Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-25 / 17. szám

17-ik szám N Y I R V I D É K 1909. április 25. 3 Tudatlanok, ami nem csoda, mert egy érezred óla degenerálódnak. Fentartásukra, felvirágoztatásukra itt a történelem emlékezetéig visszamenőleg senki gondot n«m fordított. Nem' tudják az okszerű földmivelést, nem ismerik a kormányzás viszonyait, az államban való helyűket, a közintézmények mivoltát. Ezekről csak annyi sejtelmők van, hogy ott mindenki ellenségük : jó ha szükség esetén oda kerülvén, ép bőrrel megtudnak szabadulni. Hogy keresetjük odavész, az alól kivételt sem látnak. Lalják, hogy minden ellenök van. Bizalmatlanok és egyenetlenkedők. Positiv biztosságot, szabatosságot a közügyek intézésében nem látnak, innen van bizalmatlanságuk. Tudatlanságuk, bizalmatlanságuk, neveletlensegük szüii bennők az elégedetlenséget és egyenetlenkedést. Mióta felszabadultak a régi erkölcsi, fe- i gyelmi és patriarchális kötelekekből, azóta duhajokká váltak. / Mikor látják, hogy itt ugyan semmire sem lehet menni, s más oldalról hallják a csábitó hireket: elmennek Amerikába. Mivel pedig Amerika n^m kevésbbé a zsákmányolás hazája, mint a mi hazánk: ott is kevesie mennek. Istenem I Milyen rabszolgáva vált az a legnemesebb emberfaj, melyet magyar köznép sorsára juttattal. * * * Szomorú vigasztalas, hogy nem kevésbbé rabszolgák a modern apostolok is. Azokat kell itt érteni, akik a gyakorlati élet terén ellátják az előbbi két sereg szükségletét ; akik szerint minden ugy van jól, amint van, sőt jobb lenne, ha még rosszabb lenne az állapot. Eszközeik sokfelék, de általános az a meggyőződés. hogy rontó eszközökkel dolgoznak. Bármiféle eél vezesse is őket: tagadhatatlan, hogy rövidlátók és egyoldalúak. Nem rövidlátás-e ilyen fényes talentumokkal felruházott ffjt megrontani ? Nem rövidegy keveset, hogy dyeri hamar el tucta feledni azt a másik nagyot. Remegve is jön ki a szo fehér gerezdes fogsorai közül: — Nagyon fiatal vagyok még, édes Ferkó cnkli. hogy férfi nélkül maradjak. Deák Ferencet megejtette ez a pironkodó, majdnem szűzi vallomás, mosolyogva nézett a szép asszonyra ! — Hát szeretsz valakit, Lina! A kis menyecske most se birt mást mondani, csak azt amiért már nem haragudott meg előbb ez a nagy ember: — Nagyon fiatal vagyok még, édes ferkó onkli, hogy férfi nélkül maradjak. „Ferkó onkli" most már szeretettel vonta ölébe a remegő galambot: — Jó, hát kis húgom, nem bánom no! Aztán kihez akarnál menni, te kis bolond ? — Fliess úrhoz . . . „Kis húgát" ugy eltaszította magától Deák, hogy felbukik, ha hirtelen meg nem kapja. -- Ahhoz a spiónhoz! Nem szegyenled magad ? 1 — Ne ... ne ... ne .. . édes Ferkó onkli! Ne bántsa Henriket! —emelte föl most már tiltóan a kezét az özvegy is. Most, mikor szerelmesét bántják, bátor sas már a remegő galamb! Eddig remegő ajka érces szavakra nyílik, lehajtott fejét büszkén veti föl a hatalmas Deákra s a kicsi teste sugárként kiegyenesűl, minlha fejjel nőtt volna meg pillanat alatt. — Henrik nem spión ! Becsületes mapyar ember lett belőle, erre esküszöm! Es engem ngy szeret . . . Eddig tartott a „vakmerőség". Ennél a szónál újra a szemérmes, bátortalan asszony lett Profetti Karolinából, aki sirva temeti arcát kezébe, ugy közelit ringó, lassú léptekkel vissza ahhoz a szigorú vasemberhez, hogy megkérlelje. Deák Ferenc haragja eltűnt s újra simogatja már azt a remegő galambot, azt a gyönyörű virágszálat: — No, ha csakugyan annyira szeret az a spi . . . az a Flies« ur, hát erigy hozzá Lina húgom, elmegyek a lakadalmatokra! látás-e az a balga hiedelmük, hogy ha erkölcstelen eszközökkel megrontanak egy nemzetet, abban maguk megállhatjak a helyüket, miután lelkükben, kezükben minden