Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-18 / 16. szám

2 16 ik szám. N Y I R V I D É K 1909. április 18. 6. A kövezetvámra, helypénzszedésre, fo­gyasztási adókra és ezekkel kapcsolatos tenni­valókra vonatkozó ügyeknek. 7. A városi vállalatokra, minők a gőzfürdő, közvágóhíd, jéggyár, Sóstó fürdő stb. 8. A villamos világításra és a vasutakra vonatkozó ügyeknek. 9. A vagyonleltárra, az azokban beálló változásokra, kölcsön felvételekre és visszafize­tésekre vonatkozó ügyeknek. 10. Általában mindazon ügyeknek, amelyek a költségvetések keretén belől, avagy azokon kívül a város pénzügyeit, házipénztárának be­vételeit és kiadásait, cselekvő és szenvedő vagyonát, ezeknek nyilvántartását és ellenőrzé­sét illetik azoknak kivételével, amelyek ezen szabályrendelet rendelkezései szerint más elő­adóhoz tartozó ügyekkel kapcsolatosak. Rendelkezésére egy írnok vagy díjnok osz­tatik be. A gazdasági intéző. Közvetlenül felügyel a város összes ingó és ingatlan vagyonára, állatállományára, gazda­sági felszereléseire és termesztmónyeire. Gondoskodik a jövedelmező ingatlanok kellő hasznosításáról. Eljár — a mellé e célra esetenként kiren­delt pénzkezelő segítségével — a földek és kaszálók kiosztása, szénadézsmálás, erdei, árok­parti és egyéb fák értékesítése körül. Felügyel a csordákra, gulyákra, az erdei munkálatokra, az árokparti és egyéb fák ülte­tésére, gondozására és vágatására. Eljár a város részére szükséges állatok és termények, ruházati és élelmezési cikkek be­szerzése körül. Felügyel a bérbeadott épületekre és föl­dekre s az ezekre vonatkozó bérleti feltételek megtartására. Köteles az összes városi épületeket idő­szakonként, a katonai laktanyákat pedig heten­ként egyszer megszemlélni s gondoskodni arról, hogy a tapasztalt hiányok idejében pótoltassa­nak, illetve javíttassanak. Felügyel a városi szegény és betegmen­házra, a városi vállalatokra, a közvágóhidra és jéggyártásra, a gőzfürdőre, a Sóstó fürdőre, az Erzsébet királyné ligetre, a városi közkertekre, a faiskolára és kertészetre, valamint mindezek­nek berendezési és felszerelési tárgyaira, azok­nak kezelésére, illetve rendeltetésük szerinti rek belsejébe lássak! Világosíts fel, milyen színűnek kell lenni az igaz, s milyennek a hazug sziveknek ? — Az igaz szív, mely soht sem mutat mást, mint amit érez, egészen hófehér. Mondá az angyal. A hazug szivek más színekben ját­szanak. Az eszmék és gondolatok pedig: világos számokkal és betűkkel ki varinak írva minden kinek belül a homlokán. De jöjj velem s lásd ! Ezen szavakra én bátran átfogtam a tündér dere-kát s ő kiterjesztve szárnyait, kilebegett velem az ablakon. — Legelőször is Micikéhez vigy! Szólék hozzá suttogva, midőn nagy fényes ívben kez­dett repülni velem a sötét város fölött. — Mindenkit sorba ejtünk. Viszonzá. Csak szorosan fogj, hogy le ne hullj. Boldogan simultam hozzá. Nem sokáig repültünk, midőn gazdagon aranyozott tornyocskak s kupolák kőzőtl egy díszes palota fölé szállt velem. — Ugyan ki lakik e drága épületbsn? Kérdem kíváncsian. — Ez a császár residentiája. Felelt ő. Ezzel megérintve szellem ujjaival egy ablaktáblát, az felpattant s pompás t«rembe repültünk. Ott aludt a császár drága, menyezetes ágy­ban, finom keleti csipkék s lágy selyem vánkosok közt. Az arcán valami sötét, fanyar kifejezés ült s ajkszélei rángatóztak. — Ah, mily érdekes! Szólék izgatottan. Császárokat ritkán lát a közönséges ember s akkor is csak tisztes távolból ka'ona — vagy rendőr-kordonok közt. És most egészen a szíve közepéig fogok láthatni, mint áldalak jó angyal! A tündér felelet helyett oda lépett a császár ágyához s gyöngéden megérinti az alvó szívét. Odanéztem. Azonnal átláték a húson, a vérere­használatára, s ugv ezeknek valamint a város