Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-08 / 45. szám

4 45-ik szám. N Y I R V I D É K 1908. november S. Hogyan csináljunk háziipar! ?*) (F. É.) Megalakult az .Országos háziipar szövetség* és ezáltal ismét napirendre került a haziipar kérdése. Nem miutha eddig aludt volna. Sőt azt mondhatjuk, hogy valóságos divattá lett nálunk a kisemberek foglalkoztatása. A háziipar kérdésé azonban elég nagy fontosságú, hogy igen komoly tanulmány tárgyává tétessék, mert a kérdés helyes irányba terelésével oldható meg a legbiz'osabb alapon az iparfejlesztés kérdése. Épen azért, mert népünkben mepvan a hajlam, epen azért, mert látjuk és tudjuk, hogy mi mindennel foglalkozik a magyar nép, a ház felépítésétől és butorzásától kezdve, annak felszereléséig s az öltönyök készítésével együtt az eg^sz ház berendezésének díszítéséig, — ezl, a hajlamot, helyesebben ezt a tehetséget kell kiindulási pontul venni és a háziipar rendszerét erre felépiténi. Nem vagyunk a végtelenségig vitt munkafelosz'ásnak abszolút barátai s igen őrülünk annak, hogy népünk közvetlen házi ruházati és élvezeti szükségleteinek számos tárgyát maga késziti De azt mégis csak primitív állapotúnak kell tartanunk, mely a modern industrialismus korszakaba csak nehezen tud illeszkedni, hogy elannyira mindenféle haíznalati tárgyát maga kesziti s emellett nemcsak rosszul lakik és rosszul öltözködik, de „ munkássága árán megfelelő keresethez sem jut. A régi patriarchális viszonyok között, a kereskedés fejletlensége mellett, ennek nemcsak értelme vol , de talan még az egyedüli ut is, melyen a nép földjét és munkáját értékesíthette. Mikor a paraszt felesége a saját földjükön termelt kendert is lent csakugyan még maga tilolta, fonta és a falubeli paraszttakács felszőtte vászonná, amelyből újra az asszony megvarrta a családja tagjainak a fehérneműit; mikor halinát kallóztak az ország sok vidékén, amelyből ismét a háznép készUelte az eléggé primitív öltözéket: — akkor nem hoztak még be milliónyi értékben fonalat és pamutvásznat, valamint pamuttal kevert shoddyposztót íöldnépünk rendes kék öltönyéhez. Mikor a felvidéki tót a maga faragott faszekerén, a családja által gyúrt és idomított agyagedényekkel megrakodva indult neki az Alföldnek, hogy annyi búzáért adja természetben az edenyt, amennyi belefért, mert ez alkotta akkor a kurrens értéket: — akkor helyén volt ez a háziipar, mely ma már anachronismus. Az ily primitív háziiparból kifejlődött szinloly primitív falusi mesterség sínyli — épen nálunk — az iparviszonyok s az egész ipari termelés változásából eredt bajokat és bizonyos határozott irányú házi iparral nem birván, nem kepes keresethez jutni szegényebb földnépünk. Egészen más irányú külföldön a háziipar, mely egyes szegényebb vidékeken a népnek nemcsak megélhetését biztosit ja, de még r.émi jólétet is képes nyújtani. Ott, mint pl Schwarz waldban a csipkeverés, meg fafaragás, Svájcban az óragyártás, Belgiumban a fegyverkészités vagy tisztán házi, vagy mondhatnók, családi ipar, amelyben a ház minden tagja vagy egész nap, vagy a m^zei munkáktól es állattenyésztéstől szabad óráiban foglalkozik és az előállított terméket maga viszi piacra, vagy consorliumba állva értékesiti, vagy mint a két utóbbi példánál, egyenesen valamely vállalkozó gyáros számára, az órának, vagy fegyvernek egy és ugyanezen alkatrészeit dolgozza, évről évre saját tűzhelye mellett, a vállalkozótól nyert anyagból, annak szerszámaival, legtöbbnyire általa adott előleg és későbbi leszámolás mellett. Itt látjuk tehát és itt tanulhaljuk meg a szerves munkamegosztást, mely a földnepet is rendszeres munkához szoktatva, idővel iparosokká neveli. A nagy gyári iparnak e nemzedek fiaiból kerülnek azutan többé kevésbbé képezett munkásai és a?