erkölcstelenné válik? Nincsen társulás, mely nem erényeken épül fel. Lehetetlen, hogy el ne veszítse lelkéből az erkölcsöt az az apos'ol, aki másnak soh'se nyújtott erkölcsöt. Bizony rabszolgák ezek is. A rövidlátás és egyoldalúság rabszolgái. * * * Ebben a nevelő, síró tömegben; az önző, fondorkodó, elegedellenkedő indulatok és sátáni szánaitgatások eme morajló forgatagában ma még mindenütt ott látni a józanok és igazak atomjait, félrevonultál), elborultan, összetett kezekkel nézve az örvényt. Vájjon nem lesz-e késő, mikor a szemlélődésből felébrednek s a tettek mezejére lépnek ? Kronométer. . Csevegés muzeumunk érdekében is. Ezen „ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes* ravasz titulus alatt a mult évben a „Nyírvidék"-ben egy cikksorozat jelant meg, a mely aztán félbe szakadt és még Lucaszék sem lett belőle. Igaz, hogv a tartalma többnyire butaság volt, de a cím alatt fondor diplomata lappang, akibe talán még a „Nap" újság sem tudna belekötni, de csak talán, m<-rt a sárba rántásnak nagymesterei szeiint az Úristenen kivül mindenbe és mindenkibe hasznos lehet belekötni. Ez oiynn világos mint a „Nap", amelyet. Nick Carterrel, Sherlock Hohuessel, Buff^ló Billel együtt minden silabi/alni ludo ember a hiszem farkán lovagolva mohón szokott falni. Az az wis" szócska erős vár ! Tüsken-bokron at lehet vele baj nélkül ugrálni és tücsköt-bogarat össze lehet védelme alatt hordani megtámadásnak veszélye nélkül. Miért szakadt tehát mégis félbi a csevegés? Azért, mert uzi tapasztaltam, hogy ha esőért imádkozunk szárazságot kapunk ; ha pedi^ kárálunk az esőre, bőrig ázunk. Be kell menekülni a szobába, a hol pedig aztán elázunk. Mii; hengerbuckákat hányva nem csevegtem, rimánkodtam muzeumunk érdekeben, elég bőven hullott az áldás. A csevegés ideje alalt pedig a források bedugultak ; de nem tudták hermetice betömni, mert innen-onnan még is csak cseppent valami a silentium alatt. Legerdekesebb egy ép bronzkorszaki 47 ctm. magas cserép hamv-veder, melynek aljában égetett ember csontok voltak. Akkor is fordított világ lehetett, mert az edény fenekével felfelé, szajávai lefelé volt elhelyezve. Társa egy párját ritkító külső felületén csücskökkel díszített kis tálka volt. Ezeket Erdélyi Farkas községi főjegyző barátom, (a minden orosiak cárja) találta orosi beltelkén a régente Kallay Enoeh féle birtokon folyó év március 3-án negyven centiméter mélységben. 5 ikén '/00 négyszög ölön 70 centlWter mélységű rigolíro/.as alkalmával reménykedésünknek dacára semmit sem leltünk, n«m készülvén a föld átlátszó üvegből. Dr. Jósa András Lóverseny. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület Nyíregyházán, 1909. évi május hó 9-én rendezi szokásos évi lóversenyét a katonai gyakorlótéren d. u. 3 órai kezdettel a következő programm szerint. Versenyintézőség: Gróf Forgách László úr. Kahler János cs. és kir. huszárezredes. Jóny László m. kir. honvédhuszár őrnagy. Liptay Béla úr. Bíró : Zoltán Sándor úr. Indítok : Orosz Miklós és Moshák János urak. Mázsáló : Wieland Miklós cs. kir. huszárkapitány Versenytitkár és pénztárnok : Szikszay Sándor úr. Totalisateur vezető : Pallaghy Béla úr. Pályaorvos : Dr. Kállay Rudolf úr. 3. óra. I. Gazdasági Egyesület dija. Sikverseny. 800 korona, adva az egylet által; eb bői 600 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Táv kb. 1600 m. 3. év. és id. félvér lovak számára. Beiratasi díj 10 korona, további 20 kor. az indulótól. Teher: 3 ér. 64 kgr., 4 év. 72 kgr, 5 év. és id. 74 kgr., minden 200 koroaa össznyereményert 1 kgr. több halmozva 10 kgr.-ig. 3-30. óra. H. M. kir. főlmivelésügyi Miniszter dija. Sjfcverseny. 