Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-03 / 18. szám

4 18-ik szám. két tagja Taubncr Vilmos ügyvezető-elnök • és Székely József irodafőnök ki fogják fejteni a szervezkedés célját, szükségességét és módozatait. A vendégek ma vasárnap délután 1 óra 37 perckor érkeznek városunkba. A nagy gyűlés a városháza nagytermében d. u. 4 órakor veszi kezdetét. Tárgysorozat: 1. Az országos szervezkedéshez való csatlakozás elhatározása. 2. A nyíregyházi kereskedelmi alkalmazottak csatlakozása módozatainak megállapítása. Ezt megelőzőleg a nyíregyházi Kereskedő Ifjak Egyletének választmánya délután 3 ós fel órakor egyleti helyiségében rendkívüli ülést tart, amelyen az Urszágos Egyesülettel való szorosabb összeköttetés módozatai fognak tárgyaltatni. A szervezkedő nagy gyűlés rendezésére a nyíregyházi kereskedő ifjak egyesülete megbízatást nyervén, ez utón is felhívja városunk összes kereskedelmi alkalmazoitait, a migán és részvénytársaságok tisztviselőit, az üzleti fiifi és női alkalmazottakat, hogy a gyűlésen, amely ezen osztály érdekeiért kiván síkra szállni, teljes számban megjelenni szíveskedjenek. — Állat-madárvédelem Az „Állatvédőegyesület" nyíregyházi fiókja április 30-án tartotta végleges alakuló gyűlését Balla Jenő városi tanácsos elnöklete alatt. (Ideiglenes elnök Májerszky Béla Budapesten volt.) A miniszterileg jóváhagyott alapszabályok be lettek mutatva, kinyomatás után a beiratkozott tagok kézhez kapják. A tisztikar és a 40 tagu választmány megválasztatott. Elnök: Májerszky Béla polgármester; alelnök: Lelíler Sámuel főgymn. igazgató; ügyvezető alelnök: Balla Jenő városi tanácsos; titkár: Kubacska István tanitó ; pénztáros: Surányi Imre bankigazgató; jegyző : Trák Géza városi aljegyző ; ügyész: Halasy János ügyvéd. Kimondatott, hogy az egyesület az országos állatvédő egyesület szövetségébe belép. Az .Állatvédelem" cimü havi folyóiratra minden egyes tagja számára előfizet és e lapot a beiratkozott tagok ingyen kapják. Az országos állatvédő egyesületek szövetrégének május 3-án Budapesten tartandó nagy gyűlésére Balla Jenő ügyvezető alelnök küldetett ki. Titkár jelenti, hogy a helybeli állatvédő egyesületbe a közgyűlésig 122 tag iratkozott be, ezek között elemi iskolai tanito 47, polgári iskolai 7, fögym. tanár 8 tag. Alapító tag 5 és pedig : Májerszky Béla, Balla Jenő, Okolicsányi Géza, Lelíler Sámuel, Csengery Mihály. A helybeli iskolák növendékeiből megalakult a „madárvédő liga" tagjainak száma eddig: 750. Az álla tvé vő egyesület által kiadott 10. filléres gyermeknaptárakból a tanilók buzgólkodása folytán 700 drb. adatott el, a város 600 drbot osztatott ki az egyes iskolák szegénysorsu növendékei között. A város áldozatkészségéből a tél folyamán 7. helyen volt madárétető felállítva. Indítvány folytán kimondatott kerestessék meg a helyben állomásozó huszárezredek tisztikara, hogy szórakozásból ne lövöldözzék — flóberttel — a hasznos énekes madarakat. A fögimn. igazgatósága szintén kerestessék meg, hogy tiltsa meg a gymn. ifjúságnak a floberttel és gumi puskával való lövöldözést. Köz és sétatereken jelző táblák állíttassanak fel iigyelmeztetve a a közönséget a fák, állatok és madarak védelmére. A tággyüjtés folytatódik. Tekintve, hogy kis iparosok, kis gazdák 1 korona évi tagsági dijat fizetnek és ennek fejében az „állatvédelem" cimü lapot ingyen kapják — iparosaink és kis gazdáink számosan fognak az egyesületbe belépni. Aláírási ivek vannak Balla Jenő alelnök és Kubacska István titkárnál. Az elvetett mag kikelt. Ápoljuk és neveljük az eszmét. A természet néma szenvedői hálásak lezznek. Kubacska István