Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-31 / 22. szám

15-ik szám. N Y I R V I D É K szersmind 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtandó, illetve amennyiben ezen kihágás az 1879 évi XL. törvény 109. §-ába ütközik, annak rendelkezései értelmében bírálandó el. , ' A kihágási bírói hatóságot első fokon a járási főszolgabíró, másodfokon a vármegyei alispán, és harmadfokon a m. kir. belügyminiszter gyakorolja. A kiszabott pénzbüntetések, valamint az elkobzott lőfegyverek és vadak értékesítéséből befolyó összegek az 1901. évi XX. törvény 23-ik §-ában megjelölt célra fordítandók. 25. §. Ezen szabályrendelet hatálya kiterjed a vármegye összes községeire, valamint Nyiregyháza rend. tan. városra azzal, hogy az utóbbiban az első fokú hatóságot a városi rendőrkapitány gyakorolja. A Bessenyei-kör estéje. Ha a Bessenyei-körnek semmi egyéb érdeme nem volna, mint az, hogy a budapesti filharmonikus zenekart a vidék közönségének is bemutatta, vagyis jobban mondva: lehetővé tette azt, hogy a filharmonikusok művészetében a vidéki közönség is gyönyörködhessék, már magával ezzel a tényével nemcsak létjogosultságát igazolta, nemcsak Nyiregyháza város és Szabolcsvármegye műértő és a művészet iránt érzékkel biró közönségének telt megbecsűlhetlen szolgálatot, hinem mint úttörő ezen a téren, az egész ország közművelődésének és a művészet iránti érdeklődés felkeltésének is. A Bessenyei-kör volt az első, amelynek az a gondolata támadt s amely azt a gondolatát meg is valósította, hogy az ország első zenekarát lehozza a fővárosból vidékre. A filharmonikusok hangversenyei minden egyes alkalommal zenei ünnep tzámába mennek Budapesten is. Ezekre a hangversenyekre, különösen mióta a zen

ai élet kifejlődött, — amiben megint a filharmonikusoké, egyenként és ö;szevéve, a legfőbb érdem, — valósággal tódul a budapesti közönség. Nem divatból s nem is hazafiasságból, hanem a legmagasabb zenei élvezetek utáni vágyakozásból. Hogy ne lenne hát ünnepnapja az ország többi városai bármelyikének a filharmonikusok hangversenye ? És csodálatos! Nyiregyháza, ez a fiatal város, ez a nem is legnagyobbak közül való város az, amelynek ilyen ünnepnapja első ízben elkövetkezett s amelyben ez az ünnepnap a mult hétfőn immár harmadszor ismétlődött meg! Hát ennek is meg van a maga oka, meg van a maga magyarázata: Nyíregyházának meg van a Bessenyei köre és a Bessenyei-körnek meg van a maga főtitkára Popini Albert dr. személyében. Popini Albert személye, az ő tudása, leleményessége, páratlan buzgalma és szívóssága kellelt ahhoz, hogy a filh rmonikus esték Nyíregyházán megteremtessenek és — talán mondhatni — állandósittassanak Illenék már mo:t, hogy a hétfői estéről a hétfői estéhez méltó módon emlékezzünk meg. Sajnos azonban, ehhez nem elég az akarat. Banálitásokkal, hétköznapi frázisokkal nem lehet, de nem is szabad azt a magas művészetet lekisebbiteni, amely a filharmonikus zenekar előadásában megnyilatkozott. Ez a művészet felette áll a kritikának.. .Csak hódolat illeti mrg

r nem hirálatl" Amely zenekarban minden egyes tag művész a maga hangszerén s ezenfelül felkent tudósa a zenei tudásnak és amely zenekarnak az összjátékát Kerner István karnagy vezeti, annak előadását csak egy gondolat, csak egy mondás fejezheti ki és írhatja le: maga volt a tiszta, hamisítatlan, igazi művészet! Beethoven Fidelio nyitánya, Schuman-nak egy befejezetlenül hagyott műve, Vándor (Weiner) magyaros lüktetésű Magyar szerenádji, Liszt-nek kissé zajos, de hatásos szinfóniai költeménye oly-n előadásban kerültek a hallgatóság elé, amely lebilincselte és fogva tartotta még azokat is, akik őszintén bevallják zenei analfabétaságukat. Bemutatták Grieg .Peer Gynt"-jének I. suitejét