Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-06 / 23. szám

23-ik szára. N Y I R V I D É K 1909. junius 6. 3 hogy nálunk az osztrák jöhetett szóba, nemcsak azért, mert szomszédunk s mint ilyennel legtöbb összeköttetésünk van, de ily szerződéses viszony mellett remélhető volt, hogy hitelünk mentes lesz az osztrák jegybank és pénzpiacz alattomos fondorkodásaitól és nyilt megtámadásától. De meg azért sem látszott a terv hátrányosnak, mert a szerződésszerű állapotból könnyen áttérhetni a szerződés nélkülire. Az osztrákok egyértelmüleg elvetették a tervet. — Ehez joguk volt. Hátrányuk mm lőtt volna ez összeköttetésből, de mert ez is út lett volna további boldogulásunkhoz, ehez sem akartak segédkezet nyújtani. Állítsuk fel tehát az önálló magyar bankot! E sarkalatos programm pontunkat, mig a függetlenségi párt kisebbség volt: csak követelhettük, ma mint. többség, rajta kell lennünk, hogy meg is valósithassuk. Jogunk hozzá kétségen kivüli s el is van ismerve. De sok akadálylyal kell megküzdenünk. Ausztriát a múltban már csak arra is nehéz volt rábírni, hogy a papir valuta helyett az aranyvaluta hozassék be. E célra Magyarország 163 millió aranyat deponált a Banknál s ma már rendezett valutánk van. Hogy a kész fizetések megkezdésének ellenire van Austria, érthető, mert ezzel megszűnnék az osztrák piac egyedárusága a magyar hitel felett. Az altal ugyanis, hogy nincs törvényileg biztosítva a készfizetés, a magyar értékpapírok ára a külföldön 1 — 1 Va százalékkal alacsonyabb s igy a magyar váltókat külföldön elhelyezni nem lehet, Tehát a magyar ipar és kereskedelem kizárólag az osztrák hitelre van utalva. Nem csoda, ha az osztrákok görcsösen ragaszkodnak a régi állapot fentartásához. Vannak s pedig számosan, abban a hitben, hogy önálló bank felállítása esetén a kamatláb emelkednék. Ámde a szakértők sem tudnak ebben megegyezni még a százalékra sem. Van aki 2*/» emelkedést, másik l*/o-ot, mig némelyik egyáltalán nem hisz az emelkedésben. Néhai báró Kornfeld például a külföldnek fizetendő többletet 4 millió koronára tette évenkint; Éber Antal átmenetileg rövid időre szintén számit nemi különbözetet, — mig Hertzka tanár azt vitatja, hogy egy jól megalapított magyar bank még a kamatlábat is alább szállíthatná ; különben is 400 millióval többet fordíthatna a magyar hiteléletnek, mint ma az osztrák-magyar bank rendelkezésünkre bocsát, s a készfizetés törvényileg biztosításával az egész világ hitele megnyílik előttünk, ami a kamatláb alakulására szintén csak kedvező befolyással lehet. Bármit mondjanak nevezett és más szakértők pro et contra: én úgy hiszem, hogv egy allam melynek nemzeti termelése meghaladja a francia ország által a poroszoknak fizetett hadisarcot vagyis 5 milliárdot, éri budgetje, évi kivitele és évi behozatala külön-külön a milliárdot meghaladja, 20 millió lakosával elég erős arra, hogy megtegye az első lépest a gazda sági függetlenség felé. Az önálló bank bevezetője az önálló vámterületnek, sőt a magyar ipar es kereskedelem szempontjából, különösen az ipar fejlődésére íontosabb minden más segitő eszköznél. Pedig iparunkat fejleszteni akarjuk .ahány milliót ipartelepekbe fektetünk, annyi millió erejéig javul fizetési mérlegünk", mondja Teleki Arvéd grof, mert. egy milliós ipartelep körülbelül egy millió értékű arut termel évenkint. Kossuth Ferencz minisztersége idejében közel 60 millió korona értékű iparcikket termelő gyárak keletkeztek. Ahányszor 500 munkást itthon tudunk tartani, annyi millió koronával javul mérlegünk. 