Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-02 / 18. szám

•i 1 S-ík szám. N Y I R V I !) É V* 1909 május 1. tositv* a víztárolók, a nagy modern vízgyűjtő medencek, ügynevezett vőlgyzárak részere. A vi/.t*i-n|;is. vagyis iniáhb a mesterséges tógazdaiág hazánkban már ítő.el ez»r évís múlttal dicsekedhelik es több helyütt a hal gazdasag és örló ipar, sőt a bányászát él erdészet ilyen mestersége* viztárolásokra támaszkodik. Azonban a modern vizgazdaságba beillő ily epitrornyeknek eddig*!* még híjával vagyunk. Neve/etcsen a mod rn víztárolónak lehető nagy térfogatúnak kell lennie és hogy ennek megfelelhésfii. a völgyet az erre alkalma* ponton, rnagis fa|lal, völgyrázó gáttal kell elzárni. E völgyzárakat kiváló sikerrel alkalmazzák már Franciaország b*n, Németországban, Iudiábtn, az Észek amerikai E.'yasült Államokban, hol öntözési, hol ármenie?itési, hol pedig ipari célokra. A völgyzárak költsége agy kőbrnéter víztömegre tíz fillér és egy korona között változik. Meni ül nagyobb a tárolt. mennyiség, rendszerint annál olcsóbb egy köbméternek a tárolása. A költségeken kivül nagy nsh*ziég mutatkozik abban is, hogy rendkívül nehéz e célra megfelelő tsrületeket találni a magán tulaj don at ily területeken rendszerint útban áll. A jávaslat szerint a ható*á»i renie'kezés alatt állo vizeken legalább i* átlag sz.jz lóerőt, szabad rendelkezés alatt állo vizeken p dig legalább is átlag ezer lóorőt kifejtő vízerőművekre és vir.tárolok céljaira kisajátításnak van hely*. Az. engedelyesn^k kötelezettségét kell víllalnia arra, hogy az üzeménél nélkülözhető áramot a hatóságok álUl mefállapitando áron fogja mái-oknak, tlső torban pedig városoknak es községeknek rendelkezésére bocsátani. A magyarországi vízi erők kihasználása már is élénken foglalkoztatja ugy a belföldi, mint a külföldi vállalkozó köröket, s kétségtelen, hogy a javaslat törvényerőre emelkedie

.se ut-in a vizi erők kihasználása téren élénk teVé»eny»«g fog m*|indulni. Honi levél. VII. Kedves Barátom '. A sz*gény embert még az ág is húzza. Igy tartja » magyar közmondás. Ugy is van. Mi magyarok eleg keservesen érezzük ezt s búnak eredve látjuk az írás szavainak rajtunk v»ló bételését. ,Akinek van. annak adatik; akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van." Ha jól emlékszem valamelyik újszövetségi példázat végződik ezzel a látszólag gyengén stilizált tanulsággal. Rajtunk azonban ez i< bebizonyul még pedig elég erősen. íme ott vannak a mi török atyánkfiai. Nekik van alkotmányuk s azért adatik nékik önnön sorsuk fölött rendelkezniük; nekünk nincs és ezért tőlúnk az is elvétetik, amink van. I^az, npm egyszerre, csak lassan, apródonként és biztosan. De nem folytatom tovább ezt a gondolatot. Még akadhat helyben jóakaród, aki újságodat, melyben leveleimet közszemlére kiszoktad tenni, politizálásra illetéktelennek tartván, illetékes tényezőknek különös figyelmébe ajánlja. Te erre azt mondod, hogy ez nem újság. Ez igaz; de a te újságod mégis olyan ujsáií, mely politizálás.a csakis akkor illetékes, ha gráciára pályázik. Ezért visszatérek oda, ahonnan kiindultam. Bizony mondom néked: a szegény embert még az ág is húzza. Imé. Azt mondják a mi dicső szomszédaink, hogy a magyar nyelv szege*y nyelv, barbár nyelv. Stcinthal ur, a n»»y német phiiologus, az egész turáni nyelvcsaládról hasonló véleménnyel van régóta. Míg egy másik kiválé német nyelvész azon fáradozott, hogy a német nyelv hangtani, nyelvtani és mondattani szerkezetében a német karakter minden kiválóságának hűképét mutassa ki, addig Steinthul és a hozzá hasonlók elszánt makacssággal azt hirdetik, hogy a turáni nyelveknek s igy a magyarnak is két feltűnően jellegzetes