Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-07 / 23. szám

2 14-ik szám. N Y I R V I D É K 1908. április 5. Itt jön a magva, bár közjegyzőileg hitelesítve nincs. Talán e miatt nincs végrehajtva. 83-95. Bgy. Szabályrendelet a 15 éven alóli korban levő gyermekeknek a nyilvános mulató helyektől távol tartása és a dohányzástól való eltiltása tárgyában. 1. §• A közrend, közerkőlcsiség és kőzegeszseg szempontjából Szabolcsvármegye területén tilos az, hogy 15 ik életévét még be nem töltött gyermek kávéhazban, korcsmában, sörmérési vagy pulinkamérési helyiségben és más csupán felnőttek által látogatott nyilvános mulató helyeken időzzék, avagy nyilvános táncmulatságon felügyelet nélkül megjelenjék. 2. §• Ezen rendőri tilalomnak megszegése az 1879. évi XL. t.-c. 1-ső szakasza alapján kihágásnak nyilváníttat ik és ennélfogva 50 frtig terjedhető és az illető község szegény alapját megillető pénzbüntetéssel büntetendő : a) azon szülő vagy gyám, a ki a 15 évet még be nem töltött gyermekét kávéházban, korcsmában, sörmérési, pálinka mérési helyiségben, vagy más csupán felnőttek által látogatott nyilvános mulató helyen időzr^ vagy nyilvános táncmulatságon felügyelet nélkül megjelenni engedi; b) azon kávéház tulajdonos, korcsmáros, sör, pálinka mérő, nyilvános mulató hely tulajdonos avagy nyilvános táncmulatságot rendező, a ki 15 ével még be nem töltött gyermeket az I. §-ban felsorolt helyiségben, illetve táncmulatságon felügyelet nélkül időzni enged. 3. §. Nem képez kihágást, ha más községben, vapy pusztán lakó szülő étkezés céljából időz 15 éven aluli gyermekével az emiitett helyiségekben, vagy ha valamely szülő vagy gyám különleges viszonyainál fogva gyermekével együtt ezen helyiségekben való étkezésre van utalva. 4. §. A 15 éves kort meg nem haladott gyermekeknek a dohányzás ugy közegészségügyi, mint tűzrendeszeti szempontból utcán vagy báimely nyilvános helyen tiltatik. 5. §. A községi elöljáróknak és egyéb reniőri közegeknek szigorú kötelességévé tétetik ezen szabályrendelet megtartása felett őrködni, s az ellene vétőket a járási főszolgabírónak, illetve rendőrkapitánynak bejelenteni 0. §. Ezen szabályrendelet ugy Nyíregyháza rendezett tanácsú városban, mint a községekben szokott módon kihirdetendő s minden kávéházban, italmérési s egyéb a felnőttek látogatására szánt nyilvános helyiségben a vendégek állal könnyen észrevehető helyen kifüggesztendő s olvasható állapotban tartandó. 7- §• Azon kávéház tulajdonos, korcsmáros, italmérési, avagy más nyilvános mulató helyet fentarto tulajdonos, a ki ezen szakasz rendelkezését nem teljesíti, a községi szegény-alap javára 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 8. §. Kihágások esetében első fokban az illetékes járási főszolgabíró, illetőleg rendőrkapitány, másodfokban a Mérni az embereket, s mérni a nemzeteket. „Azt tedd mással a mit te akarsz hogy tenne veled mát.' Isteni mérték ez s az, minek hódolok én. Vágyam a volt egykor: Magyarhont Respubl icaképen Látni ragyogva, miként Róma s Athén ragyogott; Vágyom most kisebb. áhitom csak lenni szabadnak, Hogy ha nem élve, utóbb halva nyűgöd jani ölén. — A Beszkidek alján Mikor otthon nézek túl a magas hegyen, Semmi okom rá, hogy lelkem borúi legyen ; Idegen fiának nem értek a nyelvén, Örömét, bánatát minek irigyelném ? De mikor itt nézek a magas hegyen túl, Édesbús gondoktól lelkem úgy megindúl ; Átérzem ezer év áldását, keresztjét, S nem is tudom, hogy mért, csak sirni szeretnék ! Lawoczne, 1908. máj. 31. V. J. Éjjel. Odakünn gyalázatos idő van. Nehéz cseppekben hull alá az ólmos eső, mely nagyokat koppanva csapódik a tőidre. A szél