Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-26 / 4. szám

4-ik szám doboz ára I K 25 fill. és minden gyógytárban, drogue­riában és ásványvizkereskedésben kapható. Főraktár Ausztria-Magyarországon W. Th. Guntzert, Wien, 10/1. Grosse Neugasse 27. 60-1-12. A sors. I. A gyertya ég. Lilás-sárga lángja ide-oda imbolyog. Alig világítja meg a kicsiny szobát. Az asztalon még csak kijut a könyveknek, papíroknak halvány ténysu­garaiból. Endre arcát is megvilágítja. Ott ül az asztalra könyökölve. Ujjait hajaba mélyeszti. Szemeivel rámered a kacérkodó lángra. Előtte papír fekszik. Odébb kala­máris, mellette n hány irótoll. Imre alakja már nem részesül ilyen fényes vilá­gításban. Különben is háttal ül a gyertyának, kényel­mesen elnyújtózkodva. A szék támlíjától csak a feje látszik. Sürü fekete fürtökkel. A szoba többi része misztikus homályba vész. Imre elmélyedve néz egy falon függő képet. Régóta nézi. Tulajdonképen ma is látja. Valahol messze jár a gondolata. Ott, hol egy kis madonna arcú leányka az ö Annusklája. Most Endre hirtelen odafordul Imréhez. A gyertya lángja is meglobban. — Nevetséges, Imrém, nem lesz ebből semmi! Nap­nap után rovom a belüket. Küzdök, hajhászom a hirt, a dicsőséget. S az a szegény ió lány vár engemet. Vár hűségesen. Várja, hogy mikor lesz már igaz az a bü ös álom, amit kis fülére sugdostam. Ott ül egész nap az irodában asztala melleit. Szüntelen dolgozik, hogy édes anyjának segítsen. Milyen régi mess .ez! . . . DJ nekem minden belüje többet ér egy királyságnál. Imre nem szól semmit. Idegesen dobol az ujjaival a szék karfáján. Endre feláll s hevesen nézegeti a szobi hosszát. Hiába küzködni. Nyomorúságos élet! Érzem, hogy nem lehet ő az enyém soha. A gyertya kétségbeesetten nagyokat ke/d pislan­tani. Endre oda áll és bámulja. Mikor azlán kialszik és sö!ét les?, Imréhez fordul. — Paj'i, gyerünk járkálni. Szeretem a városi éjjel. Olyan csend van mindenült. Alszik minden. Felcihelődnek. Endre kinyitja az ajtót. A lutár­város tornyai, házai némán burkolódznak a homályba. Imre mormol valamit a dorbézolásról, kijön ésmeginlul. Imre utána tipeg. Lassan ugyan. Majd megáll és köhög . . . köhög. Imre megfordul: — Gyerünk vissza Endrém. — Eh, ilyen csekélységért . . . — Fogadj szót, jer vissza. És visszafordultak. II. Zug a taps. az éljen. A függöny kissé széthúzódik. A szerzőt, a szerzőt. És az ügyelő nagy nehezen kituszkolja Endrét. Mellette áll az aranyos primadonna. Mosolyog. A taps, az éljen még mir.dig zug. A virágok hullanak. Endre csak bámul. Aztán a szivére teszi a kezét. Meghajlik. A közönség tombol. Lelkesedve tüntet a szerző mel­lett A siker óriási. Mikor a színház lecsendesül, Endre Imre karjába kapaszkodik. Halkan, sattogva beszél. — Vezess haza ! . . . Menjünk! . . . A nézőtéren vidimság van. Ékes hölgyek, urak kacagnak Endre szellemes darabján. Ő pedig szomorúan botorkál a sötét szűk utcákrn. — Messze lakunk m^g ? kérlek ; s mind görcsöseb­ben kapaszkodik Imre karjába. — Otthon leszünk mindjárt. Tudsz e jönni még ? — Nem. — Szorítsd át a nyakam. Igy ! — és viszi futva Már virrad. Endre nyitott ablaknál ül. Kinéz. L^nn a poros utcán egy árva akácfa áll. Szomorúan hullatja leveleit. Azt nézi. A sárguló lombok elmúlásról susog­nak. — Hallja a suttogást. Érzi az elmúlást. Az őszi szél a hűvös áramma' tódul a szobába. Meglebbenti a beteg mellén az inget. S mintha kacagna is. Hallja a kacagást. Érzi a tehe'etlenségét. Összeborzad. Imre becsukja az ablakot. Közben megjő az újság ­árus lány. A beteg szemei örömtől ragyognak. Imre mellé ül, olvas neki. A tegnapi nagy napról. A dicső­ségről, a sikerről. Mikor aztán vége szakadt a nimbuszt fonó kriti­kának, Endre halkan beszélni kezd: Istenem, hát eljött e nap! ... Mi van ma? Ugy-e, szeptember 24? . . . Boldogok lehelünk, Margitom] édesem ... ne fáradj tovább. Eifaradt már gyönge kis ujjad, ugy-e? Add ide a kezed, hadd csókoljam meg. Minden ujjad . . . azt is . . . azt is Nem kell többé dolgoznod. Én gazdag leszek. Már az is vagyok tegnap óta. Most már mindenült játszani fogják a darabomat. Sok, sok pénzt kapok érte. Majd meg­látod. Szép szobánk lesz. Kék lesz benne minden, min­den. Ugy-e szereted a kékei? Imre szomorú arccal hallgatja Endrét. Az pedi" csak beszél. Beszél szakadatlanul, örömrepesve száradó ajakkal a boldogságról . . . A kelő nap sugarai bágyadtan villannak meg az ablaküvegen. Az akác levelei pedig csak hullnak ... hullnak Egyszer csak elhal a szó Endre ajkán. A végső mosoly ajkára fagy. Szemhéjai lassan behunyednak. Imre ijedten kap hidegülő kezéhez. — Endre . . . Endre ! . . . A beteg felnyitja szemeit, mosolyog. — Margit . . . És Imre gyászszai borul a tetemre. III. Margit kicsiny szobája még mindig világos. Pedig mar jó kesőre jár. Margit az asztalnál ül. Gyönyörű tónust vet halvány arcára a lámpa fénye. Kezében horgolás. S ket szép szemével a semmiségbe mered Az asztal másik végén édes anyja szunyókál Áj­tatos az álma. Nyitott imakönyv levele a párnaja N Y I R V I D £ K Margit leejt egy szemet. S mielőtt újra felvenné, előveszi az újságot. Ez a mai újság, Bizonyosan Endre küldte. Benn van a kettőjük egész boldogsága. Most mar majd megvalósul az a bűvös álom. Endre elérte célját. Sikert aratott Nagygyá lett. Milyen szépen ír róla az újság. Ki tudja, hányadszor olvassa már, de azért a bol­dogságtól újra, meg újra könybe lábad a szeme. Sorra megnéz minden belüt. Majd leborul az asz­talra és zokogva sir . . . örömkön\eket . . . Hátha majd a holnapit fogja olvasni milye.: könye­ket fog sirni ? . . . Asmadai. 1908 január 26 IRODALOM. Házinyultenyésztés és értékesítés. Andrássovich Géza m kir. muzeumi őr ily czimü mun­kájának immár harmadik kiadása hagyta el a sajtót. Rövid három év alatt e könyv közszükségletté vált és sok kisgazdá­nak nyitott ujabb meg ujabb kereseti forrást. Csak emlékezzünk vissza, hogyan áUott 4-5 évvel ezelőtt hazánkban a házinyultenyésztés? Egy néhány passzi­onátus tenyésztőtől eltekintve, az istállóban tenyésző gyerek­játékszer volt s ma modern berendezésű tenyészetek objek­tuma. Akkor kinevették volna azt a merész halandót, aki a házinyultenyésztés közgazdasági fontosságát magyarázgatni igyekszik, ma az államhatalom és testület k foglalkoznak vele oly komolyan, amint azt közgazdasági és szocziális jelentő­sége mngérdemli. S e könyv szerzője az állam gödöllői baromfitelepén saját eszméi szerint létesit egy kis nyultenyészetet (ezüst nyul), tanulmányozza természetrajzát, tenjésztési technikáját. S ahol az érdeklődésnek csupán górcsövi jeleit véli, ott magyaráz, agitál és nem fél, hogy falra hányja a borsót. Valóban, And­rásovich megelégedéssel tekinthet vissza arra a rövid fél évti­zedre, amely alatt tevékenységével a magyar házinyultenyésztés megteremtésében oly számottevé részt biztosit magának. Ma már a földmivelésügyi minisztérium állattenyésztési ügyosztálya kebelében intézi a nyultenyésztés ügyeit s külön büdzsével terjeszti eszméit és nyulait szerte az országban. A könyv hat fejezetben foglalkozik a házínyultenyész­téssel. Megismerteti velünk a házinyúl természetrajzi helyzetét és a különféle kulturfajtákat. Majd a tenyésztés technikája kerül sorra. Bemutat különbőzé berendezkedést, amelyből ezút­tal csak a szerző által tervezett magyar nyulkertet emiitjük, mint oly berendezkedést, mely a jövőre is tekintő, életerős egyedek nevelésére kiválóan alkilmas és ahonnan a tenyész­ketreczekbe vezet az ut. A berendeszkedés után jutunk el a tenyésztés kivitelének tulajdonképpeni megismeréséhez; itt tárgyalja a könyv a helyes takarmányozást is. Az értékesítés fejezetéből megtanulhatjuk, hogy nincs egy porcikája a házi nyúlnak, amely ne képviselne értéket és megtudjuk azt is, mit, hogyan értékesítsünk :Jszóval itt leljük preczizirozva a nyultenyésztés tulajdonképpeni végczélját: az üzleti haszon jelentkezését. A könyv, melyet a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete ak ki, csinos köntösben mintegy 50 pompás műmelléklet, fény­képfelvétel és magyarázó ábrával teszi az összenyomást ele­venné, a tanulást kellemessé. Ajánljuk Andrássovich könyvét, melyet 2 kor. árban lehet megszerezni. Szerkesztői üzenet. Asmadai Heidelberg. A kért költeményt nem kap tuk meg. | } e és hozaltam be műhelyembe. Az eladó tarto­zott volna a jószágokat átvenni és nekem teljes kártérítést adni. De a közönség e nélkül sem gondolhatja, hogy 60 koronás áru eladása érdekében 5—6 munkás tudomásával kövessek el kihágást, már csak azért sem. mivel igy a mai munkás viszo­nyok között a fegyelmet többé fenntartani nem lennék képes. Feldarabolásnál pedig egyetlen egy jobb for­galmú üzletben sincs jelen a tulajdonos. Különö­sen nem tehetem én ezt, akinek üzlete évente 1300—1400 drb. sertést hoz forgalomba. Melynek forgalma már bizonyítja, hogy az általam a közön­ségnek szolgált áru jó és kitűnő minó'ségü. Mon­j dánom sem kell, hogy az ilyen nagy forgalmú I vállalat általános vezetése teljesen igénybe veszi ! személyemet. Nyiregyháza, 1908 január 17. Kiváló tisztelettel Ifj Balcár Lajos. Szoptató anyák gyönyörködve látják, micsoda erőt és életörö­met kölcsönöz nekik a Scott-iéle Emuisió Amellett, hogy Ízletes, elősegíti az étvágyat és az emésztést, továbbá ERŐSITÖIEG HÁT AZ EGÉSZSÉGES és az egész szervezetre. De a mellett igen jótékony hatással van a szopós gyermekre is, rózsás szint ad neki, erősiti, tehát kettős a szerető szülök öröme. Egy eredeti üYeg ára 2 K, 50 f. Kapható minden gyógytárban. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Fiaczi árak. Nyiresyháza, 1908. január hó 25-én. A nyíregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árak. Buza 50 klgramm 11 K 80 fill. Rozs 50 klgramm 10 K 60 fill. Árpa 50 klgramm 7 K 20 fill. Zab 50 klgramm 8 K — fill. Tengeri 50 klgramm 6 K 60 fill. Szesz literenkint —•— fillér adóval K — fill. Felelős szerkesztő: Inczédy Lajos. Kiadó-tulajdonos: Jóba Elek. Nyílt-tér."') Egy általam elmenő félben (elbocsátott) alkal­mazott mielőtt engem értesített volna, a hus hibás voltáról, összekeverte a jó húsokkal s hogy bosszújának nagyobb nyomatékot adjon, sietett feldolgozni mielőtt hazaérkeztem volna, s attól tartott, hogy ha feljelentése előtt hazaérkezem s tudomást szerzek a dologról feltétlenül kivonom a forgalomból s igy a forralt boszu semmiségbe vész. Az elsőfokú hatóság marasztaló ítéletet hozott velem szemben, melyet a helyi lapok kivo­natosan közöltek. Amennyiben volt alkalmazottam ellen hamis tanúskodás és hamis eskü miatt dr. Kardos Samu ügyvédem utján bűnvádi feljelentésemet megtet­tem és az I. fokú ítéletet alapos indokolással megfelebbeztem, — arra kérem a nagyérdemű közönséget, tárgyilagos bírálatát függessze fel velem szemben már csak azért is, mert az álli­| tólagosan elkövetett kihágás elkövetésének napján ' nem is voltam Nyíregyházán és a hozott ítélet rtem képez végszót ebben az ügyben. A kérdéses sertéseket a város nyilvános vágóhidján vágattam le, melyeknek húsát onnan mint közfogyasztásra alkalmast kaptam vissza. Ha annak hibás voltáról akár a vágóhídi orvos! akár segédeim részéről értesíttettem volna, a hus természetesen nem került volna eladásra, mivel az eladó Altmann Bertalannak visszaszolgáltattam volna, mely sertéseket az átvétel napján vágattam *) E rovat alatt közlőitekért nem váltai felelősségeta szerk. Az Emuisió vásár­lásánál a SCOTT­féle módszer véd­jegyét — a halászt — kérjük figye­lembe venni, 607—2 — 2 M OLL-FE SEI DLITZ-POR f Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztési zavarokban és az ülő életmód egyéb következményeiben szenvednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyógyszertárakban kérjük MOLL készítményeit." t M OLL-F ELE m Fájdalom csillapi'ó és eró'sitő •>UU»>UHUIUU ) elismert, régi jó hirnevü háziszer szagga­tás és hűlésből származó mindennemű be­tegségek ellen. Eredeti üveg ára 1 kor. 90 fill. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában ^ u _ Föszétküldési hely MOLL A. gyógyszerész, CS. és kir. udv. szállító, Bécs, I. Tuchlauben 9. mmm A gazdaközönség figyelmébe! | A „Francit lienr. Fiai" kassai pótkávé-gyár igaz­, gatósága a gazdaközönségnek a cikória gyökér termelé­sét is ajánlja a vetésforgóba való fölvételre. A cikória gyökér mélytalaju, jó erőb-n lévő agya­gos vagy homokkal vegyitett földet igényel, mely lehe­tői eg már ősszel lett felszántva és megtrágyázva és a melyen előveteményül ,kalászos növények" termeltettek. Az 1908. évben a gyár 3 korona 50 fillér árban váltja be a cikória-gyökér m t rmázsnját „ab állomás" és az átvétel a kassai gyárban levő hídmérlegen fo eszközöltetni, minek megtörténte u'án az egész tetmíg értéke — 3°/o sulylevonással — készpénzben azonna kifizettetik. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál a gyár­igazgatóság. I Ka«sán, 1917. november hóbrn. 710 — 4 — 3 Franck Henr. fiai. " IKÉllÉlllf Be vín bizonyítva, hogy a legjobb és legolcsóbb kö z vetítő az apró hirdetés marad. A ki társat, pénzkölcsönt stb keres biztosan és leggyorsabban el­éri célját, ha igénybe veszi a „NY!aV2üEK'< apróhirdetéséi­rovn'iit. Eladó zongora. Kitűnő Ehrbahr-féle teljesen jó km han lévő rövid zongora azonnal, olcsón eladó. Cim a kiadóhivatalban. ÉLTES GAZDASSZONYT ke­res tiatal nőllen jegyző. Ajánlatok „Gazdasszony* jeligével a kiadó­hivatal cimére keresnek. 8—3—1 SZÉP MODERN épületben 1— 2 úr részére, külön bejáratú szoba kiadó 5 percnyi járás a főtértől, Virág-ufca 5. szám. 9—3—1 ELADÓ HÁZ. Rózsa-utca 9-ik számú biz 2 lakosztálylyal eladó. Értekezhetni Krssak József tulaj­donossal ugyanott. 10—1 — 1 IDŐSEBB URILKÁNY magános úrhoz, vagy plébániára i azdasz­szonynok ajánlkozik, tud jól főzni, a háztartást teljesen vezetni és igen szép bizonyítványokkal bír, beszél németül, magyarul és horvátul. Értekezhetni Nyíregyházán, Rákóci­utca 32. házszám alatt. 11—1 — 1 Gépírónő alkalmazást Veres. Cim a kiadóhivatalban. 7 — 2—1

Next

/
Thumbnails
Contents