Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-21 / 12. szám

4 1 2-ik szám. N Y I R V T D É K 1909. március 21. Sutbadobva rég a tárogató fája. . . . Rezes banda harsog híres dallamot. S kiknek tőle eddig vérök is szikriza. Hallatán szemükben örömláng ragyog. Hitehagyott csorda, Judásabb Júdásnál. Ki a", üdvözítőt orvul adta el. Ez az apostolhad zavarosban mászkál, Koncért elád mindent, magát is, ha kell. Ünnepelni jöttünk ? Haj derűs egeknek Tündöklő sugara rég leáldonott í Nincs többé varázsa fényes ünnepeknek. Eladták, szétverték az apostolok. Most állj talpra magyar! Mert ha e gazoknak A templom kulcsára siklik a keee, Még az égben lakó Istent is eladják S nem less a magyarnak soha ünnepe ! . . . A dalarda éneke következett ez után, mire Májersaky Béla polgármester a szép ünnepélyt berekesztette. Este 8 órakor a Korona szálló emeleti nagytermében bankett volt, amelyen mintegy 1:0-en vettek részt. A sok elhangzott pohárköszöntő között, dr. Konthy Gyula indítványára tf-kintélyes összeg gyűlt össze, az aradi vesztőhely megszentelt földjének megvásárlására. * * * A Leányegyesület a mult vasárnap délután tartott hazatias ünnepélyén dr. Bjrtos Sándor ügyvéd által tartott felolvasást alább egész terjedelmében közöljük : Mélyen tisztelt közönség ! Kedves kisasszonyok! Márc.ius 15-ét jót lünk megülni, egy nap­pal elébevágva a hivatalos ünnepségeknek. Ha a hivatalos asztal mellett nem jutott is hely számunkra, mi külön sátort állítunk fel íme magunknak es ősi magyar szokás szerint meg­üljük az ünnep-it — az előestéjén. Ne is törtessünk mi a hivatalosak közé, hagyjuk a politikát, a hétköznapi élet zsivaját a férfiaknak, a lányok egyesülete ne politikus legyen, hanem lányos. Márczius idusán illik egy ki.-sé elgondol­kozni azon, hogy a forrongo élet viaskodásai­nak, porondjára a nő is kiálljon-e, vagy ma rsdjon még továbbra is ott, a hol eddig volt: a családi élet melegítő tűzhelyénél? Nagyon éles kérdés ez ma és különösen elmérgesitik azok, a kik nem kis fennhéjázással hirdetik magukat a fetuinismus harcosainak. Pe­dig voltakepen nincs is min marakodni, mert az 1848-ik év vezérlő eszméi: a szab»d«ág, egyenlőség, testvériség, ép ugy illetik a férfit, mint a nőt. S valameddig a mai társadalmi és házassági rend fennáll, fölösleges is a nőnek küzdelmet folytatni a férfi ellen, mert ma még a féi fi sorsa a nőe is s adja Isten, hogy ezen­túl is igy legyen. Nem akarok én egy porszemnyit se elsik­kasztani a nő jógáiból. Hiszen mikor volna al­kalomszerűbb megemlíteni, mint ép ma, hogy a magyar történelemnek is van nagyon sok illustris nőalakja. De megbocsássanak, én még azon maradiak közül való vagyok, a kik a nő­ben nem a fórum harcosát, hin^m a nőt, az örök nőiességet szerelik tisztelni. Mig a férfi a viharokkal csatázik, a nő etesse szelíden a ga­lambokat. Ezt ugyan egy poéta mondja és önök joggal vethetik ellen, hogy ez csak a költői képzelet dé ibábos álma. De higyjék el kis­asszonyok, hogy álmok nélkül az élet kietle­nebb volna, mint egy fejfákkal borított szo­morú temető. S ha önök ma március idusán egy virágot fakasztó, tavaszi muzsikatói ittas májusi hajnalnak hófehér álmaira gondolnak, bizonyára igazat adnak nékem és velem együtt, szent meggyőződéssel hirdetik, hogy a csaták gyilkos szerszáma, az öldöklő fagyver a férfi kezébe való, hadd hallgassa a férfi a vértszom­jazó ágyuk bömbőlésének pokoli muzsikáját, a nő maradjon a galamboknál, öntözze hattyu­kezével a virágokat és őrizze meg nekünk fér­fiaknak axt as egyetlen szentséges szentélyt, a* miért még élni érdemes: a szeretettel, szere­lemmel, nemes érzelmekkel teljes n4i szivet 11a szabad a nőnek vaiamiért harcba szál­lani, ugy az csak egy lehet: harcolni a harc ellen. Világbékéről ábrándoznak a békeaposto­lok, holott a vtk is látja, hogy ép e pillanat­ban is a háború réme kisért fejünk felett és ki tudja, hogy a közel jövőben a legvérengzőbb vadállat: az ember nem boritja-e lángba a vi­lágot. Ez ellen szabad és kell küzdenie a nőnek és ha a világbéke engesztelő fátyola megszövő­dik