Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-30 / 35. szám

8 33-ik szám. NY1RVIDÉK 1908. augusztus 16. A személy és gyorsáru forgalomtól a teheráru forgalom és a vouatok rendezése teljesen elkülönittetik. E célból a jelenlegi pályaudvar nyugoti oldalán külön rendező és teherpályaudvar létesíttetik. Erre a célra arra az egész területre szüksége lesz a vasútnak, amely a dohánybeváltó hivatal mögött a laktanya felé vezető út és a jelenlegi pályaudvar között elterül. Ez a terület mintegy 20 katasztrális hold. A teheráru raktárak a teherpályaudvar nyugoti oldala mentén, az E'etó felőli oldalon nyernek elhelyezést. A mozdonyszinek, mozdonyállások, kutház stb. céljaira a szalmáskerttől északra a szerencsi vonal mentén a szentmihályi utig még mintegy 4—5 holdnyi területre lesz szüksége a vasútnak. Hogy egyrészt a teherpályaudvarhoz, másrészt a nagylaktanyába és az úgynevezett Róka-bokori ulhoz akadálytalanul közlekedni lehessen, az állomás két végén, és pedig a déli végén a nagylaktanya bejáratával szemben, az északi végén a temetők északi végénél aluljárókat létesítenek, a Széchenyi-út végén pedig gyalogközlekedésre alkalmas felüljárót, vagyis egy vashidat a vasút felett. Mindezek a létesítmények hozzávetőleges számítás szerint mintegy négy és fél millió koronába kerülnek Mindezekkel szemben a kereskedelemügyi miniszter kikötötte, hogy a város az állomás bővítéséhez szükséges területeket ingyen adja; tehát mintegy 25—26 katasztrális hold terület ingyenes átengedését kívánja. Mindezek a nagyszabású építési és bővítési munkálatok természetesen nem egy év alatt s nem is két év alatt hajtatnak végre. A folyó évben csak hatszázezer korona áll az államvasutak rendelkezésére a nyiregyházi állomás céljaira, amiből első sorban a felvételi épület építéséhez akarnak hozzálátni. Még pedig a lehető legsürgősebben. Ugy hogy a miniszter felhatalmazása nyomán az eljárást vezető Szüts Andor miniszteri titkár nyomban megadta a felhatalmazást az építkezés haladéktalan megkezdésére, mihelyt a város a szükséges területek ingyenes átengedése kérdésében érdemlegesen határoz. Ez idő szerint tehát a város képviselőtestületétől függ, hogy — a törvényes formák mellett — az átengedésről érdemlegesen határozva, az építkezés megkezdését lehetővé tegye. i jegyzői egyesület közgyűlése. Tóth József elnöki jelentése. 1. Az e hó 29-én d. e. 9 órakor a vármegyeháza kistermében megtartott vármegyei jegyzői egyesületi közgyűlésen Tith József nagyhatású elnöki beszédet mondott, melyet — tcr azüke miatt s*jnos kivonatosan — a következőkben közlünk : A folyó ügyek elintézése czéljából, főleg pedig Országos Árvaházünk alapszabályainak tervezete érdekében Központi Egyletünk folyó év június hó 29 én Budapesten a vármegyei székház közgyűlési termében rendkívüli közgyűlést tartott. Egyletünket azon Kéky László. Tamás Gyula és Tóth József kiküldöttek képviselték. Nem lehet czélom az Országos Közgyűlés határozatait egész terjedelmében közölni. Mint legfontosabb s legörvendetesebb eseményt emelem ki azon bejelentést. hogy a Belügyi kormány testületünk iránti szeretetének s munkásságunk méltánylása jeléül, leány gyermekeink nevelése czéljából a Magyar gazda asszonyok Országos Egyesülete által fenntartott czinkotai nevelőintézetben 50 díjmentes állami alapítványt adományozott. A lelkesedéssel fogadott ezen kijelentés Ígérete azóta már be is váltatott. Megemlékezvén ezután Maczky Emil jegyzőnek orsz. képviselővé történt megválasztásáról, a következőket mondotta : Ilyen értékes elemnek tekintjük mi a Törvényhozás termeiben Muc/.ky Emilt, fokozott igényekkel nézünk parlamenti tudtára adta, hogy ma este Major Illés híres zsivány és társay kiakarják rabolni a méltóságos urat, de sőt meg is ölik. Angyalosy nem volt valami bátorember, de tudta azt, hogy a cselédek felíannak fegyverkezve a legtanácsosabbnak tartotta azok összecsőditcsét. — És hol lesnek a rablók. ? — Egy része a déli erdőben vár, kettő, vagy három, itt leskelődik a malomban. — Na jó. Azzal fogta Angyalossy a folyosón csüngő kötelet s megrángatta. Egy harang kőtele volt, s a harangszóra a még nem oly késő időben, tódult az udvarra a cselé.iség. Angyalosy hátulról vezényelt. — Köröivenni a malmot. Rögtön körülvették, — Keresni a rablókat. A cselédség egy része benyomult, és csakhamar hallatszott, hogy a bálvány mellett két rabló van. Nyomban puffantak az ütések és hallatszott a jajszó. Ekkor Angyalosy azt mondta, hogy most már fellehet költeni a méltóságos urat is. Itt vannak a rablók, ezek majd meg mondják a többi nevét. Nem sokára ott volt az ősz generális, a két inasa, szakácsa a malomnál. A kastély magára maradt. Hanem Major Illés nem — vallhatott semmit, mert ugy elverték, hogy a Barabás István ujfehértói .rendes orvos" és