Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1909-04-18 / 16. szám
Hjiregyháza, 1909. XIX, évfolyam, 16. szám. vasárnap, április 18, A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. RMzeléíi feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit . Uj szervezkedés a városnál. Nyíregyháza város tisztikarának megbízatása ez évi julius hó 1-én lejárván, a város képviselőtestülete idejében megtette az előkészületeket az uj szervezkedéshez, tudniillik a szervezkedési szabályrendelet átalakításához, hogy a junius hó folyamán végbemenendő általános tisztújítás annak alapján legyen megtartható. A megbízott küldöttség munkálata, átmenve a tanácson, a pénteken délutánra összehívott képviseleti gyűlésen került tárgyalás és megálktpitás alá. Mindenekelőtt konstatálnunk kell, mégpedig szomorúsággal, hogy az uj szervezkedési szabályrendelet a tisztikar igazán nyomorúságos javadalmazásának javítására semmi intézkedést nem tartalmaz, s ami még szomorúbb, nem is tartalmazhat, mert a város G4°/o-ra szaporodott közköltsége melleit gondolni sem lehet arra, hogy a városi tisztviselők fizetése megfelelően felemeltessék, mindaddig, mig a város jövedelmeinek, a nagy vagyon jobb kihasználása által való fokozása erre a lehetőséget meg nem adja. Egyébként is törhetetlen bizalommal Tárjuk a törvényhozás által a városok megsegítésére s első sorban a városi tisztviselők fizetésének rendezésére megszavazott két millió korona felosztását, bízván abban, hogy megfelelő részesedés jut abból Nyíregyháza városának, illetőleg e város derék tisztikarának is. EZZ: , A városi ragyonok jövedelmének fokozása érdekében az uj szervezkedési szabályrendelet azt a nevezetes intézkedést tartalmazza, hogy a gazdasági tanácsosi állás megszüntetésével, illetőleg ez állás teendőiuek keltéválasztásával pénzügyi tanácsosi és gazdasági intézői állást szervez. Szinte halljuk a mormogást: uj állás; hová jutunk! Pedig hát — ezeknek az egyébként is született elégedetlenkedőknek ezúttal igazán nincs igazuk. Mert Nyíregyháza nagy vagyonának, az 5000 holdnyi földbirtoknak, a különböző üzemeknek : erdő, Sóstó-fürdő, vágóhíd, jéggyár. a város tulajdonát képező épületeknek, ezek között különösen a katonai laktanyáknak kezelése, ellenőrzése igazán egész embert igényel, olyan egész embert, aki irásos munkával nincs az íróasztalhoz köt.re, tehát a helyszínén végezheti azokat a fontos teendőket, melyeknek jelentőségét a városi vagyon nagysága és különböző természetüsége már egymagában magyarázza. Arra nézve, hogy a városi vagyon kezelésének mikéntje mily nagy mértékben befolyásolja e vagyon jövedelmezőségét, csak egyetlen egy példára utalunk. A város tulajdonát képező közvágóhídon a mult év október 1-től — Balla Jenő tanácsos kezdeményezésére közvágóhidi felügyelői állást szervezett a város. Piövid hat. hónap mult el azóta s e hat hónap Különös álom. Irta: Zahonyay Ferencz. Az esti liz órát elkongatták a toronyórák s> a házmester eloltogatta a folyosókon a villamos lámpákat. A magas bérpalota szűk udvarára bántó feketeség borult, mintha egy óriási gyászfátyolt vontak volna a ház tetejére. Az égen ólomszürke felhők szálltak keresztül s ha pillanatra előbujt a hold, kísérteties fénysávokat vetett a piszkos, sárga falakra, minlha lidércszárnyak lebegnének ott. Lassan kilobbantak az ablakokban a lámpák s béke és nyugalom szállt az aludni térő emberek fölé. Béke és nyugalom! Nagyon közönséges szavak. S haj, a bezárt hatalmas kapuk mögött, a sötét odvakban s szétdúlt ágyakon hány ezer s ezer ember bámul tágranyilt szemekkel az éjszakába ! Lehánytam szemeimet, de álom nem jött pilláimra. Az éj csöndjét, nem zavarta más, mint egy-egy száguldó bérkocsi dübörgése, vagy egy-egy lassan gördülő szemetes szekér zöreje, mely itt-ott felhangzott az utcákról. A nyomasztó sötétség káprázatos víziókat varázsolt szemeim elé. A nagy, fehér cserépkályha, mely honapos szobámnak kiváló díszét képezi, minthogy benne fűteni nem szokásom, hirtelen megelevenült előt'em. Hatalmas, vaspáncélos, romantikus lovaggá slakult s teljes fegyverzetben, fejen diszes ércsisakkal kilépett a szoba közepete. Az nblak mojnyilt s vörös. kék. lila sugarak fenyében apró manók, ördöngös faunok ugráltak befelé. Ez«k megtámadták a lovagot. A nvukára kapaszkodtak, a vállaira s feje tetejére ugrállak. A lovag zörögve s elszántan szabdalt kardjával s hol jobbra, hol balra hajlott hatalmas teste. Az asztal s a fotellek kimozdultak helyükből s robogó kerekeken «int ágyuk gördültek a falaknak. A sifon a vaslábu mosdóállványnyal táncra perdült, az óra leszállt a falról s hosszú, fényes réiingájával vezényelni kezdett. Majd ismét ugy képzeltem, hogy valami imbolygó ködalak közeledik ágyamhoz s hosszú karjait felém nyújtogatja. Majd vérvftrés tűzszemek meredtek rám a sötetben, majd sápadt, fehér, kísérteties siri .