Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-02 / 5. szám

5 ik szám. N Y I R V I D É K 1908. február 2. 3 kíséretében a Nyíregyházi tanyai iskolákat, s ott mit tapasztaltam? Azt, hogy az iskolába került gyermekek kizárólagosan csak tótul tudtak, bizonyítékául annak, hogy a tanyákon családi körben csak tótul beszélnek ; a 2-ik osztályban a gyermekek már meglehetősen beszéltek magyarul, a harmadikban pedig tökéletesen. Ámde vissza kerülvén az elemi iskolákat végzett gyermek a család kebelébe, — s itt az anyákat terheli leginkább a felelőség — ismét visszafejlődött az oda, ahonnan kiindult. Lehetnek — mert az úgy is van — ezek az iskolák teljesen magyar szellemben vezetve, tehet bár hatóság és egyház mindent ami tőle telik, ennek a népnek faji jellegéhez és nyelvéhez való ragaszkodása oly szívós hogy azzal a magyar elem diadalmasan megküzdeni talán soha sem lesz képes.**) Nem lesz pedig azért, mert sajnos a magyarnak nincs beolvasztó képessége, sőt e tekintetben a legtürelmesebb népe a földnek és mindég hajlandó alkalmazkodni az adott körülményekhez. Hiszen itt van legközelebb fekvő példának magának Nyíregyházának a története. Ezelőtt 150 évvel beköltözik Szarvas és vidékéről 300 tót család Nyíregyházára, a legmagyarabb vármegye legmagyarabb vidékére; beköltözik nem egy terméketlen sivár vidékre, nem ellenségek közzé, a jogos panasz és elégületlenség forrásához, — ellenkezőleg : A törvényhatóság, hatalmas földesuraik pártfogásukba veszik s megvédik szomszédaik és felekezeti zaklatásokkal szemben; van is elég jó földjük, legelőjük, fájuk; ta .Kállay családtól megveszik Oros egyrészét, a Császárszállást és Buttykát, szóval terjeszkedhetnek kedvük szerint; Nyíregyháza a vasúthálózat, kereskedelem, a közigazgatás és törvénykezés központjává lesz, szóval mindenben részesül, amit a vármegye neki nyújthat s ime az eredmény az, hogy ma 150 esztendő múlva 15,000 lakosnak nem magyar a családi és társalgási nyelve, s 15,000 polgára a városnak nem magyarul dicséri az Urat.***) Ezzel a szívóssággal szemben, mit ér a mi tüntető de kitartást nem ismerő és megalkuvásra mindég kész hazafiságunk ! * * * A pünkösdi ünnepeket gróf Teleki Sándor bátyámmal és barátommal együtt töltöttük a nyolczvanas években Kállay Kornél rokonomnál. Egy ízben elsétáltunk a szöllőskertbe, s annak legmagas?bb pontjáról gyönyörködve a vidék szépségeiben, igy szólalt meg az öreg ur: „Látod öcsém, itt előttünk terül el a régi partiumnak egy része ; Kővárvidéke. Itt a 18-ik században még 9 református község volt, (meg is nevezte ezeket) s látod most már mind egy lábig tiszta oláh". * * Ugyan ez időben ejtették meg a képviselő választásokat Szatmárinegyében. A 3/<-ed részben oláh krassói választókerülethez tartozott Fakasaszó is; Kornél rokonommal én is elmentem a választásra. Láttunk itt bizony nemzetiségi zászlókat is ilyen felirattal: Egalitata, libertates, fraternitate. Mily mérvben járhatták ezekja kortes,'eszközök az én szabadelvüpártom táborában, mikor az orthodox függetlenségiek és Sauvin magyarok sem idegenkedtek azok igénybevételétől! Kállay András. **) A hajdan és most közötti különbség u. i. csak az, hogy mig 1753-ban bevándorolt 1500 tót, ina van 15,000. S igazán szeretném tudni, hogy mi alapon írták ezeket össze magyaroknak, mikor kiül a tanyákon családi és társalgási nyelvük a