ért könnyebb is mindez országokban bármely uj iparágat felkarolni vagy a már létezőt az igenyek szerint fokozni és fej(• E kitűnő gözgazdasági cikket szerző engedelmével a .Közlekedés és Közgaz.l.is cmiil kitűnően szerkesztett szaklapból vettük át, kiváltképp na-y. aktualitásánál s fontosságánál fogva. Gyermekkalapok. -&.lls:a.lm.i Yirágdíssek:. Divatos kalaptük! leszteni, rnert a munkásanyag folyton megvan s nevelődik az orszagban. És igy ismerve a külföldön bevált egészséges háziipar rendszert és látva és tudva, hogy mily oktalansággal terelik nálunk a háziipar kérdését epen az ellenkező irányba, nem fcell azon csodálkoznunk, hogy miért nincsen meg nálunk éppen a legfontosabb iparágak részére az egészséges alap. Mennyire előbbre lehetne hazánkban a textilipar, ha a háziipar egészséges terjesztésével, fejlesztésével számára az alapot megteremtenők. A háziipar igazi rendeltetése az, hogy mint családi foglalkozás egy egesz vidék valamely nagy iparának képezze alapját és az intézőköröknek az lenne a feladatuk, hogy a haziipart ebbe az irányba tereljék és ebben az irányban fejlesszék ! Jönnek a színészek. Zilahy Gyula dpbveceni színtársulata, uj és kitűnő erőkkel felfrissítve, e hó 1 ó-dikén kezdi meg nálunk havonkénti 4 előadásra tervezett előadásait. A közönség bizonyára örömmel varja erkezésöket, ezeken a hosszú és unalmas té i estéken vágyva már a szórakozásra, melyet a bekövetkező színházi esték nyújtanak. Az előadások megkezdesét Zilahy Gyula igazgató a következő értesítéssel tudatja: Színházi jelentét! Tisztelettel értesítem Nyíregyháza és vidékének n. é. közönségét, hogy november, december, január és február hónap kban esetről-esetre 3—4 előadást tartok társulatommal a városi színházban. Ezen előadásokra bérletet nyitok, amelynek eszközlésével Szepesi Dessó főpénztárnok urat bíztam meg, aki fel van jogosítva a bérletpénzek felvételével. A bérlet 12 előadásra jogosít, mely február ho végén havonkénti 3—4 előadással befejezést nyer. A november havi előadások sorozata a következő : November 15 én Tolvaj Színmű, bérletben. November 16-án Kék egér. Vígjáték, bérletben. November 17-én Gyermek. Színmű, bérletben. November 13-án Folt, amely tisztit. Dráma, bérletben. Bérlet-feltételek : Földszinti és emeleti páholy 12 előadásra 96 korona, egy részlet 24 korona. Támlásszék (í-ső rendű) 12 előadásra 23 korona, egy részlet 5 kor. 75 fillér. Körszék 12 előídásra 19 korona, egy részlet 4 kor. 75 fillér. Erkély 12 előadasra 19 korona, egy részlet 4 kor. 75 fillér. A bérlet befizetés negy részletben eszközöltetik és pedig minden hóban a meghirdetett előadások mtgkezdese előtt. Midőn ezen újítással lehetővé teszem — anyagi áldozatok árán is — hogy a tél folyamán a n. e. közönség rendszeres előadásokat látogathasson, kijelentem, hogy az összes előadásokat, tekintet nélkül az újdonságokra, bérletben adatom. Kérem a nagyérdemű közönséget, hogy ezen törekvésemet tamogatni szíveskedjék. Nyíregyháza, 1908. november 3-án. Kiváló tisztelettel: Zilahy Gyula, színigazgató. Szaböicsvármegyei gazdasági egyes

üieti közlemény, 1. A nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi miniszter ur az eladásra bejélentett szálastakarmányok kimutatását megküldte, mely a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthető. 