Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-26 / 4. szám

XXXI. évfolyam. 4. szám. TTyirecyháza. 1908. január hó 26 A SZABOLCSY \RMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik betonként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : Egész évre 8 korona Fél évre ......4 „ Negyed évre , . 2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 00 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A köztemetők ügye. Annak idején felemlítettük, hogy Nyíregyházán a jelenlegi temetők nem sok idő múlva egészen betelnek Ezért, valamint amiatt is, hogy a vasút melletti temető a város terjeszkedésének annyira útjában áll, hogy annak bezárása nem sokáig várathat magára, a temetők kérdésének sürgős megoldása vált szükségessé. A képviselőtestület pénzügyi szakosztályának felhívása folytán a tanács megbízásából Balla Jenő városi tanácsos terjedelmes jelentést és javaslatot dolgozott ki a temetők íendezése dolgában, A jelentést sokszorosítva szétküldték a pénzügyi és a jogügyi szakosztály tágjainak tanulmányozás végett a felállítani javasolt városi köztemetők kezelésére vonatkozó szabályrendelet tervezetével együtt A nagy és általános érdekű jelentésből közöljük a következő részletet: Ha és amennyiben tényleg szükségesnek, czélszerünek és hasznosnak találtatnék az, hogy Nyíregyházán községi (városi) köztemető létesíttessék, vagy köztemetők létesíttessenek, a következő kérdések e'birálása vár reánk: 1. Hány köztemetőt létesítsünk í 2. Hol legyenek azok í 3. Milyen nagyságúak legyenek? 4. Miként kezeltessenek ? 5. Mi történjék a jelenlegi temetőkkel? Az első kérdésre a város helyrajzi fekvése adja meg-a. kívánt feleletet Nyíregyháza város észak-tryugoli irányból dél-keleti irányban igen nagy távolságban húzódik el. A Tokaji-utcza, Kossuth-ulcza és a Pazonyi utcza környéke oly nagy távolságra esik a Káliói-utcza és a Debreczeni utcza közötti városrésztől, hogy a lépésben haladó temetési menetnek tetemes időveszteségbe és fáradságba kerülne csak a két városrész közötti út megtétele is. Pedig a temetőnek a város szélétől is távolabb kell esnie. A „Kpimdléfe" tiecája. Emlékezés a szülőföldről. Kdes szülőföldem elmosódó k;pe Vágyakozva nézlek ott a messzeségbe. Szép egyenes utcák, barátságos házak, Oh, ha titeket még egyszer láthatnálak ! Boldog gyermekségem verőfényes napja Sugarait reám benned ragyogtatta, A legelső öröm, a legelső bánat, Mely szivemet érte, falaid közt támadt. Tudom, hogy nem ismersz. Már a te szemedben, Bárhogy szeretlek is, idegenné lettem. Pedig ott pihennek egynehányan régen, A kiket szerettem — temetőd rögében . . . De ha te nem ismersz, ismerlek én téged : Mintha most is látnám nyilt egyszerűséged. Lakóidnak tiszta, lelkes magyarsága Virágos kertednek legszebbik virága. Asszonyod, leányod oly szép valamennyi, Azok tudnak ám csak igazán szeretni! Szivében, szavában nem lehet az gyáva, Ki egyszer hozzájuk járt az iskolába. Ott a harangnak is egész más a hangja, Megrezdül a lélek, a mikor azt hallja S átlátszó ködében a homályos éjnek Még a csillagok is fényesebben égnek. Vagy csak nekem tetszik, hogy minden szebb ottan, Mert, hogy tőled olyan régen elszakadtam ? Talán minden olyan, miként másutt, bárhol S csak az emlék az, mely mindent átvarázsol ? Meglehet, hogy ugy van. Nem tűnődöm rajta. Ott ölelt először édes anyám karja. S ez elég, hogy soha, soha meg ne vessem, Az egész világnál foróbban szeressem ! Egy köztemető tehát egy ilyen nagy kiterjedésű város számára, aminő Nyíregyháza, nem Heidelberg, 1908. január. Armadái. volna elégséges. Kettőnél több temetői létesítése azonban indokolva nem volna s nem is állana arányban a kezeléssel és felügyelettel';járó terhekkel A létesítendő két köztfinető helyének kiválasztásánál egyfelől ugyancsak a város helyrajzi fekvése, másfelől a terület alkalmassága s végül annak megszerezhetése irányadók A helyrajzi fekvés a/.t java 1 Íja, hogy a városi köztemelők egyike a város északnyugati fele, a másik a város délkeleti fele számára létesíttessék. Az északi temető számára első pillanatra a jelenlegi „Morgó" melletti temető megfelelő kibővítése, illetve a rajta tul levő s megfelelő nagyságú terület megszerzése Iái szik legalkalmasabbnak. Itt azonban akadály az, hogy a jelenlegi temetőn tuli területek magánosokéi, a kiktől tehát csak tetemes áron, esetleg csak kisajátítás utján lehetne a szükséges területeket megszerezni, feltéve, hogy a kisajátítási jog engedélyeztetnék. Viszont a jelenlegi Morgó melletti temetőt a város két oldalról, ugy a Pazonyi, mint a Kemecsei-út mentén kezdi körülvenni s minthogy egy városi köztemető nem egy-két emberöltő tartamára való, megfontolás tárgyává kell tenni ezt a körülményt is. Másik hely lenne az a részben még legelő, részben már szántóföLddé átalakított 40 katasztei i 1 roldiíyT