végíg-végig sivít az utcákon, azután elpihen, mintha uj erőt akarna gyűjteni a következő rohamra. Nem is isoda, ha az álom tündére hamarosan visszarőppen az égbe és a kis csöppség, Barcsai Ödön bankhivatalnok fiacskája nem tud aludni. Egy ideig c«ak halkan gyügyög, aztán felsir. Az édesanyja felriad s a gyermek ágyacskájához siet, fölveszi és ugy csitítgatja Aggódó tekintete odatéved a másik ágyra, fel, hogy a gyermek felébreszti apját. Az éjjeli mécs fellobbanó lángjánál ekkor veszi észre, hogy az ágy üres. — Szegény férjem, még mindig dolgozik. Persze most van a mérlegzárás. De éjjel még sem kellene oly sokáig tennmaradnia. vármegye alispánja, harmadfokban a m. kir. belügyminiszter bíráskodik. Az eljárásra vonatkozólag a m. kir. belügyminiszter 1880. évi 38547. számú körrendelete irányadó. Kelt Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyíregyházán, 1895. évi május hó 14-én tartott rendes tavaszi közgyűléséből. 64451. V—b. szám. Ezen szabályrendeletet az 1879. XL. t.-c. 5. §-a alapján megerősítem. Budapesten, 1895. évi szeptember hó 3-án, a miniszter meghagyásából dr. Bezerédy s. k. miniszteri tanácsos. Dr. Jósa András. Iparoktatásunk és a tanoncképzés. A nyiregyházi községi iparostanonciskola felügyelő bizottsága foglalkozván a kereskedelemügyi kormány által „Az ipar gyakorlásáról, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről" közkézre bocsátott törvényjavaslat előadói tervezetének az iparoktatásra és az iparos tanoncok képzés-.'ra vonatkozó részével, ebben a nagy fontosságú kérdésben az előadói tervezel 1 több tekintetben lényegesen eltérő felfogás vált meggyőződésévé. Minthogy pedig ezen felfogását és meggyőződését nemcsak a szorosabb értelemben vett tanoncképzés tekintetében, lunem az egész magyar ipar jövő fejlődése érdekében felette nagy horderejüeknek ismerte fel, elhalarozta, hogy felfogását és annak indokait irásba foglalva, megküídeti mindazon tényezőknek, amelyek a törvénytervezettel, mielőtt az még törvényjavaslat alakjában az országgyűlés elé terjesztetnék, foglalkozni hivatva vannak. A kereskedelemügyi minisztérium illetékes ügyosztálya tagjainak, az iparoktatási országos tanács tagjainak, valamennyi kereskedelmi és iparkamarának, az iparhatóságoknak, ipartestűleteknek és iparostanonciskoláknak megküldött köriratot közérdekű voltánál fogva egész terjedelmében közöljük. * • • Mind az a sok üdvös eszme és terv, amely az új ipartörvény tervezetben le van fektetve s amelyek egy kifejezésben „a magyar ipar fellendítése és a magyar iparosság boldogulásának biztosítása" szavakkal foglalhatók össze, a gyakorlatban csak úgy válnak valósággá, ha a magyar iparosok elméleti és gyakorlati képzettsége arra a színvonalra emelkedik, amelyen kiállják a versenyt a külföld iparával! E nélkül az elengedhetlen előfeltétel nélkül kárba vesző és eredménytelen fáradság mind az a sok és nemes törekvés, amely a magyar ipar támogatása és pártolása céljából akár az állam és a közhatóságok, akár a társadalom és egyesek buzdító példaadása részéről megnyilatkozik. Mindaddig, mig a magyar iparostól, és pedig valamennyi iparágban, legalább olyan minőségű munkát és iparterméket nem kap a megrendelő és fogyasztó közönség, még pedig nem szórványosan, véletlenül, hanem egyformán mindig, mint a külfölditől, mindaddig a pusztában elhangzó szó marad a „Pártoljuk a magyar ipart" jelmondat. Ámde ahhoz, hogy a magyar iparosok jó munkát teljesíthessenek, jó iparcikkeket állithassanak elő: a legelső kellék, hogy a tanulás korában sajátíthassák és sajátiUák el a szükséges ismereteket. Ennek megint az az egyik legfőbb és elengedhetlen előfeltétele, hogy az iparostanonc a) abban a korban; és A másik szobából vékony sávban szűrődik ki a világosság. Az asszony elaltatja gyermekét és halkan kinyitja a szoba ajtaját. Kérje csakugyan ott szorgoskodott az Íróasztal mellett, melynek minden fiókja ki volt húzva. A pi.dlón, a székeken irományok heveitek összegyűrve, összelépve. A férfi épen levelet irt, a nő csendesen ráborult. — Édesem, már késő van . . . — Ki az ?: Mi . . . Te vagy?! Hogy megijesztettél. Minek zavarsz? Tudod, sok a dolgom! — Nem kel| mindent ma elvégezned, hiszen holnap is nap van ! Azt gondoltam, ugy elderültél, hogy nem is veszed észre, az óra mutatója mennyire előrehaladt már . . . — De igen, igen . . . menj csak aludni . . . mindjárt jövők ... De menj hát már ! — A megfeszített munka izgatottá tesz . . . — Különösen, ha zavarnak. — Olyan sápadt vagy, pihenned kellene. — Hagyj magamra, ha mondom. Sopánkodol, hogy mily soká ébren vagyok és mégis feltartóztasz ! A nő megcsóválta fejét és visszafordult, hogy a hálóba térjen. Ekkor az egyik széken férjének kis útitáskáját vette észre. Néhány irat és fehérnemű volt beledobva. — Mi ez ? Te utazni akarsz ? — Dehogy is akarok ! Hiszen akkor csak szóltam volna ! Most meg már gyanúsítasz ? — Gyanúsítalak ? Oh, dehogy ! Csak kérdeztelek, mert a táska a kamarában szokott állani. De lám, az utazóbundád is itt van! Ödön! Mit titkolsz előttem?! — Bolond beszéd! Semmit, felelte ingerüfen a férj. — De igen ez a rendetlenség, zavarod, ezek a készülődések. Te el akartál utazni! És pedig lopva, titokban az éjjel ! Ödön, az Isten szent szerelmére ! Fagyos hidegség borzongat, a szivemet vasmarokkal zoritja valami. Beszélj kérlek, beszélj. S aztán odarohant az íróasztalhoz s mielőtt férje megakadályozhatta volna, felkapta a levelet, ameiy ott feküdt. Tessék bizalomm; b) olyan általános elméleti ismeretekkel lépjen az ipari pályára, amikor a mesterségéhez szükséges ismereteket valóban képes is elsajátítani. Erre a 12-ik életév betöltése és a négy elemi iskolai osztály végzése nem elégséges! Pedig a tervezet (277. §•) m

éK elemi iskolai osztály végzésé alól is enged kivételt, sőt a semmi iskolai végzettséggel nem biró 12 éves gyermeknek is nyitva hagyja az iparos páhaU^ m

egfjgyeli a gyeimekek testi fejlődését, s megfigyeli a 12, 13 életévüket betöltött tanoncokat, lehetetlenség nem észlelnie, — egyes gyorsabban fejlődő gyermekektől eltekintve, — azt az igazságot, hogy ezek a gyeimekek meg nem valók arra a nehezebb és erősebb fizikai munkára, amely az iparos pályán reájuk várakozik. Ezek a 12, 13 éves iparos tanoncok a legtöbb esetben szánalomra méltó, csenevész, egészségied szinü alakok. Nem is lehetne'* mások. Mert abban a korbau még egyáltalán nem valók sem arra, hogy a műhely asztala mellett görnyedezzenek, sem arra, hegy nehéz tárgyakat cipeljenek, árukkal, vagy anyagokkal megterhelt kézikocsikat húzzanak. Pedig az inaskodás kezdő éveiben épen ezek a feladatok várnak reájuk: épen azért, mert egyébre nem használhatok. Ellentmondásnak látszik, de a gyakorlati élet ezt az ellentmondást emeli igazsággá, a gyermekek testi fejlődésének óriási hátrányára, épen abban a koi ban, amikor testüknek fejlődése leginkább fogékony a külső hatások iránt. Ez a rend-zer, ez a korai munkára kényszerítés, ez az idő előtti járomba állás adja magyarázatát annak a katonai sorozó bizottságok elölt ismeretes ténynek, hogy az iparosok közül előálló katonai áfitaskőteleseknek feltűnő nagy hányada alkalmatlan a rendes sorhadi szolgálatra és a besorozottak nagy része csak .tekintettel foglalkozására" válik be katonának, ahol szükség van a mesteremberekre. E/eket a fiatal életkorú, 12, 13 éves tanoncokat mestereik a kezdő években nem is veszik rendszeres oktatás alá. Nem is vehetik. Inkább csak küldönc és teherhordó feladatokra alkalmazzák. Viszont épen ezért kötnek ki velük szemben hosszabb tanoncidőket. Mindegekre való figyelemmel az a legkisebb életkor, amelynek elérése az iparos (és kereskedő) tanoncokaál kikötendő (260. §.), a betöltött 14 (tizennegyedik) életévben állapítandó m*g. Az elméleti < lőképzettség tekintetében a törvényit rvezet a négy elemi iskolai osztály sikeres elvegzését köti ki (260-ik §.), sőt ez alól is enged meg kivételeket (277-ik § ) í A négy elemi iskolai osztály megjelölése önmagában véve is ellentétben áll a betöltőit 12 éves életkorral. Mert a tankötelezettség a 6-ik életév betöltésével kezr dődik. (1868. XXXV11I. t.-c. 1. §) Ez a megjelölj tehát azt a veszedelmes félremagyarázhatást is magában rejti, hogy az iparos tanoncnak csak 6—9 éves korábap kell iskolaba járnia; 10—11 éves korában kerülheti az iskolát s két év nlatt egész nyugodtan elfelejtheti azt Js amit négy év alatt tanult. Vagy pedig azt, hogy iparos (és kereskedő) tanonc az is lehet, a ki a négy elemi iskolai osztályt hat év alatt végezte el. Tehát az elemi iskolai tanulók selejtese. Még veszedelmesebb engedményeket ad a 277-ik E szerint „ha az iparos (kereskedő) tanulónak semu^i iskolai végzettsége nincs, a 264-ik §. szerint tLrléqt megvizsgálása alapján az iparos (kereskedő) tanonciskola előkészítő osztályárak végzésére kötelezhető" ! Tehát semmi iskolai végzettséggel is lehet valaki iparos vagy kereskedő tanuló ! Épen ugy mint jelenleg! Legfeljebb a tanonciskola előkészítő osztályának végzésére kötelezhető ! Nekem szól ! Sikoltá a nő kétségbeesve, tehát igaz, igaz! Aztán zokogva borult férje vállára. — Édes, édes Ödön : Mért nem tárod fel előttem szívedet? Valami baj fenyeget, hogy ki akaisz térni előle ? Milyen vész ólálkodik körülöttünk ? Honnan tör reánk ? Ember, ne nézz szótlanul, némán, hanem beszélj ! — Ödön! én vagyok itt, feleséged, hitestársad, jogom van tőled követelni, hogy mindent megmondj ! Nézd már nem sirok, szemeim szárazok, erős vagyok, beszélhetsz. A férfi télova tekintettel nézte a vergődő asszonyt. — Mit gyötröd magad ? Nos igen, holnap reggel hivatalos ügyben el akartam utazni. Korán reggel kell indulnom, pem lett volna időm búcsúzni. Hogy tehát ne nyugtalankodj^

1, levélben, igen Ipvélben akarton tudtodra adni. No igen, ez az egesz. Persze, hogy ennyi. — Nem hiszem, kiáltá szenvedélyesen a nő Érzeni, hogy nem a valót mondtad. — Megragadta > férfi kezét. — Nézz a szemembe! I mételd. hogy gyötrelmeim hiábavalók. A férfi kiránlotta kézé' és szinte durván rivalt az asszonyra. — Ne faggass! Hagyj magamra! Hangja tompa volt, nehezen és szaggatottan, hörögve beszélt, homlokára kiült a meggyötrött sziv könnye : a verejték. De a feleség nem engedett. — Nem megyek ha kiversz bottal, visszajövök. Ha kizársz, betörőm az ajtót, ha csík egy tapodtat teszel, árnyékodnak szegődöm. Tudni akarom a valót. — Igen? Tudni akarod? A valót? Hát jó ? Tudd meg! És a férfi vonagló ajkain szárazon kúszott elö egy kinos nevetes. Nos igen, szökni akartam, mert — siükgsztottarp. — Jézusom! — Hozzányúltam a bank pénzéhez. Eddig tudtam titkolni, takargatni a hiányt, holnap már mind n kiderülhet. Elakartam menekülni valahová idegenbe, hol nem ismernek, hol dolgozhattam volna érted, érettetek ... A nagyvilágnak meghaltam volna. Meglelték volna ruháimat valamelyik \iz partján. Rége n szolgáloui összes téli ruha-nemüit szőrme áruit molykár elleni megőrzés végett Simkovics Lajos szűcshöz adni. Iskola utcza 5. 326-12-3