Constantin Mihály szabolcsmegyei főorvos szerint „nagymennyiségű vérkiömlés okozta" halálos sérelem következtében elhalt. Es így beteljesedett a Geszten Jóska jóslata, hogy Major Illés csak kéz lehet, de fej nem. Isák ellenben Vályi Károly rendesesküdtnek nyomban elárulta a cinkosok neveit, akik be is fogódtak. Az volt azonban a különös, hogy midőn a malomból Gencsy Ferencz generális lakasába visszatért, kincses asztalának fiókját feltörve találta s mintegy 4000 frtja hiányzott. A tábornokra azonban az, hogy Miior Illést, a cselédei agyonverték, nagyban hatott s ezt a kis érvágást nem is említette. Csak rokona Gencsy Lajos nyirábrányi főszolgabíró kutatott nagyban a bagamériaknál, de sikertelenül. Azért pedig, mert Nyirábrányban lett volna sikeres a kutatás. Ugyanis a Geszten Jóska cimboráinak nagy része onnan került. így jutott aztán tudomásra, hogy Geszten Jóska az Abris zsidótól megtudta a Major Illés nagy vállalkozását, és azt eszelte ki, hogy Abris által tudtára adja a rablók szándékát a Gencsy tisztjének, s amidőn az összes ott levők figyelme a rablókra irányul, ő nyugodtan besétál a kastélyba és elszedi a pénzt. ó tehát az északi oldalon levő erdőben várt. Abris elment tudtul adni a rablási tervet, s azt is. hogy a gyámoltalan Major Illés egész kézbe adta magát, amidőn a sötét malomba húzódott. Amidőn pedig megszólalt az Angyalosy harangja, Geszten Jóska elővonuit embereivel, s megvárva míg a kastélyt üresen hagyják, bement Abrissal a generális szobájába és elemslték a pénzt. Geszten Jóskának ez volt a? egyik csinje, a többiről, ha lehet, máskor. működése e.lé, remélve, hogy azoknak a mély barázdáknak a szántásakor a helyét az ekeszarvánál derekasan megállja. Kiváló figyelmébe ajánljuk a kivándorlási törvény, a létminimum adómentesítése, közgazdaságunk uj szervezete és az egyenesadók általános reformjára vonatkozó törvényjavaslatokat; mely utóbbinál saját tapasztalati tudásán kivül direktívát nyújthat neki az Uszkay Bálint országos elnökünk által oiszágos Közgyűlésünkhöz benyújtott és ott egyhangú lelkesedéssel elfogadott, a Nagyméltóságú Pénzügyminiszter úrhoz intézett, a vidéki egyletek Elnöksége által azóta már minden országos képviselőnek pártolás végett megküldött remek memorandum szövege. Ezen törvényjavaslatnak legfőképen két pontja sérelmes testületünk érdekében. Egyik: a községi jegyzőknek adóvégrehajtókká való továbbra is kijelölése; másik pedig a kir. Pénzügyigazgatóságoknak fegyelmi jogkörreli felruházása Hiszen — elsőben ez utóbbiról szólva, — bírságoló fegyelmi fórumunk van már nekünk bőven, teljesiti is kötelességét derekasan. Nern habozunk teljes őszinteséggel ismételve kimondani, hogy a községjegyzői tanfolyamok maholnap e miatt fognak el néptelenedni, mert elvégre: nem azért műveli lelkét 12 esztendőn keresztül az iskolák légkörében egy jó érzésű ifjú, hogy hivatalos pályára lépve vagy szolgaiélekké aljasuljon, vagy teljesen összetörni engedje azt egy középkorba illő olyan fegyelmi rendszer által, a minőt ma már a kék ingben dolgozó, durvább lelkületü munkások vagy a gazdasági cselédek sem tűrnek meg. Ismerünk pénzügyigazgatósági körrendeletet, mely mai nap is ekképen dörg felénk: „Megkövetelem, hogy rendeletemnek a kitűzött határidőben eleget tegyen; mert előre kijelentem, hogy mentségül még orvosilag igazolt betegségi esetet sem fogok ellogadniNohát csak az kell, hogy ez a Cerberus oldassék fel láncaitól! Pusztítani fogja az sorainkat kegyetlenül mindaddig, mig dühe elől minden önérzetes íérfiu kétségbeesésbe, nyugdíjba, vagy — ha teheti — más pályára menekül szegény megkínzott családjával együtt. Az pedig már teljesen érthetlen, hogy a mi iulajdonképeni gazdánk; a község és felettes hatóságunk: a Törvényhatóság hogyan engedhet át az állami közegeK önkényének akkor, a midőn más oldalról látjuk, hogy az állam az ő kihelyezett tisztviselőinek: a járási állatnrvosvknak és járási számvevőknek dolgaiba nem tűr beavatkozást s azok személyes és fegyelmi ügyeikbe még a járási főszolgabirák is csak keztyüs kézzel nyúlhatnak. Hogyan engedhet át bennünket továbbra is adóvégrehajtóké, a midőn az uj javaslat ezen teendők alól a járási főszolgabírókat — reánk fokozottabb mérvben alkalmazható nagyon helyes indokolással már- felmentette. Mikor orsz. elnökünk memorandumának higgadt kifejezésével élve: „a mi feladataink nem emberi mértékkel vannak ma már kiszabva." Ezer és egy indokot leh«t ezen elkobzás ellen felhozni, főérvül pedig azt, hogy ennek következtében mi azon gazdának, aki bennünket felfogadott és fizet, 99°/o-os állami munkávali megterheltetésünk mellett legvitálisabb érdekeit elhanyagolni, vagy legalább másodrendüeknek tekinteni vagyunk kénytelenek. Halálos komolysággal leplezzük le azt az igazán nevetséges majdnem szá-