Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-09-22 / 38. szám

4 38-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. szeptember 22. annak is hogy legtöbb szőlő birtokos a szőlő telepítés kezdetétől és még ma sem foglalkozik a szőlőjé­nek jégkár elleni biztosításával, ezt költségvetésébe a telepitésnel nem is vette fel meit irtózik a szerinte fö­lösleges befektetéstől. Hogyln pedig szőlő birtokosaink a szőlőjük telepítés kezdeten a jégkár elleni szőlő biz­tosító szövetkezetüket létesítették volna, amikor is még uj telepítésű szőlőjük holdankénti száma ulán igen csekély betéttel kellett volna a szövetkezeti alaphoz évről évre járulni amivel ma oly nagy szövetkezeli alappal rendelkeznének, amiből a jégkár biztosításukat a rendes évi dijjak befizetésenek hozzá járulásával szép összeget biztosíthattak volna maguknak. így még ma sem késő annak megvalósítása — igaz hogy nehezeb­ben fog menni, de azt hiszem gazdáinknak elégé intő példa lesz ez évi nagy kilerjedésü jég verés, ami kivé­tel nélkül kisebb nagyobb mértékben az egész országon végig vonult. Gazdaink tanulhattak ez évben és igy sa­ját érdekük kívánja, hogy a szövetkezet felállítása végett minél előbb értekezletre jöjjenek össze, mert ha most ideje korán meg nem kezdik — ugy a drága pénzen fizetett munkáltatási viszonyaink a szőlő ez ideig beadott jövedelmét pár év, ha olyan lesz mint az idei ugy föl­emészti — de még hozzá anyagi zavarokba kergeti a gazdát. Az egész országban az 1907-ik év sanyarú idő­járása talpra állította a szőlősgazdákat, — de különö­sen ez év nyári jégverések komoly meg fontolásra késztette a gazda közönséget. Mert igaz is, hogy a szőlő munkást jó drágán, 2—3 4-5 korona napi berrel fizetjük — és még sem biztosították a gazdak szőlő­jüket jég ellen. Dohány termelésünknél ahol is a gazda lele jövedelemben részesül — állandu jégbiztosítás köt, aminél csak fél annyi a kiadása mint mondjuk egy 100—200 cat. szőlő telepinél. Risieo tehát a szőlőnél nagyobb, igy azért kell, hogy a jégkár elleni biztosító szövetkezeteket felállítsák gazdáink, — ha mondjuk mást nem kapnának is mint az évi szőlő munkáltatasi költséget részben, vagy egészben a biztosító szövetkeze­tektől a jégverés alkalmával, igy is nyernének, mert leg­alább a szőlő munkájának .költségét redukálnánk, vagy lehet, hogy egészben is megtérülne gazdáinknak. Csakis egy mentséget tudok felhozn', hogy a szőlő birtokosok a homoki szőlői telepítésénél nem igen vették figyelembe, vájjon rendes jég járla-e a hely, ahoi szőlőt akarnak telepileni avagy ritkán fordul e elő jégveres ? és végül sok gazdát vissza riasztott a biztosítási intézetek szőlő jégverése elleni magas dij fizetése, — ami igaz ís oly magas, hogy biztosító tár­sulatoknál. a szőlő jégkár elleni biztosításnál igen nagy számítást kellett vetni a gazdának. Ila azonban azt vesszük, hog> a nagyobb uradalmak szőlőinek telepíté­sének megválasztásánál annak megállapítása, hogy jég járta hely e semmi nehézségekbe nem ütközött volna, mert előzőleg már az ott levő mezőgazdaságok a je% járásokról tudomással bírtak. 