Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-23 / 34. szám

12 33-ik szám. N Y I R V I D É K 1908. augusztus 16. mert a leiratban az átengedendő terület­nek sem fekvése, sem mennyisége még csak hozzávetőleg is megjelölve nincs, sőt a leirat még a tekintetben sem nyújt fel­világosítást, hogy erre a területre mily célból: a pályaudvar kibővítéséhez vagy talán a felvételi épület előteréhez van szükség. E tekintetben a város az állam­vasutak itt székelő mérnöki hivatalánál sem tudott felvilágosítást nyerni. Az u] szeszadótörvény éleibe lépett — Figyelmeztetés a közönséghez. — A szeszadórói szóló 1908. évi XXVIII. t.-c. királyi szentesítést nyervén, életbelépett. A pénz­ügyminiszter a törvény végrehajtási utasítását kiadta. Módunkban volt azt megtekinteni s az alábbiakban közöljük belőle azt a reszt, mely a közönséget a bejelentési kötelezettség szempont­jából érdekli. Mindazok a személyek, kik az 1908. évi szeptember hó 1-ső napján a szabad forgalomba már átment, vagyis az 1899. évi XX. t.-c. sze­rinti szeszadóval és az 1899. evi XXIV. t.-c. szerinti szeszadópotlékkal is már megadóztatott olyan égetett szeszes folyadékok készletével bír­nak, mely összesen 10, ilhtőleg 5 liternél több alkoholt tartalmaz, az 1908. evi XXVIII. t.-c. 121. és 123. §-ai értelmében kötelesek legkésőbb az 1909. évi szepiember h~ 3-ik napiaig a fo­lyadék mennyisegrt es annak alkoholtartalmát, valamint azon községet és helyiséget, melyben az a folyadék tartatik, az illető készletek tartási helyére nézve illetékes pénzügyőri szakasznál Írásban, két példanyban bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy ezek a készletek saját vagy idegen helyiségekben vannak-e elhelyezve. Ha az égetett szeszes folyadékok 0,-szes készlete az 1899. évi XXV. t.-cikk szerinti el­árusitásra vagy kimérésre jogosultsággal biró személyek birtokában 10 liter, más háztartások­ban pedig a családfő birtokában 5 liter tiszta alkoholt meg nem halad, azt nem keli bejelen­teni. Minden más esetben a szabadforgalomba már átment összes Készlet, ideértve a pótado alá nem eső 10, illetve 5 liternyi mennyiséget is, beHentendő. A kis tartalyokban levő illatszerek, ha súlyuk 1 kilogrammnál nem tesz többet, nem esnek a bejelentés kötelezettsége alá. A bejelentéshez szükséges űrlapok az elő­állítási költségek megtérítése mellett minden pénzügyőri szakasznal kaphatók. A készletek bejelentése és a készletelt után esedékes pótadónak befizetése a birtokosnak képezi kötelességet. Az egy ugyanazon fél birtokában ugyan­abban a kőzsegben (városban), habár különböző helyiségekben lévő folyadékok egy bejelentesbe foglalhatók, de az ugyanazon fél birtokában különböző községekben (városokban) levő égetett szeszes folyadékokról községenkent külön-külön bejelentések teendők. Likőröknél és rozsolisnál, ha a cukortarta­lom egy hektoliter folyadéknál legalább 10 kilo­grammot tesz, az alkoholtartalmat nem kell bejelenteni, hanem jogosítva van a fél az egész ilyen lil^őr- illetve rozsolis készletet hektolite­renkint 35 hektoliterfok alkohollal bejelenteni. Ha ezt a kedvezményt az e nemű folyadékok egész készietére nézve együttesen nem veszi igénybe, akkor az egész készletnek tényleges alkoholtartalma jelentendő be. A pótadó alá eső bárminő esszenciáknál, illatszereknél, kozmetikum cikkeknél, gyógysze­reknél és gyógyászati készítményeknél, azok alkoholtartalmának bejelentése mellőzhető, te­kintet nélkül arra, hogy a folyadékok mily mennyiségben vannak készletben. Azok az alkoholmennyiségek, melysk a bi­rodalmi tanácsban képviselt királyságok és or­szágok, illetőleg Bosznia vagy Hercegovina te­rületéről az 1894. évi XV. t -cikk, illetőleg az ezt módosító 1899. évi XVII. t.-c. szerinti szabályszerű eljárás mellett még az 1909. évi szeptember hó 1-ső napját megelőző időben utaltattak át a magyar szent korona országai­nak területére, ide azonban csak folyo évi szeptember hó 1-ső napján vagy azután érkez­nek be, a most hivatkozott tőrvényekben körülírt eljáráson kívül további bejelentesi kötelezettség alá nem esnek. Minden más olyan esetben azonban, midőn a bejelentés kötelezettsége alá eső égetett sze­szes folyadékok az 1908. évi szeptember hó három első napján szállítás alatt állanak, anélkül, hogy már bejelentve es pótadóval megadóztatva lennének, a bejelentés megtétele és a pótadó befizetése az árú átvevőjének kepezi kötelességet ki a bejelentést a szesz megerkezésétől számítva legkésőbb 48 óra alatt megtenni köteles. Ha az 1908. évi szeptember hó 1-ea meg­levő egetett szeszes folyadékok készletének a fentiek szerinti bejelentése elmulasztatik, vagy ha a bejelentett alkoholmennyiseg '.0 százalékkal csekélyebb annál a mennyiségnél, mely a hiva­talos felvételnél megállapíttatik: az 1908. evi XXVIII. t.-c. 121. §-a értelmében az igy meg­rövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett potadó 4-szeres összegétől annak 8-szoros össze­géig terjedhető pénzbüntetés alkalmaztatik. A bejelentésben foglalt másnemű valótlan­ságok, melyek nem az alkohol mennyiségere vonatkoznak, 10 K-tól 200 K-ig terjedhető pénz­büntetéssel fenyíttetnek. A divatos színekről *) Amint a ruhák formái, ep ugy változnak a szinek és mindig összhangban a divatos művé­szettel. A rikító szinek idővel elmaradnak, úgy, hogy mar a 19. században a tompa tóit s/in az uralkodó. • Majd a fehér szin korlátlan uralma kö­vetkezik. Madame Recamier mig 65 éves korában is feher müsselin ruhákat viselt s a művészies diratnak ezzel megadta a maga irányát. Hogy egyes nagy személyek egyes korok színét adtak meg, az mindeki előtt ismeretes. Sokszor ezen szint az^uralkodóház kedvelt virágától vettek. A vörös szín, mit Du Barry asszony szeretett, nemcsak a sévers-i porcellán ipar jellegét adta meg, hanem a viselet szinét is megszabta. Az a tompa halovány-sárga szin, amit ma is Iza­bella sárgának mondanak, azon Izabella király­nétól vette, aki 1601-ben fogadalmat tett, hogy nem vált előbb inget, mig Ostendét be nem veszik. Ez azonban csak három év múlva kö­vetkezett be s addig a finom csipke ing sárga tőrt szint kapott. A modern élet modern színeket teremtett, a divatujsagok tudósitasai minden évben új színárnyalatról hoznak hírt. Az összefüggés az u. n. modern festészettel világos ! Mikor a 80­as évek elején az impresszionisták a szinek erejét fölfedezték, elhagyták a műtermeket s a szabad levegőből, a szabad világításból hoztak ki színárnyalatokat, tonusokat: akkor lassankint a mi divatunkban is a színesebb és rikítóbb szinek kerekedtek fölül. A szinek egész skáláját *) Mult számunkban .Valami a divatról' czimen megjelent közlemény kiegészitéseül. Szerk . Hogy a gyöngéd anyai szeretet melegét némikeppen pótolja, Lucyje mellé vette egyik távoli rokonát, miss Bettyt, aki az élénk eszű, gyönyörűen fejlődő leányra ugy vigyázott, mint a szemefényére. Ő maga ismét a munka lázas fergetegébe vetette magát s egyre gyarapította mérhetetlen vagyonát. Igy szállottak tova az esztendők. Lucy husz éves lett s az imádok egesz raja iparkodott megközelíteni a dúsgazdag plajbaszkirály egyet­len, gyönyörű leányát. Egy napon mr. Wynford felkereste Lucyt a szobájában. Lucy az ablaknál állott és me­rengve néz;e, mint siklanak át a kerti fákon a leáldozó nap sugarai. — Édes leányom — kezdé a szokottnál komolyabb hangon az apa — érzem, hogy öregedő vallaim a munka terhet már alig-alig birják. Nyugalom után vágyódom. Ezt a nyu­galmat nagyon megédesítene, ha a te boldog­ságodban gyönyörködhetném. Szeretném, ha férjhez mennél. A világért sem sürgetlek, csak azt kérem tőled, nézz körül egy kissé. A válasz­tást teljesen reád bizom. Ahhoz mehetsz, akihez akarsz, akár gazdag', akár szegény. Nem akarok egyebet, csakhogy boldognak, megelégedettnek lássalak. Ezzel homlokon csókolta a leányát és ki­ment. A sok fiatalember közül, akik a Wynford palotában megfordultak, Lucynak kettőn akadt meg a szeme. Mr. James volt az egyik, mr. Harry a másik. Mind a kettőhöz erős rokon­szenv voD/oí.ta. de az érzései analízisében nem jutott el odáig, hogy választhatott volna közülük. Ha mr. James-szel beszélgetett, azt hitte, őt szereti. Ha mr. Harry jelent rneg, ennek a modora bilincselte le. — A kettő közül egyik a térjem lesz — mondotta Lucy magában, amikor apja távozott — de hogy melyik, azt e pillanatban meg magam sem tudom. A csöndesen szétterülő alkony még gondo­latokba merülve találta őt. Egyszerre felugrott es csöngetett. Belt'ynek. Az öregedő kisasszony arca megjelent az ajtóban. — Kérlek. Betty, — mondá Lucy — jer ide az Íróasztalomhoz, fogj tollat es irjad, amit diktálok. Melyen tisztelt uram! Egy szerencsétlen ember, aki önt távoli rokonának nevezheti, összekulcsolt kézzel könyörög, mentse meg attól, hogy öngyilkossá legyen. Itt fekszem a Lincoln­kórházban s betegségem egészen elgyöngitetl. Szerdán már el akarnak innét küldeni, de oly nyomorúságban vagyok, hogy egy falat kenyeret sem vehetnék magamnak. Könyörgök, látogasson meg engem holnap délután őt órakor és segítsen rajtam. Bocsásson meg, hogy megszabom az órát is, de látogatókat csak pont öt órakor bocsálanak be, szerdán pedig már nem találna itt. Számítva az ön nagylelkűségére, vagyok M. Hastings. Ugy! — mondá Lucy — köszönöm. Most ugyanezt a levelet másold le, mindkettőt tedd borítékba s az egyiket mr. Jamesnek, a másikat mr. Harrynak fogod megcímezni. A leveleket tüstént postára is adhatod. Jóba Elek De mit jelentsen ez? — nyugtalankodott Betty. — Bizd csak ram, kedves Betty. Alighogy B-;tty a levelekkel eltávozott, Lucy az iroaszlalahoz ült és szintén két egyforma levelet irt. Az egyiket mr Jamesnek, a masikat mr. Harrynak. A levél igy hangzott: Holnap, kedden délután pont öt orakor varom önt teára es egy kis bizalmas beszel­getésre. Lucy Wynford. A leveleket megcímezte es az inassal nyom­ban postára adatta. * * * Másnap délután, kevéssel 5 óra előtt Lucy izgatottan sétált fel es alá a szobaban. Melyik? Melyik? — sóhajtozta. Majd hozzá­tette: hátha mind a kettő. E pillanatban az óramutató az öthöz ért. Ugyanakkor a palota kapuján elegáns fogat fordult be. Betty! Betty! — kialtotta Lucy — valaki jön . . .! Mr. James, vagy mr. Harry . . . Nem tudom, melyik . . . Kérlek, fogadd őt es mond meg neki, hogy várakozzék. Lucy azalatt a másik szobába ment és egy zsöllye puha vánkosába temette arcát, a melyre halavány rózsákat feslett az izgalom. Igy telt el tiz perc . . . egy negyedóra . . . Félhat órakor egy másik fogat gördült be az udvarba. Mr. Harry ült benne. Lucy felugrott és eléje sietett. — Ah, mr. Harry — mondta kedves duz­zogással, ön nem nagyon pontos. könyvnyomdája, könyv­kötészete, könyv és hirlap kiadó vállalata, Nyíregyházán. Elvállal: Könyvek, folyóiratok, hírlapok nyomását. Meghívók, eljegyzési és es­küvői kártyák, névjegyek stb. művészi kivitelben. — Hivatalos- és diszkötések, díszmunkák, úgyszintén egész könyvtárak bekötése jutá­m&z nyos áron. • Külön osztály: községi-, ügyvédi-, gazdasági nyomtatványokból. Megkeresésre árajánlattal szívesen szolgálun k!

Next

/
Thumbnails
Contents