xferíilét. H^Mly

4 á ' vasntmv tul,- aSzalmáskert, a Simai-út, a SzentmiháJyi-ut és a Jogföldek közt elterül. Ezt a helyet azonban csak a vasúton keresztül lehet megközelíteni, a hol pedig folytonos átjárási akadályok vannak. Ezen felül ez a terület a vasút közelsége révén inkább a jövőbeli gyártelepek számára lenne fentartandó. Harmadik s talán legalkalmasabb terület az úgynevezett Füveskert lenne, vagyis az a terület, Csipkerózsa hattyúdala. „Volt egyszer egy szegény, szegény cigányleány ! Fájt a szive nagyon csalfa legény után. Fájt a szive nagyon, nem gyógjuit meg soha . . . Levitte bánatát: le a sötét sirba!" Harmit rezeg a rózsafa levelén, melyben megtörik — bucsucíókját belelehelve — a lenyugvó nap utolsó, haldokló sugára. Gsattoj a madárdal; édes zűrzavaros hymnusszá olvadva össze. Mig emitt a csalogány édes bús danája búcsúzik a letűnő naptól; amott már a párját hazrhivogató geilemrdár szerelmes turbékolása köszönni a leszálló alkonyt . . . Átvette birodalmát az est. Előhirnöke^a lágy, envhe fuvalat sietve jön, szerelmes suttogással lágyan öleli át az illatos virágok m

jgmeg remegő gyönge de ekát ; csókolja ajkuk édes hímporát ... s a kis virágok szemérmesen vonják őss'.éob kelyheiket; ho^y szűztiszLasággal nyithassak azt meg isrn

