Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-08 / 10. szám

4 10-ik szám. lett tönkremegy a dohánytermesztő gazda, ha a jelenlegi dohányárak tovább is érvényben maradnak. Mikor azt akarják a dohánytermesztő gazdák, hogy küldöttséggel járulva a pénzügyminister elé, kérjék a dohányárak felemelését, nemcsak a maguk érdekeit szolgálják, hanem szociális szempontból is fontos közgazdasági érdek11 teljesítenek, mert a dchánykertészek, kik körülbelül GO —70% részesedést kapnak a dohányból, szintén kedvezőbb anyagi helyzetbe jutnak. A helyesléssel fogadott szavak után az értekezlet elnökévé egyhangúlag Marjay Péter orsz. képviselőt választotta meg. Hosszabb 'vita fejlődött ki a tárgyalások folyamán a felvetett eszme körül, melynek végeredménye az a határozat lett, hogy az ország összes gazdasági egyesületeit csatlakozásra hívják fel avégből, hogy a kesobb meghatározandó időben Budapesten megtartandó országos nagygyűlésből nagyobb küldöttség keresse fel a pénzügyministert, aki előtt feltárva a helyzetet, kérjek a dohányárak felemelését és egyúttal orvoslást követeljenek a dohánybeváltó hivataloknál a dohánybeváltás átvétele alkalmából a hatósági közegek részéről történő szabálytalanságok megszüntetésére nézve. A dohánytermesztők ezen erélyes szervezkedését és akcióját örömmel vesszük tudomásul. A gazdaközönségre minden oldalról súlyosbodó terhek nyomása végiéi e is felköltötte az összetartozandóság érzetét, rmely az érdekcsopoitok megalakulásában és erélyes védekezésében nyilvánul meg. Nem mulaszthatjuk el azonban ez alkalommal is ráutalni az előző számunkban közölt fejtegetésünkre, mely szerint a dohánybeváltási árak lÓlo! ev végéig az ossztrák jövedékkel együtt már meg állapíttattak és igy a beváltási árakat egyelőre emelni nem lehet. Egyedül a beváltási osztályozás tekintetében lehetne némi eredményeket elérni. A dohánybeváltási minősítések ellenőrzésére a GEOSz. a folyó évben szakértőket küldött ki, akiknek jelentései alapján, az OMGE. dohány-termesztési bizottsága március 9-én tartandó ülésen fog foglalkozni a mult évi dohánybeváltási eredményekkel. Jelentéseik alapján ekkor fognak megállapittalni az eredményeken kivül a dohánybevallásnál netán tapasztalt hiányok és hibás eljárások. A vármegye rendkívüli közgyűlése. A vármegyeháza nagytermének február hó 19-én lűzvész által történt szomorú elpusztulása tette szükségessé az e hó 7-dikére összehívott közgyűlés meglarlását. A közgyűlés, melyen a bizotlmányi tagok szép számmal jelentek meg, a városháza nagy tanácstenné ben ment végbe, melyet a városi tanács lekötelező szívességgel ajánlott fel erre a célra. A közgyűlést d. e. 10 órakor Vay Gábor gróf főispán nyitotta meg, résztvéttel emlékezve meg Blau Pál bizottsági tag elhunytáról s bejelentvén a közgyűlésnek, hogy Halasi János ügyvédet tiszteletbeli főügyésszé neverte ki. Tudatta továbbá a főispán ur, hogy Őfelsége a király Kovács István kir. táblabírót a nyíregyházi kir. törvényszék elnökévé nevezte ki. Ugyancsak a főispán ur indítványára a közgyűlés köszönetét fejezte ki Nyíregyháza város tanácsának nagytermének a közgyűlés számára való átengedéséért. Ezután Mikecz Dezső alispán indítványára a várm^gyeházi tűzeset, illetőleg az alispánnak az erre vonatkozó előterjesztéseit vette elsősorban tárgyalás alá a közgyűlés. A határozat a következő : A vármegye alispánjának jelenléséből a vármegye közönsége amidőn megilletődéssel vesz