használatában levő épületeknek és helyiségek­nek tisztántartásáról gondoskodik; kiállítja az azokra vonatkozó, a polgármester által is ellen­jegyző rendelvényeket és számlákat, munka- és napszámjegyzékeket igazolja. Általában teljesíti mindazon gazdasági és gazdálkodási tennivalókat, a melyek a város összes ingó és ingatlan vagyonának rendeltetés­szerű használatával kapcsolatosak. A gazdasági intéző közvetlenül a polgár­mesternek van alárendelve. Jelentéseit és javas­latait hozzá intézi és pedig az ügyiratszerü el­intézést igényelőket Írásban. Ugyancsak a pol­gármestertől kapja megbízásait és utasításait. Mezőrendőri ügyekben a várost mint ká­rosultat, a gazdasági intéző képviseli. A gazdasági intéző közvetlen ellenőrzése és rendelkezése alatt állanak: a házmesterek, a kertgazda, a kertész, a közvágóhidi, jéggyári, a gőzfürdőbeli és a sóstói gépészek és hetesek, a kályhafütök, kocsisok, az erdő és pusztai mezőőrök, a csordások és a gulyások. A város határában és a Császárszálláson teljesített eljárásai alkalmával külön napidíjra, vagy eljárási díjra igénye nincs. Képkiállítás. Akinek kedve és tehetsége van képekben gyönyörködni, esztétikai szükségleteinek ilyen kielégítésére ugyancsak alkalma nyilík az Eggen­berger képkiállitásán. A kiállításon java művésze­ink vesznek részt egy vagy több műve! s már ez biztosíték arra, hogy a hozzánk kerülő gyűjtemény magas művészi színvonalon áll. A cég inkább a konzervatív mtvészetnek terjesz­tését tűzte ki célul, teljesen elhagyva az ultra­modern szecesszió^ irányzatokat, amelyek tom­boló színeikkel kidolgozatlan tárgyuknál fogva őrült ellentétjei a régi igaz művészetnek. A gyűjteményben képviselve van — úgyszólván — valamennyi nevesebb magyar művész, a régiek épp úgy, mint az ujak. A magyar kép­i-ás klasszikus mesterei közül itt van a legelsők legeleje, Munkácsy Mihály a kiállításnak valósá­gos szenzációja „A falu hőse* című vázlata s Munkácsy művészétének delelőjén festette e vázlat ntán nagyméretű festrnenyét, amelyet Köln városa 80000 koronáért váltott magához. Az el ő gondolatát, veti itt vászonra a nagy mester az őt annyira jellemző széles ecsetvoná­sokkal. A k«p°n utóbb' sokat változtatott, javi IfTr 1 M— ——o— ken, a csontokon és velőn. A szívr« tekintettem s vi-szaborzadék. Ex a szív egészen fekete volt. A vér, mint a tinta ömlött szét az erekbe s rsak a lábak s kezek vénáiban halványult kissé. A homlokon a következő gondolatokat olvas­tam : 1.) A dynasztia megszilárdítása. 2.) Kor­látlan hatalom, a) ravaszsággal, b) rangokkal, kitüntetésekkel, c) szuronynyal. 3.) Jó konyha, jó pince. — Menjünk ! mondá az angyal. — Nem, nem mehetek! Felellem én. A császár agyában még keresek valamit. Ennek ott kell lenni valahol, valami titko3 zugban. Ezek: 1.) Népszabadság. 2.) Igazságosság. 3.) Nagylelkűség. — Ezek nincsennek itt! Felelt az angyal lürelmetlenül, s megfogva nyakamat, kirepült velem a szobából. Alig szálltunk át két-három ház feleit, midőn újra díszes szobában voltunk. Az ágyban egy vézna, szakálas ur feküdt. Az angyal meg­érinté. Ez a szív kék volt, mint a katona-posztó. Kék vér cikkázott a testbe szét s kifeszült az ereken. A homlokon: 1.) Pénz. 2.) Kéjek, má­morok. 3.) Dölyf, büszkeség. — Ez egy kékvérű mágnás! Magyarázta az angyal. A harmadik szív zöld szinü volt. Zöld, mint a szíkomorus fügefa levele. Csodálkozva kiálték fel: — Ah, soha sem láttam zöld szívet! A homlokon a gondolatok itt igy álltak : 1.) Hangos frázisok. 2.) Kölcsönzött eszmék. 