tót. ***) S hiába van ez igy; — abban nem fogjuk utánozni az erőszakos durvalelkü poroszokat, hogy nemzeti nyelvünk egységeért bármelv népf'aj családi tűzhelyét s bármely felekezet lelki világát felduljuk. mérvben uralkodik körnépünknél, s szintén e^yík hatilmas eszköze a szocializmus terjedésének. Ez p dig a divatnak, a fényüzé-n^k való hódolás. A szociálizmus terjedését mndi,,' népünk anyagi helyzetével hozzák összefüggésbe T. hát ahol a köznép, különösen a munkásosztály jobb a íyagi helyzetnek örvendhet, ott a világot megváltó szociálizmus tanai a legkevésbbé laláihatnak fogékony talajra. Hi szép magyar Alfö'dünk előnyös földraj'i fekvését tekín'jük s ebből kifolyólag eme magyar Kánaán lakóinak anyagi helyzetét vizsgalju', azon kedvező tapasztalatra fogunk jutni, hogy széles e hazában az anyagi jólét oly nagymértékben fel nem fedezhető, mint itt. Tehát mun'.-ásnépünk is, hazánk más vidékein k munkisnépével szemben sokkJ jobb, sokkil előnvö-ebb h ly.etben van, olyannyira, hogy keresményéből bölcs előrelátás, okos szamitas mellett nemcsak eletszűkségle'eit fi de/h'ti, hanem valamelyecskét még mrg is takaj rithat. És mégis nem-e azt tapasztaljuk — legalabb a statisztikai adatok azt bizonyítják — hogy a legnagyobb elégedetlenség, a sztrájk és szociahnozgalom éppen alföldi munkásnépünk köréb n dul legjobban. Vájjon mi lehet ennek az oka? Veleményem szerint semmi egyéb, mint az, hogy köznépünk jó nagy részében hiányzik a bölcs előrelátás, az okos síámitás, de annál nagyobb s annál kif jlittebb benne a jobb anyagi viszonyok közt élő középosztály utánzása. E'. pedig semmiben sem nyilvánul mog jobban, mint a fényűzésben, a divatnak való hódolásbtn. Nem tartom szükségesnek ezen tényállás bővebb tárgya á-ába bocsátkozni, de aki állításom valódiságában m'gis kételkednék, annak ügyeimébe ajánlom a köznépünk által rendezendő, különhöző mulatságok termeinek felkeresését, egy-egy lakodalmi ünn"pély lefolyásának a megfigyelését, bizonyára meglepő látványosság fog elé tárulni. És ily módon száll a divat, a fényűzés nemzedékről-nemzedékre, mert hiszen egy közmondás is azt mondja: hogy a példa vonz, azt pedig jól tudjuk, hogy a közmondások alapja tapasztalati igazság. Napjainkat — amidőn az orsiág minden részéből szomorú dolgokról, neh

;z helyzetekről, a tél sivár gondjairól, a mindennapi kpnyér, a lakás, a ruházat, szóval az elsőrendű életszükségletek arának napról-napra leendő emelkedéséről hoz szomorú híreket a sajtó — bátnn nevezhetjük a nehéz megpróbáltatások korái a'<. Iy körülmények mellett hogy is jutna a divatra, a fényűzésre, már pedig a divat, a fényűzés: nagym rvü pénzáldozatokkal jár karöltve. És már most, hogy az a munkásember, különösen családja női tagjainak, a divat, a fényűzés tekintetében tulcsigázott igényeit kielégíthesse, keresményének jó nagyrészét erre kell fordítania s ennek következményeként hajlékában allandóan ott tanyázik a cifranyomoruság, minek utóköve', kezménye az, hogy a családfő meghasonlásba kerül a társadalom mai, feltámad banne az elegede'lenség, a mások vagyona iránti irigység, meglazul benne a hazája földjéhez való ragaszkodás s ezen az alapon vagy szedi-.eszi sátorfáját és megtölti a Gunard Line Amerika felé törekvő hajókolosszusait és üres, sivár leiekkel, vesztett reményekkel vitorlázik egy Lmeretlen föld felé, ahol aranyterrnő földet, pénzt, kincset