Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-20 / 25. szám

4 25-ik szám. N Y I R V I D É K 1909. junius 20. SZIHHÁZ. Elbucsuzunk most ettől a rovattól idestova egy esztendőre. Hosszú idő, elég alkalmat nyújt az álmodozásra. Mert vagyunk, sokan vagyunk vakmerők, a kik Nyiregyháza állandó színházáról álmodoznak. A ki végignézte a múlt héten „Az ember tragédiáját", szemtől sxembe láthatta, milyen siralmasan primitív, apró kis színházunk van, Abbazia számára tervezte Alpár Ignácz. de ott nem vált be, elhozta hát nekünk. Szegény kis szinház, mikor fogantattál, a tenger partjára szánt a végzet. S mire megszülettél, portenger közepén találtad magadat. De vigasztalódjál, mormogó tenger apálya-dagálya helyett van módod gyönyörködni egy nem kevésbbé magasztos természeti tüneményben: a nyíregyházi porban, mely nem ápol ugyan, de eltakar. Az ember tragédiájának előadása alatt a színpadi actióval párhuzamosan a nézőtéren is folyt a játék: az ember komédiája. Az emelkedettebb regiókban kettős rendetlenségbe fejlődve szorongott az istenadta nép, „Ne csipkedjen!", „Hogy mert hozzám nyúlni szemtelen ?" és egyébb vidám csitakiáltások tarkították a Madach drámai költeményét. — Stylszerüség okábol pedig egy-egy recseges törte meg a csendet és egyik másik túltömött karzati ülőhelyet. Az első padsorokban ülők állítólag az előadásból is hallottak valamicskét, de a publicum zöme jámboran beerte a látottakkal is. Csak az a kár, hogy a szinház bejárójánál ki nem akasztottak egy ilyenforma cédulát: Minden a szemnek, semmi a fülnek. A búcsú hétnek volt egy komolyabb eseménye is: a Vajda Ilonka kisasszony szárnypróbája. Alig tudjuk elhinni, hogy ez a bájos, szép fiatal lány már nem hosszabb idő óta készül a színpadra. Varatlan sikere, melyet őszintén megerdemelt, mindenesetre megerősíti azt az impressiónkat, hogy ízig-vérig színpadra termett egyéniség. Meglepő bátorsággal mozgott, természstesen beszélt. Azt a pazar v*ltozatosságu lelki világot, melylyel a filozofus hajlandóságú író a féiig öntudatlan gyermek, félig érőfélben levő nő alakját megalkotta, éles szemmel meglátta és tudatos következetességgel játszotta el. A kifogyhatatlannak látszó, zúgó tapsokban a kisasszonyra nézve a jövő zenéjét sejtjük, mert van-e a dicsőségre szomjas léleknek keményebb sarkalója, mint az első siker felejthetetlen mámora? „Rózsa Lili jutalomjátékául a Bob herceg kerüit színre. Szilaj, fiús temperamentummai játszotta, táncolta, dalolta az untig ismert nótákat. G-ak beszéljenek a komolykodók léhaságról. rriüvészíetlenségről, mi tűrhetetlenül valljuk, hogy a primadonna játék, ha jó, elsőrendű gyönyörűség. A német köstnondással élve a javát utoljára hagytuk: Hudák Juliskát és Dr. Ernyeiné Okolicsányi Paula úrnőt, Hudák Juliska (az Isten szereltnél, ne engedje, hogy a szinlapon Jucinak írjak!) fejlődésén csak örülni van jogunk, de kritikára vele szemben nem vagyunk méltók. Minden mozdulata kiváló művésznőre vall. Biztosra vesszük, hogy rövid idő alatt dicsőséget szerezz a magyar névnek. Dr. Ernyeynét másodízben láttuk e héten. Fenntartjuk róla múltkor nyilvánított véleményünket és hozzátesszük, hogy táncolni is kitűnően tud. Tánckosztümjében formás termete gyönyörűen ervényesült. Még a befejező két kabaré estélyről kell megemlekeznünk. Különösen Gyöngyi Izsó es Rózsa Lili tűntek ki, a többiek is nagy ambitióval és a telt ház okozta pezsgő jókedvvel szórakoztatták a közönséget. A m. kir. Honvédelmi Miniszter 7692. számú körrendelete A közös hadügyminiszter urnák velem egyetértöleg kiadott rendelete szerint a közös hadsereg tényleges állományú legénységének jelentékeny részét a csapatok a f. évben is a gabona és takarmány, a szőlömivelés munkálatainak, a szüret és kukoriczatörés, továbbá a selyemhernyótenyésztés különleges munkálatainak idejére három hétre fogják szabadságolni. A szabadságolás