Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-05 / 1. szám

XXIX. évfolyam. t. szám. mz*a Nyíregyháza, 1908 január hó 5. A SZABOLCSVÁRMEGYE! KÖZSÉG! JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYE! TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. -X>vg

>Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. o

o*

e> Előfizetési feltételek: Egész évre 8 korona Kél évre 4 „ Negyed évre 2 „ Egyes szára ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiinl számitlatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkiüt GO íillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szo 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Fölhívás előfizetésre. ' A,Nyírvidék" 1908, január l-sejével XXlX-ik évfolyamába lépett. Lapunknak ez a — csaknem Jiároni évtizedes múltja igazolja feuáilásának szükségességét. Erre a hosszú múltra visszatekintve, dicsekedés nélkül való megnyugvással mutálhatunk rá, hogy a „Nyírvídek", soha sem térve el kitűzött irányelveitől, önzetlenül szolgálta a vármegye ós Nyíregyháza város közügyeit, és söha sem tért le arról az ösvényről, melyen a tisztességes sajtónak haladnia kell. Bizonyára ennek a kővel kezeles magatartásának köszönheti a „Nyírvidéka vidéki hírlapok petében csaknem páratlanul álló pártolást cs támogatást, melyben a vármegye és Nyíregyháza város közönsége részéről részesült idáig, s rászolgálván erre — részesülni fog bizonyára ezután is. Bizalommal fordulunk e támogatásért a közönséghez, azzal az Ígérettel, hogy a Nyírvidék" az marad ez ulán is, ami idáig volt, Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város közdolgai nyilvános megbeszélésének pártatlan, minden mellék érdeket kizáró orgauuma. Megőrizzük továbbra is a „ Nyírvidék "-et annak a tisztességes sajtó orgánumnak, ami idáig w«H. «• ..i Itígtr.Tgyobb rigöro'zrt'ái>>a1 ügyelünk ezután is arra. hogy az úgynevezeti modern sajtó fattjú hajlásai: a személyeskedés, a családi és magán élet szentségébe való undorító beavatkozás s a szenzáció hajhászás, mint mindezeknek a szülő A „flyjrnflék" tárcája Ó évi gondolatok. Utolsó napja van az évnek . . . Miről is szóljon most az ének ? Zengjen talán szereimet, — mámort ; Bolonddá tevén magát Ámort?! Oh ! mert sokat bolonddá tett O, S hiába röppent a nyílvessző Mégis sokan sírnak miatta ; Szidván gyümölcsét : A ki adta! . . . S ha tudta volna, -— mi a vége ; Xem nézett volna ugy sok ember Szerelmesének szcp szemébe . . . De hát a baj, ha már megvagyon, — A gyermek is áldás — és vagyon. Hiszen sok ember mondja rája : „Eletem drága koronája . . .!" Mig a kinek meg ez sem jutott. Egész életén át szeretni Ha próbált is, — még sam tudott ! — .— Dehát hagyjunk Ámort, — szerelmet, Es nézzük csak a rideg valót . . . Nehéz az élet, s küzdelmiben Nem győzzük fizetni az adót! líeszélik, hogy nincs feltalálva Még a „perpetuum mobile". I )e hogy is nincsen .' ? Ott az adó, Az „öiö'c mozgógép" tengelye. Mozog ez mindig, — szakadatlan, S hogyha már az évi kivetés Befizetve lett is ; — rá mondják : Barátom .látod, ez mind kevés! — Kezdjed el ujr^i, s irjad össze A földön élők számát, — szerit ; Mert csak igy lehet az adónak Mint „örül: mozgónak" megkenni Soha meg nem álló tengelyit. - Es ha összeírtad azokat, Kik faludban ott laknak veled ; Vetheted rájok mindazt újra, A miért