remei találni, vagy beledől a világot megváltó szociálizmus bármily vad hajtásának karjaiba. Szomorú, nagyon szomorú dolgok ezek. Olyan szomorúak, hogy a gondolkozó embernek szinte dáll bele a szive verése. Szükséges tehát, hogy munkádnépünknek ezen divalbetegsége .társadalmi uton szintén gyökeres orvoslásban részesüljön, az orvosság aronban ne olyan legyen, mint a haldoklón k nyújtandó aether injekció, amely csak ideig-óráig ver lelket a haldoklóba, hanem teljes gyógyulást biztosító. Ezen cel elérésében a főszerep hazánk müveit hölgykőzönségi nek kezébe van letéve. Fontolják tehát meg eme rájuk sulyosodó n <gy hivatást, ü/enjenek hadat a divatnak és fényűzésnek s csatlakozzanak a már ez i'ányban megindított mozgalomhoz, s példájukkal és e téren kifejtendő munkálkodásukkal hassanak oda, hogy köznépün< őseink szoká ához és egyszerű égéin z vissza térj-n s tanulja meg ruházatának túlnyomó részét házilag előállítani. Ezen törekvésükkel a müveit magvar nők bizonyára hálára fogják kötelezn ez* a n mzetet, a szociálizmus kérdésének megoldá-át pedig egy nagy lépéssel előbbre juttatják. A divat, inint a szociálismus terjedésének eszköze. Éveken át foglalkoznak egyes tényezők azon problémával, hogy vájjon mi módon és mely radikális eszközökkel lehetne azon szociálmozgalmaknak megszüntetését, avagy csak redukálását is elérni, amely szocialmozgalmak hazánkban is mind jobban-jobban téit hódítanak maguknak. Manapság a társadalomnak alig van olyan osztálya, melynek körében a szociálizmus talajra ne találna. De kétségtelenül legfogékonyabb talajra talal a szociálizmus köznépünk s ennek különösen munkásosztálya körében. E körülmény részint a létfentartás n-héz viszonyaira, részint a becsületes magyar kézműipart tönkretevő r> cifra iparcikkeket termelő idegen gyáriparra, részint az őrjöngő divatnak való hódolásra \ezethető vissza. Azok, kik közvetlenül köznépünk között élnek s azokkal érintkeznek, szomorú tapasztalatoknak jöhetnek nyomára. A délceg termetű, nyíltszívű, vendégszerető, hazája földjéhez ragaszkodó, felebbvalóit őszintén tisztelő és becsülő magyar paraszt n.mcsak testileg, do lelkileg is minő elszomorító változáson ment keresztül 20—30 év leforgása alatt. E szomorú tünemény előidézőinek részesei különböző faktorok voltak, kik a helyett, hogy a köznépünk körében oly nagy mérvben terjedő szociálizmust köznépünk súlyos terheinek enyhítésével, avagy csak némi redukálásával is medrébe terelni, avagy ez irányban esik a kedvezm nyező lépést megtenni igyekeztek volna, szították, sőt talaját egyengették a társadalom félforgató tanok terjedésének. Nem célom az e téren elkövetett mulasztásoknak i. gyenként leendő elősorolása, hisz eléggé ismeretesek azok s elég élénken ecsetelték ezen anomáliákat a közel múltban a politikai viszonyokkal kapcsolatban lezajlott szomorú események. De igenis célom rámutatni egy rendkívül beteges tünetre, mely nnnapság oly nagy Színház. Két társaság is zavarta a héten az unalom csendes vizeit : a Thália és Zilahyék. Hogy megmaradjunk a vizek mellett, a Thália legényeit és lányait olyan merészen uszó, mélyenjáró, nyitott szemű fiataloknak ismertük meg, a kik nem tapogatóznak, hanem biztos lábbal járják a mélységeket is. Heyermaus „Remény