1907-ben megkötöttünk egy olyan kereskedelmi szerződést Austriával, mely bi/.tositja az ország jogát arra, hogy 1911-ben az önálló bankot, 1917-ben a külön vámterületet felállítsa. Nyíltan elismert jogaink megvalósításánál nem szabad kisbitüeknek lennünk. Megmondta Kossuth Lajos: .lehetetlenség hite erélysorvasztó, akaratgyilkos betegség, melynek a vége' halál. Az ily nemzet számára hiába fordul a sors kereke, mert neki nincs horogja, melybe a szerencse bele akadhasson." A nemzet rézvagyon irva, hogy minden más bün megbocsajtatik de ez az egy nem. Ennek a büntetése nemzeti elkárhozás." Midőn Turinban voltam az azóta megdicsőülttől hafottam a következő szókat: Mindenben ami az ország függetlensége felé vezet, ha csak egy lépést is, mindig előre, soha egy tapodtat se háti a! íme az első lépés: az önálló bank. Tömö rüljünk mellette : Éljen az önálló bank ! éljen a független Magyarország ! Kállay Leopold beszéde után felszólaltak még ifj. Kállay András, dr. Horváth József orsz. képviselő és Borbély Gáspár, mire a közgyűlés kimondotta, hogy az önálló nemzeti jegybanknak 1911-ben való felállításához ragaszkodik, ily értelemben Kossuth Ferenchez, a párt vezérehez üdvözlő táviratot intéz s az e hó ft-iki budapesti országos gyűlésen való képviseletével ifj. Kállay Andrást, dr. Horváth Józsefet, Meeőssy Gusztávot, ifj. Szalánczy Ferencet, Me zőssy László főszolgabírót bízta meg A küldöttség vezetéeére pedig a kerület orsz. képviselőjét: Kállay Leopoldot kérte fel. A tiszalöki kerület küldöttségének tagjai ezek : Veres Ferenc pártelnök. Béni József fő biró (Tiszalök), Homolay Gyula takarékpénztári főkönyvelő (Büdszentmihály), Mészáros litván kereskedő (Büdszentmihály). dr. Helfersohn Mór orvos (Tiszalök), Dékán Lajos dr. takarékpénztári igazgató (Tiszapolgár), Molnár József főbiró (Tiszapolgár). SZÍNHÁZ. Ez a hét jórészt ismétlésekből állt. A Nagymamát. másodszor, az Erdészleányt harmadszor adták. Ellenben két fényes előadas bőséges kárPótlást nyújtott az ismétlésekért A Meztelen nő es a Sámson előadása. A/, előbbiben Gazdy Aranka kitűnő szerephez jutott. Da Chabrau hercegnőt játszotta impozáns méltósággal. Beszédje viselkedése, alakja, tartása igazi, vérbeli hercegnőt mutatlak, a mivel elsősorban azt akarjuk kiemelni, hogy játéka teimészetes volt. Ebben a ket daraboan külön keli szólnunk Hahnel Arankáról es Ternyeirő.. Ket egymást követő estén teljesen elütő jellemeket kellett ábrázolniot és e helyen egyszer mar felhozott gáncsunk ellenere ki kell jelentenünk, hogy nagyszerűen oldották meg feladatukat Hahnel Aranka a Meztelen nőben, a közönséges kis modelt adja, a kit feleségül vesz a festője. Engedelmes, szelid simulékony asszony, a ki semmit se kiván a földön, csak az ura szerelmét. Bezzeg milyen mas a következő estén, a Sámsonban. Hajthaiatlan, kemény büszke feleség, a ki utál,a a férje pénz szomjúságát és csak akkor kezd szerelmet érezni iránta, mikor vagyonát egy szándékos börze manőverrel kirúgta a lába alól. Igazi Bernstein-i alak volna, ha veszedelmesen nem hasonlítana az Ibsen vészthozó asszonyaihoz. Fődolog, hogy Hahnel Aranka megértette, egyéniségét magára gyúrta es igazán eKőrendü élvezetet nyújtó művészettel játszotta meg. Ternyei a Meztelen nőben a könnyen gyúló, méf könnyebben hűlő piictort játszotta sympathikus könnyelműséggel. Feleségévé emelte egy hangulatos percében a modeljét és hamarosan rá is unt. A Samsonban ellenben az alázatos . » ; . Ita, a rimánkodó, koldusmód könyörgő - (- ^Imest, a ki lemond mindenéről, leníiond c agáról (vagyis a millióiról), hogy egV mosoly., egy kedves szót csaljon ki az asszonyából, Ternvei szintén egyéni volt. Intelligensen játszott, ri