is, a norvég modern zeneszerzőnek ezt a világhíres szerzeményét. Nos és a nyíregyházi közönség a negyedik tétel bizarsága dacára teljes lélekkel és teljes odaadással élvezte ezt a maga nemében nagyszabású müvet. Magáért ezért az egy darabéit megérdemelte a hétfői est azt, hogy a közönség a teremben uralgó hőséget átszenvedje. Pedig a gazdag műsornak a filharmonikusok által előadott zeneműveken kivűl a többi számai is méltók voltak az ezt magas színvonalához. Szemere Árpád, a m. kir. opera fiatal baritonistája, aki épen az előző szombaton aratott nagy sikert a .Csavargó" Francois szerepében, akinek ugyanezt a fárasztó szerepet kedden este már ismét az operaházban kellett énekelnie, az „Álarcos bál" és az „Ilka" cimü operákból a filharmonikusok kísére'e mellett énekelt áriákkal ragadta el a hallgatóságot érces és hatalmas baritonjával. Az est közepén pedig dr. Vietórisz József szavalta el a Bieuer Rózsa féle alapítvány kamataiból hirdetett pályázaton nyertes költeményét, mely nemcsak közismeíetes vonatkozásánál fogva, hanem tartalma, kidolgozása és előadása révén is mely és maradandó becsű hatást keltett. A költeményt alább egész terjedelmében megtalálják olvasóink. Meg kell még emléke znünk arról, hogy a Bessenyei kör egy babérkoszorúval tisztelte meg Kerner István karnagyot, ki erre a figyelemre valóban rászolgált azzal az eléggé meg nem hálálható előzékenységével, hogy óriási elfoglaltsága mellett immár harmadízben fáradt le Nyíregyházára és vezette itta filharmonikusok zenekarát. R. 1908. április 12. 31 Dr. Vietórisz József pályakoszoruzott költeménye a kővetkező: Fiatal lány sírjánál. Tavasz virága s ősznek sárga lombja, Mely sírodon kél s hamvaidra hull: Merengő lelkem más világba vonja, Téged keresni öntudatlanul. Tudom, hogy a por újra porrá lészen, S hogy minden élőt zord enyészet ért, Melletted mégis százszor jobban érzem A hervadásnak bús igézetét. Szép s tiszta voltál, tiszta mint a harmat, Mit napsugárnak csókja simogat, A szív s kedély, mely kincseket takargat, Megaranyozta ifjúságodat; A szenvedőkhöz résztvevőn hajoltál, A boldogok közt arcod földerült, Nagynak, nemesnek lelkes híve voltál, Kit ég a földre jókedvébe küld. S 6 hogy szeretted az eszményi szépet, O hogy kerested mindenütt nyomát; Megnyílt előtted természet, művészet, Bizton vezetvén hímes tájon át. Dalolni vágyó, lánggyújtotta lelked Már bontogatni kezdte szárnyait, Es míg az eszmét lázasan ölelted, A képzelet szebb s jobb hazába vitt! Hová lön ennyi jóság, ennyi szépség ? Ki kéri számon gyászos végzetünk ? S ki fogja föl szerettid szenvedéséi, Hogy rád csupán csak emlékezhetünk ?! Mért hull a porba annyi szép ígéret, Mely boldogít, ha várt valóra vál ? S mért vonsz magadhoz mégis, csalfa élet, Ha mindnyájunknak sorsa a halál ?! Te is szerettél volna hosszan élni. Bár elfogott egy méla sejtelem. Hogy hasztalan fogsz hinni és remélni: A boldogság nem itt alant terem . . . Ám szívedben tisztán maradt az oltár, Mert a csalódást még nem ismeréd, S nem érezéd, hisz még időd se volt rá, A küzdelemnek fájó gyönyörét . . . De íme, kis madárka zeng vidáman Könnyet fakasztó, rózsás sírodon — Madár dalában, rózsa illatában Rád ismerek, míg ébren álmodom. Csak por lehet por, ámde él a lélek, Szívünk sugallja s meg nem dönti más, Van még a néma síron túl is élet : Hitünk s reményünk a feltámadás ! Színház. Szombaton 23-án Josette kisasszony a feleségem, Garnult és Charvay német vígjátéka került szii.re. A színház teljesen megtelt és a közönség derült hangulattal kisérte a darab fejleményét. Báthory, Hahnel és Lukács valamint Békés és Ternyei alakításai megfeleltek. Vasárnapon délután János vitézi, este Gül Babát adták. Mindkét darab annyira ismeretes, hogy nincs róla mit mondani. A sztreplők szerepeiket lejátszották, kevés szabatossággal még kevesebb lendülettel. Kedden, szerdán és csütörtökön a Bikonyi és Gábor 3 felvonásos operettjét a Tatárjárást adták. Nem tudom a névelő nem felesleges-e, mert tényleg tatárjárás volt. A darabban egyetlen olyan szöveg vagy zenei mozzanat nincsen, mely különös megemlítésre méltó volna és az esték unottan teltek el. Lányai, szerepéből annyit adott a mennyi benne volt, már mint Lónyaiban. Ha ez nem sok, akkor arról nem tehet senki. Báthorynak a tábornagy leányokról furcsa fogalmai lehetnek, ha azt hiszi, hogy azok ugy lépnek ful és ugy beszélnek a hogy ő azt tette. Horváth egészben férfias alakítást nyújtott volna, ha közbeközbe visszatetsző túlzásokba nem esett volna, melyeket művész nem követ el, ha a szerző mindjárt elő is irja neki. Egyebekben pedig szokjék le az éneklésről, mert az csúnya szokás nála. Zsigmondi kedves és életre való játékot igyekezett nyújtani. Lonyaival cserélhetett volna, azt hisszük egyiküknek sem ártott volna. Ligeti vegye tudomásul, hogy a színész nem kizárólag reprodukáló, hanem egyúttal interpretáló művész is. Ha egy szerző, egyéb eszmék hiányában a bilanz fahiger doppelter Buchhaltert minden torzításával ránczigálja a színpadra, akkor legalább a színész enyhítsen ezen az ízléstelenségen, nem hogy fokozza. Távol vagyunk attól, hogy Ligeti sociális érzéseit bántani akárnók, de ha annyira rokonszenvez a karzattal, akkor menjen egy ruszeliba és nem Nyíregyházára. Említésre méltó még Krasznay mint intéző és különösen Győri mint Bencze. Utóbbi egészen dicséretre méltó jellemrajzot nyújtott. Szombaton Brody Sándor. A tanítónő czimü életképét adták Fenyvesy Emil vigszinházi tag rendes felléptével. A szerző ismeretes és hatásos thémát dolgozott fel: a szegény de becsületes szép leány diadala egy őt körülvevő intrigák felett. A mese szövés Brody mesteri színpadi múltjára vall. Az egész előadás kikerekített, bántó mozzanatoktól menten folyt le. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség minden felvonás után hálás tapssal honorálta a szereplők igyekezetét. Hahnel Aranka mint tanítónő kifogástalan alakítást nyújtott. A második felvonásban, egy iskolai jelenetben, azonban a helyzettel nem tudott megbirkózni, a' mit természetesnek is találunk, mert ily situatiot az élet nem igen szokott teremteni. Ambícióval játszott a mit a közönség nyílt szinen is elismert. Fenyvesy Emil játéka jó és szép volt. Játékának tulajdonságain azonban felül áll annak természetessége, nnnden mesterkéltséglől való mentessége. A szerepet akár csak ráírták volna. Báthory mint kántorkisasszony megkapó kedves módon játszotta a naiv falusi leányt, ki feláldozza a hálátlan tanítóért legszebb csirkéjét és a ki ezt az áldozatot sehopy sem tudja méltányolni. Bérczy, mint tanitó, hálátlan szerepel játszott. Művésznek kell annak lennie, ki ezt a szerepet, épen szintelens^génél fogva, érvényre tudja juttatni és ennek a kövelelményn k Bérczy nem felelt meg. Említésre méltók voltak még Győré, Lukács és Tallián. — ms TANÜGY. Meghivó. A „Szabolcsvá: megyei Tanító-Egyesü'et, nyíregyházi járásköre Nyíregyházán a váiosháza nagytermében tolyó év június hó 9-én kedden délelőtt 9 órakor rendes közgyűlést tart, amelyre a járáskör tagjait és a tanügy barátait ezennel tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Gyakorlati tanítás a földrajz köréből IV. o. növendékekkel. Tartja: Kubacska István tanitó. 3. A „Magyarországi munkások rokkant és nyugdíjegyletének" ismertetése. Előadó: Engel Adolf, a rokkant egylet helyi fiókjának elnöke. 4. A fonomimikai módszer szerinti tanitásnal mily eljárás követendő, hogy az irás az olvasással párhuzamban haladjon. Vitatétel, felolvassa: Bercsényi Pal tanitó. 5. A központi választmánytól áttelt ügyekre vonatkozó javaslattétel. Előadó: Nandrásy Aurél tanitó. 6. Az .Önsegélyző-Egylet" és .Eötvös-alap' helyi gyűjtő bizottsági elnökének Stoffan Lajosnak jelentése. 7. .önsegélyző-Egyleti" és .Eötvös-alap" helyi gyűjtő bizottsági elnök választás. 8. Járáskőri jegyző választás. 9. Indítványok. A járáskör tagjai felkéretnek, hogy tagsági dijaikat Béler Gusztáv pénztárosnál fizessék be. Nyiregyháza, 1908. évi május hó. Varga György, Kubacska István, járásköri jegyző. járáskőri elnök. Iskolai hatóságok figyelmébe. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úr f. évi március hó 24-én kelt 100 370/907. sz. rendelete értelmében tudomásvétel és miheztartás végett értesítjük az összes iskolai hatóságokat, hogy az iskolai bizonyítványokban és oklevelekben az 1898 : IV. t. c. 5 §-ának megfelelően nem a régi, hantm mindenkor az ujabban megállapított helységnevek használandók még pedig akként, hogy a születési, vagy egyéb anyakönyvekből, illetve anyakönyvi kivonalokbol átvett nevek írásakor a hivatalos nevek alkalmazása mellett zárójel között mindenkor a korábbi nev is helyet foglaljon. Nyiregyháza, 1908. május 25. Szábolcsvármegye kir. tanfelügyelősége. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. Újból felhívjuk szőlősgazdáink figyelmét a nyilvánosan junius hó 3-án tartandó Nagy Ákos szabadalma a „Superior" szőlőpermetező bemntatására. É bemutatás és összehasonlító vizsgálat nevezett napon delelött 9 tői 12 óráig fog a Somogyi Gyula kir. tanácsos közjegyző ur Sóstói ut mentén a Ószőlőkertben lévő szőlőjében megtartatni, melynek közvetlen közelében lévő .Tennis pálya megálló" állomására óránkint közlekedik a Nyiregyházavidéki kisvasút. ÚJDONSÁGOK Telefon szám 139. — Gróf Malláth József jubileuma. E napokban lesz 25 ik évfordulója annak, hogy gróf Mailálh József a Felsőbodrogi Vizszabályozó Társulat élén áll s e rendkívül nagy közgazdasági eredményekkel dicsekedhető társulat ügyeit fáradhatatlan buzgalommal vezeti. A nevezetes évfordulót nem hagyja a társulat s az érdekelt nagyközönség nyomtalanul eltűnni, de méltó ünnepség keretében kívánja megtisztelni azt a férfiút, akit a munkásság s a közügyekbeli tevékenység terén igazán mintaképül tisztel az egész ország közönsége. Ezt a hatalmas, áldásos munkaerőt méltó ünneplésben kívánja most részesíteni a vezetése alatt álló vizszabályozó társulat, melynek alelnöke báró Sennyey Miklós f. évi junius 20-ára díszközgyűlésre hívta meg az érdekeltséget. A közgyűlés Sátoraljaújhelyben a vármegye székházában lesz s annak első pontját a gróf Mailálh József ünneplése fogja képezni. A díszközgyűlést bankett fogja követni, melyen egy teríték ára 5 koiona. — Közgyűlés a városnál. Nyiregyháza város képviselőtestülete pénteken délután tartotta május havi rendes közgyűlést. A 26 pontból álló tárgysorozatra felvett ügyek nagy részével hamarosan végeztek, csak a Szabolcsvármegyei gazdasági egyesület által a várostól a Császárszálláson bérelt birtok visszavételi ügye idézett elő hosszabb vitát. Ezzel más helyen foglalkozunk. A többi tárgyak egy része felsőbb határozatok bemutatása volt, amelyeket hozzászólás nélkül tudomásul vettek. Több tárgyban az érdemleges tárgyalást a községi törvény értelmében a s Órás és ékszerész üzletemet május hó 1-étől a Schiller-féle volt üzlethelyiségbe tettnm át. Városház-tér. CTöro-ki-féle tiás.) Mindennemű órákból és = ékszerekből nagy választék. Gramophonok és — gramophon-lemezek állandóan raktáron, legújabb felvételek lemezekből .v.v.v. Javításokat jótállás mellett készítek el. Teljes tisztelettel KAZÁR JÓZSEF, órás és ékszerész. 363-6—1 Tör ött aranyát és ezüstöt napi árban veszek.