tudomást a vármegye székházában a folyó évi február 19-én történt szerencsétlenségről, s a midőn mindazon intézkedéseket, melyek a vármegye alispánjának ezen jelentősében feltüntetve vannak, tudomásul veszi, egyszersmind az ezen jelentésben előterjesztett indítványok elfogadásával a székház leégett részén a tetőzetnek ideiglenes h ;lyreállilására vonatkozólag Szilágyi Miklós nyíregyházi lakos vállalkozóval 3779 korona 11 fillér összeg erejéig megkötött alkuegyezményt elfogadja, s a vármegye alispánját ezen ősszeg keretén belől az ideglenes tetőzet elkészíttet é s •>'• re felhatalmazza. Elfogadtat ik továbbá a székház fedélzetének végleges helyreállítására vonatkozólag a kir. államépitészeti hivatal állal 16930 korona 88 fillér költséggel elkészített előirányzat is, s egyszersmind a vármegye,alispánja felhatalmaztalik. hogy ezen munkálat sürgős végrehajtása céljából az árlejtést mielőbb tartsa meg, s egyidejűleg a magyar királyi belügyminiszterhez felterjesztés intéztetni rendeltetik az iránt, hogy a terv, illetve költségvetés előzetes jóváhagyásától eltekinleni méltóztassék annál is inkább, mprt ezen költségvetés a vármegye székházának felépítése alkalmával készített, s felsőbb jóváhagyással ellátott költségvetésének felhasználása mellett, s csupán a magasabb anyag és egységárak számításba vétele mellett készíttetett el. Tekintetlel azon körülményre, hogy minden építkezésnél a munkabérek és egységárak az ulóbbi évek alatt jelenlékenyen emelkedtek, s igy nem remélhető az, hogy leégett székházunk, a figyelmen kivül nem hagyható tűzbiztonsági intézkedések költségeire és tekintettel, egyrészt a rendelkezésre álló összegből, másrészt a tűzbiztosításból nyerendő összeg felhasználása mellett; helyreállítható leend, s ha a helyreállítás költségeit 60 ezer koronára vesszük is, még mintegy 25 ezer koronát fog kitenni azon összeg, melyre fedezettel egyáltalában nem rendelkezünk s tekintettel arra, hogy a vármegye közönsége tudomással bir arról, hogy egyes vármegyék, mint p. o. Szatmárvármegye székházának restaurációja alkalmával tekintélyes államsegelyben részesült, a mely állami segélyre Szabolcsvármegye miután székházának egyrésze elemi csapás által semmisült meg, még inkább igényt tarthat: a magyar királyi belügyminisztert feliraton felkérni liatároztatik, hogy Szabolcsvármegye közönségét székháza leégett részének felépítése alkalmából 25 ezer korona államsegélyben részesíteni méltóztassék. Az építkezés további loganatositásánál szükséges javaslatok megtételére a \ármegye alispánjának elnöklete alatt egy építkezési bizo'tság alakittatik, annak tagjaiul Kallay András, Liptay Béla, gróf Vay Tibor, Barzó Mihály, llaás lgnácz, Szikszay Pál, Klár Leó, Bory Béla, Somogyi Gyula, Ferlicska Rudolf, Megyery Géza, N Y I R V I D £ K Bleuer Lajos. Gaál Elek, dr. Kállay Rudolf bizottsági tagok, továbbá hivatalból Sípos B;la főjegyző és Korniss Géza tb. főjegyző, mint a bizottság jegyzői, továbbá Fejér Imre t. főügyész és Vajay Endre kir. főmérnök beválasztatnak. A nyíregyházi tűzoltóságnak s közöttük különösen An'al János alparvncsnoknak a tűzvész elnyomása körül kifejtett önfeláldozó és sikeres munkálkodásáért a törvényhatóság elismerése, a tűzoltásnál közreműködött kalon ság fáradozásaiért pedig a cs. és kir. 14-ik huszárezred parancsnokságának és a magyar kir 5-ik honvéd huszárezred helybeli osztályparanesnokságának a törvényhatóság köszönete átiraton tudtul adatni elhatároztatik. Jóváhagyólag tudomásul vétetik továbbá a vármegye ali-pánjának azon intézkedése, hogy az oltásnál fáradtságot nem kiméivé s veszélytől nem félve'működött nyíregyházi hivatásos tűzoltók személyes mei-jutalmazáséi a a székház alapból '260 koronát kiutalt, s egyúttal felhatalmazlalik, hogy a helybeli önkéntes tűzoltók megjutalmazásáról alkalmas módon gondoskodjék. Felhatalmaztatik végül a vármegye alispánja, hogy a vármegye tulíjdonát tevő összes épületek biztosítási összegeit a mostani tényleges áraknak megfelelően emelje fii. Az alispán előerjesztése alapján hozott e halározaltal kapcsolatban emiitjük meg itt, hogy az első magyar általános biztosító társa=ág 35,206 korona kárt likvidált s az alispán személyes közbenjárására ezen felül még 3000 korona mentési költséget ajánlott fel s külön 1000 koronát a nyíregyházi önkéntes tűzoltó egyesületnek-, elismerésül egyrészt, másrészt pedig kártérítésül, mert az oltás munkája közben a tűzoltók ruhái tönkrementek s a tűzoltó fölszerelésekben is sok ringrongálódott. A közgyűlés déli 12 órakor ért véget. Giardinettó. Még is csak furcsa dolog az, ami a dalárda vasárnapi Vígestélyén történt. Éjfél után 1—2 óra között, amikorra végre a\í

0

restélyi programm bevégzése után, alig hogy épen csak hozzájutott az a sok szép leány, menyecske és víg fiu a tánchoz, a cigány — kétszer tányérozvón odáig a Ipgalabb is 400 főből álló társaságban s elfogadván a dalárda egyik tagjának ti'nyérozási eredményét is (igy muszáj ezt mondani stílszerűen), mondom, a cigány, akinek lulajdonképen valóan ekkor kezdődölt volna el a kötelességteljesítés ideje — elkezdett zugoiódni, követelődzőit és fenyegetődzölt, hogy beszünteti a muzsikát. A Benczy Gyula bandájából valók voltak ezek a cigányok, természetesen Benczy Gyula és Elemér nélkül és heten valának, akik — talán az egy Károlykát kivéve — sohasem látták ugyan a .régi mulató Magyarországot," még is keveslék vala a kialkudott bérrel eg)ült okvetlenül összekerült legalább is -százötven forintokat, kijelentvén további követelődzéseik nagyobb nyomatékául, hogy „ilyen tár aságnak nrm érdemes muzsikálni." Egészen bizonyos lehet az iránt az a hét szál cigány, hogy a dalárda vigestélyének szép társaságából senki sem érezte, hogy ez sértés lenne. Mert hiszen a helyzet az, hogy, ha például a bécsi Burgon javitó munkát végző kömivesek kevesellik — a Burgon dolgozván a keresetet s kijelentenék, hogy ilyen urat nem érdemes szolgálni, hát Ől'elsége, már t. i. az ő megfelelő hivatala nem aprehendál meg, Inneni gondoskodnék más kőművesekről. Ezt a rossz hasonlatot, tudva, hogy rossz, csak azért cselekedtem és irtam meg ezért ilyen ügyefogyottan, meit — gondolem legalább hogy ugy van, miszerint a dalárdai vigestély szép társasága a hét cigánynyal szemben egész nyugodtau tehette meg azt, hogy más cigányról gondo-kodoll. A slylszerűség még abb.in is megvolt, hogy ezt a gondoskodást a dalárda legfőbb lisztet viselője az elnök : dr. l'rok Gyula vette rrngára. A követelődző és fenyegetődző hót szál cigányokkal szemben staféla ment az éj homályában még világító kávéházakba s épen lopogós csárdás közben történt, hogy Őfelsége, t i. a társaság nem is sejtvén a dolgokat, megjövének Kacsariék, - az uj kőművesek, mire dr. Prok Gyula, á főudvarmester oda szola a hét szál cigányoknak: Acsi ! Ők elhalgalának és — — — mondjuk ugy — hogy egy intésre eltakarodának. És öt perc sem múlott el, Kacsariék elfogva a pillanatra megszakadt csárdás muzsika rrlolsó akkordját, folytatták tovább a nótát, a ropogóst, hogy „Kisütött a holdvilág, Elmehetsz már gyöngyvirág, Elmehetsz már dolgodra, Nem szorulok többet csókodra." 1908. március s. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület f. óv. március hó 11-én Szatmáron a városmajorban díjazással egybekötött bikavásárt rendez. A vásár programja, valamint a szükséges tudnivalók a gazdasági egyesület tilkári hivatalában megtekinthetők. ÚJDONSÁGOK Telefon szám 139. Közgyűlési naptór. A Tisza-Polgári Takarékpénztár l'J08. évi március hó 8-án délelőtt 10 órakor. A „Rakamazés Rakamazvidéki Kölcsönős SegélyzőEjjylet mint Szövetkezet" 1008. évi március hó ir>. napján'délelőtt 11 órakor. A nviregyházi „Jó Pásztor-Egyesület" f. 7tó 8-án délután .3 V2 órakor. — 1848. március 15 <like (iO-ik évfordulóját, régi kegyeletéhez hiven fogja megünnepelni ez évben is Nyíregyháza város közönsége. Az ünneplés részleteinek megbeszélése végett Májerszky Béla polgármester e hó 3-dikán délután 3 órára értekezletet hivott össze a városháza tanácstermébe s az értekezlet az ő elnöklete alatt végezvén tanácskozásait, a következő megállapodásra jutott: Az ünnepély d. u. 3 órakor veszi kezdetét s jó idő esetén a városháza udvarán, ellenkező esetben a Korona nagytermében fog megtartatni. Megnyitja az ünnepélyt a dalárda s azután — régi szokáshoz hivéh — a város polgármestere, Májerszky Béla tart megnyitó beszédet. Az ünnepi beszéd megtartására Buttkay Gyula g. kath. esperes-plébánost kérték föl. A programm következő pontja a Talpra magyar ebzivalása lesz az iparos ifjúsági önképzőkör egy tagja által. Ezután megint a dalárda énekel. Az ünnepi költemény m girására és clszavalására dr. Vietórisz Istvánt kérték föl. Az ünnepélyt a dalárda éneke fejezi be. Este a Korona nagytermében bankett lesz. Az éilekezlet folyamán több oldalról kifejezésre jutott az az óhajtás, hogy ez az ünneplés Nyíregyháza város összes polgárai kegyeletes érzületének ltgyen a kifejezője és hogy ekent az iparosság is ezen az ünnepen vegyen részt s nem külön, ugy szintén a közvacsorán is Ennek az óhajtásnak az ipartestületnél vsdó tolmácsolására Hunyady László ipartestületi alelnököt kérték föl. — A kir. törvényszék uj elnöke. Ö felsége a király, a Megyery Géza nyugalomba vonulásával megüresedett nyíregyházi kir. törvényszéki elnöki állásra Kovács István kir. táblai birót. a nyíregyházi kir. törvényszéknek idáig is egyik bíróját s helyettes elnökét nevezte ki. Hosszas, egész folyamatában itt a vármegye területén teljesített birói; szolgálat, melyből 15 év kir. táblai birói rangban tölt el s kiváló bírói kvalitásai praedesztinálták Kovács Istvánt e diszes és lelelösségteljes állásra és ezeken kivül az a hasznos s mindig nemes forrásokból fakadó és nemes célokért küzdő köztevékenység, melyet különösen Szabolcsvármegye közéletében, éveknek hosszú során át idáig kifejteit. Az uj törvényszéki elnök eskütétele, a kir. törvényszék teljes ülésén, a napokban fog végbememii. — A nyíregyházi kaszinó, értesiti tagjait, hogy február hó 16-ik napján tartott évi rendes közgyűlésén a tagsági díjakat az 1908. évi január hó 1. napjától Siámilandó kötelezettséggel a rendes es rendkívüli tagok részére 32 koronában vidékiek részére 16 koioriában szabta meg. Ezzel szemben a könyvtár használatáért eddig szokásos dij fizetesét ugyancs ik a