Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-09 / 19. szám

Mylregybáza, 1909. XXX, éYfolyam, 19 szám, vasárnap, május 9. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabo'csmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. SfSílietési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér

. Vastag betűvel szedett kétszeresei számit. A vadon termi gyógyító növények gyűjtése. A szegényebb néposztály számára igen egyszerű és aránylag jól jövedelmező kereseti mellékfoglalkozás volna a vadon termő gyógyító növények gyűjtése. Szinte érthetetlen, hogy miért nem karolták fel ezt Magyarországon eddigelé ugy, mint megérdemelte volna. Se szeri se száma azoknak a gyógyító növényeknek, amelyek hazánkban megteremnek, minőségük elsőrendű, szedésük könnyű, megfelelő kezelés — szárítás — mellett jól fizetik és évenként még is százezrek, sőt milliók mennek érettük külföldre, sokszor selejtesebb, de semmiesetre se jobb árukért. Ennek a visszás helyzetnek a magyarázatát talán abban lehetne felfedezni, hogy kellő utmutatás hiányában nem tudták, hogy mit lehet s mit kellene gyűjteni, miként kell azok szárításánál eljárni és hol lehet azokat értékesíteni? immár a földmivelésügyi kormány is kezébe vette ezt a nagyfontosságú közgazdasági kérdést. Lelkes férfiak kezdeményezésére ez év nyarán tanfolyamot rendez Kolozsváron a tanítók számára a gyógyitó növények szedése, szárítása és értékesítése körüli tudnivalók elsajátítása céljából. Nyíregyházán a mesterségesen termeszthető gyógyitó növények termelésével a város már ez évben kísérletet tesz a városi szegényházban. Mindenesetre helyes és üdvös dolog. A gyakorlati példa, ha az eredmény helyes vezetés mellett — megfelelő lesz, bizonyára másokat is vonzani fog. Kivált, ha látják, hogy aránylag kis területen aránylag kevés fáradsággal milyen nagy jövedelem érhető el. Talán még nagyobb, mint a sokkal fáradságosabb konyha-kertészettel. A vadon termő gyógyitó növények gyűjtésére is kiváló tér és alkalom kínálkozik Nyíregyházán s általában ez egész Szabolcsvármegyében. A gyógyító növények között vannak, melyeknek virágai például a székfüvirág, ökörfarkkóró, pipacs, búza virág, szarka láb, bodzafa, hársfa, kökény, lekér mályva (ziliz), erdei mályva, (papsajt) stb., másoknak a levelei, mint például a nadragulya, beléndek, csattantó maszlag, lehér mályva, martilapu, bürök stb.; ismét másoknak a leveles szára, mint a centória, l'ehér üröm, pemete, vad majoránna, kakuklü. erdei zsálya (veronika), keskeny levelii útifű, vad árvácska, somköró stb.; megint másoknak a gyökerei, mint a nadragulya, pongyola pitypang, keserű lapu, fehér fnályva (ziliz), szappa ngyökér, macskagyökön ke stb.; másoknak a bogyói vagy magva, mint a kömény, maszlag, beléndek, bodza stb. érdemesek a szedésre és értékesíthetők igen jól. Van ezeken kívül még számos olyan növény vagy növényi termék, amelyek könnyen gyűjthetők és jól értékesíthetők. Igy az anyarozs, amelynek szedése a következő évi gabona termésre is üdvös hatású, mert ez okozza a mézharmatot s kilóját 1 korona 80 fill., — 2 koronáért veszik. A mezei surló, a lóhervirág, a, kukorica selyme, a tökmag és sárga dinnye mag; a cseresznye és meggyszár stb. Nagyon kifizeti magát a kőris bogár gyűjtése is, ha gonciosan történik a megölése (dugóval elzárt üvegben forró vizbe kell állítani, hogy a hőség ölje meg s mégis szárazon maradjon), valamint a szárítása. A felhozott példákból is látható, hogy itt a mi vidékünkön, Nyíregyházán és a Nyírségen mennyi gyógyító vagy egyéb célra használt vadon termő növény áll rendelkezésünkre. Csak meg kell tanítani a népet, hogy miként bánjon vele. A legtöbbjét a gyermekekkel is lehet szedetni, akiknek kész mulatság és szórakozás az ilyen dolog s az iskolai órákon kívül is elvégzik, különösen mert a legtöbbjének szedési ideje a nyári vakációra esik. Ha a gyűjtés megindul, bizonyára akad helybeli üzletember, aki azoknak beváltását közvetíteni fogja. Jó üzletet csinálhat vele, aki bele fog. Aki pedig közelebbről érdeklődik és meg akar ismerkedni a szedés és szárítás módozataival, hozassa meg az Erdélyi —SMA Bessenyei-Kör estéje. — Május 3-án. — Évek óta megszoktuk, hogy a BessenyeiKör estéinek sorozata a filharmonikusok előadásával záródik le. Hogy mit jelent a filharmonikusok látogatása, azt legjobban jellemzi az a dicsekvő harg, az