Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-28 / 13. szám

KyiregjMza, 1809, XXX. évfolyam, 13. szám. vasárnap, március 28. Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. EföSietési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4- kor.. Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőse^ és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TÉH 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. A nyiit-téri közlemények dija soronkint 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 4-0 fill., minden további szó * fillér. Vastag betűve l szedett kétszeresen számit. Nöi kereskedelmi tanfolyam. Nyíregyháza város népoktatási ügye — minden figyelmes szemlélő előtt tisz­tán áll — örvendetesen céltudatos fejlő­désében van. A hivatott tényezők: egyházak es város a legharmonikusabb egyetértés­sel szolgálják azt a törekvést, amelynek nvilt célja az elemi oktatást csaknem ideá­lis tökéletességre emelni nem csak a nép­oktatási intézmények számának megtelelő szaporításában és berendezésében, de az -iskola nevelés és tanítás körüli feladatá­nak valódi betöltésében is. Ha pedig, kétségtelen — még ez év folyamán felépitik az ág. hitv. evangé­likusok a tervbe vett 7 uj tanyai iskolát, a római katholikusok még három osztályt szerveznek, előáll az a szokatlan s büsz­keségre hangoló jelenség, hogy Nyíregy­házán és határában minden t>0 tanköte­lesre jut egy tanterem és egy tanito. Még az ország fővárosa sem dicseked­hetik hasonló berendendezelt népokta­tással. Az elemi népoktatás ilyetén inlensiv fejlődése annak a nemes tradíciónak méltó folytatása, amely Nyíregyházából a köz­oktatás ügyére hozott önkéntes áldoza­tok tiszteletre méltó nagyságával is segí­tette megalkotni Szabolcsvármegye első s most már elvitázhatatlan íölényü városát. Ez a józan, áldozatkész és előrelátó tanügyi politika, a melynek elismerést kiérdemelt részese ugy a kormány lelkes és buzgó exponense, valamint a város és minden egyház, — nem állapodik meg az alsófoku népoktalás'nak mintaszerű berendezésénél, de nemkevésbbé lázas lel­kesedéssel teremti meg a népiskolán felüli oktatás amaz intézményeit, a melyeket, a gyakorlati élet jól értékelt követelményei és szükségszerűsége hasznosaknak és gyü­mölcsözőknek felismert. Alig három év alatt, okos taktikával bevont állami segítséggel szervezve lett a polgári leányiskolánál mind a négy osz­tály párhuzamosított osztálya és felállít­tatott, hivatásos tanügyi szakemberek vé­leménye ellenére szokatlanul virágzó tel­jes polgári fiúiskola s kornolv kitartással 16 tanyai és kellő számú városi ismétlő iskola. Olyan eredmény, aminőt Magyaror­szág igen kevés városa tud ezen a téren felmutatni. És most megint egy életrevaló, köz­szükségletet kielégítő terv van a megvaló­sulás utján. A város iskolaszéke, két lelkes tan­ügyi férfiú kezdeményezésére előterjesz­tést tett a város képviselőtestületéhez az iráni, hogy nyújtson módot városunkban egy női kereskedelmi tanfolyam létesítésé­hez. Az iskolaszéknek könnyen észlelhető okai voltak ez előterjesztése megtételénél. Kereskedelmi vállalatoknál és irodák­ban felelte gyakran találkozhatni női al­kalmazottakkal, akik vagy más városokban voltak kénytelenek elsajátítani a szüksé­ges elméleti ismereteket, vagy e nélkül léptek kenyérkereseti pályára. Emellett általánosságban megállapítható, hogy ezek a női alkalmazottak a rendeltetésük sze­rinti kisebb hatáskörben helyüket kifogás­talanul betöltik. A női keresk. tanfolyam létesítése tehát, atnig egyrészről kiválóan gyakorlati érdeket szolgál, addig másrészről szociális kérdés megoldását is magában foglalja. A gyakorlati érdek nem csupán abban nyilvánul, hogy hallgatóit kenyérkeresetre leszi képessé, de azáltal, hogy a nyújtott ismeretek általános értekkel birnak. a csa­ládi életben is megbecsülhetetlenekké vál­nak. Sőt az eredeti cél az, hogy azt a gyakorlati ügyességet nyújtsa a tanfolyam, mélyre a művelt és házias leányoknak, mint a család tagjainak, az apa vagy a férj üzletében, a vagyon kezelésben, az észszerű és takarékos háztartás vezetésében szükségük van s csak kivételesnek tekint­hető az a törekvés, hogy a tanfolyamon szerzett ismeretek alapján önálló kenyér­kereseti állásokat töltenek be. E tanfolyam résztvehet minden leány, aki 