valaha, ugy azt csak gyöngéd női kezek szőhetik mag. Mert ne mondja azt seaki, hogy a sziv, caak érezni tud. A sxiv tettekre is képes ! A kenyér után sóvárgó árvák istápolásában, a nyomor kitaszított szerencsétlenjeinek felkaro­Usában van legaiabb is annyi tetterő, mint a nyilváoo? élet mezején munkálkodó férfi bár­mely erényében. Én március 15 én a nemzeti­színű tricolor mellé egy másik lobogót is adnék a megvár nő kezébe : tiszta fehéret: a szere­tet zászlaját. A szabadság, egyenlőség testvéri­ség hármas szentségehez még egy negyediket is irriék ra: a szeretetnek, a világmegváltó sze­retetnek szentséges igéjét. Az, önök egyesülete, kedves kisasszonyok, komoly hazafias missiát teljesít. A azeretet su­gárzó meleget, a könyörületes sziv vigasztaló balziamát árasztja olyan pusztulásnak szánt, elhagyott, szegény apró emberekre, a kikről a jó Isten adakozó keze megfelejtkezett. Vala­hánvizof szerencsém van itt hallgatónak lenni az önök meghitt, bájos, hangulatos összejöve­telein, látni és hallani az önök pajzán, vagy komoly, de mindig lánvo« előadásait, tej régi példabeazéd jut eszembe: sirva vigad a ma­gyar. Önök is mulatnak, mulattatnak, hogy le­töröljék a siró árvák, a szűkölködő elhagyottak könyeit. A letörőit könnyek csillogásából sze­retnék glóriát fonni az önök feje köré. Ez a hazafiság glóriát erdemei. Ma: március 15 ének előestéjén lelkem igaz lelkesedésével, szivem őszinte elismerésével köszöntőm önöket. Le a kalappal uraim, hajtsuk meg lobogónkat a lá­nyok hazafisága előtt 2 * » Az apagyi református egyház i*— szerény keretben bár — de annál nagyobb lelkesedés­sel ünnepelte meg márciui 15-ét. Délelőtt 10 órakor a református templom­ban volt ünnepély nagyszámú közönség érdek­lődése mellett, hol a helybeli lelkész tartott hazafias beszédet éa imát. Utánna az egyház fiatal tanítója ismerteit.; röviden történelmünk ez örökre emlékezetes napját. Az iskolás gyer­mekek szavalata és összhangzatos éneklése zárta be az ünnepélyt. Este a református iskolában tartatott a szülők és a közönség óriási érdeklődést mellett olyan hazafias iskolai ünnapély, amilyet még »ddig Apagyon egyszerű falusi iskolás gyerme­keinktől nemcsak hogy nem láttunk, de csak egy évvel ezelőtt is még alig reméltünk. Áz egyház fiatal, törekvő, buzgó tanítója ugyanis, nagy elismerésre méltó türelemmel és fáradt­sággal, egy a 48-as eseményekre vonatkozó versek szavalásáról s hazatias dalok összhang­zatos éneklésével teles'őtt hazafias színdarabra tanította be — évek során at elhanyagolt isko­láztatásban részesült — kicsiny növendékeit. Gyönyörködtető s még a nagyokat is lelkese­désre gyújtó hatásúak voltak ez egyszerű — idáig úgyszólván parlagon nőtt — egyszerű faluai iskolás gyermekek igaii lelkesedéssel s a tanító türelmét és ügyességét dicsérő gondos­sággal, nem remélt praecisitással előadott sza­valatai, ősszhangzatos éneklései s ma?a a kis hazafiai színdarab -előadása is. El sem lehet képzelni, milyen jótékony átalakító hatással van egy-egy ilyen hazafias iskolai ünnepély a fogé­kony gvermeki szívre é» kedélyre. Szinte érezni lehetett, hogy az iskolás gyer­mkek szívében az ily módon elhintett hazafias érzés éi hazaszeretet magvai már-már csirába indultak s nem kell egyébb, mint e csirákat tovább is gondosan ápolni a akkor bizton re­méljük, hogy egy hazafias érzésekkel s a haza­szeretet szép erényeivel ékeskedő nemzedéket fogunk a jövő kor számára nevelni. Adjon Isten szerte e hazában a hazaszere­tet szép erénye ápolására minél több buzgó apoatolt. • * * Március 15-ike Gégémben. Gégényben máreiui 15-ét most is, mint minden évben, hazafiaa lelkesedéssel ünnepelték meg. — Az ünnepség a református templomban folyt le, hol az isteni tisztelettel kapcsolatosan, a két iskola növendékei, lelkes tanítóik vezetése alatt, lélekemelő hazafias dalokat s szavalatokat adtak elő. — Növelte az ünnepség meghatottságát a kőzségbeli két 48-as honvéd jelenléte, kik köz­adakozásból 1—1 Kossuth kalapot kaptak s meg lettek vendegeive. Március 15-ike, Gégény­ben, állandóan hazafias