2. A nagyméltóságú m. kir.Jt'öldmivelésügyi miniszter ur az állami szőlőtelepeken termelt szőlővesszők és oltványok eladására vonatkozó hirdetményt megküldte. A szőlővesszők és oltványok fajonként, jegyzéke, azok eladási ára. valamint a szállításra vonatkozó feltételek a gazdasápi egyesület titkári hivatalában megtekinthetek. Husszu, kínos betegsége után e hó 1-én repült végig a hir a városon, hogy nincs többe. Tudtuk, remegve vártuk, mert igy volt megírva mégis megdöbbentett. Neki jótétemény volt, hisz a 6 hét előtt még életvidám öreg ur élele napok óta haldoklás volt. A nehéz kór azt, ami legnemesebb volt benne, a szivét támadta meg s szorította, gyötörie heteken keresztül annyira, hogy utolsó napjaiban pisztolyt kért. Aki életében verebet se lőtt, akit nem a saját halálának, de másnak csak a betegsége borzadállyal töltött el, önkezűleg akarta gyötrelmes vívódását lezárni. Bölcs berendezése az isteni gondviselésnek, melyből mindnyájan erőt meríthetünk, kik még a nagy, ismeretlen ut előtt vagyunk, hogy a gyarló ember utolsó órájában megbékül sorsavai, megbékül istenével s félelem nélkül lép be annak az ismeretlen világnak kapuján, honnan nincs visszatérés. Flegmann Lipót 36 éven át volt igazgatója., majd elnök vezérigazgatója a Szabolcsi Hitelbanknak, megyénk egyik legjobban alapozott, kitűnő hírnévnek örvendő pénzintézetének. Az intézetnek az ő makulátlan jelleme, bölcs mérséklete, jóságos szive szerezte meg art a szép kört, melyet ügyfelei formálnak. Sokan félreismerték őt utolsó órájáig. Azoi különösen, kiknek kevesebb alkalma volt vele érintkezni. Annál nagyobbra tartottak, annál jobban, szinte a rajongásig szerették azonban közvetlen környezői, kik lépten-nyomon tapasztalták, érezték, hogy kebleben a legnemesebb sziv dobog. Halála igazán a kiválasztott egyének halála volt. Olyan megható, olyan poétikus, aminőt csak évtizedekben látunk egyszer. Vele csaknem egyszerre — r.éhány órával előbb — halt meg ugyanis imádott felesége, kivel 40 évet élt át példátlan egyetértésben, megértésben, szeretetben. A mitológiai Philemon és Baucis újkori megtestesülései ők. Az egész leíke melegével szerető nő látta ura rettenetes vergődését s egyetlen kívánsága volt, hogy habár csak percekkel, de előbb szálljon el lelke, mint azé. Beteljesült. Két gyönyörűen, egymásért és egymásnak leélt életre igy tette fel az Úr megelégedésének ragyogó koronáját. Elszállt lelkük immár végtelen gyengédséggel ölelkezik a mérhetetlen űrben. Lengje áldás emléküket körül s legyenek példánykepeink szeretetben s önfeláldozásban. * A gyászeseíről a hövetkező jelentéseket kaptuk: Flegmann Lipót hosszú betegségtől is törődötten tájdalmas szívvel jelenti úgy a maga. mint testverei, valamint, a nagyszámú rokonság nevében forrón szeretett felesége Flegmann Lipótné szül. Bleuer Lenkének élete 57-ik, boldog házasságának 40-ík évében rövid szenvedés után e hó 31-én délután 3 órakor történt elhunytát. A boldogult földi maradványai november hó 2-án délelőtt 9 órakor fognak örök nyugalomra helyeztetni. Nyiregyházán, 1908. évi oktober hó 31-én. Áldás és béke lengjen porai feieit! Özv. Bleuer Mórné, Bleuer Béla, özv. dr. Rottmann Lajosné, dr. Berend Miklós, Berend Margit, dr. Berend László testverei. Bleuer Belané, dr. Berend Miklósné, Flegmann Zsigmond, RuzsOnyi Pál, Fiegmann Zsigmondné sógorai és sógornői. Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, a maguk valunint a nagyszámú rokonság nevében, hogy szeretett testvérünk, sógorunk nagybatyánk, Flegmann Lipót a Szabolcsi Hitelbank alapitója és vezérigazgatója élete 70 ik, évében hosszas szenvedés után e ho 1-én d. e. 10 orakor elhunyt. A boldogult földi maradványai nov. mber hó 2-án d. u. 3 órakor — az október 31-én elhunyt szeretett feleségével egyidejűleg — lógnak örök nyugalomra helyeztetni. Nyiregyházán, 1908. évi november hó 1 én. Aldas és beke lengjen porai felett ! Flegmann Zsigmond, Hirschler Márkné testvérei, özv. Bhuer Mórné, Bleuer Bela, özv. dr. Rottmann Lijosné dr, Berend Miki 'S, Ruzsonyi Pálné, dr. Berend 605—6—? ' DIVATTERME, Szarvas-útca 5. sz. Tisztelettel értesiti a n. é hölgyközönséget, hogy a legújabb öszi és téli divatkalapok és angol sapkák, melueket budapesti, bécsi és berlini útjában beszerzett, megérkeztek. :: :: :

: Automobil sapkák és — fátyolok. Gyász kalapok!