Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-28 / 13. szám

KyiregjMza, 1809, XXX. évfolyam, 13. szám. vasárnap, március 28. Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. EföSietési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4- kor.. Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőse^ és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TÉH 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. A nyiit-téri közlemények dija soronkint 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 4-0 fill., minden további szó * fillér. Vastag betűve

l szedett kétszeresen számit. Nöi kereskedelmi tanfolyam. Nyíregyháza város népoktatási ügye — minden figyelmes szemlélő előtt tisztán áll — örvendetesen céltudatos fejlődésében van. A hivatott tényezők: egyházak es város a legharmonikusabb egyetértéssel szolgálják azt a törekvést, amelynek nvilt célja az elemi oktatást csaknem ideális tökéletességre emelni nem csak a népoktatási intézmények számának megtelelő szaporításában és berendezésében, de az -iskola nevelés és tanítás körüli feladatának valódi betöltésében is. Ha pedig, kétségtelen — még ez év folyamán felépitik az ág. hitv. evangélikusok a tervbe vett 7 uj tanyai iskolát, a római katholikusok még három osztályt szerveznek, előáll az a szokatlan s büszkeségre hangoló jelenség, hogy Nyíregyházán és határában minden t>0 tankötelesre jut egy tanterem és egy tanito. Még az ország fővárosa sem dicsekedhetik hasonló berendendezelt népoktatással. Az elemi népoktatás ilyetén inlensiv fejlődése annak a nemes tradíciónak méltó folytatása, amely Nyíregyházából a közoktatás ügyére hozott önkéntes áldozatok tiszteletre méltó nagyságával is segítette megalkotni Szabolcsvármegye első s most már elvitázhatatlan íölényü városát. Ez a józan, áldozatkész és előrelátó tanügyi politika, a melynek elismerést kiérdemelt részese ugy a kormány lelkes és buzgó exponense, valamint a város és minden egyház, — nem állapodik meg az alsófoku népoktalás'nak mintaszerű berendezésénél, de nemkevésbbé lázas lelkesedéssel teremti meg a népiskolán felüli oktatás amaz intézményeit, a melyeket, a gyakorlati élet jól értékelt követelményei és szükségszerűsége hasznosaknak és gyümölcsözőknek felismert. Alig három év alatt, okos taktikával bevont állami segítséggel szervezve lett a polgári leányiskolánál mind a négy osztály párhuzamosított osztálya és felállíttatott, hivatásos tanügyi szakemberek véleménye ellenére szokatlanul virágzó teljes polgári fiúiskola s kornolv kitartással 16 tanyai és kellő számú városi ismétlő iskola. Olyan eredmény, aminőt Magyarország igen kevés városa tud ezen a téren felmutatni. És most megint egy életrevaló, közszükségletet kielégítő terv van a megvalósulás utján. A város iskolaszéke, két lelkes tanügyi férfiú kezdeményezésére előterjesztést tett a város képviselőtestületéhez az iráni, hogy nyújtson módot városunkban egy női kereskedelmi tanfolyam létesítéséhez. Az iskolaszéknek könnyen észlelhető okai voltak ez előterjesztése megtételénél. Kereskedelmi vállalatoknál és irodákban felelte gyakran találkozhatni női alkalmazottakkal, akik vagy más városokban voltak kénytelenek elsajátítani a szükséges elméleti ismereteket, vagy e nélkül léptek kenyérkereseti pályára. Emellett általánosságban megállapítható, hogy ezek a női alkalmazottak a rendeltetésük szerinti kisebb hatáskörben helyüket kifogástalanul betöltik. A női keresk. tanfolyam létesítése tehát, atnig egyrészről kiválóan gyakorlati érdeket szolgál, addig másrészről szociális kérdés megoldását is magában foglalja. A gyakorlati érdek nem csupán abban nyilvánul, hogy hallgatóit kenyérkeresetre leszi képessé, de azáltal, hogy a nyújtott ismeretek általános értekkel birnak. a családi életben is megbecsülhetetlenekké válnak. Sőt az eredeti cél az, hogy azt a gyakorlati ügyességet nyújtsa a tanfolyam, mélyre a művelt és házias leányoknak, mint a család tagjainak, az apa vagy a férj üzletében, a vagyon kezelésben, az észszerű és takarékos háztartás vezetésében szükségük van s csak kivételesnek tekinthető az a törekvés, hogy a tanfolyamon szerzett ismeretek alapján önálló kenyérkereseti állásokat töltenek be. E tanfolyam résztvehet minden leány, aki 4 polg. leányiskolát sikeresen elvégzett, vagy felvételi vizsgát tesz. A rendes tantárgyai: a kereskedelmi számtan, könyvvitel, kereskedelmi ismeret,irodai munkálat, levelezés, német nyelv és levelezés, kereskedelmi földrajz és áruismeret, gyorsírás, kereskedelmi és váltójog, szépírás és gépírás. • ,1 .. JLXJ1 A kártya. Az unalom ha ugy ellátogat hozzám, Ugy eltépelődöm az emberek sorsán ; itt is, ott is látok vergődő alakot . . . Kit előbb a jólét lágy karja ringatott, Annak fcjcalját ma az inség gyártja. Ki tette koldussá? Ki más, mint a — kártya. Otthon a nő hordja a nehéz keresztet: Öt-hat éhes gyermek falat után reszket, A szoba ablakát szél ha veri, rázza, Sir a sok apróság dideregTe, fázva . . . Hej de ezt az apa nem érzi, nem látja : Füstös korcsmában ül, kezében a — kártya. S ha az átkártyázott éj után, ugy reggel Bortul tele fővel és üres — zsebekkel, Mint a derékban tört eb, haza tántorog, Káromlásra nyílik a gőzölgő torok ; Istent, embert — le a sárga földig rántja : Nincs előtte szent más semmi, csak a kártya. így a miveletlen, bárdolatlan lélek ; De ehhez hasonlót másutt is szemlélek, Es nem is kell éppen oly messzire mennem: Hol a „miveltséggel" hivalkodnak fennen, S ahol minden szépnek nemesnek van pártja : Legszebb szórakozas ottan is — a kártya. Valóban szép, nemes- „miveit" szívből ered : Véres verejtékkel áztatott kenyeret Társunk csaladjának szájából kivenni, öt koldussá tenni, — az egés-2 csak ennyi ! A balszerencsének ót lesújtó bárdja Korántsem mi vagyunk, hanem csak a kártya. S ami őt leverte, ami neki ártott, Forgatta ellenünk ő is azt a bárdot, Ki dob hát ránk követ ? Védekezvén, ma is Megengedett fegyver, védelem a paizs ; Bünt nem követtünk el, mindenki belátja: Kezünkben egyenlő paizs volt a — kártya. Így a kártyajáték szép férfi-sport, torna, Átkot, romlást szülő bün hát hogy is volna!? Épp azért e mai feminista század Magas lovon ülvén, föl azon sem lázad, Sőt benne a „sik