u-ét és Hebbel .Miria Magdolna'-ját játszották el. Meglehetős drámamentes dráma mind a kettő. Azért is nevezi az elsőt h ilásztragédián ik a szerzője. A ,Remé*y" főszereplője a tenger, amelyen rozoga halászbárkákkal szívtehnül űzik az emberuzsorát a telhetetlen gazdag Hollandusok. A színpadon emberek járnak-kelnek, de lelki szemünk előtt a fő-zereplő dühöng, az emberpusztitó tenger. A mi beszéd folyik, n nJ a tengerről folyik s épen ezért kevés tér jut a cselekedeteknek. Annál több a pirosló tendtnliának : az elnyomott szegények sóhajtozó panaszainak a kizsákmányoló tőke ellen. A sociali mus prédic .lióit untig elégszer halljuk mindenfelé. É deklődünk is irántok, mert hiába, — érdekesek. De valahogy a színpadon nem szívesen látjuk a népgyűlési tónust. És ezek a fiatalok mégis kedvessé tették előttünk. Embereket láttunk a színpadon, hittünk nekik és gyönyörködtünk bennük, mert igazán beszelek, éltek, jártak, keltek, örültek, azaz hogy legtöbbnyire sírtak, de nem — játszottak. A verismus tanítása szí rint ez az igazi színpadi játék. Gyerekemberek valam nnyien. De megdöbbentő komolyságot parancsol a fegyelmezett rendezésük, a művészi öntudatos águk és mindenekf :lett a tehetségük. Láttunk fiatal lányt — Molnár Margit — a ki ülős/erepét a nézőtérnek háttal játsza el és lemoni airól a problematikus gyönyöi üségről, hogy bájos arcvonásait közbámulatnak tegye ki. L.ltuk azt a feltűnő szép fiatal asszonyt, — K. Judik Etel — a ki egy töpörödött öreg néni szerepében csillogtatta nemes egyszerűséggel és önm gtagadással nagy reményekre jogositó színészi erejét. N m is szólva Forgács Rózsiról, a k nek már nnst is jóhangzá-u n<;vét még sokat fogják emlegetni a Thália krónikái. A le; fiak is megállták helyüket. S mmi arcfintorgatás, f loldalt leülés, nadrághuzogatás, szemforgatás és egyéb ripacs komiszkodások. Csupa élő élet, színtiszta természetesség. Bizony-bizony megérdemeltek volna egy kis pártfogást. Zilahyék négy estére jöttek át. kétszer őket is őszintén élveztük: a Bern-lein „Kerülő tíí'-jában és a Lengyel Menyhért ,llálás wíó&or'-ában. Az előbbiben llalinel A\ mka meglepő szépen mondta el a kiváló iró hatalmas filíppixaját a másoktól öröklött tisztéssé^ bü-zke viselői ellen, a kik ipirt űznek a becsületből, trónt emelnek az álerkölfsöknek és koldusbotra juttatják az igazi erényt. Mit monijik az ,krmány és szerelem" ről? Schiller darab, régi vert arany. Hát a Szalay Mihály .Megváltás"-áró\? Hitvány munka, merő bosszúság végig nézni. Nem is tudom hogy stréberkedett be a N mzeti színházba ? . . . Essék szó a harmadik társaságról is, a publikumról. Konstatalom, hogy a karzat is kezd neveletlcnkedni, sőt a Thália első estéjen egyenesen rendőrrel kellett befogatni < gy szapora beszédű karzati közbeszónok mosdatlan szájat. De a földszint sem mentes a h ngosan gondolkozóktól, kit ne bosszantana, uiikcr parányi nagysagsimulánsok ize!lenül belékotnve esk. dnek a legszebb színpadi jelenetekbe. Pedig hát az ilyesmi a zöld ségtérre való. Ott a kofapiac! Ostoros. Szabolcsvármegyei gaz