3.) Maszlagok. — Ugyan ki ez az ur ? Kérdem az an­gyalt. tolt, melynek nyomaival e vázlaton is találkozunk. A nemrég elhunyt Lotz Káro:y művészetének mind a három irányzatával képviselve van. itt látható a hatvanas évek magvar zsáaerei, majd a nyolcvanas évek freskó vázlatai, továbbá két finom tónusu női akt. A mester utolsó, legerő­sebb idejebői valók ezen alakok, amelyek az •gész művelt nyugaton elismertté tették nevét. Lotznak leghatalmasabb alkotása az Operaházi freskó, amelynek mély kompozíciójával, lágy színeivel a műértő közönség bámulatát és cso­dálkozását vívta ki. Itt van Barabás Miklós, a magyar festők nesztora és Mészöly Géza a magyar tájfestészet Petőfije. Egy-egy rajzzal vannak kepviselve csupán, de az az egy gyöngy igaz gyöngy. Az ujak, a modernek közül legelői keli említenünk Vastagh Géza nevét, akinek bravúros oroszlánjai és tigris képe elsőrendű művészi munka. Vastagh Géza oroszlán képei itözül kevés marad itthon. Nagyrészük Londonba kerül, a sokféle gyarmatból hazakerülő angolok vásárol­ják meg nagy előszeretettel. A Hollandiában élő M.ndlik Oszkár ,Utolso napsugái" című képe a kiállítás legszebb darabját képezi, kevés képe kerül miluzzánk, meri az idegen forgalom magával sepri műveit, hogy a legelőkelőbb külföldi szalonokban kapjanak helyet. A nyugodt tengernek épp oly erős festője, mint a vadul csapkodó, egymáson megtörő hullámoknak. Hozzá méltó Normmn híres norvég festő, kinek eláradó tiszta, hideg levegője mesterien van erzékitve s a tenger mélysége a fjordokkal a nvugodt óriási sziklák visztenyévei még kisebb képain is monumentális' hatást érnek el s egyáltalában gyönyörű tónusával, csillogó, pazar színeivel általanos tetszést kelt. Benczúr iskolát Gergely Imre és É ler Gyula képviselik. Az előbbi kedves gyermeki idyllen kivül erősen szinezett élénk napsütéses olasz tá­jakat küldött. Éder „női aktja" és .berúgott fattya" melegszineivfl határozott vonalaival még Benczúrnál is „benezurosabb." Jóizü mosolyra derít Peske G;za az ő vásott s kitűnően ellesett parasztgyrekeivel, a melynek témáiban kifogyhatatlan. Baditz Ottó képei közül a „Juliska" régi gyönyörű kidolgo­zásában elüt a többiektől, melyek a művész élénkebb, színes ec^etkezeléset mutatják be, Innocent Madonnájának, lágy finom kidolgozása. Margittav Tihamér hű maradt régi zsáne­réhez a szerelemhez, képeit oly finom szinü összharmoniában tartja, maly a nézőt meg­ragadja az alakok arcának kifejezésével s ezt finoman egészíti ki hangulatos esti hátterével. Díák-Ébner, Erdő szélen című kénjei finoman — Ez barátom egy magas államférfiú. Po­litikus, allambölcs vagy miniszter. Ennek az oratioi azok a bizonyos „zöld beszédek.' A negyedik szív szürke volt, mint a por. A homlokon szántok álllak ilyformán: | 1. 2. 3. 4. 5 6. | l G. 5. 3. 2. 1. I — Mily csodás abrakadabrák ezek ? Szólék az angyalhoz. Miféle szerzet ez? — Ez barátom, tudós. Fizikus, mathema­tikus, astronomus vagy bankár. Avchimedes. Newton, Gallilei, Kspler vagy Kornfeld utóda. A szív azért szürke, mert benne érzések nin­csennek. A számoszlopok közül egyik, felfelé, a másik lefelé megy. Az ötödik szív sárga volt, mint a kikirics vagy kénvirág. Az arc szintén ily sárga, sápadt színben ragyogolt A homlokon : 1.) Munkabér csökkentés. 2.) Munkaidő hosszabítás. 3.) Haszon. Ez gyáros. Felelt az angyal. A hatodik alvó egy borotvált, rézvörös arcú ember volt. Ugy szuszogott alvás közben hogy szinte mozgott bele a nagy test, mintegy lokomotív. A szíve rézvörös szinü volt. A hom­lokon: 1.) Restség. 2.) Szép szakácsné. 3.) Konyha, pince. Ez egy szent ember, pap. Magyarázta a tündér. A hetedik szív tarka volf, mint a salaman­der bőre. A homlokon: l.) Eszmék, melyekkel sekínek sem ártunk s nem használunk. 2.) Sza­badság, melyért magunkat be nem csuknak. 3.) Szerelem, ahol pénz is van. 4.) Érzések, melyek­nek tárgya nincs. — Hát ez kicsoda? Szólék az angyalhoz. Fogalmam sem volt ily tarka szív létezéséről ! — Ez egy modern költő. Feleié.

Next

/
Thumbnails
Contents