i szkj mozdulatai, hangja komoly elmélyedő tanulmanyra vallanak. A Samsonban talán első sorban kellett ,volna kiemelnünk Berczit, a ki t léha de kedves ficsurt a legléhább és legkedvesebb közvetlenséggel mutatta be. Vasárnap a jó öreg Falu rossza került színre Bizony szívesen látjuk néha <x múlt visszakívánkozó emlékeit, különösen, ha élvezetesek is. És ha ezer rézkürttel kürtőinek is az adyendrek, a falu rossza és jeles társai gyóA színészek szeretettel játszottak, Gyöngyi Izsó pedig Gonosz Pista mundérjában valósággal remekelt. * * * Vettük a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő úr! A .Nyírvidék* mult heti szamában közzétett soraimra a .Szabolcsvármegye* hasabjain önhöz címzett válasz folytan kötelességemnek érzem, hogy az emiitett válaszban ön elleniben is intézett visszavágás elé álljak, s elmondjam a Zilahy igazgató ur ellenében intézett iáruadó soraim keletkezesének történetét. A cikk megjelenését megelőző hét. valamelyik napján egyik szelvényberlővel szemben elkövetett nagyfokú figyelmetlenséget elbeszéltem Wjda szerkesztő urnák, s kértein arra, hogy figyelmeztesse Zilahy igazgatót az ily esetekre. Vajda ur még az nap este a színházban közölte velem, hogy Zilahy igazgató maga is belatta az illető szelvénybérlővel szemben tanúsított eljárás helytelenségét, s neki elegtéceit fog szolgaitatni. Az elégtétel azonban mindezek dacára szépen és teljesen elmaradt. Még ugyanazon este tanuja voltam annak, hogy szünet közben egyszerre 3 szelvénybérlő veszekedett a színházi pénztárossal, kik mindannyian a szelvényberlet kezeléséből eredő sérelmeiket kívánták orvosoltatni. E három ur közül egyik később nekem állott, s szemrehányásképpen mondotta, hogy .Te ugyan megdicsérheted ZiLhy társulatát, csinálhattál neki reklámot." A színház bejáratánál ekkor már egész társaság alakult, melynek minden tagja a színigazgató elleni panaszát emlegette, s itt hallottam azt is, hogy egyik előkelő uriasszonynak a szelvénybérletre vonatkozólag intézett kérdezősködő levelét a színházi pénztáros felbontatlanul azon szavakkal dobta • issza az átadó cselédnek, hogy ,itt nem érünk reá szerelmes leveleket olvasgatni." Mindezen benyomások hatása alatt intéztem önhöz minap a ,Nyírvidék" hasábján közzétett támadó soraimat, melynek — tudamásom szerint — egy kifejezését vett nagyon rossz néven az igazgató ur, s idevonatkozólag jegyzi meg a színházi titkár emiitett cikkeben, hogy .csodálkozik, hogy meggondolatlan erős kifejezéseimnek lapjában helyet adott." Tarthatnék ugyan a titkár urnák előadást arról, hogy a képletes kifejezéseket nem az egyes szavak külön-külön választott értelme, hanem a használt metaphora átvitt értelme szerint kell felfogni s hogy meggondolatlan erőseknek talált kifejezéseimmel azt a nagyfokú siketséget akartam kellőkeppen kidomborítani, mplylyel Zilahy igazgató ur Nyíregyháza város színházlátogató közönségének kivanalmai és panaszaival szemben viselkedik, de ez alkalommal be kell ismernem azt is, hogy temperamentumom ténvleg elragadotl akkor, midőn azokat megírtam s belátom, hogy a meg nem értés elkerülése céljából ajánlatosabb lett volna simább kitételeket alkalmaznom. A szerkesztő ur levelem átolvasásakor figyelmeztetett is erre, de én a tapasztaltak hatása alatt állván még akkor is, a figyelmeztetés darára ragaszkodtam a használt szavakhoz. A szfrkesztő ur tehát megtette kötelességét s i^y egyedül reám kell háramolnid az egész ügy ódiumának. Zilahy igazgató ur velünk az alacsonyabb szellemi niveaun állónak látott emberíőmeggel szemben az Olympus magaslatára helyezkedik, s velünk csak legmagasabb sajtóirodája utján érintkezik. Mint boldogult Reményi Ede hegedűművészünk, ki valamely főúri kastélyban történt megjelenése pillanatát örökké emlékezeteisé teendő — az ingaóra mutatóját önkezűleg megállította, épp ugy előtérbe igyekszik tolni az igazgató ur az ő művészi egyéniségét mindazon esetekben is, melyekben a művész nem, de az igazgató annál inkább szerepel. Reményi világhírű hegedűművészünkre vonatkozólag sokan voltak abban a nézetben, hogy viselkedése tularrogáns, melyet önérzetes közönség nem respektálhat, s ebben a nézetben vagyok én is. Mint művész ellen csak az az észrevétel«m lehet, hogy ritkán látni Zilahy Gyulát a színpadon, de yiojában a függetlenség a szentlélek, mely elevenit. Ne vétkezzetek a szentlélek ellen! Mi.agnvörüséget nyújtanak a színpadról ma épúgy mint annakelőte. mint igazgató ellen-panaszaimat, mint amelyek me, nem cáfoltattak, fenn kell tartanom. Tessék bizalommá "

ssze

s ^ r

u'

i

3"

i

i™

t' ™

f

i ^ s"

e

&< megőrzés végett Simkovics Lajos szűcshöz adni. Iskola-utca 5. «•-