örömmámor, mely a debreceni sajtót töltötte meg azért, mert oda is elmentek a filharmonikusok másnap. Nekünk immár régi ismerőseink ők, — Debrecen azért a magáénak vindicálja az elsőséget a fiihatmonikusok vidéki kirándulásai tekintetében. Legyen Debrecené a dicsőség — érdemetlenül, a mienk a tudat és az előadás nyújtotta magas élvezet. Mert a filharmonikusok előadása a zenei ismereteknek egy egész uj világát tárja fel; megismerteti a nagy szellemek érzését, gondolatát, megismerteti az érzések és eszmék kifejezéseit, a csodás melódiák különleges hatását a szerint, a mint vonósok vagy fúvósok, sőt a mint ezek más-más faja által van előadva. Megismertet a legkülömbözőbb hangszerek együttesének bűvös hatásával; megismertet egyes történeti korszakok érzésével — egyes nemzetek mély, mondhatnám rejtett fájdalmával. Csak a Tschaikovszky szimfóniájára kell utalnom, mely külömben is kiemelkedő mozzanata volt az estének. Ennek első tétele bármily fájdalmasan kezdőd'k is, mégis dominál benne az a dur melódia, mely bármennyiszer ismétlődik, mindig ujabb szépségeket tár fel. És mily különböző volt a hatás, midőn e szép dal részletet a fuvola és fagott, majd a klarinét a fagottal énekelte el; azután át•eszi a kisbőpőa violával, később a hegedűsök a G. húron, végül ugyan ők a magas régioknan. Az egész simfóniának ez az első tétele a legszebb, az érzések melységével, a kifejezések bünájával, a zenei effektusok művészi kifejtésevei. A Il-ik tétel szinte bizarr a szokatlan 5 negyedes taktusával ; a III-ik tétel fojtó, kinzó érzést okoz szakga'ott stylusával, mely esak a befejezéskor szabadul fel hatalmas erejű felfohászkodássá; végül a IV-ik tétel egy országos fájdalom, sirám, — mely a nirvánával végződik. A mély érzés megtörő hatása a melódiának a mély hangok felé irányulásában, a szólamoknak a viola, a cello és végül a nagybőgők által való átvételében, a morendo-bm és a legcsodálatosabb pianissimoban lel kifejezést. A befejezésnek ez a szokatlansága elfelejteti a hallgatóval a tapsot, és mint egy nagyon fájdalmas, nagyon szomorú helyről, igyekszünk lassan, csendben, békével távozni el. A legelői adott Szentivánéji álom nyitánya nyár esti hangulat, tele erdősusogással, rejtélyes szellemek vigadozásáva), tündérjátékkal, mely refrénsztrüleg ismétlődik, itt-ott szakítván ezt a misticus zenét félbe — földi hahgulut, erőteljesebb zene. A iBeethoven Leonora nyitánya történetileg erről nevezetes, hogy a nagy mester Fidelioja ezzel a nyitánynyal — — bukott meg első előadásakor. Át is alakította és a két évvel e?előtt hallott nyítánynyal lépett újra életbe. Ama III-ik nyitány nálunk óriási hatást keltett, maradandóbbak, mint a most előadott, pedig mostanaban a Fideliót eme II-ik nyilánynyal kezdik a fővárosban előadni. A nagy c'assikusok között méltán foglalt h^ vet Szendy Árpád svmphnnikus költemonv"vel a Magyar poemákkal. Elejétől végig magyar melyből a mi speciális — nemzetiségünk, az oláh sem hiányzott. A III-ik tétel, a dudás tétel tele oláh népzene motívumokkal, melyek búsongása oly meghatóan naiv. Ám a IV-ik tétel, a dáridó tétel nagyszabású munka, nemcsak motívumai, de temperamentuma és mesés hangszerelése miatt. Az első hegedűsök művészi munkát végeztek. A zajos taps nagy meglepetést keltett, a midőn Kerner az első sorra mutatott és onnan magát a szerzőt helyezte a közönség elé. E situatio még fokozta a szűnni nem akaró tapsokban megnyilatkozott lelkesedést. Közben Takács Mihály énekelt a tőle megszokott nemes pathosszal, azonban nem látszott hangulatban lenni; mintha indispositio fogta volna el. Eltol azonban az ő iránta oly igaz őszinte rokonszenvvel viseltető közönségünk eltekintett és mint egy kedves, nagyrabecsült és igazán szeretett ismerőst üdvözölt minden piéce-e után el nem lankadó tapsokkal. Emlékezzünk-e meg Kerner Istvánról, kinek vezénylő pálcája a művek benső értékét olyannyira kiemelkedővé teszi! avagy a művészekről? az első hegedüsökrői, a viola és cello solok előadóiról, a nagybőgők művészi munkájáról ? Alig volna ez helyén, szerény vidékiektől, kik most sem kiáltunk az elsőség dicsősége után, de harmadszor, negyedszer hallgatván őket, elvagyunk telve az általuk és az előadott müvek által nyújtott nagy zenei gyönyörűségtől. Véget ért tehát a cyclus — menjünk a nyári pihenőnek a legszebb emlékekkel. —hm— Mai iámnak 10 oldal.