árnyak lengtek, lebegtek előttem. Végig simítottam tenyeremmel lázas homlokomat s szemeimet lecsukva, befordultam a fal felé. Ó csak jönne már az álom jótékony tündére ! Szólék magamban. Alig, hogy a szavakat kiejtém, egyszerre valami csodásán lágy, puha kéz érintését éreztem szemeim fölött s legott édes álomba merültem. De ah, mily látomány megint! Egy hófehér tündéralak ült az ágyam szélén. Fehér, suhogó szárnyaival forro testemet legyezgetle báronypuha kezeivel arcomat simogatá. — Ki vagy te dicső 'ény ? Kérdem gvönyőrlői remegő hangon. Ó engedd, hogy nagy sötét, fényes szemeidbe nézhessek, hogy omio hajadat csókolhassam, mely lágy, mint a selyem, s fekete mint az éjszaka. — Én az álom angyala vagyok! Felelt ezüst est ngésü hangon. Megszántalak jo fiu. mert látom, hogy az álom szép birodalmából száműzve vagy egy idő ota. Azért jöttem, hogy oda visszavigvelek ! alatt búsfogyasztási adó és vágatási dijak cimén több ezer korona többlet-bevétele volt a városnak. Az uj szervezkedési szabályrendelet ezenkívül több nevezetes változtatást is foglal magában. Igy újjászervezi a közegészségügy adminisztrációját, egyöntetűvé teszi a városi alkalmazottak részére a hivatalos órát, még pedig akként, hogy azt az összes alkalmazottakra nézve napi 6 órában állapítja meg stb. stbbi. Ez alkalommal közöljük még itt az újonnan szervezett pénzügyi tanácsosi és gazdasági intézői állások ügykörének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket: A pénzügyi tanácsos. Előadója a város háztartását és pénzügyeit érdeklő összes ügyeknek. Igy nevezetesen: 1. A költségvetésre és zárószámadásokra vonatkozó és azokk;il kapcsolatos ügyeknek. 2. A város összes ingó és ingatlan vagyonára, azoknak kezelésére és hasznosítására vonatkozó ügyeknek. 8- Az uj építkezésekre, a meglevő épületek jókarban tartására, a felszerelési és berendezési tárgyakra azoknak beszerzésére, karbantartására. felújítására vagy kicserélésére vonatkozó s általában a közszállitási szabályrendelet értelmében kezelendő ügyeknek. 4. A városi szegény és betegmenházra, a városi segélyben részesülő szegényekre s általában a szegényügyre, a kórházi ügyekre és ezekkel kapcsolatos természetű ügyekre vonatkozó hatósági tennivalóknak. 5. A laktanyai épületekre és a katonai gyakorlótérre vonatkozó ügyeknek. — Ah, úgy! Szólék. Tehát te nem Micike vagy ? — Ó nem ! viszonzá ő. De ha neked éppen ugy tetszik, hát nevezhetel Micikének is. Ránk angyalokra nézve egészen mindegy, akárhogyan neveznek az emberek. — Bocsáss meg jó angyal, izólék szerényen, csak azért bátorkodtam kérdezni, mert Micike is megszokott álmaimban látogatni s azt hittem, hogy ő jött el egy kissé más toalettben. Neki is éppen ilyen nagy, fényes, fekete szemei vannak, mint neked, épp ilyen sötét hajzuhatag kőriti szép homlokát, mint a tiédet, sőt talán fehér szárnyai is vannak . . . Ha tehát te angyal vagy, ugy hiszem, nem fogod rossz névem venni, ha egy kéréssel fordulok hozzád. — Oak mond el bátran s ha módomban all, szívesen teljesítem ! — Hát azt szeretném tudni szép angyal, viszonzám felbátorodva, hogy az embereknuk a szíve és az agyveleje milyen belül ? Vagyis, hogy a legtitkosabb érzések és gondolatok mily színűre festik ezeket ? Mert látod, ha meghal valaki s a protessorok felboncolják : már nem lehet megállapítani, hogy mily szinü volt a szív s az agy, mert az érzss«k és az eszmék, melyek megfestették. eltűntek. S amig élnek az emberek, mindég más a külső, mint a belső. Sokan jaj veszekelnek. cirnak. sopánkodnak, midőn szivükben titkos öröm kél; mások nyájas hangon beszélnek, édeskés ereokat csinálnak, nevetnek, dalolnak, midőn belsejükben bánat, kétség, lemondás, irigység, ravaszság vagy bosszúság ül. Tedd tehát, ha aneval vagv. hopy én az embeMai számunk 12 oldal.