sajátsága, nevezetesen a. mássalhangzó torlódások lehető elkerülése és a magánhangzók illeszkedése, szellemi tunyaságra, ernyedtségre vall. Sőt, és ismételten sőt, magyar emberektől is hallottam már hasonló véleményt. Hát kedves barátom, kezdjük a dolgot azon, hogy mi lustaság és tunyaság van abban, hogy a magyar nyelv nem szeret X-t-1 mássalhangzót ejteni a szo elején s hogy skola helyett iskolát, sirutn helyett ostromot, kreizt helyett keresztet mond. Tudtommal, ha val ki többet teszen, mint amennyit kellene tennie, az nem lusta, nem ernyedt", hanem túlságosan buzgó. Mi magyarok, iia valamely idegen nyelvből átveszünk valamely szót, mm rövidítjük meg, mert mi rövidíteni általában nem »z*relünk, hanem inkább megtoldjuk, kit-remtettézzük, hogy formája leyyen. És ebbeli buzgalmunk lustaság, tunyaság, ernyedtség ! Én, az igazat megvallva, lóssa-papiikát tudnék enni — szalonnára hintve, kenyerrel, ha ilyeneket hallok vagy olvasok; rt nekem szent meggyőződésem, hogy nyelvünknek ez az inkriminált sajátsága először is és mindenekfel tl esztétikai érzékünk finomságának bizo nyitéka. A magánhangzók kedvelése nyelvünk legnagyobb szépsége s szép»*gének legfőbb óvoszere. De erről se beszélek most hosszasan. Csak azt szerelnem tudni, hogyha van a nyel vünkön lepocsékolni, lecsepülni való, miért lehetetlenség nemet, angol, francia, olasz, orosz., újgörög nyelven az, ami magyar nyelven lehelseges ? Honnan van a/, hogy a magyar nyelven lehet legalább is olyan hexametereket és aikaio»i strófakat szerkeszteni, mint ógörög vagy latin nyelven, hogy utánozni lehet rajta a összes európai nyelvek minden elképzelhető verselési módját, iáikor az európai nyelveken, n ég a görög-latin származásúikon is, képtelenség egy tisztességes, hexameteres Homeros fordítás? Gyámollálansággstl, ernyedtséggel vádolható-e az, akitől sok l«lik? Lám a japániak, akiknek a nyelve csak kétmássalhangzót alig lür meg egymts mellett, alaposan ellátták a sokmássalhangzós nyelvű oroszoknak a baját, óket nem is merné manapság senki lecs*pülni; mert őnekik van, és nékik adatik! Mi azonban szegenyek vagyunk. Annakokáért, ha az angol cabriolet hely.tt csak annyit mond, hogy cal, omnibus helyett csak annyit, hogy bus, az.t a német nyelvész urak arra fogják magyarázni, hogy az sngol takarékos és szorgalmas; viszont az, hogy mi stnrm helyett estromot mondunk, a lustaságnak és élhetetlenségnek a j*le lesz előttük, mindaddig mig öklünket az orruk alá nem dörzsöljük ; mert bizony barátom a mi szomszédaink dobhártyája és agya sokkal kérgesebb, semhogy a széf magyar beszédet megérteni tudnák. Viszontlátásra ! Ölel híved, Elvy Tamás. Szabilcsvarmgp gazáasáii egyesületi közlemény. Felhivás az össze*, .sertéstenyésztőkhöz! Azon, számban kifejezhetetlen károk, melyek közgazdaságunkat a sert es vész folytén lépt-n nvomon sújtják, állandó kisérlelekktl foglalkozta jás úgy a gazdákat, szakembereket, mint laikusokat és testületeket is. Igy egyesületünk is kötelességből és örömmel is ragadja msg az alkalmat komoiy törekvést bizonyító kisérlelek támogatására és egy, már is eredményekről számoló anyaggal kísérletezve, óhajt sertéstenyésztő gazdáknak segítségére lenni. Az itt kérdésben lévő anyag-folyídék, mely mint ilyen legkőnyehben az ivóvízhez, vagy moslékszerü takarmányhoz adagolandó. Célja es hivatása állítólag nem a fellépett sertésvész betegség gyógyítása, illetve megakasztssa, hanem az állatnak e betegség ellen immúnissá létele. Enn k következtében ez óvszer mar a növendék állatnal egészséges állapotatól kezdve használandó. Ez eljárás és használat tehát mindenesetre ho«iadalmas s nemileg költségesnek is látszik, amennyiben 5 hónapon at étetve, egyes darabonként circa 4 koronaba kerül; ez azonban véleményünk szerint busásan megtérül, ha ugyanis beigezolást nyer az az állítás, hogy az első évbon legalább .