Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-29 / 48. szám

48-ik szám. N Y I R V I D É Iv 1908. november 29. ű A sörgyártás gazdasági jelentősége. Különböző államok és Magyarország söripara. A jelenlegi adózási rendszer lenyege és hátrányai. Mezőgazdasági sörgyárak létesítésének előfeltételei. Sörkisérleti állomás.) Harmadik nap, december 8-án, kedd. Délelőtt 9 órától: Teleki Arvéd gróf: Szilók tengeriszar eltevésére. (A sziló fogalom meghatarozáia. A szilók elterjedése a külföldön, épitési módjaik, előnyeik. A szilókba töltendő tengeriszár elkészítésének módjai. Az elteendő tengeri fajai, ezek mivelési módjai es termés eredményei.) 1! órától : Kerpely Kálmán : Aktuális kérdések a talajmívelés köréből. (Tárgyalja a talajmivelés ujabb irányzatai közül azt a kérdést, helyesebb-e a mélyítő szántás vagy a rendfs mélységű szántással kapcsolatos altalajporhanyitás ; tárgyalja a fogas es henger helyes alkalmazásának kérdéseit s ezzel kapcsolatban a buzafogasolás vagy hengerezésének kérdéseit ; továbbá kiterjeszkedik arra is, mi helyes nálunk. A trágyát sekélyen, vagy mélyebben leszántani ? Délután 4 órától : Kosutány Tamás dr. : A mezőgazdasági iparok jelentősége és létesítésük főfeltételei. (A mezőgazdasági iparok célja, nemzetgazdasagi és pénzügyi jelentőségűek. Természeti és berendezési feltételek. Gyárvezetők képzése. Kenyérgyár, kétszersültgyár. Maláta készítés. Árpadara, árpagyöngy. Olajgyártás. Burgonyaszáritás. szeszgyár, burgonyakeméryitő. Gzukorgyárlás. Aszalás, kandirozás, konzervek, gyümölcs-szeszkészités. Pálinkafőzés, borkőnyeres Vaj, sajt- és tejcukor-gyártás.) ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Szávay Gyula felolvasása. A nyii egyházi kereskedők és gazdák köre, a kör vezetőségének s kivált lelkes titkárának dr. Hoffmann Mor üpyvednek kezdeményezésére nagyjelentőségű felolvaso sorozatot indítóit meg, melynek elsejét a mult szombaton este tartották meg a kör nagytermében. A kör által megindított telolvasási ciklus iránt városi társadalmunk altalános érdeklődését s ezzel magának az e=zmének életrevalóságát semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ez első telolvasás alkalmával is már zsúfolásig megtelt a kör nagy tenne s hogy a hallgatóság sorában igen sokan voltak a kör kötelékén és érdekkörén kivül állók is városunk előkelő társaságából. Ott láttuk a többek között Mikecz Dezső alispánt, Májerszky Béla polgármestert, Bogár Lajos főjegyzőt, Kertész Bertalan főkapitanyt, Balla Jenő tanácsost, dr. Vildt György kir. tanfelügyelőt, Surányi Imre bank gazgatot. dr. Vietóriss József tanárt, Thoroczlcay Gyula és Virányi Sándor tőrvényszéki bírákat, Halasi János és dr. Szabó László ügyvédeket stb. stb. Ennek a nagy érdeklődésnek a felkeltésében bizonyára nagy része volt annak is, hogy a felolvasó asztalnal a debreczeni ipar és kereskedelmi kamara kiváló titkára Szávay Gyula foglalt helyet, aki korunk egyik irányító eszméjéről : a ssocialismusról tartott rendkívül érdekes felolvasást. Megismertük előadásából ennek a valódi, az egész világot átható, gazdasági, vagy (alán egyenes kenyér kérdésből származtatott, mégis az egész emberiség iránti nagy szeretettől áthatva duzzadó lényegét. Elmondotta végcélját, beszélt arról, hogy a szocializmus hiveit még magától távoltartó parlamentek is miként haladnak lassanként a szocialista eszmény, a kollektivizmus felé. Ötletektől duzzadóan jellemezte a kereskedők helyzetét a szocializmus harcai közepette. A csaknem egy órán át tartolt felolvasást a közönség zajos eljenzéssel honorálta. A kereskedők és gazdák köre által megindított felolvasó ciklusban a második felolvasó estét december hó 12 én tartják meg, amikor is dr. Szende Fái, az Omge főtilkaiu fög előadást tarlani a ga/dasági fejlődés törvényeitől. — „Ne temere." Koiocz József berceli ref. lelkész, bizottsági tagnak az e hó 30-dikára összehívott