dasági egyesületi közlemény. A „Kisbirtokosok országos fftldhit lint^zele" ez évi rendes közgyűlését folyó évi március hó 8 án d. ej 10 órakor tartja m< g Budapesten az intézet saját házában (.V. Géza-utcza 2. sz.) Napirend : 1 Az évi üzleteredményről szóló igazgat ós ági és fe'ügyelő-bizottsági j lentés tárgyalása. 2. A zárszámadások felülvizsgálása és az évi mérleg megállapítása. 3. A tisztajövedelemről való rendelkezés. 4. A kilépés folytán megüresedett 3 igazgatósági tagsági hely betöltése. 5. A felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása és díjazásának megállapítása. 6. Esetleg egyéb indítványok. Az alapszabályok 27. § a szerint az intézeti adósok is tagjai lé>én az intézetnek, magukat a közgyűlésen az alapszabályok 28 ik szakasza éit lmében törvény httóságonként tartott gyűlésükön választolt meghatalmazottjaik által kepvi=eltethelik s záloglevél köles neík i gyüttes összegének minden 500,'00 koronája u'án egy-egy képviselőt válasziha'nak, a ónban kizárólag Csak az intézeti tagok kőiéből. Felhívatnak ennélfogva Szabolcsvármegye területen lakó intézeti adosok, hogy amennyiben magukat a fent jelzett napon tartandó lendes közgyűlésen képviseltetni óhajtják, az általuk összesen felvett 4 031,300 koronányi záloglevélkőlesöii után 8 képviselő megvála z ása céljából Nyíregyházán, február hó 8 án d. e. 11 órakor a gazdasági egyesület hivatalos helyiségében tartandó választó gyűlésen megjelenni s íészvételi jogosultságuk igazolására fizetési könyvü et magukkal hozni szíveskedjenek. Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete. 70—1908. szám. — A végrehajtó-bizottság jelentése a Szerencs-vidéki Czukorrépa termelök Szövetségének tisztelt tagjaihoz. Tisztelettel értesítjük, iKgy a végrehajtó-bizollaág folyó évi január In 18-ikán Satoráljaujlielyben tartott üllésében lekin ettél arra, hogy az i lö előrehaladt s a ,-zerződesek m gköléie sürgőssé valt, a következőképen határozott: A termelők az általuk aláirt tagsági kőtelező nyilatkozat épségben tartása mellett és a végrehajtó-bizottság ál'al az alábbi pontosban megállapított feltélelek — mint minimumok — aUpján a czukorgyárial szbadon szerződhetnek. A kötendő szerződés alapfeltetelei a következők : 1. A szerződés megkötése csakis az t9ití. évi termelési idényre szólhat, mélynél hosszabb időre semmi körülmények között szerződesi kötelezettség nem vállalható. 2. Egy métermázsa ezukorrépának minimá is alapára 2 korona 10 fill< rben állapittatik meg a szerencsi gyárba. 3. A gyár a termelőn k a beszállított czukorrépa n tto súlya után 50'/, friss répaszeletet tartozik kiszolgáltatni; a termelő ezen szele'járandósága felelt szabadon rendelkezik. A szerződő termelők a gyárral szemben egy szántónik felállítását sürgessék, hogy igy a nyers szelet helyett a távolabbi videkek* n lakó termelők szeletjirandiságukat szárítót szeletb n kaphassák m<g. 4. A répa kiszedésének ideje szeptember 15-én kezdődik, ezen idő előtti szállítás szabad (gyezkedés tárgyát kép ?i. 5. ha a nyers ezukor ára métermázsánként a 20 koronát mégha adja, 20—24 koronáig 4 n lér, azonfelül G lillér bonificatio adand) a termi lőnek. Felkéretnek azon tiszt.lt lenn lők, kiknek sz> rződé^ük a gyárral még fennáll, hogy azt semmiféle körülm ínyek, avagy felt'telek m llet-t meg n ; hosszabbítsák. Azon tisztelt termelők, kik .ezideig a Szerencs-vidéki Szövetségbe váló belépésüket be nem jelen tel lék, fikéretnek, hogy tagsági kötelező nyilatkozatukat a Z mplénvármegyel Gazd. egyesület titkári hivatalának mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A szövetséget érdeklő ü^yekh^n kézséggel nyújt felvilágosítást a szövetség elnöke ^Sz.'aiáy Sándo • gióf Nagymihaly) avagy a Zmiplén ármegyei Gazdasági Egyesület titkári hiva'ala.