Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-09-15 / 37. szám

85. 34-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. augusztus 25. határozatunkban foglaltak legalább is Nyíregyháza vá­ros javára felszámilhatólag nem változtak, sőt, az évek óla ugy a magán, mint a hatósági életben megnehe­zült életfeltételekre való tekintettel nem az erők szét­forgácsolása, hamm az erők ös-zpontosilá>a vált mind­inkább parancsoló kötelességünkké ; miután egy még a kormány közvetlen felügyelete és ellenőrzése alatt álló vármegyének fennhatósága es jóakaratú támogatása az alatta fejlődött Nyíregyházának további megerősödésére, önkormányzati jogának a tőrvény kereten belől \aló kedvező fellendülésére akadályul legkevésbé sem szol­gálhat s miután ennek következteben a vármegyébe be­kebelezett város maga az önállósítás einyerésénel csu­pán rangban emelkednek, de a nehezen kivívott eme kétséges diadal a képviselet nem eléggé indokolható | ambitiójának kielégítésén és az adófizető polgárok igen tetemes anyagi megterhelésén kivül egyebet nem ered­ményezne, a magyar hazának sem dicsőségét, sem javát nem szolgálná ; miután az utóbb lefolyt évtized, k alatt arra, hogy valamely rendezett tanácsú város a vármegye kebeléből kiszakítva önálló törvényhatósággá emelkedett volna gyakorlatunkban példát nem találunk, s mert végül a jelenlegi törvényhatósági joggal felruházott vá­rosok egy tekintélyes része is csupán a mult emlékei­nek megőrzése szempontjából nem oldja fel ősei által szerzett eme jogait és kiváltságait: ugyanazért azon meggyőződésünknek adunk ismételten kifejezést, hogy a jelenlegi helyzetei ösmene, s látva annak jövőben beálló következményeit — nemcsak a magán érdekek­nek szolgálunk, hanem a közjónak teszünk eleget, ami­kor Nyíregyháza városának a helyzet és a körülmenyek állal megnem okolt eme kérelmet elutasítani javasoljuk. Elősorolt indokainkon kivül szükségesnek tartjuk még egy körülményre kiterjeszkedni : Nyíregyháza város képviselőtestülete a Nagyméltóságodhoz intézett felirati ­nak első pontjaiban arra hivatkozik, hogy a 2014/901. számú miniszteri leirattal félretett korábbi kérvényének megújításával az időközben felmerült zavaros poliiikai és országos állapotokra való tekintetlel várt inindez­ideig s a politikai viszonyok rendes mederbe való te­relése után régi vágyódásának megvalósulására a mos­tani időpontot tartja legalkalmasabbnak. Ha országos közállapotaink javulása és maradan­dóvá tételéhez a tárgyalás alatt levő kérelemnek a város állal óhajtott kedvező módon való elintézése egy szemernyivel is hozzájárulna — Szabolcsvátmegye kö­zönsége hazafias érzületétől áthatva egyhangú lelkese­déssel adná áldozatkész hozzájárulását. A kormány tagjainak igaz nemzeti érzületébe velett tántorilballan bizalom dacara azonban, a vái megye kö­zönsége — a kormányon álló férfiakon kivül álló okokra való tekintettel — hazái k politikai egét most éppen nem látja felhőnélkülinek s a legközelebb időkben be kell következnie annak az erőpróbának, amelyen csak a magyar nép hatalmas összetartó képessége s a veszély­ben megsokszorozott tettereje győzedelmeskedhet. A hazánk politikai egén a legközelebbi múltban lesújtott törvényenkivüli állapotok s a hatalomrajutolt szentségtörő kezekből kieresztett romboló hullámok ve­rései megingatták az országnak számos intézményeit, számos törvényhatóságait s a tapasztalás igazolása sze­rint ezeknek a romboló hullámveréseknek az ország közi örvény hatóságai közölt nem a kiváltságokkai felru­házó't törvényhatósági városok, hanem a vármegyei székhelyek által támogatott s a velük együtt működő vármegyék tudtak csak kitartóan, sikeresen ellentállani, és joggal tarthatnak attól, hogy egy hasonló eset elő­fordulása alkalmával az együttműködésre nem hivatott tehát, Szétforgácsolt erők munkája kétségessé válik. Befejezesül még egyet van szerencsénk előterj'sz­teni, nevezetesen pedig azt. bogy tudomásunk sze­i int Nagy méltóságod intentiójának megfelelően, de a várható követelményekkel is egyenletes mértékben a tendezeü tanácsú vátosok önkormányzati joginak kiterjesztése iránt törvényjavaslat van előkészítés alatt — tisztelettel kérjük, méltóztassék azt bölcs belátásával akként rendezni, hogy a fejlődésre hivatott városok jogos igényeinek kielégítése mellett, a vármegyékkel szemben fennálló szoros kapcsolat épségben megőriz tessék s mi a vármegye közönsége ünnepélyesen Ígérjük, hogy székvárosunknak e téren elérni remélt vágyait szeretettel és buzgalommal lógjuk támogatni. Közös konyha. Munkaadó nélkül nincs munka. Munkaadó csak az lehet, a kinek tökéje van, a miből a munkást fizeti. A munkások zsírján liizó izgatók teljesithetlen követelések támasztására lovalták lel a munkásokat, a kiknek nagy része csak a kisebbség terrorizmussá miatt koplal és kényszerül kivándorolni, mert ha dolgozni akar, agyon verhetik Várkonyiék, Bokányiék és más hasonszőrű népboldogitók. Munkáshiány miatt ugy a gazdasági, valamint az ipari termelés tetemesen csökkenvén, ezeknek értéke természetszerűleg nagyban felszökött, a mit a tökével rendelkezők kibírnak, a napról-napra élők pedig koplalva, kényszerülnek a nyomor elöl menekülni. Az egyének szabadságát tisztelni kell. Ezen alap­tételnek nyakát kitekerni, a társadalom ellen elkövethető bűnöknek egyik legnagyobbika. A ki nem akar dolgozni, ne dolgozzék, de erre csak fegyenczeket szabad kényszeríteni. Viszont milyen ferde fogalom az egyéni szabadságról az ha valakit, a a ki dolgozni akar fenyegetéssel, vagy tetlegességgel a munkától elriasztanak. Az egyéni szabadságnak durvább megsértése ennél el nem képzelhetőbb. „Salus reipublieae supremum lex est." „Legfőbb törvény a társadalomnak boldogulása"' E mellett minden más érdek eltörpül. A munkások zsírján hízó, társadalom felforgató, pezsgőző agitátorokat mint gonosztevőket kellene kezelni és nem egy pár napi fogházra, hanem évekig tartó kényszermunkára ítélni, hogy legyen idejük elmelkedni azon a nyomoron, melyet főképen a dolgozni akaró munkásoknak és azok családjainak okoztak. A bivalyt szunyogesipéssel leteperni nem lehet. Nem a munkások bűnösök, hanem csupán csak az izgatók. A munkásoknak igényeit azon határig kell kielé­gíteni. amelyen tul a társadalom egészének létérdekeit nem fenyegeti: amint azonban ezen a határon túllép, a legerélyesebben vissza kell^szoritani a rendes mederbe, nemcsak a munkások érdekében, hanem a társadalom érdekében is, amelyek egymástól el nem választhatók. Szeretném látni Várkonyinak, Bokányinak vagy Izrael Jakabnak nem-ujjlenyomatát, hanem tenyérlenyomatát, mert csak ennek alapján lehetne megállapítani azt. hogy milyen rettenetes kézi munka durvította el tenye­rüket, amit most siralmas könnyek között tul értékben akarnak érvényesíteni hasonli jan túlterhelt kézi munkás­társaiknak Amerikába való kitolatásuk érdekében. Minden hatás visszahatást szül. Országszerte megteremtették a eselédhiányt. de a puska visszafelé is sül. Kapunk ugyan néha-néha szakácsnét, de ezek olyan nagy urak mint akár egy főispán, mert huszár nélkül el nem lehetnek, vagy peilig évek óta menyasszo­nyok és vőlegényüket is tartani kell. Száz közül másféle szabású szakácsné alig akad. de kivétel nélkül csak olyan, aki önmagát nevezte ki szakácsnénak, de a főzéshez annyit ért mint más a csizmavarráshoz. Főzte moslékszámba megy; ha pedig a háziasszony bele mer kotyogni mesterségébe, oda vágja a főzőkanalat, mert hát ő szakácsné és az ő dolgába más ne avatkozzék. De még az is szerencse, ha ilyent kapunk. A minapában a feleségemnek kellett főzni csaknem egy hónapig, mert ilyen moslékkeverö sem akadt. Hogy aztán mit eszik az ilyen büszke konyha­királynő otthon, azt nem tudom, de tudom azt, hogy ez a mizéria nem c-sak Nyíregyházán, de másutt is meg van. Ezeny nyomorúságos eseledmizéria kérdésnek meg­oldását dr. Nagy Dezső fejtette meg. aki Nagybecskerek­nek egyik legtekintélyesebb ügyvédje, vagyoni helyzeté­nél fogva teljesen független, és az élesztőhöz hason­lítható, a ntely az alig élvezhető lisztet nemes erjedésbe hozza és zamatos kenyeret kalácsot varázsol belőle. Ez a geniális ember, a ki rengeteg ügyvédi elfog­laltsága mellett a társadalmi fejlődésnek is egyik fö­mozgatója. félig meddig Szabolcs vármegyének is tagja, a mennyiben édes atyja Nagy Miklós, gróf Vay Ádám fiainak, tehát a mi szeretett Kurucz Gábor főispánunk­nak is nevelője volt. Miután ott is ugy a mint országszerte cseléd, te­hát szakácsné iniseria van és ö inkább szeret ételt mint moslékot enni, kitalálta, hogy szövetkezeti uton kellene a bajon segíteni. Eleinte közönnyel találkozott, a mi minden kez­deményezésnek sorsa, de erélye és kitartása megterem­tette a közös konyha intézményt, a mely tieeskereket Mekkává változtatta. Dr. Nagy Dezső nem csapott ebből lármát, de eredményének liive a mi Dr. Poppini Albert főgymna­ziumi tanár barátomnak füledobját is megütötte, a ki a culturális czélokért küzdő Bessenyei körnek magas színvonalra emelésében zajtalanul, de fokozódó sikerrel küzdött és küzd. Egyik előharcossa az önzetlen idealiz­musnak a mi nélkül haladás nincs. Jogosan lehet Becskereket Mekkához hasonlítani, mert Temesvár, Arad, Zenta, Szabadka. I'ancsova, Zsombolya, Eperjes, Kassa, Nagyatád (Somogy) Baja. Debrecen, Soprony, Déva, Budapest (Lásd „Budapesti hírlap" julius 28-ki szám Hollósné tollából) Miskolcz, Lippa városokból zarándokok vándoroltak az igen szép Becskerekre; a mely városokban a ..közős konyha" vagy már létesült, vagy pedig a helyi körülmények fi­gyelembe vételével módosítva legközelebb létesülni fognak. Poppini Albert barátomnak befolyása folytán mint a féle nyugalmazott naplopónak nem volt nyugtom addig, mig Becskerekre a napokban el nem rándultam kritikusnak, spionnak. A „Nyirvidék"nek egy szániába nem férvén el azon zsolozsma, melyet a becskereki „közös konyha" felöl elzengeni szeretnék, a folytatás előtt izlelitöül a szövetkezetnek három-három külömböző női tagoktól származó heti étlapját csatolom ide : H É T F 0. Ebéd : Paradicsom leves haltiskával. Zöldbab felsár feltéttel. Kirántott csirke vegyes salátával. Vánkos csücske lekvárral töltve. Vacsora: Borjú pörkölt burgonyával. Túrós csusza. KEDD. Ebéd: Húsleves szalonás gombóc. Marhahús kisü­tött burgonyás tészta és tormás mártás. Savanyu bur­gonya sertés karaj. Steyer metélt. Vacsora : Töltött ros­télyos rizs körzettel. Dara morzsa. SZERDA. Ebéd: Tarhonya leves. Töltött paprika paradicsom­mal. Borjú vesés és comb, ugorka saláta. Darás kocka. Varsóra: Gsirke paprikás csipetke és burgonyával. Pa­lacsinta túróval és üresen. G S Ü T Ü K T 0 K. Ebéd: Husieves májas haltiskával. Marhahús bui gonya körzet kapor mártás. Káposzta sertés szelettel. Almás pite. Vacsora: Vagdalt bélszín burgonyával. Lek­város derelye. PÉNTEK. Ebéd : Zöldbab leves. Töltött paradicsom. Töltött csirke vegyes saláta. Káposztás kocka. Vacsora : Párolt marhahús tarhonyával. Sajtos metélt. SZÓMBA T. Ebéd: Húsleves tüdős táskával. Marhahús kisütött túrós tészta, sóska mártás. Tök főzelék sertés feltéttel. Arany haluska. Vacsora : Gsikóshús haltiskával Burgonya metélt. V ASÁRNA P. Ebéd: Barna leves kisütött borsóval. Töltött ká­poszta. Borjú sült ugorka saláta. Almás és káposztás rétes. Varsora: Hideg borjúsült kovászos ugorkával. Almás és káposztás rétes. II É T F Ü. Ehrd: Husieves apró kocka tésztával. Marhahús burgonya körzet paradicsom mártással. Zóldiiaii sertes karaj és comb feltétel. Túros csusza juh túróval. Vacsora: Paradicsomos i-sirke haluskával. Francia bur­gonya. KEDD. Ebéd: Paradicsom leves csipetkével. Tök főzelék párolt felsár szelettel. Borjú vesés és comb vegyes sa­látával. Almás pilé. Vacsora: Eszterházv rostélyos bur­gonyával. Tojásos haluska. SZERDA. Ebéd: Zöldségleves vajas haluskával. Tulipán sze­let rizszsel. Töltött paprika. Költés rétes ribizke ízzel. Vacsora: Stelánia sült burgonyával. Töltött és üres palacsinta. CSÜ TÖKTÖK. Ebéd: Husieves rizszsel. Marhahús burgonyás tészta, torma mártással. Kolozsvári káposzta párolt hússal töltve, burgonyás tészta dara morzsával. Karsura : Szalonnás sült tejfeles mártás, burgonya körzettel. Tej­feles pogácsa. PÉNTEK. Ebéd: Zöldbab leves. Burgonya főzelék sertéshús feltéttel. Töltött és spékelt csirke, kovászos uborkával. Túrós gomboez vajas morzsával. Varsora: Vagdalt hus rizszsel körítve tejfeles mártással. Burgonya kocka. SZÓMBA T. Ebéd : Husieves dara haluskával. Marhahús tarho­nyával, uborka mártással. Töltött paradicsom. Palacsinta torta dióval. Vacsora : Székely gulyás, sajtos metelt. VASÁKNAP. Ebéd: Kagout leves. Töltött káposzta. Kacsa pe­csenye vegyes salátával. Linzer torta, l'ucsora : Hideg kacsa pecsenye uborkával. Linzer torta. HÉTF 0. Ebéd: Zöldbab leves csipetkével. Tökkáposzta sertés karajjal. Stefánia sült rizszsel. Francia palacsinta. Vacsora: Eszterházy rostélyos burgonya körzettel, Csá­szár morzsa. K E D D. Ebéd: Húsleves finom metélttel. Marhahús bur­gonya körzettel, paradicsom mártással. Édes káposzta benne főtt sertéshússal (Kömény.) Dara kocka. I'acsora: Szalonás sült rizs körzettel. Vajas pogácsa. S Z E K D A. Ebéd: Savanyu leves tojás és pirított zsemlével. Zöldbab főzelék