idejét a kerületi hadtestparancsnokságok, a közös hadügyminister úr által kiadott rendelet értelmében az aratást nagy mértékben befolyásoló éghajlati viszonyokra való tekintettel, az egyes vidékek közigazgatási hatóságaival, esetleg a gazdasági egyesületekkel egijetértöleg e.sapattestenkint állapítják meg, sőt a szabadságolás ideje, amennyiben a katonai szolgálat érdekei megengedik, abnormis időjárás esetén a közigazgatási hatóságok indokolt megkeresésére a területi parancsnokság által el is halasztható. Áz aratási szabadságot az illető katonának személyesen kihallgatáson (rapportom) Jcell kérelmeznie és a szabadságot a csapatparancsnokság lehetőleg minél előbb helyezi kilátásba, hogy a szabadságolandó, megfelelően kiképzett és jó magaviseletet tanusitó katona, amenyire csak lehetséges, idejében még aratási vagy egyéb mezei munkát vállalhasson. A közös hadügyminiszter úrral egyetértöleg létrejött megállapodás értelmében a szabadságolások a következő sorrend szerint történnek : 1. Első sorban azok a birtokosok vagy bérlők, valamint ilyenek fiai nyernek szabadságot, kik a családfentartói kedvezményre azon okból nem bírnak igénynyel, mert fitestvéreik önként tovább szolgálnak, vagy kereset czéljából külföldön tartózkodnak vagy önálló családot alapítottak. 2. A kisebb és közepes nagyságú parasztbirtokok tulajdonosainak és bérlőinek a fiai, végre 3. a mezei munkások különösen akkor vétetvén figyelembe, ha az utolsó szolgálati évben álló legénység sorába tartoznak. 4. Az általános fegyverszünet alatt a többi legénység is, mely nem aratási célra kér szabadságot, amenyire azt a viszonyok megengedik, rövidebb időre szabadságolhatok. A gyengébb, és a kiképzésben visszamaradt legénység, a tavasz folyamán bevonult újoncok és egyévi önkéntesek az aratási szabadságolás kedvezményében egyáltalában nem részesíthetők. A szabadságolt katonák — járványos vidéket kivéve — bármelyik községben állhatnak aratási vagy más mezei munkába. Az illető községi elöljáróságnál azonban ugy a megérkezéskor, mint eltávozáskor jelentkezni tartoznak, hogy a községi elöljáróság ellenőrizhesse és igazolhassa, vájjon az aratás czéljából szabadságolt katonák tényleg végeztek e aratást vagy egyéb mezei munkát. A csapatparancsnokságok erre vonatkozólag a községi elöljáróságtól külön értesítést is kérhetnek. A szabadságolt legénység a vasúton a szabadságolási igazolvány, esetleg a kezei között levő vagy beszerzendő munkásigazolvány felmutatása mellett az előirt menetkedvezményt élvezi. Az általános három heti aratási szabadságot csak a gyalogságnál, vadász és vonatcsapatoknál, a nehéz tarackosztályoknál, valamint a hegyi és vártüzérségnél szolgáló legénység kaphatja meg. A szabadságolás azonban csak abban a mértékben történhetik, amennyire azt-az emiitett fegyvernemeknél az őr- és különleges szolgálat, a lovak ápolása, a mühelyüzem, az esetleg szükséges karhatalmi osztályok készenlétben tartása, a katonai különítmények felállítása megengedi. Az általános aratási szabadságolás idején kivül az említett fegyvernemeknél egyesek különleges és méltánylást érdemlő okokból csak rövidebb tartamú szabadságot kaphatnak. A lovassághoz, a tábori tüzérséghez (a nehéz tarackosztályokat kivéve) a műszaki és egészségügyi csapatokhoz, testületekhez és intézetekhez beosztott legénység általánosságban aratásra nem szabadságolható. Egyeseknek azonban, a mennyiben ezt a kiképzés folytonossága és a szolgálati ügymenet fentartása lehetővé teszi, a szükséghez képest három hétig terjedő aratási szabadság engedélyezhető. Az őszi fegyverszünet alatt való szabadságolások is az összes csapatoknál és intézeteknél, a nyári szabadságoláshoz hasonlóan abban a mértékben engedélyezhetők, a mint ezt a szolgálati viszonyok megendedik. Ezt a rendeletemet, mely az aratási szabadságolás általános elvei tekintetében nyújt felvilágosítást, azonnali