11a tehát a szőlő birto­kosok a szőlőjüket a jég kár ellen biztosítani akarják, ha némileg kárpótolni akarják magukat, ugy sürgősen meg kell alakitaniok a szőlő biztosító szövetkezeteket. Mert ha ezt a mélyreható, áldásos intézményt nem lé­tesitik gazdáink, ugy — nem akarok jós lenni, de előre mondhatom — a homoki szőlőknél visszaesés fog be állani. Szőlő jég kár elleni biztosító szövelkezelek fel­állítására javaslataimat az alábbi pontokban terjesz­tem elő. 1. A szőlő jég kár elleni biztosítási szövetkezetek felállítása a létesiteudő vármegyei szőlészeti egyesület keietébe illesztessék be. 2. A vár megyénkénti jég kár tételről járás szerint külön-külön dij kiszábás készítessék, de egy vármegyé­ben három féle is létesitessék, azon alapon ahogy a biztosító társulatok készítik: Igy lenne kevésbé közepes és rendes jeg járta hely kijelölve és eszerint szőlő cat. holdja után 10—15 — 20 koronás djszabás állapíttatnék meg. 3. Szőlő becslésnél a jég kár nagysága vétetnék fel és mindig a kifizetés illetőleg segély csakis szüret ulán folj ósitlatnék. Becslésnel alapul vétetnek először 10 évi átlag termés, szőiő fajlák, szőlő tavaszi fejlő­dése, tavaszi fagy kár. Másodszor a szőlőmunkás vi­szony, a szőlő rendes meg munkálása. metszési rend­szer, a védekezések rendes keresztül vitele és annak rendes időben való végzése. Harmadszor a leszűrt must mennyisége annak értékesítési ara. Igy az évi átlag ter­més hozam a jégverésből származott el nem ért meny­nyiségeért nyújtandó kárpótlás ezen az alapon fizet­tetnék ki. 4. A szövetkezeli alapszabály értelmében szigo­rúan köteleztetnék a birtokos a jégverés ulán a szőlő rendes munkáját ugy szintén a védekezést értve per­metezést porozást végeztetni, meri annak elhanyagolása a még reménybeli termés mennyiséget csökkenténé. E'. pedig a szőlő biztosító szövetkezetek kizsákmányolására vezelne. 5. Végül alapszabály szerint kimondandó, hogy a szőlőjégkár elleni biztosító szövetkezetek vezetésére csak is törvenyesen igazolt szőlészeti szakon egyhuzamban önállólag 12 éven át működők alkalmazandók. Szőlé­szettel nem foglalkozók a szövelkezet vezetésére el nem fogadandó. Szerintem a létesítendő vármegyei szőlőbiztositási szövetkezetek alapszabályainak kidolgozására a „Ma­gyar Szőlősgazdák Országos Egyesület"-ét kellene gaz­dáinknak felkérni, úgyszintén a fóldmivelési kormány is megbízná a szövetkezeti szabályok elkészítésével. Kor­mányunknak módjában van, hogy beszerezze a várme­gyénkénti díjszabáshoz is a szükséges adatokat. Ezen az alapon tehát kezdeményezőnek kellene lenni a kor­mánynak, ha az aként megkezdte a további fejlesztést a társadalmi alapon létesült szőlőbiztositó szövetkezetek­nek kellene azután átadni. Az kétségtelen, hogy a mi szőlősgazdaságunk szervezkedés tekintetében egészen hátra van más országok szőlészeti mozgalmainak is el­ért sikereivel szemben. Azért is haladunk olyan lassan előre. Ezen mielőbb segitni kell. Murányi Öilön uradalmi szőlészeti intéző. TANÜGY. Szabolcsvármegye tanítóihoz. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur az alkohohsrnus terjedésének megakadályozása céljából folyó évi juiius hó 29-én kelt 2275—907. eln sz. alatt rendeletet intézett az ország összes tankerületének veze­tői, illetve lanfelügyelőihez. Ezen rendelet értelmében felkérem ezen vármegye összes tanítóit, szíveskedjenek legkésőbb nov. hó végéig saját megfigyeléseik és tapasz­talataik alapján az iskolájukba járó tankötelesekről az alábbi kérdések szerinl véleményt mondani: 1. A tanuló abstinens-e? 2. A tanuló naponta mennyi és milyen (bor, sör, pálinka) szeszes italt kap? 3. Ha kivételesen iszik csak szeszes ilalt, mikor és mennyit ? 4. Mily en befolyása v?o a tanuló alkohol fogyasz­tásának a tanulásra és magaviseletre ? 5 Szülője, orvosa, vagy ki nyujtotla először és mikor az alkoholt?" Nyíregyháza, 19 7. évi szept. hó 1. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelösége. Szaboícsvármegyei gazdasási egyesületi közlemény. A m. kir. kassai III. honvédk rületi hadbízlosság a kerületéhez tartozó honvédcsapatok 1908. évi kenyér és zabszükségletének biztosítására vonatkozó hirdetményt megküldte. Az egyes állomások kenyér- és zabszükségletének jegyzéke, valamint a szállítási feltetelek és ajánlati min­ták a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekint­hetők. ÚJDONSÁGOK Telefon szám 13S. — Képvú cleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete, e hó 20-án pénteken délután 3 óra­kor, a városháza nagytermében rendes kepviselő testü­leti közgyűlést tarlóit. A tárgysorozat egyes funtosabb pontjaival külön újdonságokban foglalkozunk. — Lelkész választás. Tiszalökön az ev. ref. egyház Bartlia Lászlót egyhangúlag lelkészé választotta. — Hivatal vizsgálat. Mikecz Dezső ali pán, Fejér Imre t. főügyész kíséretében e hó 20-dikán megvizsgálta Döghe község pénz- és ügykezelését. — (xyászrovat. Súlyos csapás érte ifj Kállay András nagyhalászi földbirtokost es feleseget. Misfel eves kis Mártha leánykájok e ho 14-en hirlelen meghalt Ujfelunon. — A szomorú hírt a következő gyász jelen­tés tudatja : ifj. Kállay András és neje Gencsy Martba, ugy magok, mint a nagyszülői és a számos rokonság nevében tudatják imádott kisleányoknak Márthának rövid szenvedes után, 18 hónapos koraban folyó hó 14-én d. e. V29 órakor történt gyászos elhunytát. A drága kis haloLt hűit tetemei f. ho 15-en d. u. 4 óra­kor Ujfehértón, a rom. kath. egyház szertartása szerint lesz beszentelve es onnan Nagyhalászba a családi sír­boltba örök nyugalomra helyezve. Az engesztelő szentmise f. hó lö-án d. e. Nagyhalászban fog az egek uranak bernulattatni. Áldás és beke lengjen a kedves kis halott áldott porai felett ! — A magyar posta iiuuepc. A minap volt negyvenedik fordulója annak, hogy a magyar állam a posta és távíró intézményeit üzembe vette. Valóban szebb ünnepet, jubileumot közhivatal alig ülhet. Mert a magyar posta büszke lehet arra az ered­ményre, amit elért. A külföldön is híre, tekintélye van és nem egy állam küldi ki emberét, szakférflát, hogy a magyar postát, mint. mintaintézményt tanulmányozhassa. Nekünk fiatalabb nemzedéknek talán fogalmunk sincs arról, hogy mi volt a magyar posta csak ennek előtte pár évtizeddel. Hát még 40 esztendővel. Bérbe vették a posta monopoliumot, azaz levél és áruszállítást. Hát még a postai közlekedés maga, mily kezdetleges és nehézkes volt. Arról a mai nemzedék talán nem is tud magának hű képet alkotni. Hol vagyunk ma? Mikor gőzerővel dolgozik a postahivatalokban a postaszemélyzet is, nemcsak a vasút. Megbízhatóbb, pontosabb postája alig van a világ­nak, mint a magyar. Csudás dolgok, esetek tanúskod­nak erről. A postaintézmény hivatalnokai minta hivatal­nokok. Munkásság, lelkiismeretesség, sőt önfeláldozás jellemzi őket. Talán egyetlen hivatalos osztály sem érdemli ugy meg a közönség elismerését, mint a mi derék postásaink. — A „Nyíregyházi Leány-Egyesület" oktober hó 12-én és 13-án tartandó bemutató estélyének prog­rammja már végleg meg van állapítva : 1. Prolog irta Dr. Szabó László, előadja Kertész Bella, 2. Nőkérdés 1 felvonásos vígjáték, 3. Élőképe!; (szobrok) 4. Zrínyi Ilona levele solo, enekli Eckerdt Ilonka, zongorán kiséri Eckerdt Irénke, 5. A négy évszak, táncos felvonulás (balett). E programm biztosítékul