Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-02 / 5. szám

5 ik szám. N Y I R V I D É K 1908. február 2. 3 kíséretében a Nyíregyházi tanyai iskolákat, s ott mit tapasztaltam? Azt, hogy az iskolába került gyermekek kizárólagosan csak tótul tudtak, bizonyítékául annak, hogy a tanyákon családi körben csak tótul beszélnek ; a 2-ik osztályban a gyermekek már meglehetősen be­széltek magyarul, a harmadikban pedig tökéletesen. Ámde vissza kerülvén az elemi iskolákat végzett gyermek a család kebelébe, — s itt az anyákat terheli leginkább a felelőség — ismét visszafejlődött az oda, ahonnan kiindult. Lehetnek — mert az úgy is van — ezek az isko­lák teljesen magyar szellemben vezetve, tehet bár ha­tóság és egyház mindent ami tőle telik, ennek a népnek faji jellegéhez és nyelvéhez való ragaszkodása oly szívós hogy azzal a magyar elem diadalmasan megküzdeni talán soha sem lesz képes.**) Nem lesz pedig azért, mert sajnos a magyarnak nincs beolvasztó képessége, sőt e tekintetben a legtürel­mesebb népe a földnek és mindég hajlandó alkalmaz­kodni az adott körülményekhez. Hiszen itt van legköze­lebb fekvő példának magának Nyíregyházának a törté­nete. Ezelőtt 150 évvel beköltözik Szarvas és vidékéről 300 tót család Nyíregyházára, a legmagyarabb vármegye legmagyarabb vidékére; beköltözik nem egy terméketlen sivár vidékre, nem ellenségek közzé, a jogos panasz és elégületlenség forrásához, — ellenkezőleg : A törvény­hatóság, hatalmas földesuraik pártfogásukba veszik s megvédik szomszédaik és felekezeti zaklatásokkal szem­ben; van is elég jó földjük, legelőjük, fájuk; ta .Kállay családtól megveszik Oros egyrészét, a Császárszállást és Buttykát, szóval terjeszkedhetnek kedvük szerint; Nyíregyháza a vasúthálózat, kereskedelem, a közigazga­tás és törvénykezés központjává lesz, szóval mindenben részesül, amit a vármegye neki nyújthat s ime az ered­mény az, hogy ma 150 esztendő múlva 15,000 lakosnak nem magyar a családi és társalgási nyelve, s 15,000 polgára a városnak nem magyarul dicséri az Urat.***) Ezzel a szívóssággal szemben, mit ér a mi tün­tető de kitartást nem ismerő és megalkuvásra mindég kész hazafiságunk ! * * * A pünkösdi ünnepeket gróf Teleki Sándor bátyám­mal és barátommal együtt töltöttük a nyolczvanas évek­ben Kállay Kornél rokonomnál. Egy ízben elsétáltunk a szöllőskertbe, s annak legmagas?bb pontjáról gyönyörködve a vidék szépségei­ben, igy szólalt meg az öreg ur: „Látod öcsém, itt előttünk terül el a régi partiumnak egy része ; Kővár­vidéke. Itt a 18-ik században még 9 református község volt, (meg is nevezte ezeket) s látod most már mind egy lábig tiszta oláh". * * Ugyan ez időben ejtették meg a képviselő válasz­tásokat Szatmárinegyében. A 3/<-ed részben oláh krassói választókerülethez tartozott Fakasaszó is; Kornél roko­nommal én is elmentem a választásra. Láttunk itt bizony nemzetiségi zászlókat is ilyen felirattal: Egalitata, libertates, fraternitate. Mily mérvben járhatták ezekja kortes,'eszközök az én szabadelvüpártom táborában, mikor az orthodox függet­lenségiek és Sauvin magyarok sem idegenkedtek azok igénybevételétől! Kállay András. **) A hajdan és most közötti különbség u. i. csak az, hogy mig 1753-ban bevándorolt 1500 tót, ina van 15,000. S igazán sze­retném tudni, hogy mi alapon írták ezeket össze magyaroknak, mikor kiül a tanyákon családi és társalgási nyelvük a tót. ***) S hiába van ez igy; — abban nem fogjuk utánozni az erőszakos durvalelkü poroszokat, hogy nemzeti nyelvünk egységeért bármelv népf'aj családi tűzhelyét s bármely felekezet lelki világát fel­duljuk. mérvben uralkodik körnépünknél, s szintén e^yík hatil­mas eszköze a szocializmus terjedésének. Ez p dig a divatnak, a fényüzé-n^k való hódolás. A szociálizmus terjedését mndi,,' népünk anyagi helyzetével hozzák összefüggésbe T. hát ahol a köznép, különösen a munkásosztály jobb a íyagi helyzetnek örvendhet, ott a világot megváltó szociálizmus tanai a legkevésbbé laláihatnak fogékony talajra. Hi szép magyar Alfö'dünk előnyös földraj'i fek­vését tekín'jük s ebből kifolyólag eme magyar Kánaán lakóinak anyagi helyzetét vizsgalju', azon kedvező tapasz­talatra fogunk jutni, hogy széles e hazában az anyagi jólét oly nagymértékben fel nem fedezhető, mint itt. Tehát mun'.-ásnépünk is, hazánk más vidékein k mun­kisnépével szemben sokkJ jobb, sokkil előnvö-ebb h ly.etben van, olyannyira, hogy keresményéből bölcs előrelátás, okos szamitas mellett nemcsak eletszűkség­le'eit fi de/h'ti, hanem valamelyecskét még mrg is taka­j rithat. És mégis nem-e azt tapasztaljuk — legalabb a statisztikai adatok azt bizonyítják — hogy a legnagyobb elégedetlenség, a sztrájk és szociahnozgalom éppen alföldi munkásnépünk köréb n dul legjobban. Vájjon mi lehet ennek az oka? Veleményem sze­rint semmi egyéb, mint az, hogy köznépünk jó nagy részében hiányzik a bölcs előrelátás, az okos síámitás, de annál nagyobb s annál kif jlittebb benne a jobb anyagi viszonyok közt élő középosztály utánzása. E'. pedig semmiben sem nyilvánul mog jobban, mint a fényűzésben, a divatnak való hódolásbtn. Nem tartom szükségesnek ezen tényállás bővebb tárgya á-ába bocsát­kozni, de aki állításom valódiságában m'gis kételked­nék, annak ügyeimébe ajánlom a köznépünk által ren­dezendő, különhöző mulatságok termeinek felkeresését, egy-egy lakodalmi ünn"pély lefolyásának a megfigyelését, bizonyára meglepő látványosság fog elé tárulni. És ily módon száll a divat, a fényűzés nemzedékről-nemzedékre, mert hiszen egy közmondás is azt mondja: hogy a példa vonz, azt pedig jól tudjuk, hogy a közmondások alapja tapasztalati igazság. Napjainkat — amidőn az orsiág minden részéből szomorú dolgokról, neh ;z helyzetekről, a tél sivár gond­jairól, a mindennapi kpnyér, a lakás, a ruházat, szóval az elsőrendű életszükségletek arának napról-napra leendő emelkedéséről hoz szomorú híreket a sajtó — bátnn nevezhetjük a nehéz megpróbáltatások korái a'<. Iy körülmények mellett hogy is jutna a divatra, a fény­űzésre, már pedig a divat, a fényűzés: nagym rvü pénzáldozatokkal jár karöltve. És már most, hogy az a munkásember, különösen családja női tagjainak, a divat, a fényűzés tekintetében tulcsigázott igényeit kielégít­hesse, keresményének jó nagyrészét erre kell fordítania s ennek következményeként hajlékában allandóan ott tanyázik a cifranyomoruság, minek utóköve', kezménye az, hogy a családfő meghasonlásba kerül a társadalom mai, feltámad banne az elegede'lenség, a mások vagyona iránti irigység, meglazul benne a hazája földjéhez való ragaszkodás s ezen az alapon vagy szedi-.eszi sátor­fáját és megtölti a Gunard Line Amerika felé törekvő hajókolosszusait és üres, sivár leiekkel, vesztett remé­nyekkel vitorlázik egy Lmeretlen föld felé, ahol arany­terrnő földet, pénzt, kincset remei találni, vagy beledől a világot megváltó szociálizmus bármily vad hajtásá­nak karjaiba. Szomorú, nagyon szomorú dolgok ezek. Olyan szomorúak, hogy a gondolkozó embernek szinte dáll bele a szive verése. Szükséges tehát, hogy munkád­népünknek ezen divalbetegsége .társadalmi uton szintén gyökeres orvoslásban részesüljön, az orvosság aronban ne olyan legyen, mint a haldoklón k nyújtandó aether injekció, amely csak ideig-óráig ver lelket a haldoklóba, hanem teljes gyógyulást biztosító. Ezen cel elérésében a főszerep hazánk müveit hölgykőzönségi nek kezébe van letéve. Fontolják tehát meg eme rájuk sulyosodó n <gy hivatást, ü/enjenek hadat a divatnak és fényűzésnek s csatlakozzanak a már ez i'ányban megindított mozgalomhoz, s példájukkal és e téren kifejtendő munkálkodásukkal hassanak oda, hogy köznépün< őseink szoká ához és egyszerű égéin z vissza térj-n s tanulja meg ruházatának túlnyomó részét házi­lag előállítani. Ezen törekvésükkel a müveit magvar nők bizonyára hálára fogják kötelezn ez* a n mzetet, a szociálizmus kérdésének megoldá-át pedig egy nagy lépéssel előbbre juttatják. A divat, inint a szociálismus terjedésének eszköze. Éveken át foglalkoznak egyes tényezők azon problémával, hogy vájjon mi módon és mely radikális eszközökkel lehetne azon szociálmozgalmaknak meg­szüntetését, avagy csak redukálását is elérni, amely szocialmozgalmak hazánkban is mind jobban-jobban téit hódítanak maguknak. Manapság a társadalomnak alig van olyan osztálya, melynek körében a szociálizmus talajra ne találna. De kétségtelenül legfogékonyabb talajra talal a szociálizmus köznépünk s ennek különösen mun­kásosztálya körében. E körülmény részint a létfentartás n-héz viszonyaira, részint a becsületes magyar kézmű­ipart tönkretevő r> cifra iparcikkeket termelő idegen gyáriparra, részint az őrjöngő divatnak való hódolásra \ezethető vissza. Azok, kik közvetlenül köznépünk között élnek s azokkal érintkeznek, szomorú tapasztalatoknak jöhetnek nyomára. A délceg termetű, nyíltszívű, vendégszerető, hazája földjéhez ragaszkodó, felebbvalóit őszintén tisztelő és becsülő magyar paraszt n.mcsak testileg, do lelkileg is minő elszomorító változáson ment keresztül 20—30 év leforgása alatt. E szomorú tünemény előidézőinek részesei különböző faktorok voltak, kik a helyett, hogy a köznépünk körében oly nagy mérvben terjedő szoci­álizmust köznépünk súlyos terheinek enyhítésével, avagy csak némi redukálásával is medrébe terelni, avagy ez irányban esik a kedvezm nyező lépést megtenni igye­keztek volna, szították, sőt talaját egyengették a társa­dalom félforgató tanok terjedésének. Nem célom az e téren elkövetett mulasztásoknak i. gyenként leendő elősorolása, hisz eléggé ismeretesek azok s elég élénken ecsetelték ezen anomáliákat a közel múltban a politikai viszonyokkal kapcsolatban lezajlott szomorú események. De igenis célom rámutatni egy rendkívül beteges tünetre, mely nnnapság oly nagy Színház. Két társaság is zavarta a héten az unalom csendes vizeit : a Thália és Zilahyék. Hogy megmaradjunk a vizek mellett, a Thália legényeit és lányait olyan me­részen uszó, mélyenjáró, nyitott szemű fiataloknak ismer­tük meg, a kik nem tapogatóznak, hanem biztos lábbal járják a mélységeket is. Heyermaus „Remény u-ét és Hebbel .Miria Mag­dolna'-ját játszották el. Meglehetős drámamentes dráma mind a kettő. Azért is nevezi az elsőt h ilásztragédián ik a szerzője. A ,Remé*y" főszereplője a tenger, amelyen rozoga halászbárkákkal szívtehnül űzik az emberuzsorát a telhetetlen gazdag Hollandusok. A színpadon emberek járnak-kelnek, de lelki szemünk előtt a fő-zereplő dühöng, az emberpusztitó tenger. A mi beszéd folyik, n nJ a tengerről folyik s épen ezért kevés tér jut a cselekede­teknek. Annál több a pirosló tendtnliának : az elnyomott szegények sóhajtozó panaszainak a kizsákmányoló tőke ellen. A sociali mus prédic .lióit untig elégszer halljuk mindenfelé. É deklődünk is irántok, mert hiába, — ér­dekesek. De valahogy a színpadon nem szívesen látjuk a népgyűlési tónust. És ezek a fiatalok mégis kedvessé tették előttünk. Embereket láttunk a színpadon, hittünk nekik és gyö­nyörködtünk bennük, mert igazán beszelek, éltek, jártak, keltek, örültek, azaz hogy legtöbbnyire sírtak, de nem — játszottak. A verismus tanítása szí rint ez az igazi színpadi játék. Gyerekemberek valam nnyien. De megdöbbentő komolyságot parancsol a fegyelmezett rendezésük, a művészi öntudatos águk és mindenekf :lett a tehetségük. Láttunk fiatal lányt — Molnár Margit — a ki ülős/e­repét a nézőtérnek háttal játsza el és lemoni airól a problematikus gyönyöi üségről, hogy bájos arcvonásait közbámulatnak tegye ki. L.ltuk azt a feltűnő szép fiatal asszonyt, — K. Judik Etel — a ki egy töpörödött öreg néni szerepében csillogtatta nemes egyszerűséggel és ön­m gtagadással nagy reményekre jogositó színészi erejét. N m is szólva Forgács Rózsiról, a k nek már nnst is jóhangzá-u n<;vét még sokat fogják emlegetni a Thália krónikái. A le; fiak is megállták helyüket. S mmi arc­fintorgatás, f loldalt leülés, nadrághuzogatás, szemforga­tás és egyéb ripacs komiszkodások. Csupa élő élet, színtiszta természetesség. Bizony-bizony megérdemeltek volna egy kis pártfogást. Zilahyék négy estére jöttek át. kétszer őket is őszintén élveztük: a Bern-lein „Kerülő tíí'-jában és a Lengyel Menyhért ,llálás wíó&or'-ában. Az előbbiben llalinel A\ mka meglepő szépen mondta el a kiváló iró hatalmas filíppixaját a másoktól öröklött tisztéssé^ bü-zke viselői ellen, a kik ipirt űznek a becsületből, trónt emelnek az álerkölfsöknek és koldusbotra juttatják az igazi erényt. Mit monijik az ,krmány és szerelem" ­ről? Schiller darab, régi vert arany. Hát a Szalay Mihály .Megváltás"-áró\? Hitvány munka, merő bosszúság végig nézni. Nem is tudom hogy stréberkedett be a N mzeti színházba ? . . . Essék szó a harmadik társaságról is, a publikum­ról. Konstatalom, hogy a karzat is kezd neveletlcnkedni, sőt a Thália első estéjen egyenesen rendőrrel kellett befogatni < gy szapora beszédű karzati közbeszónok mos­datlan szájat. De a földszint sem mentes a h ngosan gondolkozóktól, kit ne bosszantana, uiikcr parányi nagy­sagsimulánsok ize!lenül belékotnve esk. dnek a leg­szebb színpadi jelenetekbe. Pedig hát az ilyesmi a zöld ségtérre való. Ott a kofapiac! Ostoros. Szabolcsvármegyei gaz dasági egyesületi közlemény. A „Kisbirtokosok országos fftldhit lint^zele" ez évi rendes közgyűlését folyó évi március hó 8 án d. ej 10 órakor tartja m< g Budapesten az intézet saját házá­ban (.V. Géza-utcza 2. sz.) Napirend : 1 Az évi üzleteredményről szóló igazgat ós ági és fe'ügyelő-bizottsági j lentés tárgyalása. 2. A zárszámadások felülvizsgálása és az évi mér­leg megállapítása. 3. A tisztajövedelemről való rendelkezés. 4. A kilépés folytán megüresedett 3 igazgatósági tagsági hely betöltése. 5. A felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása és díjazásának megállapítása. 6. Esetleg egyéb indítványok. Az alapszabályok 27. § a szerint az intézeti adó­sok is tagjai lé>én az intézetnek, magukat a közgyűlésen az alapszabályok 28 ik szakasza éit lmében törvény ht­tóságonként tartott gyűlésükön választolt meghatalma­zottjaik által kepvi=eltethelik s záloglevél köles neík i gyüttes összegének minden 500,'00 koronája u'án egy-egy képviselőt válasziha'nak, a ónban kizárólag Csak az intézeti tagok kőiéből. Felhívatnak ennélfogva Szabolcsvármegye területen lakó intézeti adosok, hogy amennyiben magukat a fent jelzett napon tartandó lendes közgyűlésen képviseltetni óhajtják, az általuk összesen felvett 4 031,300 koronányi záloglevélkőlesöii után 8 képviselő megvála z ása céljából Nyíregyházán, február hó 8 án d. e. 11 órakor a gazdasági egyesület hivatalos helyiségében tartandó választó gyűlésen megjelenni s íészvételi jogosultságuk igazolására fizetési könyvü et magukkal hozni szíveskedjenek. Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete. 70—1908. szám. — A végrehajtó-bizottság jelentése a Szerencs-vidéki Czukorrépa termelök Szövetségének tisztelt tagjaihoz. Tisztelettel értesítjük, iKgy a végrehajtó-bizollaág folyó évi január In 18-ikán Satoráljaujlielyben tartott üllésében lekin ettél arra, hogy az i lö előrehaladt s a ,-zerződesek m gköléie sürgőssé valt, a következőképen határozott: A termelők az általuk aláirt tagsági kőtelező nyi­latkozat épségben tartása mellett és a végrehajtó-bizott­ság ál'al az alábbi pontosban megállapított feltélelek — mint minimumok — aUpján a czukorgyárial szba­don szerződhetnek. A kötendő szerződés alapfeltetelei a következők : 1. A szerződés megkötése csakis az t9ití. évi ter­melési idényre szólhat, mélynél hosszabb időre semmi körülmények között szerződesi kötelezettség nem vál­lalható. 2. Egy métermázsa ezukorrépának minimá is alapára 2 korona 10 fill< rben állapittatik meg a sze­rencsi gyárba. 3. A gyár a termelőn k a beszállított czukorrépa n tto súlya után 50'/, friss répaszeletet tartozik kiszol­gáltatni; a termelő ezen szele'járandósága felelt szaba­don rendelkezik. A szerződő termelők a gyárral szemben egy szá­ntónik felállítását sürgessék, hogy igy a nyers szelet helyett a távolabbi videkek* n lakó termelők szeletjiran­diságukat szárítót szeletb n kaphassák m<g. 4. A répa kiszedésének ideje szeptember 15-én kezdődik, ezen idő előtti szállítás szabad (gyezkedés tár­gyát kép ?i. 5. ha a nyers ezukor ára métermázsánként a 20 koronát mégha adja, 20—24 koronáig 4 n lér, azonfelül G lillér bonificatio adand) a termi lőnek. Felkéretnek azon tiszt.lt lenn lők, kiknek sz> rző­dé^ük a gyárral még fennáll, hogy azt semmiféle körül­m ínyek, avagy felt'telek m llet-t meg n ; hosszabbítsák. Azon tisztelt termelők, kik .ezideig a Szerencs-vi­déki Szövetségbe váló belépésüket be nem jelen tel lék, fikéretnek, hogy tagsági kötelező nyilatkozatukat a Z mplénvármegyel Gazd. egyesület titkári hivatalának mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A szövetséget érdeklő ü^yekh^n kézséggel nyújt felvilágosítást a szövetség elnöke ^Sz.'aiáy Sándo • gióf Nagymihaly) avagy a Zmiplén ármegyei Gazdasági Egyesület titkári hiva'ala.

Next

/
Thumbnails
Contents