5t az újraébredő nap aranysugarainak A szép Nóra grófné a rózsalugasban ülve, fázósan összeborzong Idegesen vonj^ összélib hófehér keblén könnyű scI ,voíját nvn'ha csak a kü'ső behatástól fáznék! Pedig a lelke borzong! Mu.-niegrrmegleti azt a Jiarmatcsö'ip, a haldokló nap ugár, a m dárdai, meg az a fájó érzés, mely első és egyetlen gyermekszerelmének emléke . . . Hisz' ily enyhe harmatos nyári e.-té i lopta a szerelem első méregcsöppjét szivébe a madárdalba olvadt hegedűszó Mily kegyellen iróniája a sorsnai ! 0 a bützke, ünnepelt, ragyogó szépségű grófnő és egy igénytekn — szivét-lelkét hegedű hű jain kinálgaló -•- cigányprímás . . . Gőgj'3, bü^zkeséi/e rn'g ma is föllázad ellene és mégis ... a csillogo feke'te sz mpárnak mély tüzébe a szerelemittas lélek hol lágyan, hol - szilajon csapongó érzésének a vonóból visszasíró accordjaiba ; beleolvadt a Nóra lelke! Nem volt nyugalma többé! Erős harcot vívott jogaiért az ébredő szív a mindentudó ésszel; mely küzdelemből mégis csak az utóbbi kerüli ki győztesen, a szigorú erkölcsi nevelesi rendszer, gőg és büszkeség fegyvereivel. Hányszor visszasírta mír azótr a lemondást ... i A grófné, hogy emiekeinek megelevenedő visióit elűzze, kézen fogta — eddig a gyöppazsiton csöndesen a mely a katonai csapatkórház háta megett, az Ujszőllő, a Hímeskert és az Ér-tolyó között elterül. Ennek területe 33 kataszteii hold. A Tokaji-úton s egy onnan nyitandó úton könnyen hozzáférhető. Aránylag messze sincs, mégis kívül esik a város terjeszkedési irányán. A terület a város tulajdona Talaja homokos és elég magasan fekvő. Szabályos, négyszögletes alakú hely, a hol igen szép temető rendezhető he. A déli városrész számára a Mintakert, illetve abból a szántóföldnek használt 28 kataszteri holdnyi rész volna városi köztemető gyanánt berendezhető. Szó lehetne még az országos ál lat vásár térről, melynek területe 49 kataszteri hold, ha az országos vásártér a heti vásártérre helyeztetnék át. Ez a hely azonban szintén inkább a város jövőbeli terjedése, faraktárak, ipartelepek, stb. számára volna célszerűbben fentartandó az esetre is, ha vásártér minősége megszűnik. Ezeken a helyeket, kívül más, vagy ezeknél alkalmasabb helyet a városi köztemetők számára nem ismerek. Arra a kérdésre, hogy milyen nagyságúak legyenek a városi köztemetők, szintén nem könnyű felelni. Véleményem szerint azonban a két lemető mindegyike számára 25 — 30 katasztrális hold területre van szükség. Nviregyházán évenkint — mint aj. állami unyakönyvLudaiok tanúsítják — a halálozások száma 1100 — 1200 a jelenlegi n'-pesség mellett/ Mióta az állami anyakönyvek életben vannak, a legtöbb halálozás 1167 volt 1904-ben s a legkevesebb 913 volt 1901-ben. Nyíregyháza népessége az 1900-iki népszámlálás adatai szerint az azt megelőző 10 év alatt 17°/

0-al szaporodott, tehát normális körülmények között a népesség megkétszereződése mintegy 50 év alatt következik be. játszadozó — angyalarcu leánykáját, a kis Pálmát, és elindullak a paik virágos utain Az édes gyermék vidám csevegése visszahozta zsibbadt lelkét a multból; elébe tárta a boldog örömtelj >s je'ent. mely grófi férjének legodaadobb gyöngédségé és eg etf n drága gyermekének égszínkék csillogó szemeiből sugárzott feléje. Lelke melyen niegnyugodo t már ... csak szive dacolt még mir.dig! Kedves csesegésüket egysz: rre, csak megzavarta egy bajos gyermekdal fülbem szó h ngja, mely egy 1 rózsabokor mógőtt vidám kacaja ba olvadt. A másik pillán, tban mar a grófné lábaihoz t úszik bohókás könnyedséggi 1 egy színes ron^jokba burkolt kis cigányleány elisnrMcIve a dall; „Mi vándorló cigánynők jövünk távoi vidékről, Akárki tenyeréből olvassuk a jövőt . . . Ami titkosan van irva lönt a Csillagok mögött .... Fönt a csillagok mögött .... Könyörögve emeli föl pár fnlet.rt esdve apró kezeit a kis cigány; s ara'nt egő fekete szemei a grófué jóságos sze!id tekintetével találkoztuk Nóra összeborzadt. E göndör fekele fürtökkel köritelt napbarnított rózsapiros arcban a szive moljén oly gondosan r jtegetett ábrándképnik szakasztó t hasonmását látta maga előtt! Ez talán an isk . . . anna'c a gyerm k! volna, k t a sois gúnyja most mint eleven szr mreh ínyást hozott igy rongyokban koldulva eleje? . . . Hát ennyire sülyedt volna az eszménykép, az ideál? Alig birla hebegni: „Kislánykám mi a neved?" A kis cigány vidáman szökdécselve a virágágyak bokrai között dallal telelt : „Apául állj ám nem volt nekem Csipkebokorban születtem : Csipkerózsa az én nevem . . . Csipkerózsa az én nevem !" A kis Pálma lap.olva, ujongva követte a cigányleányt bokorlól-boko ig, hogy elfogja; de az ugy szökdécselt mint az a kis fül mile, mely r.'gi fészkétől m 'gfosztva idegen bokortól kér dalos aj^á'al uj szállást, uj fészket .... S Nóra grófnj jó szive megértette ezt. Édesgetni próbálta magahoz a kis Csipkerózsát ; hófehér kezeit hívogatókig nyujlá feléje; miközben a piciny Pálma szüntelenül könyörgött édes anyjan^k: