Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-13 / 24. szám

4 24-ik szám. N Y I R V I D É K 1909. junius 13. vet. A szépen telt haz feszült figyelemmel kisérte minden mozdulatát es a zugo tapsok jogot adnak nekünk arra a feltevésre, hogy Őnsgysagának nem ez volt utolso színpadi szereplése. A Gyöngyi Izsó julalomjátékáról ritkított betűkkel volna iliendő írnunk. A szabin nőkben Rettegi direclort adta. E/ész este játszva pazarolta veleszületett aranyos humorát, vidám kacagas kelt szavai nyomán. S aki a dolgok mélyére szeret látni, annak n in kerülhette ki a figyelmét, hogy e szerep kidolgozása alapos, komoly tanulmánynyal járt. Gerő Ida, Huzella íren, Gyöngyi Jolán és a többiek szeretettel munkálkodtak közre a siker erdek'ben. Most, a szezon végefelé bízvást elmondhatjuk, hogy Gyöngyi Izsó fő-fő erőssége, lelke a társulatnak és minden fellépése ujabb sikert, jelent. Romeo és Júlia előadásáról nem sok jót mondhatunk. Huzella Irén nagyon helyénvaló volt ugyan Júlia szerepében. Lányos volt, kedvesen, bájosan játszott, de partnere, Lugosi Béla elhadarta a szerepét. Igyekvő fiatal ember, tagadhatatlan. Da az .a baja, ami a fiataloknak legnagyobbrészt közös hibaja: ha nagyobb telhet tesznek rá, azt hiszi, hogy azzal csak vágtatva lehet járni. Hiszen szép a fiatalos nekihevülés. a szilaj vér zabolátlan rakoncátlariko dása, de nem szabad elfeledni, hogy a vágtató szekér könnyen felborul. A Lugosi gyors beszédjéből itt-ott ertettünk meg csak egy szót. In magnis et voluisse sat. — Ezt a példabeszédet ugy módosítanám, hogy nagy dolgokban nagyon akárni — hiba. A Mándoki Béla bucsujátéka szerencsétlen gondolat volt. 70 esztendős Hsmlet! A világirodalomban nincs olyan férfi szerep, mely a test és lélek rugékonysagát annyira megkívánná, mint a Hamlet szerepe. Mandokiban semmit sem láttunk a Hamlet villámgyorsan váltakozó lelki evolutióiból, Istenem, hiszen ezt lehetetlen is elvárni egy 70 éves aggastyántól. Láttunk egy jámbor, higgadt, kenetes beszédű prédicátort, aki szepen, értelmesen kimondott minden >zót. Mit is felel Hamlet Poloniusnak arra a kérdésére, hogy mit olvas? .Szavakat olvasok". Az öreg Mándoki is elmondta a szavakat, a mint irva vannak, de nem voit azokban a Shakespeare lángoló lelkének egy haiavány szikrája se. Zilahyt okoljuk csak, hogy igy pellengérre állította a halhatatlan írót és az érdemes veterán színészt. Utóvégre is az antiquitas csak az alkotó művészeteknél jöhet számba: festészetnél, szobrászatnál. De a színész művészete együtt vénül meg és pusziul el a testével. Ha egyszer az idő eljárt felei te, azt vissz* nem hozza semmi földi hatalom. Még a hazugságokba ringató színpadi requisílumok varazsía to.s ereje sem. Sajnáltam az öreg Mándokit és jobb szerettem volna egy derült, csöndesen resignáló öreg nagyapa szerepében látni. Két operette is műsorra került a héten: Atalanta és a Tatárjárás. Mindkettőben részt vett Rózsa Lili is és ezzel azt mondtuk, hogy az előadás kitűnő volt. Operettet ebben a társulatban Rózsa Lili nélkül bajos kedvessé, elfogadhatóvá tenni. A jövő hétnek megint lesz érdekessége. Egy helybeli műkedvelő, Vajda Ilonka kisasszony lép fel a Gsöppségben. A publikum nagy érdeklődéssel várja a kisasszony megjelenését. * * Víg estély a városi színházban 1909. junius 17-én. Fényes és mulatságos estélynek ígérkezik ez, mely iránt az egész városban óriási érdeklődés van. Nem csoda, hisz eltekintve a jótékonycéltól, olyan neveket olvasunk a jelentesen, mint Hudák Jucika városunk szülötte, aki jelenleg a monte-carlói opera príma ballerinája. Mindnyájan tudjuk, hogy mint jelent ez, tehát felesleges és hely sincsen a rövid hasábon, dicsérő jelzőket használni. Hudák Jucika egy nagy egyéniség, aki nemcsak a nyíregyháziaknak de Magyarországnak szerzett e néhány év alatt dicsőséget. Rózsa Lili közönségünk kedvence, Báthory Mária a bájos naiva, Nádor Zsiga és Bérczy Ernő népszerű színészeink, mind-mind biztosítják az est sikerét. Utolsónak hagytuk Ernyeiné Okolicsányi Paula úrasszonyt, aki csak pár napja aratott megérdemelt őszinte művészi sikert, ezzel a szereplésével még egyszer fogja bizonyítani színpadra termettségét, intelligens művészetét. Jegyeket erre az estélyre a Ferenczi-féle könyvkereskedésben lehet kapni, előadás napján Criardinetto. A Honvéd utcai, az Inczédy-sori, meg nem tudom még melyik utcai gyerekek megvannak rámülve. Van az ulcajukban ugyanis jó mely nyitott árok, amelynek nagyon örvendenek. Ugyanis nyári időben az az ő bujócskájuk, játékterük, téli időben p dig szánkázó helyük. A szánkóval leeres? kedve betörik néha ugyan az orrocskájukat, de egyébként kitűnően mulatnak. Most pedig az a hír terjedt szét köztük, hogy minden nyitott árkok előtt ezeket fogják beboltozni a;-ért, mert a bujtosi kedves ároknak az oldalai már be vannak téglázva, tehát az várhat, bárha ebben az árokban egy gyereknek sem telik öröme. A királydíj 125,000 korona, a Szent István díj 100,000 korona. Ennvit kap jó futásért rendszerint két idegen ló. Tehát annyit kapnak két ló eredményes két futásáért a tulajdonosaik mint 225 tanitó, az élet, a nyomorúság nagy akadályversenyén, egész éven át tartó versenyfutásért. Pedig az ifjúság nevelői ültetik be ifjúságunk lelkébe a nemzet fenntartó hitet, tiszta erkölcsöt, hazaszeretetet. Ha a görög és latin nyelv tudását nagyrészt nem is viszik ki az életbe, de mikor a 12 év után kikerülnek, kétségbevonhatlanul tudnak a hazáért lelkesedni. És lelkesednek is. Orvosaink évenkint fűzeteket bocsátanak ki a hazai fürdőkről. Hogy egyes esetekben egyenlők, sőt felülmúlják a külföldi fürdőket gyógyhatásban. Már aztán, hogy ők tényleg hazai fürdőket használnak-e, nem tudjuk, de hogy nem meggyőzőin hatnak, az bizonyos. Például Kossuth Lajos fia az idén Wiesbadenbe és Karlsbádba megy hosszabb időre. De azért bizonyosan néhány napra elmegy Herkules fürdőre is. A hunyó nap, mint elfáradt gyerek Végsőket pislant s már nyugodni tér, Szürke, sávolyos hálókönlősét Most erőlteti épp reá az — éj. Csend, köd, páráslég, sejtelmes homály, Ábránd, vágy, álom s*árnyat bontogat . . . S én állok némán, nézek tétován. Hűs szél csapott meg, — jön az alkonyat! Minden tavasz hoz lombot s virágot A fának, de gyümölcsöt, néha nem. Minden kor hoz eszme s szóvirágot, De tett — gyümölcsöt nagy ritkán terem. A vasárnap éjszaka legsötétebb óráiban, mikor a hold világa már letűnt s a hajnal még nem derengett, összecsapott két magyar a főtér egyik sarkan. A mellek és lábak erősen össze ütődtek s a fejek is összekoccantak. Hozzá, vasárnap lévén, be voltak rúgva s igy teljes dühvel rontottak egymásra. — Ki vagy? — Ki vagy te ? Gyilkos! — Nyomorult! És fojtogatták, tépték, harapdálták, egymást, mint az állatok. Míknr jól kibirkózták magukat, az egyik magyar gyufát gyújtott, hogy kalapját megkeresse s ekkor megtörtént a drámai felismerés is. — Apám! — Fiam! És összeölelkeztek, összecsókolóztak és — tetszik tudni, — hazatámogatták ngymást s most is tán még a leggyöngédebb szeretettel borogatják vizes ruhával egymás fejét. Pályamunkások dolgoztak a ginek mentén. Kőzülök az egyik észre vette, hogy a földre tett kabátja zsebéből eltűnt egy 20 koronás arany. A pénz kézrekeritése céljából nyomban megindult a nyomozás. Egy fiatalmunkást — aki ott settenkedett — fogtak nyomban vallatóra és mikor ez eredményre nem vezetett a megmotózáshoz kezdtek. Ám ez sem vezetett eredményre s igy kénytelenek voltak a konokúl tagadó munkást szabadjára ereszteni. A vallatok egyikének azonban sehogysem volt innyére, hogy a gyanúsított ily könnyű szerrel szabadult. Utána iramodott hát a szabadjára eresztett munkásnak és utóiérve, két hatalmasan csattanó pofont helyezett el annak képes ábrázatán. A pofonoknak ním várt eredménye lett. Alig csattantak el, hirtelen kirepült az imént hiába vallatott és megmotozott munkás szájából a keresett 20 koronás arany. A 20 koronás ilyenformán került viasza iocos tulajdonosához. TANÜGY. Értesítés. a; A nyíregyházi á. h. evang. főgimnázium élsö és második (I-1I) osz'alyaba junius no 28. 