szolgál arra, hogy a közönség a legkellemesebben fogja eltölteni azt az estét, melyet a legnemesebb célt szolgáló egyesület az éhező gyermekek erdekében lart. Különös sensatióra tarthat igényt a programm ulolsó pontja. E balettet a nálunk jól ismert Perczel nővérek, a debreczeni színház két balett táncosnője tanilja be s gyönyörű, a 4 évszakot jellemző jelmezekben 48 hölgy és kis leány fogja lej teni. Az estélyekre külön meghívók nem bocsáttat­nak ki. — Iskola felszentelés. A királylelki szőlőskert­ben a helybeli r. kath. egyház által létesített uj iskolát a mult vasárnap szentelte fel szép ünnepély keretében Petrovits Gyula esperes, apát plébános. Országos verseny Debrecenben. Gyönyörű illőben, na gv számú előkelő közönség jelenlétében folyt le a Debrec i.i Toinaegyesület vasárnapi versenye. A vidék és a Ijváros l gjobb erői mérték össze tudásukat a bajnoki cini ti:tokáért s a közönség mindvégig izgató és erdekes küzdelmek tanuja volt. Valóban örvendetes jelenség, hogy az intelligens közönség érdeklődni kezd a testnevelés nemes ügye iránt. A versenyen ié;zt vett a Nyíregyházi Torna- és Vívó-Kör is éspedig igen szép eredménynyel: Ugyanis sulydobásból csapat versenyben a nyíregyháziak a m. sídik dijat nyerlék. Kirclioffer Kálmán négy dijat nyert és pedig sulydobásból II., súlyemelésből II., dis<koszveté=ből III. és gerelyvelésből a II. dijat. Matulka Ödön a gerely vetésből a III. dijat hozta el. Pivnyik Andor helyből magas ugrásból a III. dijat, a staféta versenyben pedig a II. a nyíregyházi staféta, Schönfeld, Murányi, Csornák és Pivnyik lettek. — A Nj ír víz szabályozó társulat október hó 7-én délelőtt 10 és fel órakor Nyíregyházán, a társulat hiva'alos b lyisigében tartja őszi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: Elnöki előterjesztés. 1. Minisz­teri leiratok. 2. Az 1906. évi számadások megvizsgálá­sára kiküldött bizottság jelentése, mely a közgyűlést megelőzőleg 8 napon át közszemlére van kitéve. 3. Az 1907. évi számadások megvizsgálásával megbízandó küldöttség megválasztása. 4. Az 19)8. évre vonatk.ozólag összeállítóit költségelőirányzat megállapítása. 5. A Tisza­\ölgyi közgyűlésre társulati képviselők kiküldése, ti. Kisebb bejelenlések. A szavazás, a jogerős haszonará­nyos kulcs alapján, az 1907. évre összeállított szavazati lajstrom szerint fog gyakoroltatni. Az érdekeltségi kép­viselők, két tanú állal előttemezett megbízó leveleikel a közgyűlés megnyitása elölt a lársuIaU igazgató főmér­nöknél szíveskedjenek lelenni. — A nagykállói járási székház építkezése. Szabolcsváimegye alispánja a r agykállói járási széklnz épilési és átalakítási munkáira versenytárgyalást h :rdet. A teljesítendő munkák előirányzala 19241 kor. 72 fill. Az ajánlatok akár az összes munkák együttes elvállalá­sára, akár egyes munkanemekre kiállítva szeptember 30. d. e. fél 10 óráig 5°/o bánatpénzzel ellátva Szabolcs­vármegye alispáni hivatalában Nyíregyházán adandók be és a műszaki művelet, va'a nint a reszletes feltélelek a w. kir. államépitészeli hivatalban Nyiregyhrz ín tekint­hetők meg. — Eikü letétel. A nyíregyházi rk. esperesi kerü­let tanítósága csütörtökön, e hó 9-én d. e. 10 órakor tette le az 1907. évi XXVII. t.