közhirrététel, illetőleg mindegyik község lakosságának megfelelő kioktatása végett közlöm. Mindegyik község népe dobszó utján figyelmeztetendő, hogy a tényleg szolgáló katonák az aratás idejére, három hétre leendő szabadságoltatásukat személyesen kihallgatáson (rapporton) kérhetik, mely kérelmezés teljesen díjtalan. A községi elöljáróságokat pedig utasítani rendelem, hogy az aratási szabadságolás ügyében a csapatparancsnokságok részéről hozzájuk intézett megkereséseket azonnal intézzék és a hozzájuk forduló feleket a fentiek értelmében oktassák ki, illetőleg figyelmeztessék, hogy az aratási szabadságolást az illető katona személyesen a kihallgatáson (rapporton) maga kérje. A szabadságolt katonákat pedig a községi elöljáróságok a legszigorúbban ellenőrizzék, vájjon azok tényleg aratnak-e, illetőleg végzik-e azt a munkát, a melynek teljesithetése céljából szabadságot nyertek. Midőn annak a teljesen jogosult várakozásomnak adok kifejezést, hogy a törvényhatóság ezen rendeletemet, mely ugy a mezőgazdaság, mint a földmivelő- és munkásosztály életbevágó érdekeinek kielégítését célozza, a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel hajtja végre, utasítom a törvényhatóságot, hogy az aratási szabadságolás tekintetében észlelt különleges tapasztalatairól, melyek a szóban forgó kedvezmény szabályozására és állandósítására befolyással lehetnek, hozzám annak idejében okvetlenül tegyen jelentést. A minister helyett: BOLGÁR, államtitkár. A másolat hiteléül: PÁZMÁNDY s. k. s. hiv. igazgató. A városi tisstujitás. Nevezetes napja lesz az e h*ti keddi nap Nyiregyháza városának. Ezsn a napon tartja m^g ugyanis a képviselő testület a tisztújítást, ujabb hat esztendőre mandátumot adva a megválasztott tisztikarnak. Nyíregyházán, ebben a rohamosan fejlődő városban, ahol a kulturának és fejlődésnek már megalkotott s — hogy úgy mondjuk — üzemben levő intézményei az elet minden terén való előretörésnek szinte kényszerű helyzetét teremtették tneg: messze kiható fontossága van ennek a választásnak. A keddi restaurációs nap jelentőségét még sulyo.bitja az, hogy a pénzügyi tanácsosi állás ízerre/.ésírel arra, ki ez állás ügykörét magara vállalja s kit az állás betöltésére a képviselet kiválaszt, nagyon fontos érett tudást s kialakult gyakorlatot feltételező munkakör várakozik. Igen helyesen tették tehát a város vezető emberei, hogy — főként ez állás betöltésére való tekintettel — értekezletre hívták össze a képviselet tagjait. Az ertekezletet, összehívója Májerszky Béla nyitotta meg, aki is röviden jelezvén az értekezlet összehívásának körülményeit, Somogyi Gyulát ajánlotta az értekezlet elnökéül. Somogyi Gyula elfoglalván az elnöki széket, mind«nnek előtt bejelenti, hogy csütörtökön délután szűkebb körű értekezletet tartván, annak eredménye az lett, hogy az újonnan szervezett pénzügyi tanácsosi állásra Balla Jeni személyeben állapodtak m«g. Balla Jenő, bár mostani közigazgatási tanácsosi allásában ki* fejtett működése s még bef«j«zetlen kezdeményezései csaknem kötik őt ez állásához, meghajolt a kívánság: előtt s kijelentette, hogy hajlandó a pénzügyi tanácsosi állás betöltésére. (Éljenzés.) Balla Jenő megválasztása esetere az előértekezlet abban állapodott meg, hogy a polgármester helyettesítése, a főjegyző után, a pénzügyi tanácsosra biza>-.«ék. A közigazgatási tanácsosi állásra Trák Gézát jelölte az előértekezlet. Ezek előterjesztése után felhívja az érteKezletet, hogy szóljanak hozzá a tárgyhoz. Nádasy Kálmán szokatlan dolognak tartja ezt a tárgyalást és azt, hogy most, a 12-ik óraban fogunk egy állásra valakit. Neki különben az a véleménye, hogy a pénzügyi tanácsosi állásra tulaj donképen nem is volt szükség, mert hissen a pénzügyi és gazdasági szakosztály idáig is elintézte a város pénzügyi és gazdasági doiSzaboicsvármegyei gazdasagi egyesületi közlemény.