gyűlölt a te" neved. Mert az adót, ha fizetni kell, És hogy azt végre kell hajtanunk ; anyja — a „Nyírvidékiből továbbra is a legridegebben kiküszöböltessenek. Hü tükre akarunk továbbra is lenni a vármegye és Nyíregyháza város közéletének, a közvéleménynek igazi organuina, melyben minden tisztességes hangon tartott véleménynyilvánítás, mely a köz érdekeit van hivatva előmozdítani, helyt találjon. Ezzel a régi programmal indítjuk útjára az új esztendőben a „ Ny ír vidék "-et. tisztelettel kérvén a vármegye és Nyíregyháza város közönségéne további támogatását. Tiszteiette o „Nyírni!" szerkesztősége és kiadóhivatala. Nyíregyháza jövője. C ak úgy, a pillanatnak az impressziói Íratják velünk ezt a néhány sort, látván és tudván, hogy micsoda álmodozások nyitnak tágas körű perspektívát Nyíregyháza váios 1908-ban bekövetkező jövendőjére. Tudniillik, hogy ebben az esztendőben kell bekövetkeznie annak, hogy önálló törv. nyhatósággá alakulván elszakad — külön testté vallva — Nyii yháza Szabolcsvár•na-egyétől. Moncijik azt Í9, — mert hiszen a példa ragadás — hogy az úgynevezett Taktaköz: Tardos, C;obaj, Tis-zaladány, Bij, Pthrögy és Taktakenéz községek magukkal és területükkel Zemplénhez akarnak átszakadni. Mi volnánk okai, — a jegyzők . . . . . . Hiszen ezt mindig kell hallanunk ! I >e hát miért ne mondaná ezt Joggal a nép, — az isten adta : Mikor épen azt látja, — tudja, I Iogy csak végrehajtóul kapta Azt, — kit megválasztott magának ; — Remélve, hogy már van embere, A ki segít baján, — ha talán Kátyúba ment volna szekere . . . . . . Hiú, — balga álom, ... a való Mutatja meg, hogy nem lehet; Mindent végez a jegyző, — csak ép' Népének nem tehet eleget ! — He hát mit zengem én ezt itten '•.,.. . . . Borsót falra hányni nem lehet; Arról, hogy kiveti az adót S behajtja, — a jegyző nem tehet ! — Nyugodjál hát bele óh ! népem Es li/.esd ; mert kell sok katona ! . . . Fiad is, — ha ott van — tudod jól; Ebből kap hat krajezárt naponta ! Isoó Györgyi Az ujév. — Tőrléneti vázlat. — Az njév napjának meghatározása nem kevés gondot adoti a különböző népeknek s már az őskorban töprenkedtek az emberek azon, hogy melyik nap legyen az ujév nevenapja A különféle ős vallású népek között azt találjuk, hogy azok egy része e'/ ujévt t a természet ujraébredé- | sének idején, vagyis I vasszal ünnepelték, mint például az indusok és perzsák ; mások ismét ősszel, mint a t r- ! mészét látszólagos halálának idején fai tolták meg az ujév ünnepét, igy az izraeliiák és törökök. I A rómaiak ugyan március 1 - ét tekintették az ujév napjának, de azért már nálunk is találunk mozgalmat i az iránt, hogy az ujév az év legrövidebb napjára tétessék át. Az ő-; egyptouiiak hasonlóan márc. 1-én tartották az újévet, éppúgy a germánok is. Lassankint belátták a nemzetek, hogy habár a természet ujjáébredése tavaszkor történik, mindazonáltal az egész természetet éllető -nap már sokkal előbb közeEzek a községek túl a Tiszán vannak, s ha elválnak is tőlüuk: Isten velők! A régi, az ősi együvé tartozás érzése, ha nem fékezi meg ezt a vágyukat, még meg is tudjuk érteni. De — hogy rait akar Nyíregyháza az önálló törvényhatósággal, s az ezzel bekövetkező kiválással: mindazokban a bölcs és tudós írásokban, araik enuek a kérdésnek a dócéit teszik, nem tudunk találni okulást és felvilágosítást. Hogy hol, mikor, Nyáregyháza városának micsoda közérdekében volt a vármegye kerékkötője annak, hogy ez a város előrá haladjon l ezt a kérdést, most, amikor immáron a legfelsőbb fórum, a belügyminiszter s talán az országgyűlés küszöbén kopogtat ez az ügy: nyugodtál föl lehet és föl kell vetnünk! Két dologról lehet szó! Az egjik a kövezetvám kérdés, amely abban a régi időben vetődött föl, amikor — az egyetlen tokaji uton kívül — az összes még is fölállított vámsorompókon át csupa nagy sáron nagy homokon jutott be a vidék, kövezetvámot fizetve Nyiregyházára. Egy kicsit kerékkötősködött ugyan a vármegye. — de a kiépített bejáró utakkal szemben már a kövezetvám díjtételeket duplájára minden akadékoskodás nélkül fölemelte. A másik a katona beszállásolás ügye. \ De hiszen a uagr lovassági lak ;ya ieíesitésénél Nyíregyháza városa ez n zm^uy létrehozásán ik kizárólagos dicsőségé'; — nagyhasznot várva belőle — egyenesen magái:j-k," Csupán csak magának, egyenesen kikötötte bizony kevesen voltunk, akik ebben a dicsőledik földünk felé. Miéit is az újévet az év legiövidebb téli napjára tették át némely pogány népek és a keresztyénség a fentebbi elvekből indulva ki, Jézus szülelése napját, melyet meghatározni a történet képtelen, áttptta a legrövidebb téli napra; de dacára ennek s azon több tudós által vitatott ténynek, hogy az évnek legrövidebb téli éjszakájával — mint amidőn a nap kőrútjában megfordul, — kell kezdődnie, még sokáig fennállott a régi, tavaszi és őszi ujév ünneplése. Tulajdonkrpeii az elmélet szerint karácsonynak december hó 20—21-ére kellett volna esnie, de a napon ál lefolyó órák, percek és másodpereek téves számlálást mu attak fel, miéit is Gergely pápa, az általa javított s nevéről Gngorianus kalendáriumnak nevezett napiárban a karácsony éjjelét dic. 24. és 25-ike közötti ejj.lre lette; ettől számítva nyolc napra, tehát január 1-éie az ujév névnapját. A külön vált görögkeleti naptár az ujév napjául az „Epifania* (Három királyok) napját tűzte ki, merte napon a nap ismét növekedni látszik. A rórn. kath. egyház azonban dec. -Jó-ét vette el, mint ujév első napját," leginkább azon vallási érzelemtől vezettetve, hogy e nap Jézus születés napja s igy az ujév is e napon kezdődik, okul felhozván, hogy dec. 25 e után a nap már nem fogy, de npm is növekszik s igy mintegy szünete! a nap, hogy uj körutat kezdjen, vagyis áttér az újévre. Dacára az így ház ebbeli nézetének, sok nemzet nem győződött meg az állításról s különösen az ős nrmet nemzetek meg mindig megmaradtak az ősi szokásnál s márciusban tartották az újévet. M^g Nagy Károly uralkodása alatt is az ujév napja március 25 én volt. Csakis 11. Konrád császár alatt kezdték a ném;tek a 10. század vége felé az ujév napját karácsonykor ünnepelni. De pl Tiierben még mindig márc. :'5-én volt ujév első napja; Köln és Svájc meg éppen húsvét napját tartotta az ujév nevenapjának. Lüttich pedig március 19-én ünnepié azt. II. Fülöp spanyol király, németalföldre nézve 1875. hm rendelte el. hogy az ujév január 1-én számiltassék. Velence m-g I6j2-bcn is márc. 1-en tartotta az újévet. Flórenc pedig még 1740-ben is március 25-én ünnepe te azt. I. Ferenc király volt az, aki összes birodalmában január 1-ét tűzte ki ujév napjául. A spanyolok azonba

r NAGY ELEK mérnök THV; U ,U~ Kállói-iÉza 27. szám,