vám. -gyei rendkívüli közgyűlés elé, a „Ne temere" ügyben beadott s lapunk más helyén egész terjedelmében közölt, indítványát e hó 28-dikán délelőtt tartott ülésében tárgyalta az állandó választmány. Az indítvány és az alispán javaslatának felolvasása után Ka/Iay András, Görömbei Péter és Mikecz Dezső alispán szólottak a kérdéshez, különösen Kállay András hosszasabban, a pápai decretum történelmi előzményeiről tanulmányszerü fejtegetésekkel világítva meg az egész kérdést. Az állandó választmány Kállay András és az alispán javaslatának egyesítésével hozta meg határozatát, melynek lényege a következő: Szabolcsvármegye közönsége feszült várakozással és rokonszenvvel kiséri a római katholikus főpapságnak azon törekvését, hogy a Ne temere pápai decretum Magyarországon alkalmazást, soha ne nyerjen Mivel a r. k. klérust, e törekvésében hathatósan támogatni kívánja, kimondja, hogy immár elérkezett az ideje annak, hogy a magyar kormány ne nézze tovább tétlenül a közelgő veszélyt, de tekintélyének egész súlyát latbavetve, figyelmeztesse a szentszéket szomorú következményeire s annak visszavonását, vagy az országnak a rendelet hatálya alól való kivételét eszközölje ki. Ezzel a javaslattal kerül az ügy a hétfői közgyűlés elé. — Próbaszónoklat a helybeli ev. templomban. A Libelbányára távozott ev. segédlelkész: Licsko Sámuel helyére pályázó Makoviczlcy Emil dunaegyhiz' segédlelkész most Advent első vasárnapján. november 29-én, a tót és a magyar istentiszteleteken lartja próbaszónoklatát, a mit azon szeretetteljes kérelmem kapcsán hozok ezúton is szíves tudomásara kedves híveimnek, hogy minél nagyobb számlán szíveskedjenek meghallgatni a nevezett segédlelkész urat. Nyíregyháza, 1908. november 27. Paulik János, e. igazgató lelkész. — Kinevezések. A m. kir. fóldmivelésügyi miniszter 190S. évi 99,672. szám alatt kelt elhatározásával gróf Vay Gábor, a felső-szabolcsi tiszai ármentesitő és belvizlevezető társulat minis'.teri bizto-a mellé, az 1885. évi XXIII. t.-c. 124. § a értelmében alakított véleményező bizottságba Groák Sándor buji lakost, Okolicsányi Dezső főszolgabíró, kemecsei lakost, lovábbá Zoltán József nyíregyházi lakosi, végül Andó Sámuel községi jegyző, gávai lakost nevezte ki. — Képviselőtestületi közgyűlés. Nyíregyház; í város képviselőtestülete Májerszky Bela polgármester elnöklesével e hó 27-én pénteken délután 3 órakor közgyűlést tartott, melynek legfontosabb pontja a város 1908. évi költségvetésének tárgyalása volt. Halálozás. Kádár Béla, Ujfehérto község r. k. plébánosa, a naaykállói kerület esperese e hó 18-án meghalt. Temetését Petrovits Gyula apátplébános végezte paptársainak segédleteivel, e hó 21-én. Derék, buzjó papot és plébánost vesztettek el benne hivei, önzetlen barátot és kollégát paptársai. — A torna és vivé egylet köréből. Három év előtt társadalmunk néhány fiatal tagjának lelkesedéséből megszületett a torna és vivóegylst. Vezetőinek fáradtságot nem ismerő buzgalma odáig fejlesztette, hogy szembeszállva a publikum közönyével, belső és külső okok előidézte válságok után meg is maradt. Az épen letűnő harmadik esztendő lezárja a kezdetet; most már a továbbfejlődés ideje következnék. De ha végigtekintünk rövid multunkon, ha eszünkbe jut az a sok fiaskó, mit átszenvedtünk, a lekicsinylő, semmibevevő mosoly, melylyel találkoztunk s találkozunk ma is, — nem elégedhetünk meg az elért eredménynyel. Anyagilag, egy csapat pályája kezdetén álló, majdnem az iíjukorhoz tartozó férfiak lapos tárcáira támaszkodva, erkölcsileg a szélesebb társadalom közönyétől kisérve nem-e csodálni való, hogy még is ift vagyunk, sőt itt vagyunk jobban, mint valaha! És a milyen vigasztalan volt a nehéz kezdet, olyan biztatónak látszik a jövő. Javakban még mindig nem bővelkedünk ugyan, de már van nyoma létezésünknek, mert itt-ott tel is fedeznek bennünket, meglátnak és ki sem nevetnek. Nébany