Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-05 / 14. szám

14-ik szám. N Y I R V I D É K 1908. április 5. 3 és lelki pusztulás veszélyének kitett gyermeket a társadalom számára megmentsék. Hazánkban a legújabb időkig sok volt a tenni való e téren, teljesen megfelelő, a külföldet is túlszárnyaló intézményeink azonban még csak most hozzák áldásos gyümölc-eiket. A gyermek védek mnek két nagy tényezője, az életadó eleme: az allam és a társadalom. Az állam tőle telhetőleg lerakta a gyermekvédelmi berendezkedéseinek alapköveit az 1891. évi VIII. és XXI. t.-cikkekben. Az ezekből kifolyólag működő 17 állami gyermekmenhely körülbelől 25,000 elhagyatott, züllés útjára tévedt gyeimekről gondoskodik. Dacára e fényes eredménynek, nem maradhatott tétlenül a másik tényező: a társadalom sem. Megmozdult ez is és alkotott olyan intézményt, melyhez hasonlót sehol sem találunk; megalkotta az „O.szágos Gyermekvédő Ligát." Ez nem egy uj egyesület, hisz oly óriás, oly nehéz, de nem;s és nagy feladatai vannak ezen intézménynak, hogy ezeket egy szük keretekben mozgó egyesület nem tudta volna valóra váltani. A Liga maga a társadalom, a társadalmi gyermekvédelem az egész országra kiterjedő hatalmas szerve, nem külön egyesület mely tagokat, tagsági dijakat szed, hanem társadalmi erők összesége, s minden ember lagja lesz azon pillanatban, melyben céljaira néhány fillérnyi adományaval hozzájárul. A Liga rögtöni segélyt nyújt mindazoknak, kik hozzáfordulnak. Hány szegény támasznélküli özvegy, hány elhagyott árva élvezi a Liga nyuj'otta segítő jobbot? Legfőbb és nemesebb működése az állami intézményeket kisegítő munkásságában nyilvánul. Sokszor a törvényes rendelkezések szigorát a szív diktálta humanitás enyhiti. Az ország minden részén a társadalmi erőket összegyűjti a Liga saját szolgálatába. A züllés útjára tévedt gyprmekek számára szigorú nevelést nyújtó intézeteket létesit. Mindezen berendezések óriási költséggel járnak. E célból egy országos gyermekvédő alapot akar teremteni, melynek kamatjövedelméből a gyermekvédelem összes anyagi szükségletei fedezhetők legyenek. Ennek megvalósítására évenkint gyermeknapot rendez. Az idén a Gyeimeknap országszerte ápril 2. és 3-ára volt tervezve. Nálunk azonban a rossz idő miatt tegnap és mára 4. és 5 ére halasztották el. Tegnap és ma 4 urna van felállítva a Városháza, Kaszinó, Korona, és a Török gyógylár előtt, amelyek mellett felváltva uri nők és leányok tesznek szolgálatot. Az elsők között van mindenütt, mint rendesen, Vay Gáborné grófné őméltósága a ki, dacára megrendült egészségének, minden urnánál töltött egy egy fél órát. Reméljük, hogy Nyíregyháza a vidéki városok között az idén is az elsők között lesz, mint tavaly is volt, — és a nemes szivü nők fáradozása, az adakozó nagyközönség áldozatkészsége tekintélyes összeget fog juttatni a Gyermekvédő liga emberbaráti céljaira. Az uzsoratörvény reformja. Tíz év küzdelmei és tapasztalásai választanak el atiól az időtől, mikar a közvélemény az uzsoratörvény szigorítását a leghevesebben követelte. Az 1^97. évi rossz termés után a pereknek-eg^sz—ár-adata—özöalöUe a bíróságokat. Kereskedők peiélték tömegesen a kisbirtokosokat a tavaszon kötött gabnaelővételi ügyletek alapján azon a címen, hogy az eladott gabonát szállítani nem tudják s igy az árkülönbözetet fizetni tartoznak. Kiderült, hogy egész vidékek megszorult nepe a tavaszi pénzhiányon ugy segít, hogy leendő termését előre eladja, ennek fejében némi készpénzelőlegre tesz szert, viszont azonban az eladást aránytalanul olcsó áron köti, nemszállithatás esetére magát az árkülönbözetek fizetésére kötelezi, sőt a készpénzelőlegnek, valamint a n táni differenciáknak biztosítására váltót ad és telekkönyvi bekebelezést engedélyez. Nyilvánvaló volt minden elfogulatlan szemlélő előtt, hogy itt nagymérvű uzsora folyik, a parasztnép szorultságának és tapasztalatlanságának kiaknázása. A közvélemény a bíróságok beavatkozását követelte. Időkőzben egyes gabona-uzsoraperek Ítélethozatalig jutottak, az ítéletek azonban nagy csalódást hozlak azokra, akik az uzsora kiirtását a bíróságok erélyes föllépésétől remélték. A bíróságok kevés kivétellel fölmentették a vádlottakat s ezzel bevágták az útját a cziviljogi reparácziónak is, mert az érvényben levő uzsoratörvény szerint a polgári biró önállóan neru mondhatja ki semmisnek az uzsorás ügyletet. A következmény persze az lett, hogy az uzsora áldozatai tömegesen mentek tönkre s a pusztítás nyomán óriási elkeseredés lobbant föl. Ezzel együtt valósagos osztályharcz keletkezeit a merkantilis és az agrárius körök között. Az elsők diadal gyanánt ünnepelték e fordulatot és himnuszokat zengtek a kir. Kúriának, mely szerintük megvédelmezte a forgalom érdekeit és nem engedte kompromittálni a kereskedelmi üzlet egyik reális ágazatat Az agráriusok viszont éreztek az ő igazukat és követelték a bíróságoktól, hogy alkalmazzák a törvényt annak helyes értelme szerint és a kir. Kúriától, hogy mutasson ebben példát az alsó bíróságoknak. Az OMGE. és a Magyar Gazdaszövetség mozgalmat indítottak, hogy a törvényhozást közbelépésre birják. A tanácskozások folyamán kiderült, hogy a gabonauzsora csak egy kis részlete egy országszerte puszti'.ó folyamatnak. — A tanácskozás tagjai belátták, hogy meddő dolog vitázni a fölött, vájjon a fönnálló törvény alapján bíróságainknak kell e és lehel-e erélyesen üldözni a százfejü hidrát s hogy ilt sűrrgős törvényhozási intézkedésre van szükség egyszerűen azért, mert bebizonyult tény, hogy a bíróságok a szigorú eljáráshoz és különösen a sértet felek vagyoni kárta'anilásához a fennálló törvényben elegendő alapot nem találnak. Ezen tanácskozmány adatainak és javaslalainak alapján Plósz Sándor dr. igazságügyi miniszter még 1903-ban tőrvényjavaslatot terjeszlett az országgyűlés elé az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t. cz. módosítása és kiegészítése tárgyában, ez azonban tárgyalás alá nem került. Mult évi de^.z. hó 18-án nyújtotta be csekély változtatással ugyanezen törvényjavaslatot Günlher Antal jelenlegi igazságügyi miniszterünk. A javaslat kevés kivétellel megvalósítja mindazokat a czélokat és szempontokat, aniflyek a fönnebb vázolt mozgalmakból mintegy kikristályosodtak. Tiz hosszú év alatt az eszmék e körül a kérdés körül is sok forrongáson és erjedésen mentek keresztül. Ma nem csapkodnak a szenvedélyes vita lángj ii oly magasra m'nt tiz évvel ezelőtt, de a meghiggadt közvélemény annál öntudatosabban és világosabban megtudja jelölni az egyes követelményeket. A javaslat rendelkezései ezeknek a követelményeknek nagyrészben megfelelnek. Elvi sarkpontj ii arra vannak épitve, hogy az erkölcsi szempontokat és a gyöngébbnek védelmét az üzleti életbe is bevigye és az erkölcsi felfogásnak a túlságba vitt egyéni szabadsággal szemben érvényt szerezzen. A javaslatnak legfigyelemreméltóbb vonásai: 1. Az uzsorát büntetendő cselekménynyé nyilvánítja nemc-ak a kölcsönügyletek terén, hanem minden legtágasabb értelemben vett hitelezésnél. Ü'dö ni kívánja a dologi uzsora minden nemét is, amenyiben azt a tettes tervszerűen követi el. 2. Az uzsora mag njogi következményeit függetlenné teszi a büntető biró it'lététől és kimondja, hogy az uzsorának minden neme hivalalból üldözendő. 3. Semmisnek deklarál minden uzsorás jellegű szerződést, h i az büntetendő cselekmény ismérveit nem is viseli magán és a polgári bírónak kö elességévé te:zi, hogy az uzsorát hivatalból észlelje és semmis voltát hivatalból állapítsa m-g. 4. A sértett fél magánjogi kártalanítását ugy anyagi jogi, mint eljárási intézkedésekkel hatékonyan biztosítja. Üdvözöljük a törvényjavaslatot mint nagyjelentőségű szocziálpolitikai alkotást, mint egy nagy lépést, amely a magyar jogrendszert a gyöngébbek védelmé nek ideális czelja irányában előremozditj i. Üdvözöljük, mint az erkölcs diadalát, amely most van útban arra, hogy gazgasági és ü/leti téren is megvalósulást keie-sen. A törvényjavaslat részleteit illetőleg a kövatkező mulosilásoknak szeretnénk propagandát szerezni: a) hogy a javaslat 2. §-ában az uzsora bűntettének mellekbüntetését, a pénzbüntetést a törvényho/ás maximális 30,000 koronára emelje föl ; b) hogy a mellékbüntetések közé a büntető uzsoraperekben hozott marasztaló ítéleteknek hírlapi közzétételét is vegye föl, mert a nyilvános megbélyegzés az uzsora leküzdésére hathatós eszköznek latszik ; c) hogy a törvény világosan kötelességévé tegye a polgári per birájának, miszerint az uzsorát minden egyes esetben hivatalból észlelje és a semmisséget iléletében a felek indítványa nélkül is megállapítsa ; d) hogy tapasztalatlan egyéneknek gabonaelővételi és ehhez hasonló ügyletekre való csábítását a törvény már magában kihágás gyanánt büntesse. Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy a hátrálékos előfizetési dijakat mielőbb megküldeni szíveskedjenek.. TANÜGY. Tanítók, lelkészek, földmíves kisgazdák és erdöörök figyelmébe. A gödöllői állami méhészeti gazdaságban az i908-ik év folyamán ü időszaki tanfolyam fog tartatni a következő beosztás mellett: május hó 4—24-ig földiníves kisgazdák, junius hó 1—14 ig erdőőrök, junius hó IG —28 ig lelkészek, julius hó 2 — 22-ig és julius hó 25 tői augusz'us 15 ig néptanítók, végre augusztus hó 18—-31-ig nők számára. — Céljuk ezen tanfolyamoknak, hogy az azokon résztvevők a méhtenyésztés elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátítsák, valamint hogy a méhkaptáraknak és méhészeti segédeszközöknek házilag való elkészítését is megtanulják. Minden tanfolyam h llgatói annak tartama ala't teljes ellátásban díjtalanul részesülnek és ezenkívül azok részére, kik pályázati kérvényükben szorult anyagi helyzetüket igazolják s a m. kir. államvasutaknak a távolsági forgalom 7—16 vonalszakaszai közölt lévő valamelyik állomásáról jönnek, a személy és vegyes vonatok Ill-ik kocsiosztályában érvényes fétárú menetjegy váltására jogositó igazolvány küldetik, melynek ára a visszautazás költségeivel egyült a tanfolyamról való elutazáskor fog megtérittetni. Minden egyes tanfolyamra 20 — 20 hallgató vételik fel. A pályázni szándékozok felhivatnak, hogy egy koronás bélyegjegygyel eliáto!t folyamodványukat, melyben a foglalkozásuknak megfelelő tanfolyamra való felvételüket kérelmezik, a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez címezve fölöttes hal óságuk utján, a földmívesek és más foglalkozásúak pedig községük elöljáróságának ajánlasával ellátva az illető tanfolyam kezdete előtt legalább egy hónappal előbb nyújtsák be. Nyiregyháza, 1908. március hó 28. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelösége. A közs. és körjegyzők egyesületének közleménye. Kérelem. S/abolcsvármegyc községi jegjzöihez. Felkérem mindazon kartársaimat kiknél Leövey Sándor költeményeire előfizetési felhívás van, hogy azt szerzőhöz mielőbb eljuttatni szíveskedjenek. Megragadom ezen alkalmai is, hogy egyleti közgyűlésünk azon határozatának miszerint vármegyei költőnk műve minden községi népkönyvtár javára megszerzendő, ez utlal is érvényt szerezzek s tőlem telhetőleg a legmelegebben ajánljam szerző sajló alatti müvét, melynek tisztajövedelméből országos „Erzsébet" árvaházunk is hasz.iot húzna — kartársaim szíves figyelmébe. Gyüre, 1908. april 2. Tisztelettel: Tóth József, egyl. elnök. Giardinettó. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelője szerdán egyik Tiszamenli községbe szállott ki iskolalátogatásra. A közsétb. n két iskola van. Egy g. kath. és egy róm. kath. Me gérkezésekor a g. kath. iskolába ment. Szerda lévén, attól tartott, hogy délután a másik iskolában szünet lesz s nem találja ott a gyermekeket. Megbízz? tehát a g. kath. tanítót, üzenjen át kollegájának, hogy délután az ő iskolaját szándékozik meglátogatni. A tanitó egyik növendékével üzenle meg, hogy itt van a tanfelügyelő s délután a másik iskolát akarj i megnézni, a gyermekek tehát délutánra is felrendelendők. Kis vartatva jön a hirnök és lihegve szól : — Tisztelteti a tanitó ur a tanitó urat, azt üzeni, hogy a keresztapját tegye bolonddá tanitó ur, hiszen ma április elseje van ! A tanfelügyelő kénytelen volt névjegyén sajátkezüleg igazolni, hogy bár ápiilis elseje van, csakugyan ő van kint. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Kitüntetés, őfelsége a király dr. Mezössy Béla föidmivelésügyi államtitkárnak a kiegyezés körül szerzett érdemei elismeréséül a Lipót rend közép keresztjét adományozta. — Képviseleti közgyűlés. Nyiregyháza város képviselő testülete e hó 3-án pénteken d. u. 3 órakor képviseleti közgyűlést tartott a városháza nagytermében. A gyűlésen, a mely egy rövid negyedóra alatt veget ért igen kevesen vettek részt. — Közgyűlés. A nyíregyházi ág. h. ev. templomgyesület a mult vasárnap közgyűlést tartott. A közgyűlés elhatározta, hogy az átalakítási terveket már most elkészítteti — de a renoválási alapot tovább kezeli. — A Sóstó rendezése. Evek éta húzódik a Sóstó rendezésének kérdésé. Most már talán végre abba a helyzetbe keiült, hogy ez év őszén hozzáfognak s a jövő tavaszra elkészülnek vele. Csütörtökön délután tartoltak ebben a tárgyban értekezletet a tanács, a képviselőtestület kebelé.ől kiküldött bizottsággal. Az értekezlet a következő programmot állapitolta meg és terjeszti a közgyűlés elé. A fürdőépületet bővítse ki a város 40 kádra és csináltasson egy olcsó közös fürdőmeder cét. A fürdőtelepet láisa el vízvezetékkel, Erre a czélra a kut mar készen van. A telep közepén felállítandó víztorony alsó része cukrászda is lesz. A svájcilakot renováltassa ki alaposan s a fürdőtelepet parkiroztassa. Mindezek a munkálatok mintegy 150,000 koronába kerülnéne

1'. Minthogy pedig a képviselőtestület 250,000 koronát szánt a Sóstó rendbehozatalára, az uj vendéglő épület a jelenlegi helyén akként tervez'essék, hogy 10 >,10J koronából fel lehes

;en építeni. Ez a programm épen csak a legszükségesebbekre szorítkozik, hanem azért fia megvafosírják, egeTzen megváltoztatja a Sóstón fennálló s annyi idő óta kifogásolt lehelellen állapotokat. — A kaszinók és a hazárdjáték. Érdekes eseményről beszélm k Szatniáron a nipok ota az emberek. A' erdődi kaszinóban ugyanis nagyon elharapódzott a a hazárdjáték, miért is Sándor Lajos kir. járásbiró többek neveben azt indítványozta, tiltsa meg a választmány a kaszinóban a hazárd játékokat. A kaszinó közgyűlésén többen állást foglaltak az indítvánnyal szemben, sőt mi több, a többség egy uradalmi irnok ajánlatára az indítványozókkal szemben megbotránkozását és megvetését fejezte ki. Erre indítványozók a kiszinoból kiléptek s 5 ismert és 16 ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek az ottani járásbírósághoz, A nyomozás megejtése s targyalás megtartására a kir. Kúria Hatvany Kálmán szatmári aljárasbirót küldte ki. — Az önkéntes tűzoltó egylet évi rendes közgyűlését mi délután tartja a városházán. — Kinevezés és áthelyezés. Mikecz János miskolczi kir. törvényszéki jegyző az edelényi kir. járásbírósághoz albirává neveztetett ki. — Bene János nyíregyházi kir. törvényszéki betétszerkesztő telekkönyvvezető pedig a malaczkai kir. járásbírósághoz helyeztetett at. — Korai halál. Súlyos csapás érte Nikelszky Samu helybeli földbirtokost és nejét. Egyetlen fiacskájuk, a 11 éve= Tibor I. osztályú gimn. tanuló hosszas bi tegeskedés után március hó 31-én itt hagyta a földi szenvedés hazáját, gyászba borítva szerelő szüleit. Temetese a me yen a tanari kar és a főgimnázium I. osztályú növendékei, — a kik koszorút is helyeztek osztálytársuk ravatalára — testületileg vettek részt, csütörtökön e hó 2-án délután 3 órakor volt nagy részvét mellett. A gyászoló család a következő jelentést adta közre : N kelszky Sámuel és neje szül. Császár Etelka gyermekökkel: Etelkával, a nagyszülék nagynénék, nagybátyák és a számos rokonok nevében is bánatos szívvel tudatják felejthetetlen kedves kis fióknak Uborkának, főgimnáziumi I. osztályú tanulónak, folyó évi március hó 31-én delu án 5 órakor, életének 12-ik évében hosszas szenvedes után bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei folyó év április hó 2 án délután 3 órakor fognak az ág. hitv. ev. egyház szertartása szerint a pazonyi utcai sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1908. évi március ho 31-en. Áldás cs béke lengjen drága porai fölölt! — Esküvő. Altman Bertalan e hó 12-én délután 3 órakor tarlja esküvőjjt Ungár Irén urleánynyal a helybeli izr. templomban. — Zilahy Gyula Szatmáron. A debreezni színház zseniális igazgatója: Zilahy Gyula, nagy es megérdemelt ünnepeítetésnek volt reszese a mult héten Szat-. máron. A „Szatmár es Vidéke" erről a következő sorokká emlékezik meg: „Zilahy Gyulát, az örökifjú nagy művészt^' ki 25 éves jubilleuuii küruljában városunkba is eljöl vendégszerpelni, ket napon át ünnepelte a közönsegj Ünnepelte azzal a bensősegteljes igaz szeretettel, min