítására szolgáltak. Sokféle alakza­luak ezek s leihelyökről majd alább lesz szó. A földmivelés megkezdését nyomban követi a lakás kérdése, az időjárás elleni védelm'ül. Már csak félig sülyeszti a föld alá lakását a bronzkor embere. A földből kiemelkedő rész vázát iából készíti, vesszővel befonja, sárral betapasztja s ugy néz ki mint egy méhkas. Csoportosan lakit s a többfelé terjedő lakásokat főldsánccal, vessző fonadékkal veszi körül az esetleges támadások eilen. Inkább tópartokon, kisebb vizek mellett tanyáznak, völgyekben vagy szigeteken. A bronzkor embere halottait vagy elégette vagy a földbe temette. Hazánkban s igy vár­megyénkben is inkább az eltemetés divott. A sirok fölé nagy halmokat hánytak, vagy termé­szetes halmokat használtak fel. Ilyen halmokat (törökül kurgan, nyelvünkön korhány) igen sokat találunk egész Európában, a délorosz síkságon, a fekete tenger mellékein; sőt még Afrikában is. Azon halmokat, melyek vármegyénkben a sza­bolcsi régi földvártól kiindulva Buj, Gyulaháza, Karász, Gyulaj, Bogát, Kisléta, Nagykalló, Nyír­egyháza, Basahalom irányában egy körben futva s visszatérve kiindulási helyére én régebben avar­korbeli, emberi kéz által, a körülte fekvő talajból lenyesett, összehordott építkezésnek tartottam, me­lyeknek célja az volt, hogy az erdők és mocsa­rak közötti területen, mint kiemelkedő pontokon őrségek tanyázzanak rajta, mjlyek nappal füst — éjjel láng gyújtással adjanak jelt szomszé­daiknak s igy mint egy az akkori idők szerint­jól szervezett távirdaszerü szolgálatot teljesítse­nek. Majd alább látni fogjuk, hogy régebbi fel­tevésem mennyire beválik az avarok állal gya­korlatba vett győr — gyűrű (németül ringnek nevezett) várerődités: szerkezetbe. Mimár vál­toztatom egy kissé, főképp tudós régészünk dr. Jósa András észleletei nyomán régebbi elméle­temet s odamódositom, hosry a védelmi szolgálat teljesítésén kivül ezek a kurgánok temetkezési célokra is szolgálhattak, a minthogy a leletek igazolják, hogy szolgáltak is, bár nagyobb részük, legalább a mi felásatott, nagy részben kifosztva találtattak. Nagymáté Albert. Cari&Fdinetté. Láthatók már az uj tiszti uniformisok: a csukaszinüek. A hadvezetőség ugy gondol­kozott, hogy olyan legyen az uj szin, mely alkalmas, hogy a környezettel összefolyva el­rejtse a katonát az ellenfél szeme elől. Ez idáig a Vorschrift. Most következik az Ausfüh­rung. Az uj uniformist persze a fiatal tisztek hordják elsőbb. Miért is az uj szin minden agyéb, csak nem forsriftos, sőt élénk, feltűnő, szembeszökő, főleg női szembe szökik a leg­szívesebben. Egy szép asszony, aki örömmel hallja olda­lán a tisztikard csörrenését, meg nem állhatta, hogy ne gratuláljon egy uj uniformisosnak: — Igazán örülök, hogy az újságok ismét hazudtak és ok nélkül féltünk, hogy maguk olyanok lesznek, mint a szürke papok — Na ja. Tetszik tudni: Kétféle csuka van : öreg csuka és fiatal csuka. Az öreg csuka el­tűnni igyekszik, a fiatal feltűnni. Ezért más a színe ennek, mint amannak. Szabóicsráraegyei gazdasági egyesületi kézlem&By. : - ... . 1 • • . . •• • .; • •:••:•: • ••-... . rS Kendervetőmag eladás. Felhívjuk t. gazdatársainkat, hogy kender­vetőmag-szükségletük beszerzése végett a gaz­dasági egyesület titkári hivatalához fordulni szíveskedjenek, hol I. minőségű olasz. eredeti utántermésü kendermag beszerzésére szívesen adunk felvilágosítást. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület mácius hó 22-án Gyöngyösön tenyészszarvasmarha és ienyészbikavásárt rendez. A vásár programmja a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthető.

Next

/
Thumbnails
Contents