vagdalt bélszín szelt ttel. Rántott csirke ugorka salátával. Vajas kifli lekvárral töltve. Varsora: Borjú pörkölt galuskával. Sajtos metélt. G S Ü T Ö R T Ü K. Ebéd: Húsleves szalonnás gombóccal. Marhahús rizs körzet ugorka mártással. Paradicsomos káposzta sertéskaraj és combbal. Almás és diós rétes. Varsóin Paprikás csirke csipedettel. Gseh pimasz lekvárral. P ÉNT E K. Ebéd: Gulyás leves burgonya es csipetkével. Töl­tött paprika. Rántott hal burgonya salátával. Szilvás gombóc burgonyás tésztával és morzsával. Vacsora: Székely gulyás. Túrós csusza. SZOMBAT. Ebéd: Húsleves májas haluskával. Marhahús esipedett körzettel és tormamártással. Kalarábé főzelék rántott sertésszelettel. Káposztás kocka, Vacsora: Papri­kás borjíiszelet tejfellel és csöves tésztával. Palacsinta dióval. VASÁRNAP. Ebéd: Aprólék leves rizszsel. Töltött káposzta. Kacsapecsenye vegyes salátával. Csokoládé torta. Va­csora: Hideg kacsapecsenye savanyu ugorkával. Kevert ' linzer. Az esetleges változtatásokat a választmány fenn­| tartja. Nyíregyháza,. l'JOT. szeptember 13­Dr. Jó.-a Alidra*. A Tulipánszövetség M. Y. E. közgyűlése. Kézimunkakiállitás. Napkeleti színpompában ragyogó virág : a tulipán aegise alatt indult meg egy év előtt nagyszabású és lel­kes mozgalom szerte az országban. Nem pusztán vélet­len műve, hogy a magyar ipar fellendítését e kedves virág jelképezte: főmotívuma a magyar nép művésze­tének, háziiparának. — Lejárt egy év. Á zománcos, stilizált kicsiny jelvény bizony sötét fiókok szögletében rejtőzik immár, de ha átment jelentősége a nemzet jobbjainak köztudataba, akkor nem élt hiába. — A föl­dön nem létezik nagyobb őröm, mint üli diadalát az eszme: annak számára, kinek agyában fogant, ki szivé­nek, lelkének teljes erejevei, óriási képességeinek fegy­vertárává!, fajszereletének egész izzásával, meggyőződé­sének suggesliv hevével iparkodott azt honfitársainak lelkébe sugalni. A Szabolcsmegyei Tulipán Egyesület pitronája: Vay tiáborné grófné az — kinek ajánlva , légyen e pár sor : — bizony mondom, sem azon ered­' menyeket felmutatni, melyeket hallottunk a szeptember 8-án rnegtarlott díszközgyűlésen — setn azon szép és tartalmas kézimunka kiállítást létrehozni nem lehetett volna ő nélküle, amelyben gyönyörködni alkalmunk volt A gyűlést Szabolcsmegye főispánja Vay Gábor gr. nyitotta meg, mint a Tulipán Egylet elnöke, azután Pálffy Jó­zsef, a budapesti anyaegyesület elnöke beszelt s elmondta többek között, hogy Budapesten állandó piacot kíván­nak létesíteni a háziiparcikkek számára s divatkiállitáso­kat. rendezni, hogy a közönség tájékozva legyen arról, miszerint e lértn sem szorult külföldre Amit ezután Színik Antal a fonalas és szövő háziiparról felolvasott, az igen kellemesen hangzott bizonyos ignoráns füleknek, melyek birtokosa e lap hasábjain kesergett pár hónap előtt azon : milyen aránytalanul nagy helyei foglalnak el a nagyrészt minden művészi értéket nékülöző kézmunkak asszonyaink, leányainknál s száműzve a szövőszék, a rokka, pedig mek­kora lendületet adna epen a magyar iparnak, ha perdülne ismét kedves rithmusa a rég elmúlt időknek — de talán ismét halkan zsongó praeluduma egy eljövendő bé~ kesebb, gazdagabb s boldogabb korszaknak . . . Hál ezt mondta S/mik, ha uiás szavakkal is.

Next

/
Thumbnails
Contents