°.*/e-*l csekélyebb az elhullás ezen szer használata után. mig a következő évi használat után még ennél is jóval nagyobb, a. 3 ik évi használat után pedig teijesen immuni«si teszi a tenyészetet. Ez óvszer«tabadalom tulajdonosa a nagyobb arányú hivatalom ki«erietekre szükségelt bármily mennyiséget díjmentesen rendelkezésünkre bocsátott s .bő sorban ebben látjuk a kívánt g-rantiát eló*zőr arra, hogy az nem káros; másrészt pedig, hogy a sikerhez kétségtelen bizalommal kell viseltetnie, mert e kisérl>*t*k tekintélyes költségeit a siker után m^gtérültnek tartja. A kísérleteket az eredmény megállapithatása céljából akként gondoljuk és kivanjuk végezni, hogy több nagy ttnyésztő sertés falkái két egyenlő falkára osztva, azok egyike leljesen az eddigi eljárás szerint, másika pedig ezen óvszer naponkénti adagolásával kezeltessék. Minthogy az eljárás több hónapra, esetleg követő év?<re is szol, kívánatos, hogy e kísérletek főként o!y gazdák tenyészeteiben tétessenek, kik növendék sertéseiket esetleg a jövő évre is megtartani szándékoznak. E/.ek előre bocsáttása után fölhívjuk mindazon sertéstenyésztő gaídatársainkat, kik e közérdekű kísérletben részt venni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat a lehető legsürgősebben egyesületünk titkári hivatalához bejelenteni szíveskedjenek, — újból megjegyezvén, hogy az egesz kisérlel teljesen díjmentes. A bejelentéssel egyidejűleg közlendő adatok : 1. A tenyésztő neve, teljes cime (posta, vasút állomása). 2. Gazdasága, melyben a kísérletezésre szánt falkája, tenyészet* van s itteni esetleg megbízottjának teljes cime (posta, vasútállomás). 3. A kísérletre szánt sertés falka egész mennyisege, faja, kora, neme. Ez adatok ugyanis a szükséges óvszer mennyiségének megállapítása, annak mielőbbi elküldhetése, végül a kísérletek bevezetese es keilő ellenőrzése csljából szükségesek. Kelt Nyíregyházán, 1909. április 28. Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesüld. SZÍNHÁZ. Értesítés. A nyíregyházi tisztelt bérlő közönséghez. Midőn a közel napokban megnyitom tár.-ulatommal a városi színházban előadásaim sorozatát, van szerencsém a t. bf'r ő közönségnek tudomására hozni, hogy ez idényben újdonságot viszek színpadra. Miután az eddigi gyakorlat szerint 12 páros és 12 páratlan térletet játszattam, már a mollban és különösen ez időszerint olyan panaszokról értesültem, hogy az újdonságok tekintetében hol a páros, hol a páratlan bérlők erezték magukat megröviditettnek. Erősen hangsúlyozom, hogy az idei szini évadban a midőn nap-nap mellett újdonságot kell játszanom, egy-egy újdonság csak egy>zer kerülvén szinre, a legjobb akarattal sem tudnék a bérlők kívánságainak eleget tenni. Hozzájárul ehhez, hogy esetleg az előre nem látott akadályok odaszorítanának, hogy több — úgynevezett — .sláger újdonság* éppen egyésug\anazon bérletnapra eshetne, a mi jogos panaszt szülhetne a másik nap.is bérlők között. Ez okból elhatároztam, hogy a kisebb szin idények alatt az oly fényesen bevált szeívényberlet. rendszert, honosítom meg Nyíregyházán is. Szelvénybérlct a rövidebb bérlet tartam alatt a lehető legnagyobb előnyöket és szabadságot biztosítja a bérlőknek. Az idén tartandó 30 előadásra 21-es szelvény bérletet lehet bérelni. De lehet 12 előadásra is. A kinek 24 szelvénye van, az a 30 előadásból tetszése szerint választhat magának 24 előTqccqI/ hÍ79Ínmmsl összes téli ruha neműit, szőrme áruit molykár elleni megőrzés IGböGK UI£dlUMIIIŰi végett Simkovics Lajos szűcshöz adni. Iskola-utca 5.