nap múlva szü ütésünk évfordulóját ünnepeljük es iga* örömünkre olyan születésnapi ajándékban res/esültünk, a milyet nem ia reméltünk. Ezt meg kell köszönni! A megszűnt nyíregyházi Kerékpár-egylet szereny, de mégis néhány =>záz koronányi vagyonkáját nagylelkűen nekünk adta, hogv azt mi szabadon felhasználjuk ; .omoly, szép atiratban eredményes munkálkodást kíván nekünk. Három ev alatt első megnyilvánulása ez a társadalom rokonszenvének. Es mi határtalanul hálásak vagyunk érte. Nem az igy elért anyagi előnyök miatl, de mert félre nem magyarázható biztos tünete annak, hogy komoly, szinte makacsul következetes munkával, kitartással még ezt a mi széttagolt társadalmunkat is meg lehet mozdítani. Targyamtól eltérni nem kívántam: nyilvános Köszönet volt célom csupán. De meg nem állhalom, ho^y annak az elszomorító ténynek is kifejezest ne adjak, hogy körökkel, egyletekkel, szövetkezésekkel túltelített társadalmunk bár mindig h mgoztatja a socialis sőt socialistikus elveket, mégis csak exclusio társulásokat támogat. Ha egyéb érdeme nincs egyletünknek, csupán az, hogy épen ezen exclusivitást nem isméi i, hogy annak rendi és rangi különbség nélkül minden tisztességes ember nemcsak névleges de befolyásos tagjává is lehet, megérdemelne a rokonszenvből fakadó támogatást és őszinte érdeklődést. Ennek a jobb jövőnek reményében ismételten köszönjük a kerékpáregylet nagylekü ajándékat. A nyíregyházi torna és vivó egylet választmányinak megbízásából. Dr. Lakatos Imre. — Esküvő. Kroh Jenő üec. 6-án d. u. 2 órakor tartja esküvőjét Silberstein Sárika úrleánynyal a helybeli izr. templomban. — Pályázat ösztöndíjakra. A nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium kormányzó tanácsa a Beguly Sámuel nevét viselő alapítvány kamataira pályázatot hirdet. Ezen ösztöndíjért ág. h. ev. tanulóifjak pslyázhatnak, kik a retorikatol (V. osztálytol) tólfele bárhol is Magyarországon felsőbb tudományokat hallgatván, úgy erkölcsileg, mint tudományilag legjobban tüntetik ki magukat. Ugyancsak a főgimnázium kormányzó tanacsa pályázatot hirdet a Suták Antal és anyja Beguly Ztuzsánna nevét viselő alapítvány kamataira is. Ezen ösztöndíj elsősorban ág. h. ev., szegény, jó tanuló iskolai ifjaknak adatik ki (12—20 évesig. Pályázhatik református vallású tanuló ilju is, hogyha rokon. A pályázók hiteles okiratokkal fölszerelt kérvényüket folyó évi dec. hó 10. napjáig a főgimnázium igazgatójánál nyújtsák be. — Tháss község szégyelje magát! Hogy a XX ik században is megeshetik ilyesmi: Thass községben ingyen sem kell a könyv, a szellemi táplálék. És ezt a leghitelesebben bizonyítja a község jegyzője, Majos Ferencz, aki jegyzőkönyvi kivonat aiakjában kénytelen volt számot adni illetékes helyen a község képviselőtestületének eme sötét foltjáról. A dolog miben állása az, hogy dr. Vilt György, Szabolcsvármegye agilis tanfelügyelője megkereste Thass község képviselőtestületét, hogy kérelmezze a minisztériumtól az ingyenes népkönyvtárat. Csak egy .igen* szavába került volna a képviselőtestületnek, hogy megkapja az ingyenkönyvtárat szekrényestül, az igen helyett azonban a még mindig Tas vezér idejében élő atyafiak nem-et mondtak. De még a több, mini ezer ;éve nyugvó Tas is bizonyára megfordult sírjában erre a hallatlan határozatra mely a róla elnevezett községet örök szégvenbe borította. A legcsodálatosabb azonban a dologban az, hogy a testület gyűlésén három tanitó is részt vett és egyik se vette magának azt a fáradtságot, hogy ezt az ostoba határozatot megfelebbezze. Azoknak a képviselőtestületi tagoknak a nevei, akik kézzel-lábbal tiltakoztak az ingyenes népkönyvtár ellen, a következők : Papp László, Zsurkai György, Bojka Imre, Fülöp Ignácz, Való János, Dócs András, Kádár János és Glantz Miksa, akik bizonyára azért dobják el maguktól a földi világosságot, mert az örök világo ság majd u.yis fényeskedik nekik.