Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-05 / 27. szám

27-ik szám. N Y I R Y I D É Iv 1908. j ul iu s 5. 7 rint, aki ezt a luxust maganak megengedte. Aki ezt az adot megfizette, egy fémből készült érempénzt kapott, amelyet mindig magával kellett hordoznia, akárcsak a kutyának nyakör­vén a fityegőjét. A finánc pedig kérlelhetetlenül ellenőrizte a szakállas embereket, s jaj volt an­nak, akinél nem voR meg az a bizonyos érem­pénz ; nyomban elővette a hivatalos ollóját, s könyörtelenül lekanyaritotta a még olyan szé­pen rengő szakállt is. Még I. Katalin is sze­dette a szakáll adói, csak II. Péter cár, 1733 ban engedte meg a parasztnak a szabad szakáll­viselést, de a többi társadalmi állásbeli embe­rekre nézxe Nagy Péter ukázát épségben hagyta, sőt elrendelte, hogy a rendelet ellen vétőket kényszermunkára kell Ítélni. Anna cárnő alatt még nehezebb idők következtek a szakállas em berekre; nemcsak a kiszabott szakáll-adót haj­totta be rajtuk könyörtelenül hanem ezenfelül még kétszeresét követelte rajtuk, a minden más cimen kirótt adóknak. II. Katalin cárnői az érdem, hogy ezt az adót megszüntette. — Cipész ipari szakfanfolyam. A kereske­delmi minu-zter úr 37345/90S számú rendelete folytán a m. kir. technológiai Iparmúzeum igazgatósába Nyíregyházán folyó évi július és augusztus hónapokban őt heti cipész ipari szak­tanfolyamot rendez. Felhívjuk a helybeli cipész iparosokat, kik e szaktanfolyamon részt venni akarnak, hogy július 5-től 8-ig a helybeli ipartestület hivata­lába jelentkezzenek beiratkozás végett. — ,Nyelv és irodalmi iskola részvénytár­saság céggel és debreceni székhellyel részvény­társasági alapon egy kulturális intézet v n alakulásban: a) A hazai és nyugateurópai nyel­veknek a részvénytársaság által az ország kü­lönböző részeiben felállítandó iskolák utján szó­ban és Írásban való oktatása és terjesztése, b) Kereskedelmi és irodalmi fordítások eszközlése, c) Nemzetközi kereskedelmi levelezők kiképez­tetese. d) A világirodalom, történet, esetleg egyéb aestikai tudományok oktatása éljából. A létesítendő részvénytársaság a nyugat­európai nyelvekben és irodalomban kiválóan képzett külföldi és hazai tanerőkkel a modern követelményeknek megfelelő nyelv- és irodalmi iskolákat alapit egyelőre Debrecenben, Nyír­egyházán, Szatmáron és Nagyváradon és rész­leges tanfolyamokat tart fenn a vidék kisebb városaiban is, illetve átveszi Debrecenben. Nyíregyházán, Hajdúböszörményben a Rose Miksa nyelvtanár ur tulajdonát képező nyelvis­kolákat 5000, azaz ötezer korona értékben, tehát a vállalat létesítéséhez Rose Miksa debreceni lakos nyelvtanár a fenti helyeken már fennálló nyelviskolainak átadásával járul, amelynek értéke 5000 koronában állapittatik meg. Ezen terv mellett a kullurális célon kivül kellő jövedel m biztosíttatik a részvényeseknek is. — Ha esry asszony Schicht .szarvas* jegyű szappanával mos, s melette egy más asszony közönséges, kemény és nehezen oldódó szappanai, a mossásal az lesz előbb kész, aki Schiht .szarvas" jegyű szappanát has.nálja. Egy év múlva a másik asszony lesz előbb kész, de fehérneműjével, mert a könnyen oldódó " szarvasszappan" kiméli a fehérneműt és a színeket nem támadja meg. — Postakönyvek. Klein Gyula könyvnyom­dája könyv és papir kereskedési Kisvárdán fi­nom angol vászonkötésben — arany nyomás­sal ellátva — postakönyveket hoz forgalomba, melyek postautalványok, csomagok és ajánlott levelek feladásánál használhatók. Ezen pos'a­könyveket használatba vétel előtt a postahiva­tal hitelesiti és a könyvek használata sok kel­lemetlenségtől óvja meg a kereskedőt. Ezen postakönyvek használata mellett ugyanis nem szükséges a postán a feladóvevény kiállítására várakozni (ami különösen tömeges postai kül­deményeknél vesz sok időt igénybe), mert a feladás elismerése magában a postakönyvben történik, hova a címzettek nevét maga a feladó írhatja be. Ezen könyvek használata mellett a vevények őrizgetése is feleslegessé válik. (A postakönyvek ára bérmentve 1 K 60 f.) a pénz előre küldendő be. 446 — 1 — 1 — Dr. Katona Mihály, sarospataki homeo­pata orvos ismét megtartja rendelő óráját Deb­recenben julius hó 9.