titkár. — Eljegyzés. Heiszler Jenő — lapunk nyomdájának egyik szedője — eljegyezte Doncíth Berta kisasszonyt Nyíregyházán. Feldmann Ferencz —könyvnyomdánk gépmestere — eljegyezte Donáth Szeréna kisasszonyt Nyíregyházán. — A „Szabolcsváimegyei Tanítóegyesület" köréből. A nyíregyházi tanítói járáskör junius 9-én fogja évi rendes gyűlését megtartani Nyíregyházán. A mult évben — a nagy gyűlés miatt — járáskőri gyűlés nem lett tartva. Már most felhívom a tagok figyelmét, hogy igyekezzenek minél számosabban megjelenni. Határozat, illetőleg javaslat hozandó a választmány azon átiratára, hogy az egyesület rendkívüli jövedelmét képező bevételekről külön nyugdijpótló alap — vagy pedig a kol. zsvári tanítók házában egy szoba alapítvány léte sittessék-e? (Igen fontos tárgy.) Az egyesület által kitűzött vitatétel: „A fonomimikai módszer szerinti tanításnál mily eljárás követendő, hogy az írás az olvasással párhuzamban haladjon" — lesz felolvasva. Kérem e módszerrel foglalkozó kartársakat készüljenek a hozzászólásra. Következő munka lesz felolvasva: „Az állat, madár és fa vr delem fontossága a népiskolában és mit tehet a tanitó ez irányban. (Megérdemli, hogy minden tanitó meghallgassa e felolvasást.) A rokkant egyesület nyugdiját ismertetni fogja ez egyesület megbízottja. Lesz gyakorlati tanitás a földrajz köréből. Általános tisztújítás. Stotl'an Lajos nyugdíjba vonulása miatt: önsegélyzőegyleti elnök és az „Eőlvős-alap" helyi gyűjtő bizottsági elnök választása. Szavazattal csak azon tagok bírnak, akik tagsági dijaikat Béler Gusztáv (Nyíregyháza, kozponti iskola) egyesületi pénztárosnál a gyűlés napjáig befizetik. Lesz szíves fogadtatás azok számára, akik idejében jelentkeznek, de azért a nem jelentkezőket is örömmel várjuk. Kubacska István elnök. — Ügyvédi Iroda áthelyezés. Dr. Kass Jenő ügyvéd, irodáját május 1-től Szarvas-utcza 13. sz. alá helyezte át. — Hirdetmény. Nyíregyháza rendezett tanacsu város központi választmánya közhírré teszi, hogy a nyíregyházi országgyűlési képviselőválasztóknak az 1909-ik évre érvénynyel bírandó ideiglenes névjegyzéke május hó 5-től 25-ig közszemlére tétetik a városházán. — Dr. Erdős Bertalan ügyvéd irodáját Nyiregvházán, 1908. május hó 1-től Orosi-utca 14. sz. alá helyezte át. — Az apolló villanyszinkáz szerződést kötött a világ első mozgóképgyárával, a Pathé Fréres párisi céggel s ezután — ugy miríőségre, mint tárgyra ceakis legelsőrendü teljesen uj képeket fognak szinre hozni. A színházi helyiségüket, tekintettel a közelgő metegebtr napokra, villamos legyezőkkel és szellőztetőkkel is felszerelik. Egyben az- olva N Y I R V I D £ K sóközönség tájékoztatása céljából közöljük, hogy a hétfői Elite-előadások, melyekt t direkte az inteligens közönség részére vezettük be, ezután a következőképen rendeztetnek : Szinre kerül mindenkor egy-egy sorozat 50 — 70 ismeretterjesztő, művészies kivitelű vetített kép. A hosszadalmas felolvasást rövid magyarázat fogja pótolni. Ezt követi egy teljes mozgókép-előadás. Ennek műsorán mindig néhány oly kiválló uj kép szerepel, a mely sem szombaton, sem vasárnap este nem került bemutatásra. A közönség kényelmére ezután díjtalanul műsor lesz szétosztva, Műsor ma vasárnap és hétfőn : 1. Betörők, mint léghajósok. hum. kép a tolvajok világából. 2. Úszóverseny humoros természetes felvétek. 3. Kimeríthetetlen hordó szines képsorozat. 4. Pompei. gyönyörű képsorozat az eltemetett római város és festői vidékéről. 5. Ferike mulatsága kacagtató történet. 6. Paraszt, mint festő humoros életkép. 7. Az orosz rémuralom napjai történelmi képek. 8. A hét legutolsó újdonságai ! 8. Az elhagyatott, rendkívüli megható népdráma. 9. Egy malacot nyertem . . . nagyon komikus történet. Hétfőn kerül szinre : 10. Decazwillei bányák szensátiós képsorozat ! 11. A földalatti Páris titkai. Fölvételek a párisi apachok rejtelmes rablásaiból. Érdekfészitő ! 12. Séta egy zoologiai kertben. Gyönyörű természetes felvételek az állatok világából. Brehm tanár gyűjteménye nyomán. 60 vetített képben. Magyarázattal. — Mit kér születésnapjára Lili: egy babát, egy babakocsit és egy egész hegyet Fay-féle Sódeni ásvány pasztillákból. Ezért ugyani* a kicsi egész odavan. Látták már Lilit mghűltnek? Hallották köhögni? És ezt mind csak a Sódeni ásványpasztillák rendszeres használata teszi. Kisérletképen próbálja meg ön is — egy doboz ára I K 25 fi i. és minden gyógytárban, drogueriában és ásványvizkereskedésben kapható. Főraktár Ausztria-Magyarországon W. Th. Guntzert, Wien, 10/1. Grosse Niugasse 27. «—s—12. — A spárgaágyak kezeléséről. A spárgaágyak tulajdonosainak sok helyt az a szokásuk, hogy már az ültetést követő második évben kezdik piszkálni az ágyakat, állítólag, hogy a legvastagabb szálakat kivágják. Ez helytelen dolog. Ezzel a spárganövényt rendkívül gyöngítik és e meggondolatlan megzavarás folytán termőerejének időtartamából talán 5 — 10 évet is vészit, mert a nedv nem dolgozhat a növény javára. Ne vágjuk a spárgát harmadik éve előtt és akkor is csak a legvastagabb szálakat. A telepítés negyedik évétől kezdve rendszeresen metszhetünk ; azonban mégis jó, ha minden öt évben egyszer a szalak legnagyobb részét állani hagyjuk, mert ez az egész ágy erősítésére szolgál, valamint igy a spárgabogár is könnyebben írtható. Az utóbbi a szárban székel és onnan beleeszi magát az egész növény falaiba. A bokor levágásával megakadályozzuk a bogárnak a spárga koronájába való behatolását. Némileg jó ápolás mellett a spárgatelep 20 évig is jó termóerőben marad, azután azonban lényegesen alábbszáll termékenysége. Azért jó 16 év múlva uj ágyakat telepíteni, hogy azok már termőképesek legyenek, amikor a régi telep már hiányos kezd lenni. Ha megbízható órára, vagy jó minőségű szép ékszerre van tzüksége, és azt jutányos árért óhajtja beszerezni, úgy forduljon bizalommal Vrabecz órás és ékszerészhez. Nyíregyháza Iskola u. 8. Javításokat pontosan, jutányosán és jótállás mellett készítek

. 302-*-1 TANÜGY. Tanítók figyelmébe. A vallás-és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úr f. évi ápr. hó 10-en kelt 43.783/908 sz. rendeletével Budapesten, Baján Kolozsváron és Aradon az áll tanitókep'.őkben 3 hetes tanítói továbbképző tanfolyamot rendez (1908 jul. G-tól kezdődőleg) Ezen tanfolyamokra való fölvétel iránt folyamodványok f. évi május hó í-ig bezárólag ezen kir, tanfelügyelőséghez nyújtandók be. Nyiregjháza, 1908. április hó 25. SzabolcsT&rmegye kir. TanfclUgyelősége. Giardinettó. Egy vidéki városban (de nem Nyíregyházán) valami műkedvelői előadásra a rendezők megakaitak nyerni X. asszonyt, akit tudj' Isten mi okb 1 nagy szinésztehetségnek tartottak. Legalább is a f rje urával szemben ugy tudta játszani a hűségest, ho^y az el volt ragadtatva, holott a rossz nyelvek szerint már nem is fért volna a fejére sz rv, lévén az asszonykának, a pletykások szerint, oly változékony természete, hogy a férj uramra rakott szarvak egyike sem érhette meg a négyaggancsos sort sem. X. asszony azonban vagy rossz kedvében lehetett, vagy pedig a szűk térre szorulva nem érzett tehetsiget, szóval nem vállalkozott. A felkérők hosszú oiral jöttek ki. — Nos ? — kérdi az utcán várók egyike. — Ej, még nem is fogadott, csak kiüzent, hogy nem fogadhat, de különben sem vállalkozik semmi komódiázásra. — Na nem is hívjuk meg többet. — Azt ne mond, ugy hallom nagy tehetség. — Látom — felelt a másik — parasztszerepekre kilűnő lehet. * » * Megtagadni hej, az Ifjúkort nem lehet, Acélos izmokkal Ostromlod az eget. Csupa tűz, láng, hő vagy, Sárkánnyal szembeszállsz, Hebe hurgya szívvel Sok bolondot csinálsz. De az öregséget Sem lehet tagadni. Hajad fehér, deres, — Sokszor biz — néhai, És fogy a tűz, láng, hő, Mint vert had, retirálsz . . . ... És vén, okos ésszel még: Sok bolondot csinálsz. 1908. május 3. „Miből élünk rokkantságunk vagy aggkorunk idején ?•• Nagyon sokszor foglalkozik ezzel a kérdéssel az iparos és munkáeember fiatalabb éveiben. Mikor még erős, egészséges : birja a munkát, a mivel magának és csa'ádjának a mindennapi kenyeret megkeresi. De mi lesz akkor, ha valami baleset vagy szerencsétlenség következtében örökre nyomorékká lesz, vagy ha az agg korral a munkaerő hanyatlóban van s az elaggott embernek kénytelen-kelletlen abba kell hagynia munkáját s nem birja tovább megkeresni kenyerét? Miből fog megélni Talán alamizsnából, a mit mások szánakozva nyújtanak neki ? Ez a kérdés sok keserű órát okoz iparosnak és munkásnak egyaránt, s a gondolkodásnak legtöbbször az a vége, hogy elfásultan, közömbösen várják a bizonytalan jövőt, azon hiedelemben, hogy szűkös anyagi viszonyaik között nincs módjukban a megélhetésre szükséges tőkét előteremteni. Pedig meg van annak a módja, hogy nvnien kisjövedelmű ember gondolkozhassék nemcsak a maga, hanem a családja jövőjéről is. Hogyan volna ez lehetséges ? — kérdeznék mosolyogva sokan — a mikor nincsen miből ? Megmagyarázzuk. Szívlelj s meg minden munkás és iparos jó szívvel adott tanácsunkat. Igaz, a takarékosság elvén alapul ez is, de nem afféle takarékosságon, a mely nyomasztólag nehezedik rá a takarékoskodóra, őt még nagyobb nélkülözésekre kényszerítené. Nem. Mindössze heti 20, 24 vagy 30 fillérnyi megta karitásról van itt szó, melyet még a legszegényebb sorsú embernek is lehet, sőt kimondjuk: Ml nélkülöznie, hogy ezzel a maga és családja jövőjéről gondoskodjék, ha a sors kegyetlen csapása folytán keresetkép.elenné válik s családfentartói kötelezettségének eleget többé nem tehet. Okos előrelátással biró mukás, iparos e néhány fillért szívesen áldozza, ha arra az időre gondol, a mikor testileg, szellemileg elgyöngülve önkéntelen nyugalomra van kárhoztatva, mert az öreg, magával tehetetlen ember munkát már alig-alig kap. Éhség, nélkülözés, szegődik társává öreg napjaiban. Magyarországon 15 év előtt keletkezett egy egyesület, a Magyarorszagi Munkások Rokkant és Nyugit ijegyesütetc, a mely megérdemelné, hogy az egész hazai társadalom vállvetve támogassa, nemcsak azért, mert a sokféle egylet között a legfontosabb szocziális hivatást teljesiti azzal, hogy a rokkant, öreg munkásokat segélyezi és az árváknak neveltetési járulékot ad, hanem azért is, mert működésével lényegesen hozzájárul a szocziális béke megóvásához, a mi nálunk Magyarországon mondhatatlanul fontosabb, mint bárhol. Ebbe az egyletbe 1*20 K beiratásí dij lefizetése mellett bátran beléphet minden iparos, munkás és minden .szerény jövedelmű ember. Széles Magyarországon ismerik ezt az egyletet mindenütt, a mi kivállik a kezeink közt levő 1907. évi jelentéséből is, a mely szerint 00,000 tagja, 185 vidéki fiókpénztára, számos tagcsoportja és három milliót felülhaladó vagyona van. 1893 — 1903-ig csak a segélyezésre szolgáló alapot gyűjtötte. 1903-ban megkezdte rokkant tagjainak segélyezését. Jelenleg 306 rokkant élvezi a heti 8 40 — I 2 52 K közt váltakozó segélyt és 81 árva részesül heti 1 40 — 2'09 K között váltakozó neveltetési járulékban. Ezenkívül számos esetben gyakorolta a jótékonyságot tagjaival szemben az alapszabályok keretén kivül ís külön segélyezési alapítványokból, úgy, hogy 1903-tól a mai napig körülbel 'i 250,000 koronát fizetett ki különböző segélyekre. Es ezen jótéteményekhez a tag (vagy az árvái) már tíz évi tagsággal szerez jogot. A fönt jelzett csekély heti illeték ellenében rokkantsága esetén élethossziglani segélyt kap s ebben az esetben kitűnne, mily gyümölcsözőleg helyezte el filléreit. Minél később válik valaki rokkanttá, annál nagyobb összegű segélyt kap. Negyven évi beűzetés után hetenkint 12— 17 K nyugdíj jár a tagnak, tekintet nélkül munkaképességgére. Tekintve azt, hogy tanoncokat is felvesznek, ezek 55 — 56 éves korukban, mint oly emberek, kik jól végezték dolgukat, nyugdíjba vonulhatnak s hátralevő napjaikban legalább anyagi gond nélkül élhetnek s helyüket fiatalabb erőknek engedhetik át. Ha pedig a tiz év

tn fölüli tag apró árvák hátrahagyása nélkül, hal el, özvegye a befizetett összeg 30

n/o-át kapja végkielégítésül. Nagyobb gondoskodást ily csekély befizetések ellenében valóban kívánni nem lehet. Egy érdemes, biztos alapokon nyugvó egyesülettel állunk szemben, a melynek törekvéseit az állam is elismerte azzal, hogy évi 5000 korona támogatásban részesiti. Megbízhatóságát igazolja az is, hogy a hazai sajtó, a főpapság, a hatóságok, városok, községek, körjegyzők, tanítók, mindenütt rokonszenvvel viseltetnek iránta, anyagilag és erkölcsileg előmozdítják térfoglalását. Mindnyájan tudjuk, hogy «az állam kötelessége gazdaságilag gyönge polgárairól gondoskodnia*, a mint azt I. Vilmos német császár oly szépen mondta, a mikor a német munkásbiztositásról szóló törvényjavaslatokat első ízben a német birodalmi gyűlés elé terjesztették. De el kell ismernünk azt is, hogy Magyarország még jelenleg sincs a gazdasági fejlődés azon fokán, mint volt akkoriban Németország és nálunk számolni kell ezzel a körülménynyel. A gazdasági megerősödés majd idővel nálunk is megszüli ez óhajtott munkásjó'éti törvényeket. Addig is azonban hazánk kisjövedelmű, vagyontalan, dolgozó népének önként kell gondoskodnia a rokkantság és aggkor idejéről. Tartsuk szem előtt, hogy «az élet hosszú harcz és rövid béke !» s a mikor naponként küzdünk, harczolunk a kenyérért, gondoljunk a békére, nyugalomra, melyet ime ezen egyesület által megszerezhetünk magunknak. Az egylet központja Budapesten, VIII., József-utcza 23. szám alatt, az intézet saját házában van. Városunkban is van egy népes fiókpénztár. KÖZGAZDASAG. A tynk a gyüm01c>kertt»en. Mig a tyúk a zöldséges és a virágos kertben kapargálásával joggal kellemetlenné válik, addig ez a hátrány a gyümölcskertnél elesik. Valójában minden gyümölcskertbe tyúkól való, mert az a hasszon, amelyet a tyúk a legkülönbözőbb pajorok, férgek és bogarak felszedésével okoz, szinte kiszámíthatatlan. Minden kukaczczal, minden pondróval, amelyet a gondosan kereső tyúk felszed, az illető évben egy egészséges gyümölcsöt mentünk meg és a termést biztosítjuk a jövő évi rovarkár ellen. Erről mindenki, aki a két egymásra következő jó gyömölcsszüret közül a másodikat megfigyelte, meggyőződhetett. Ha az első sziiret-,még normálisan kerül a kamrába, a második már a hasznavehetés ideje előtt pondrósan a földre került. Amellett a nagy, szinte megbecsülhetetlen haszon mellett, amelyet a tyúk a gyümölcsös tulajdonosának ily módon közvetve hoz, még az a közvetlen haszon is adódik, hogy a tyúk szorgalmasan rak szép tojásokat és könnyen nevel fel uj nemzedéket.