u-nek szimbólumát látja, Szép női kézben is ha reszket a — karíya. Miért ne élvezné ő is néhány percet ?! Mit férje napközben verejtékkel szerzett. Azt ha egy éjen át eljátszta, elverte, Ezért ugyan pálcát ki törhet felette ? Mit neki a konyha, gyermeke, családja!? Ott a cseléd, dada ! Őt hívja a — kártya. Ami ezután jön, az is csak kicsinység ! Ha a boldogságot felváltja az ínség, É* az élvezetnek aztán az a vége: Elfogy a l»e»sület, a családi béke, S önszivébe a férj ha a gyilkot mártja, Nem a nó az oka annak ! Csak a — kártya. S igy ha ez a nemes, -fölséges élvezet. Mint minden földi ut, a sirhoz elvezet: Minek a sir fölé emlékoszlop, márvány? Ott a koldus gyermek, áll megtörten, árván . . Ott a sírkereszt is, utolsó barátja : Kettétöröt koldusbot és egy tucat :— kártya. A lágy kuruc. A lágy kuruc ivadékai, a Barancaiak, máig is élnek megyéinkben. Ezek a Barancsíak egyszerű kis emberek, Ínséggel küzködő családapák; az asszonyok boka arcúak és szeplősek, s véznák a gyermekek. Néhai való Barancsi László uram keVéiy önéizetébol, nagyúri hanya-vetiségből s tanyákkal bélelt pusztaiból nem maradt nekik semmi, csak egy uj adoma. Ez az adoma a Barancsi ivadékok mindene. Az a bizonyos családi klenodium, amely fiuról-fiura száll, melyről elbeszélgetnek téli estéken a kemence mellett, amelyre kipirulva céloznak a korcsmában borközi állapotban. Hej, valaha régen ! . . . Mikor meg Laci bácsi . . . így, meg ugy . . . Azok voltak csak a szép idők, a Barancsíak aranykora! De bit az idő elszáll, valamint hogy minden mulandó és változandó ezen a földön. A lágy kuruera valójában nem emlékezik ma már senki. Pedig nagy ember volt annak idején, a Mária Terézia korában. Az ő harsogó szavától volt hangos a megyegyülés, az ő összeráncolt homloka volt az a bizonyos komor f»!hö, amelynek borongását a főispán aggodalmasan konstatálta az elnöki székben. — Baj van, — baj van — suttogták az akkori kormánypártiak — a kemény kuruc már meiint haragszik. Valami megint nincs Ínyére. CUinal megint olyan kontrabontot, hogy a katholikas templom eldől ijedtében. — Hát ilyen ,kutya" ember volt Barancsi László uram ő kegyelme annak idejen. V.<l»h< a napykirályné fástőrségében szolgált. Déliben Mai számunk ÍO oldal.