-én Darabos utca 55 sz. alatt, ahol kü'önösen a gyomor,- béi,- és tü­dőbajosok szokták nagy számmal felkeresni a sikeres gyógyításairól szeles körben ismert orvost. 445—1 — 1 — Mit kér születésnapjára Lili: egy babát, egy babakocsit es egy egész hegyet Fay-féle Sódeni ásvány pasztillákból. Ezért ugya­nis a kicsi egész odavan. Lát-ták már Lilit meghűltnek? Hallottak köhögni? És ezt mind csak a Sódeni ásvanypasztillák rendszeres hasz­nálata teszi. Kisérletképen próbálja meg ön ' s — egydoboz ára 1 K 25 fill. és minden gyógytárban, drogueriában és asványvizkeres­kedésben kapható. Főraktár Ausztria-Magyar­országon W. Th. Guntzert, Wien, 10/1. Grosse Neugasse 27. 60—9-12. CSARNOK. Az őrnagy házassága. A borsózöldre festett falusi kastély oszlo­pos tornáczán fogadta Mándoky Gábor őrnagy a vendégeket. Az öreg tiszteletes a feleségével, meg a lányával jelent meg az őrnagyne névnapi ünnepélyén. Az alispán két fiával és a komor urcu adótarnok már előbb érkeztek. Már három vendéget vártak, de az őrnagyné engedelmet kért, hogy a konyhaba menjen rendelkezni, mert a szakácsné uj. — Az uj szakácsné — mondotta, nem olyan megbízható, mint az uj seprő. Mándoky őrnagy csak félév ota lakott szü­lőföldjén s először történi, hogy vendégeket látott. Tudták, hogy roppant kalndos életet élt, hogy három világrészben verekedett és hogy 5'» eves korában nősült. Feiesége alig volt tiz évvel fiatalabb, de alig látszót harmincöt evesnek. A házasságot ; Délamerikában kötötték, olyan sajatságos körül­mények között, aminőkre csak fantatiszkus regé­nyek izgalmas rejtelmeiben bukkanunk. Mándoky őrnagy ugyanis a szabadságharc leverése után Garibaldi lelkes csapataiban küz­dött vitézül, azutan az Uniónak ajánlotta fel szolgálatait Bár az a harc, melyet egy szerecsenlázadás elfojtására vezetett, nem volt inyere, mert egy katonailag fegyelmezetlen vad csorda ellen kel­lett küzdenie, szerepe szerencsével járt, mert rövid idő múlva minden környokbeli szerecsen faluban rettegni kezdték nevét. Mándoky, kis amerikai pipával szájában, igy magyarázta a harcnak ezen speciális nemét: — Sohsem láttam vadabb, kegyetlenebb emberi csoportott mint a minők a lázadó sze­recsenek voltak. A gaz felbujtók, a vezérek, valóságos üzletet csináltak ebből a háborúból, alkohollal tüzelték az ellenséget. Fanatizálva, félig részegen indultak a harcba. Olyan kegyet­lenkedésekről vettem hirt, amelyek szinte kétség­beejtették a lelkemet. De azért én sem nyúltam ám kesztyűs kézzel hozzájuk. Alig múlt nap hogy tucatszámra nem köttettem volna fel a lázadó­kat az erdő peremére. A tiszteletesné, ak' sensitiv természetű volt, önkénytelenül feljajdult: — Úristen ! — — Igen bizony, folytatta az őrnagy — és mégis ugy tőrtént. hogy ebben a gyilkos foglal­kozásban, puskaropogás közben lettem öngyil­kos. Mindjárt el is mesélem. — Egy tűrhetetlenül forró nyári éjszaka történt. A nagy tó szélén táboroztunk, roppant kedvem lett volna megfürdeni, de óvtak tőle, mert a tónak az a része tele volt alligátorokkal. Éppen lefeküdni készültem, mikor sátramba zaj­talanul belopódzott egyik legmegbízhatóbb ké­mem, egy öreg mulat. Lihegve, szakgatottan adta elő, hogy kétszáz szerecsen egy hírhedt kalandor vezetése alatt ma éjjel kirabolni készül néhány nagyobb farmot a közel fekvő völgyben. Nem volt idő gondolkozni. Riadót fúvat­tam és nyeregbe ültem ; utánam 80 karabélyos lovagolt Természetesen a mulatót is magunk­kal vittük. Mikor a folyón átkeltünk és a sűrű­ből előtörtünk, hatalmas lángkevék jelezték, hogy elkésve érkeztünk. Megsarkanytyuztuk a lovakat és eszeveszetten vágtattunk a lágsk irányába. Ah, az embert ilyenkor elfogja a bosszúvágy. A fogamat csikorgatva szoritgattam kardomat. Mikor az égő farmok közelébe értünk, néhány eléktelenített holttestre bukkantunk. Fehérek voltak, közöttük néhány idősebb ur. Elkáromkod­tam magamat. A szerencsenek, a gyilkosok, a jelek után ítélve, a rablott holmival mar elira­modtak . . . Merre mehettek ? Erre a kérdésre egy erős barna leány adott választ. Szép, erélyes arca volt, bár halalos sápadság ült rajta. — Ha üldözni akarják őket, én önökkel megyek, itt hagyom szegeny anyám holttestéi. Néhány szóval ejmondta, itt micsoda kegyet­lenségek történtek, ö a szép lany, éppen vőle­gényét várta vacsorára, mikor a szerecsenek megtámadták a szomszéd farmot, mely éppen a folyó mellett fekszik. A férfiak, fegyverrel a kezükben, segítségre siettek, de hasztalan, a szerecsenek lemészárolták őket és a holttesteket a folyóba dobták . . . ő maga egy banánfa tetejéről látta a szerecseneket a völgy torkolata felé elvonulni, Mi történt — kérdezte a tiszteletes? — — Nem sok — felelte az őrnagy, csak néhány részeg szerecsent tudtunk utóiérni. Azo­kat a katonák irgalom nélkül lelőték. Azután visszatértünk a larmokhoz, melyek korom és parázshalmot mutattak. A leány leszállt a lorol és kezével bucsut intett . . . — Kisasszony — mondottam — nem hagy­hatom itt egyedül. Ez ellenkezik lovagias érzü­letemmel és azzal az utasítással, melyet felső katonai hatóságomtól nyertem. A leány végtelen szomorúsággal nézett rám. És én mégsem mehetek önnel. — — Miért — kérdeztem. Mert mennyasszony vagyok és meg kell várnom a vőlegényemet. — Gondolja hogy el fog jönni ? A leány tagadóan rázta a fejét. — Nem. Valószínű, hogy megölték és holt­teste ott u=zik most a tenger felé. De azért nekem mégis köteleségem reá várakozni. — Helyes — mondottam — tisztelem a kötelesség érzetét. Ds megbocsát. Nekem is van kötelessegem. Ha ön nem jön, ugy én maradok, és ha várni fog, csakis az én oltalmam alatt várhat. Leszálltam a lóról és ott maradtam reggelig. Aztán vártunk együtt De már az első napon kijelentettem, hogy nem akarom.kompromittálni, tekintsen tehát vőlegényének. — Helyes — mondá, — de akkor őt évig keli várnia. — És vártál — kérdezte a tisztelutes ? Vártam. Nem bántam meg Öt év múlva, azaz most 3 éve feleségem lett. No de eppen jön. Nézzétek meg jól. Ugye nem látszik meg rajta, micsoda tragédián jutott be a révbe. Fegyveres Ernő. Közgazdaság. A széna kezeléséről. Ajánlatos a szénát (kivált ha nem igen szá­raz) az elraktározás alkalmával rétegenként sóval behinteni, A sónak nemcsak az a haszna, hogy a rossz állapotban behordott szénát a marhára nézve izletesebbé teszi, hanem arra is alkalmas, hogy a szénának önmagától való meggyulladását megakadályozza. Az utóbbi szempontból lényeges, hogy a széna a só ki­szórása után erősen izzad, minek folytán a só feloldódik és a szénába behatol. Ha a padláson sült gyümölcsre emlékeztető szagot érzünk, akkor győződjünk meg arról, hogy a széna egyenletesen van-e elraktározva, vájjon gerendákon stb. sülyedés alkalmával nem maradt a szénarakás egy része függve, ugy, hogy üres tér maradt. Ha ilyen üres tért talá­Nyiregyháza, Iskcia-útca 3 sz i Női- és úri divat, műiparára, Sport és játék üzlete, Telefon 173. Minden létező Hagyar ipar cikk. Saison cikkek I Kerti bútorok, amerikai fagylalt és vajköpülő gépek, utazó ládák, kézi bőröndök és Coupe kosarak, férfi és gyermek szalmaka­lapok, kocsitakarók, plaidek, eső és napernyők, íeisíírelésoic

Next

/
Thumbnails
Contents