-cz. ál'al előirt hivatalos esküt Nyíregyházán a rk. iskoli egyik termében dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Petrovits Gyula esperes, apát plébános s az illetéke® lelkészek, mint iskolaszéki elnökök jelenletében. — Tífusz járvány Debreczenben. Djbreczenben a tífusz egész esztendőben szedi áldozatait, de mást határozottan járványosán lepett fel. Sajnos a hír annyira való, hogy már a hatóság is kezébe vette az ügyet, meglette a kellő óvintezkedé-eket és felhívta Debreczen város közönségét, hogy a tisztasággal, az ivó viz és a gyümölcs élvezésénél való kellő körülie­kintéssel igyekezzenek a baj terjedését megakadályozni. Debreczenben a tífusznak i*en sok áldozala van már az utóbbi időben. A belegs^g csíráját az ivóvízben keresik. —- Bíró választás. A Simándi Dénes halálával megüresedett főbírói állást Balkányban Pásztor Károly földbirtokossal töllötlék be. — Az cr?e.üjéní Kazinczy-szobor leleplezési Ünnepélye, melynek vármegyénk főispánja: Vay Gábor gróf is egyik disz-lnőke — mint emlitetlük — folvó hó 22-én fog lezajlani Érsemjénben, a halhatatlan nyclvnjitó szülőhelyén. — Iíözjegyzőség Tíszalökön. A tiszalőki válasz­tókerület tíz tagu küldöttsége tisztelhe t Günther Antal igazságügyminisztern> 1, aria kérve őt, hogy Tíszalökön kö/jegyzőséget állítson föl. A tiszalöki küldöttség szó­nuka Dömötör György plébános volt, aki kifejtette a kére'em jogosullságál s hogy a tizenhat község 40,000 főnyi lakosságának érdeke az, hogy a közj -gyzőség fői ­allittassék. A miniszter a küldöttséget szívesen fogadia és jóindulatáról biztositotla. •— Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Dorcsák Jenő helybeli pü. fogalmazó gyakornokot a nagybecske­reki m. kir. pénzügyigazgatósághoz fogalmazóvá, — a/, ekként megüresedett fogaim, gyakornoki állásra pedig dr. Sterbinszky Ottó szepesolaszi lakost nevezte ki. — Szabalcsvármegyei községi- és körjegyzők egyletének közgj ülése. Tegnap délelőtt, e hó 21-én tartotta a szabolcsvármegyei községi és körjegyzők egy­lete rendis őszi közgyűlését a vármegyeháza nagyter­mében. lótli József egyleti elnök megnyíló beszédében kö-zön°tet mond a főispán urnák es az egész várme­gyei tisztika:nak, hogy a közelebb lezajlott jubileumi ünnepségeken történt megjelenésükkel a jegyzők iránt érzett jóindulatukn ik tanújelét adni szívesek voltak. El­nöki megnyitó rgész terjedelmében jegyzőkönyvbe vé­telni, az egész vármegyei jegyzői egyletekhez megkül­detni, a „Nyírvidékibe és az „Egyetéité="-be kőzzélé­klni határoztatott. A mult évi számadásra nézve pénz­Iá noknak a felinentvény kiadatott. Budapesten a folyó év és hó 29-én tartandó országos egyleti közgyűlésre Tóth József elnök, Kéky László, Nemes Béla és Csendes Mihály küldetnek ki. Tóth József indítványára a köz­gyűlés távira 1 ilag üdvözli Szegeden a folyó hó 22-én tartandó országos tisztviselői kongressszust. Az elnöki jplent'st jövő számunkban közöljük. — llj vonatok Debrecen és Nyíregyháza kö­zött. A na. kir. allam vasutak debreceni üzletvezetősége október 1-től Debreczen és Nyíregyháza kőzött egy uj mólor vonatpárt helyez forgalomba, és pedig az egyik, amely Debrecenből éjjel 10 óra 40 perckor indulva Nyíregyházára éjjel 12 óra 20 perckor érkezik. D„-br< c -n felé pedig reggel 4 óra 49 perckor fog Nyíregyházái' I indulni és Debrecenbe reggel G óra 35 perckor érkezni. A jelenlegi 4713. motoros vonat Ujfehértótól Debrecenig oktober I-ével megszűnik. — A közhivatalnok lefoglalható fizetését. 3Z 1600 korona minimum helyeit Günther Antal igazság­űgyminiszler, a v gréh jtjsi törvény módosításai célzó törvényjavaslatában, (eKintettel a nehéz ni gélhelésí vi­szonyokra 2000 koronában vette fel.

Next

/
Thumbnails
Contents