29 és 30-ik napjain a főgimnázium dísztermében d. e. 8—12-óráig veszem fel a tanulókat. A felvétel sora ez: Első napon a nyíregyháziak és pedig 8 — 10-óráig az evangélikusok, 10—12-óráig bármely más vallásfelekezethez tartozók a jelentkezés sora szerint vétetnek fel. Az 1-ső osztályba lepő tanuló köteles az elemi iskola negyedik osztalyanak (esetleg V-VI; ,sikerrel" való elvégzését igazoló bizonyítványt, születési bizonyítványt (keresetlevél) s himlőoltási igazolványát felmutatni. A felvétel alkalmával minden nyilvános tanuió köteles az összes iskolai fizetések első telet es pedig tandíjban 30, felvételi s egyéb címeken 15 koronát összesen 45 koronát Defizetni; ezen kivül a reformátusok és izraeliták meg vallas tanításért félévenként 3—3 koronát fizetnek. Fizetés halasztásnak helye nincsen ! Azon tanulok kik az elemi iskola 4 ik osztályát magán uton végezték el, kivétel nélkül felvételi vizsgát tesznek. Ennek eredményétől válik függővé a felvétel. Az I-il-ik osztályba felvett tanulók a jövő 1909/ 10-ik tanév elején és pedig szeptember ho 4-ig bezárólag az osztályfőnöknél a felvétel alkalmával kapott igazolványai személyesen jelentkezni kötelesek. Akik ezt elmulasztják, azok a belépésre szerzett jogosultságukat s befizetett dijaikat elvesztik. A többi osztályokba (.III-VIII) a tanulókat általában szeptetember hó első. három napjan fogják felvenni. b) A tanév végén elégtelen osztályzatot nyert tanulók (két tárgy) igazgató utján csak fontos okok mellett folyamodhatnak javító vizsgálatra való engedélyért. A folyamodványokat méltóságos es főtisztelendő Zelenka Pal ev. püspök úrhoz Miskolcz, intézzék, de junius ho 4-ik napjáig nálam nyújtsák be kérvényüket. Ezen túl beérkező kérvényeket figyelembe nem vehetek. c) Tandijelengedésért csakis szegénysorsu, jó-magaviseletü és előmeneteiü tanulók folyamodhatnak július 10 eig. Később beadott kérvényeket figyelembe nem vehetek. Első osztályba lépő tanuló tandíj elengedésre még igényt nem tarthat. Nyiregyháza, 1909. junius hó 9-én. Leffler Sámuel főgimn. igazgató. Értesítés. A közs. polgári leányiskola a f. hó 24-én d. u. 5 órakor a főgimnázium tornacsarnokaban évzáró ünnepet tart a következő műsorral. 1. Nyitány az Ilka czimü operából, Irta: Doppler Ferencz. Zongorán előadjak: Flegmann Anna és Otschinek Viola III. o. t. 2. Édes anyám. Irta: Jakab Ödön. Szavalja: Jakobovics Matild IV. o. t. 3. Gr. Zichy Géza : Estidal. Énekli: az iskola dalosköre. 4. Jutka néne. Irta: Szelestey László. Szavalja : Barzó Irma IV. o. t. 5. Szilágyi Etzsébet. Melodráma. Költeménye: Tóth Kálmántól. Zeneje : Sztára Józseftől. Szavalja : Ungár Ilonka IV. o. t. Zongorán kiséri: Szikszay Sári I. o. t. 6. a) Lavotha János: A remenyhez. b) Abt Ferencz; Vándordal. Kettős. 7. Az utolsó honvéd. Irta: Farkas Imre. Szavalja: Kubacska Ilona IV. o. t. 8. Hunyadi induló. Énekli: az iskola dalosköre. 9. Ösztöndijak és jutalmak kiosztása. Megjegyzés : Belépő dij a zárróűnnepre 50 fillér. A begyült összeget a debreczeni siket-néma intézet javára fordítjuk. Gáspár Grézáné polg. leányisk. igazgató. Az izr. elemi iskolában e hó 13-án vasárnap lesz az I., II. és III. a) osztály vizsgálata. 14-en hétfőn a III. b) IV. és V—VI. osztály vizsgázik. A t. szülők és tanügybarátok ez uton is meghívatnak. Nyiregyháza, 1909. junius 10-én. Dr. Bernstein Béla s. k. főrabbi, igazgató. — A máramarosszigeti ref. főgimnáziumi internátusban a következő 1909—10. isk. évben 90 teljes ellátással, lakással egybekötött hely kerül betöltés alá. Ezea helyek részben ingyenesek, részben dijasok t. i. évi 60, 100, 200, 240, 320 koronásod. Akit a jelzett helyek valamelyikére az iskola igazgató tanacsa felvesz, a tápdijon kivül butordij cimén evi 10 kort, szolgatartási illeték cimén évi 5 kort