1000 kor., adva a M. kir. lőldmivelesügyi Miniszter úr Ő Excellentiája által; ebből bOO korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Táv. kb. 160 ) m. 3 ev, és id. belföldi lovak számára, melyek 1908. és 1909-ben 12u0 kor. crtékü versenyt nem nyertek. Beírdta»i dij 10 korona, további 20 korona az indulótól. Teher: 3 év. 65 kgr, 4 év. 72 kgr., 5 é. és id. 74 kgr. Minden a f. évben nyert 2u0 korona össznyeremény után 1 kgr. több, 3 év.-uél 7 kgr.-ig, 4 év. és id. ntl 5 kgr.-ig. 4. óra. III. Szabolcsvármegye dija. Síkverseny. Tiszteletdíj a két elsőnek, adva a vármegye közönsége által. Tav. kb. 1600 m., 3 ev. es id. felvér lovak számára, melyek szabolcsvármegyei lakosok tulajdonában vannak. Beiratasi díj 10 kor, további 10 korona az in/duiotól. Teiier: 3 év. 65 kgr., 4 év. 72 kgr., 5 év. es id. 74 kgr. Minden egyes verseny nyeréseéit 2Vs kgr. több, halmozva 10 kgr. ig. 4 30. óra. IV. M. kir. földmivelésügyi Miniszter dija. Akadályverseny. 1100 kor., adva a m. kir. fóldmivelesűgyi Miniszter úr Ő Exceltnntiaja által; ebből 900 kor. az elsőnek, 200 kor. a ma»odiknak. Táv. kb. 4000 m. 4 év. és id. lovak számara, melyek a f. évben 1500 kor. értékű gát- vagy akadályversenyt nem nyertek. 1908. évben IbOO kor. értékű akadályverseny nyerői kizárva. Beiratási dij 10 kor., további 20 korona az indulótól. Teher: 4 év. 65 kgr., 5 év. b9 kr., 6 ev. és id. 70 kgr. Minden a f. évben gát- és akadályversenyben nyert 500 kor. ösoznyereüjény után 1 kgr. több, halmozva 4 év.-nel 7 kgr,-lg, 5 év. és id.-nél 5 kgr.-ig, 5 év. es id. nyeretlenek 3 kgr. engedmény. 5. óra. V. Urlovasok Szövetkezetének dija. Gátverseny. 1000 korona, adva az Urlovasoic Szövetkezete által; ebből 800 kor. az elsőnek, 200 kor. a másodiknak. Tav. kb. ^400 m. 4 év. és id. lovak számára, melyek 1400 kor. érlékü versenyt nem nyertek. Beiratasi dij 10 kor., további 20 kor. as indulótól. Teher: 4 ev. 65 kgr., 5 év 69 kgr., 0 év. és id. 70 kgr. Minden a f. evben nyeri 500 kor. össznyeremény után 1 kgr. több, 4 év.-nel 7 kgr.-ig, 5 év. cs id.-nél 5 kgr.-ig. 5-30 ora. VI. Gazdasági Egyesület dija. Mezőgazdák versenye. Sikverseny. Általanos határozatok: 1. Neveze.-i határidő az összes futamokra: 1909. május hó 1-je esti 10 óra. 2. A nevezések írásban, vagy sürgönyileg a Szabolcsvarmegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalába (Nyíregyháza vármegyeház) küldendők. 3. Sikversenyben kancák és heréltek IV2 kgr. engedményben részesülnek. 4. Minden — nem csupán félváreknek kiirt — versenyben felvér lovak 3 kgr, engedményben részesülnek. 5. Csakis Urlovasok lovagolhatnak. 6. Minden oly Urlovas, ki még 5 versenyt nem nyert 5 kgr., — ki még 15 versenyt nem nyert 2V» kgr. engedményben részesül. Sikversenyeknéi csak a síkversenyekbeli nyerések vétetnek tekintetbe, gát- és akadályversenyekben való nyeresek együvé számittatnak. 7. Lovagolni színekben, vagy egyenruhában szalaggal lehet; versenyszinek egyidejűleg a nevezéssel bejelentendő*. 8. A nevezésnek tartalmaznia kell: a lótulajdonos nevét, a lónak korát, színét, nemét, nevét és leszármazását, végül a versenyszint. 9. Egy lovas sem lesz kimáísálva, míg a beiratási és indulási dij ki nem fizettetett. 10. Az összes dijak utólagos jóváhagyás reményében iratnak ki. 11. Minden, a versenyre bejelentett és beérkezett ló részere a tulajdonos kívánságára a versenyrendező egyesület fejenkint és naponkint 3 koronáért 6 kgr. zabot, 5 kgr. szénát, valamint kellő alomszalmat és istálót ad. A versenyintézőség. * A versenyre helyárak: tribün 3 korona, II. hely 60 fillér. A verseny színhelyén tribun üllőhelylyel, totalisateur, buffet, czukrázda és zene. Kellemetlenségek kikerülése végett a jegyek láthatóan viselendők. Jegyek előre válthatók Jakobovits Fanny kisasszony dohánytőzsdejében.