f. évtől számítva • egszüntetle a közgyűlés. — A vörös kereszt egylet ez évi rendes tisztújító közgyűlését e hó 1-én vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg a városházán. — Kabbí_jválasztás Nyíregyházán. Nevezetes napja van ma az itteni z-ídó hitközségnek. Minlegy negyven év óta először válas/.t papot. Nevezetes pedig ez az esemény azért, mert úgyszólván forduló pontot képez a hitközség életében. A választás ugy látszik, küzdelmes lesz, inert két párt áll élesen egymással szemben. Ezt az ellentétet pedig csak a kővetkezőkből lehet megérteni. A néhai rabbi m^g a régi világból való, bec.-ü'etes hit-tudós egyén volt, a kit a modern élet neui éi intett, a ki a világi tudományokkal is foglalkozó iskolákban a hit-tant nem tanította. A hittan tanítás, főleg a középiskolákban az erre kevéssé qualifcait tanítók kezében volt. Ennek az lett a következni nye, hogy a felnőtt generatió bizony vallási dolgokban járatlan maradt, söt nem is volt nagyon vallasos. Ugyanezen generatió felnőve, részt veit a hitközség belső tevékenységében és a következő nemzedék részére biztosítani akarta a vallásos nevelést annak minden elriasztó nehézségei nélkül, és igy jött létre nem kis küzdelem után a magyar hitszónoki és hitoktatói állás, igy jöttek ide dr. Kelemen, később dr. Silberfeld, kiknek úgyszólván kísérleti működései meggyőzték az egész hitközséget arról, hogy a magyar hitoktatás és hitszónoklat eléggé nem btcsűlhető fonlos leendői csak megfelelő kez-kbe lehelők le. E tekintetben tehát egyértelmű a hitközség véleménye. Azonban míg az egyik párl, melyhez a hitközség vezető egyénei, és csaknem az egész inlelligenlia tartozik, a tudós dr. Wellesz Gyulában látja bizlo-itottnak jelzett törekvéseit, addig a másik, kisebb párt, elégnek tartja a hitoktatás . számára Feigl személyét, habár az sem a budapesti seminariumbán, sem az egyetemen nem nyert képesítést,, mint az előbLi. A harezot az teszi élessé, hogy a vezető pártot az „elég' nem nyugtatja meg, ők a legtöbbet, a legbiztosabbat kívánják. Természetesn a vála«zlás kü/.delmeiből n ;m hiányoznak a kellemetlen részletek sem, a milyen a dr. Wellesz vallasosága ellen hangoztatott, de nyilván alaptalan kifogás, és a minő néhány hiúságában megsértett egyén személyes kifakada-a. Azonban — ugy hisszük — ezek a fogások a dr. Wellesz párt ii.telligens, tömör táborán mi káit sem tesznek. Magunk részéről a harcz ily kifejlődését sajnálattal szemléljük és a dolgok ily állásában csak ajánlani tudnók a kisebbségnek, hrgy a szélesebb látókörrel biró intelligen ia nézetét és bizonyára körültekintő választását, magának az állásnak tekintélye érdekében, mint a hogy az a vezetésre szoruló bírálatra nem is képes egyénekhez illik és méltó — tegye a magaévá. Egyébként a vá'asztás körül szinte kitörésre kész szenvedélyességgel csoportosulnak a párlok, amelynek egyik jelen

1 őségé az a nyilt téri közlemeny is, melyei 1 lapunk mai számában dr. Erdős Bertalan ad közre. Ezzel szemben volt alkalmunk meggyőződni arról, | hogy a zsidó intelligtntiának 9/

l

u-ed rész^ valóban | Wellesz dr. köré csoportosul. — Az izr. nőegylet házi estélye. Az izr. női egylet a mult szombaton este fényesen sikerült házi I estélyt rendezett a kereskedők és gazdák köre helyiségeiben. Annyian voltak, hogy szinte lehetetlen vólt lánI colni a nagy tolongásban. A mulatság reggelig tartott j és bizonyára kellemesen fognak visszaemlékezni rá mind-