ünnep, amelyben as egész község egybeforr. * * * A községi polgári leányiskolában délelőtt 10-kor vette kezdetét az ünnep. E'őször a Szó­zatot enekelte a daloskör, szépen egybevágóan. Majd az ünnepi beszédet Erber Frída IV. o. t. tartotta, aki igen lelkesen emlékezett meg a nagy idők emlékeiről. Stoller Ilona zongorán igen ügyesen eljátszott egy darabot a Bans-bán operából. Surányi Margit Ábrányi Emilnek Már­cius 15. cimü verséi szavalta el nagy hatassal. Utána a daloskör énekelt. — Friedmann Judit Szabolcska egy szép versét szavalta el igen szé­pén. Majd egy melodrámát mondott Hvaszta íren, akit Lichtmann Irén kisert zongorán. — Jakobovics Matild szép verset szavait. Végül a daloskör a Rákóczi indulót énekelte és ezzel az.ián véget ért a sz.ép ünnepély. A szép ünne­pély rendezése Adorján Ferencne és Dr. Popini Albertné tanárnőknek az érdeme, akik már he­tek óta fáradhatatlan buzgalommal foglalkoztak a szereplőkkel és a műsor összeállításával as sikerült is olyan szép ünnepélyt rendezni, ami­lyen már régen nem volt. A gégényi tejszövetkezet 1908. évi működése. A gégényi tejszövetkezet, amely ezelőtt 5 évvel kezdte meg működését, a mult evben is szép fejlődésnek adta tanújelét. A lakosság ör­vendetes és kétségtelen érdeklődésének bizony­sága az, hogy a tagok száma 14-el s az üzlet­részek száma 16-al gyarapodott az elmúlt évben. S összesen 95 tgyén van a szövetkezet kőtele­kében 125 tehénnel. As alatultskor csak 29 tagja volt 75 tehénnel. E/.ek közül azonban 1 tag, ki maga 30 tehénnel lépett be a szövetkezetbe, már az első év végén elköltözött a községből. 1908. évb'.-n a tagok 109 tehén után (16 tehén utan különböző okokból nem volt szállí­tás) 75488 liter tejet szállítottak be, amelyért 7268-50 kor. lett kifizetve. (Az előző évben 54493 liter volt a tejforgalom s kifizettetett érte 5377 67 kor. Az első üzletevben pedig •29062 liter volt a tej bevétel, melyért a tagok '2798 97 koronát kaptak.) Mindenesetre nagy haladás ez, mert a tagok egyáltalán nincsenek kötelesve, hogy mennyi tejet szállítsanak. A szövetkezethez, csupán az egyes háztartásokban felesl-ges tej kerül, ami különben értéktelenül kallódnék el. Mindazáltal volt o ;yan tag, aki 1613'5 liter tejet beszállított 1 tehén utan, amelyért 167 78 koronát kapott. S kivüle 5 tag volt még olyan, akik egy tehén utan 100 koro­nánál többet kaptak tejért a szövetkezettől. Egy tehénre a beszállított ttíjből 692"5 liter esik. S at átlag a mult evben 92"7 literrel emelkedett. Dehát hol vagyunk még mi a mosoni 'ejsiöve'kezetektől, ahol 1000 litert jóval meg­halad az átlag. A 75488 liter tejből 2*60.25 kg. tea vaj, és 3981 ksr. túró készült Ezekből s a mellék­terményekből 9197"44 koronát árult a szövet­kezet. Az üzemköltség egy liter tejre -J-SS fillér volt. Vajunk legnagyobb részét Debrecenben fo­gyasztják el állandóan, shova a mult évben 4 csemege üzlet szállított tőlünk vajat az egész termelési idény alatt. Nagy fogyasztónk még Seatmár, Ungvár, Nagykároly. S elég jelentékeny a fogyasztás Kisvárdán, hol a Weinberger Ignác ét fiai cég állandóan tartja vajunkat. Csak Nyíregyházát nem tudjuk meghódítani. Egy pár család, közvetlen rendel ugyan tőlünk vajat, de a kereskedők elzárkóznak előlünk, mivel állításuk szerint a nyíregyházi uri közönségnek csak a tetcheni vaj kell. A túrót állandóan a nyíregyházi piacon ér­tékesítjük, ahol az nagy kelendőségnek örvend. Mindenesetre nagy hátrányunk, hogy egész éven át nem tudunk vajat szállítani. Ennek oka főképpen az, hogy a tagok legnagyobb részének csak egy tehene van. S egy tehén után télen át, alig kapunk annyi tejet, amennyi a háztar­tást kielégítse. így a szövetkezednek nem jut. Szövetkezetünk a lakosság közjólétének emelésében jelentékeny munkásságot fejt ki az által is, hogy már 4-1 olyan egyént segített ki tehén-vásárlásban, akik önerejükből erre képte­lenek voltak. Ezeket megfelelő kölcsönökkel segítettük; akik a kölcsönt, a beszállított tej árával törlesztik. S már többen vannak, akik teljesen kifizették a vételárat.

Next

/
Thumbnails
Contents