4 polg. leányiskolát sikeresen elvég­zett, vagy felvételi vizsgát tesz. A rendes tantárgyai: a kereskedelmi számtan, könyv­vitel, kereskedelmi ismeret,irodai munkálat, levelezés, német nyelv és levelezés, keres­kedelmi földrajz és áruismeret, gyorsírás, kereskedelmi és váltójog, szépírás és gép­írás. • ,1 .. JLXJ1 A kártya. Az unalom ha ugy ellátogat hozzám, Ugy eltépelődöm az emberek sorsán ; itt is, ott is látok vergődő alakot . . . Kit előbb a jólét lágy karja ringatott, Annak fcjcalját ma az inség gyártja. Ki tette koldussá? Ki más, mint a — kártya. Otthon a nő hordja a nehéz keresztet: Öt-hat éhes gyermek falat után reszket, A szoba ablakát szél ha veri, rázza, Sir a sok apróság dideregTe, fázva . . . Hej de ezt az apa nem érzi, nem látja : Füstös korcsmában ül, kezében a — kártya. S ha az átkártyázott éj után, ugy reggel Bortul tele fővel és üres — zsebekkel, Mint a derékban tört eb, haza tántorog, Káromlásra nyílik a gőzölgő torok ; Istent, embert — le a sárga földig rántja : Nincs előtte szent más semmi, csak a kártya. így a miveletlen, bárdolatlan lélek ; De ehhez hasonlót másutt is szemlélek, Es nem is kell éppen oly messzire mennem: Hol a „miveltséggel" hivalkodnak fennen, S ahol minden szépnek nemesnek van pártja : Legszebb szórakozas ottan is — a kártya. Valóban szép, nemes- „miveit" szívből ered : Véres verejtékkel áztatott kenyeret Társunk csaladjának szájából kivenni, öt koldussá tenni, — az egés-2 csak ennyi ! A balszerencsének ót lesújtó bárdja Korántsem mi vagyunk, hanem csak a kártya. S ami őt leverte, ami neki ártott, Forgatta ellenünk ő is azt a bárdot, Ki dob hát ránk követ ? Védekezvén, ma is Megengedett fegyver, védelem a paizs ; Bünt nem követtünk el, mindenki belátja: Kezünkben egyenlő paizs volt a — kártya. Így a kártyajáték szép férfi-sport, torna, Átkot, romlást szülő bün hát hogy is volna!? Épp azért e mai feminista század Magas lovon ülvén, föl azon sem lázad, Sőt benne a „sik u-nek szimbólumát látja, Szép női kézben is ha reszket a — karíya. Miért ne élvezné ő is néhány percet ?! Mit férje napközben verejtékkel szerzett. Azt ha egy éjen át eljátszta, elverte, Ezért ugyan pálcát ki törhet felette ? Mit neki a konyha, gyermeke, családja!? Ott a cseléd, dada ! Őt hívja a — kártya. Ami ezután jön, az is csak kicsinység ! Ha a boldogságot felváltja az ínség, É* az élvezetnek aztán az a vége: Elfogy a l»e»sület, a családi béke, S önszivébe a férj ha a gyilkot mártja, Nem a nó az oka annak ! Csak a — kártya. S igy ha ez a nemes, -fölséges élvezet. Mint minden földi ut, a sirhoz elvezet: Minek a sir fölé emlékoszlop, márvány? Ott a koldus gyermek, áll megtörten, árván . . Ott a sírkereszt is, utolsó barátja : Kettétöröt koldusbot és egy tucat :— kártya. A lágy kuruc. A lágy kuruc ivadékai, a Barancaiak, máig is élnek megyéinkben. Ezek a Barancsíak egy­szerű kis emberek, Ínséggel küzködő családapák; az asszonyok boka arcúak és szeplősek, s véz­nák a gyermekek. Néhai való Barancsi László uram keVéiy önéizetébol, nagyúri hanya-veti­ségből s tanyákkal bélelt pusztaiból nem maradt nekik semmi, csak egy uj adoma. Ez az adoma a Barancsi ivadékok mindene. Az a bizonyos családi klenodium, amely fiuról-fiura száll, mely­ről elbeszélgetnek téli estéken a kemence mellett, amelyre kipirulva céloznak a korcsmában bor­közi állapotban. Hej, valaha régen ! . . . Mikor meg Laci bácsi . . . így, meg ugy . . . Azok voltak csak a szép idők, a Barancsíak aranykora! De bit az idő elszáll, valamint hogy min­den mulandó és változandó ezen a földön. A lágy kuruera valójában nem emlékezik ma már senki. Pedig nagy ember volt annak idején, a Mária Terézia korában. Az ő harsogó szavától volt hangos a megyegyülés, az ő összeráncolt homloka volt az a bizonyos komor f»!hö, amely­nek borongását a főispán aggodalmasan kons­tatálta az elnöki székben. — Baj van, — baj van — suttogták az akkori kormánypártiak — a kemény kuruc már meiint haragszik. Valami megint nincs Ínyére. CUinal megint olyan kontrabontot, hogy a kat­holikas templom eldől ijedtében. — Hát ilyen ,kutya" ember volt Barancsi László uram ő kegyelme annak idejen. V.<l»h< a napykirályné fástőrségében szolgált. Déliben Mai számunk ÍO oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents