Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-09-01 / 35. szám

XX VIII. évfolyam. 35. szám. Nyíregyháza, 1907. szeptember hó 1. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. •

» '

•"

» Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. — Előfizetési feltételek: Egész évre 8 korona Kél évre 4 Negyed évre 2 , Kgyes szám ára 20 tillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak.' A nyílt-téri közlemények dija sorunkint GU fillér. Apró hildetések 10 szóig +0 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. E^y uj törvényről. A „Nyirvidek" számára irla: Buday Barna, orsz. képv. A király most szentesitette az uj gazdasági cselédtörvényt, mely november hó elsején lép életbe. Ezzel korszakos fordulat áll be a gazdasági cselédek sorsában. Régi cselédtörvényünk 1876-ban készült, tehát elmúlt harminc esztendős. E három évtized alatt megvénbedt Az érdekelt felek uj törvi nyt kívántak. A gazdatársadalom egy évtized ota sürgeti a gazda és a cseléd közötti jogviszony uj szabályozását. Mikor aztan megkapta a törvényjavaslatot, megijedt töle. És nem békült ki a törvenynyel a gazdák jó rés/e a mai napig sem A gazdák többsége azt remélte az uj törvénytől, hogy ennek erejével irajd jobban megrendszabályozhatja a cselédséget anélkül, hogy régi törvényes jogaiból va'amit feladjon. Természetesen csalódnia kellett, mert a szociális gondolkozás és a jogszellem mai hatása alatt nem lehetett ol}an törvényt alkotni, mely a gazdinak jobban kedvezne a réginél. Ellenben meg kellett szüntetni a cselédségnek a szabadelvű felfogással elltnkező jogi alárt ndeltségét, ami nem történhetett meg a gazdák eddig élvezett jogainak megszorítása n-lkfll. A patriarkális szellemben készült régi törvi nyt a tiszta jogegyt illőség alapján modernzálták. Tilalmaz az uj törvény minden eddig szokásban volt uri munkát és robotot,. Megvédi a cselédet a munkauzsora minden fogása elit n Megvédi testi épségét, egészségét, erkölcsét, önérzetét. Csak a gyermek cselédet (!S éves korig) hagyja a gazda házi fegyelme alatt. Törli a testi fenyítéket és nem ad jogot többé az önérzetet mélyebben sértó szóbeli dorgálásokra sem Szigorúan szabályozza a felmondási jogot s erészben annyira őrzi a cseléd érdekét, hogy a törvényes OK nélkül e'bocsátott cselédn-k rgész é\re eső járandóságát rendeli kifizetni; igy hát a gazdasági cseléd jobb helyzetbi n vau, mint a gazdatiszt. Mig az uzsora nálunk csakis a sértett fél feljeh ütésére üldözhető, ;.ddig a cselédtörvény értelmében a hatóság bárki feljelentésére köteles hivatalos nyomozás tárgyává tenni annak a körülmtnynek a kiderítését, hogy a gazda elegendő ételt ad-e cselédjének, nem dorgálja-e túlságos szigorral fíb. Tilalmazza a törvény a rendbírságot, a büntetést pedig a kihágást elkövető gazdára vagy cselédre egyformán szabja meg. Nemcsak hogy a, paritás érve nyesül tehát a törvénybi n. de a jogi védelemnek sokkal magasabb mértelében részesiti a cselédet, mint a gazdát, mert az volt a gondolkozás, hogy a gyengébb fél szorul nagyobb támogatásra. A gazda idáig élvezett pozíciója kétségtelenül szenvedni fog; a rend és figyelem lentartása nehézségekbe ütközik, mert a régi legyeimi eszközök kiesnek a gazda kezéből; Nem házilag, de hatóságilag fogják kiegyenlíteni a legapróbb összeütközéseket is, ami rengeteg pereskedésre vezethet és a gazda zaklatásának sok hátsó ajtaját hagyja nyitva. (£/. az egyik aggodalom. Legnagyobb panasz azonban az uj törvény szociális terhei ellen irányul. Az uj törvény ozerint minden cseléd-családnak elkülönített helyiséget kell adni. Me-gi i/ható becslés szerint a régi cselédlakások kiigazítására, illetve ujak építésére legalább kétszáz mihió korona szükséges és ezt a rtugeteg összeget tiz esztendő alatt kell mozgtsitania a gazdáközönségnek. Méltányos, hogy a cselédnek jo lakása legyen, de az évtizedes mulasztások egyszeri helyrenozása mégis csak i-t"zatos megterbeltetést jelent. És b.Vr ezutáu ne csak anűak a négyszáz gazdasági cselédnek a családja lakna tisztességesen, hau m'a törpe birtokos sok ezernyi családja is ; ezek azonban összezsuffol va, egészségtelenül fognak lakni továbbra is, világos bizonyságául annak, hogy n lünk a szociális gondoskodás csak azon a vonalon érvényesül, ahol annak költségét valakinek a nyakába lehet varrni. Az uj törvény szerint a gazda a cselédet és családját is negyvenöt napon át iáját költségére gyógykezeltetni köteles. Ez is bum; uus intézkedés, melyet azonban nem egy törvi ny szakaszuak, hanem egy országi s szocziális intézménynek kellene megoldania, kolc önös hozzájárulás alapján, mint az ipari munkásoknál. De nemcsak hogy ilyen mun ásbiztositó intézményünk nincs, hanem még csak orvosok sincsenek kellő számban. Tobb mint háromszáz körorvosi állás szervezetlen Ily viszonyok között a köteles gyógykezeltetés oly nagy megterheltetést jelent, mely tudomásomra jutott esetben, egy tapasztalatokra hivatkozó 3000 holdas gazdaságnál, a földadó ötven százalékos emelkedésével egyenlő. Világos, hogy itt m gint állami fe'adatot u'altak a tragánáldozatkészség körebe. ami ellen a gavd.ik neo csak elvi okb >l. de az anyagi mi gterheltetés miatt is tiltakoztak. A torvény azzal igyekszik megnyugtatni az érdekelteket, hogy ezt az intézkedést csak átmeneti jellegűnek deklarálja. Ámde a törvény a sok teher mellett ke t nagy jelentősééi! jogi biztositénot ad a gazdák kezébe. Egyik az bogy a szer/ődott cseléd nem vándorolhat ki. Másik az, hogy a cselédsztrájkot a törvény szigorúan tiltja A szerződés sérthetlenségi nek elvét tehát érvényre emeli és megvédi a gazdát a bérsrőfolásn ik attól a fogásától, melynek összebeszéléss/erü munkamegtagadás a szokásos eszköze Ezzel a sztájkparagralussal igen keserű elvi barc dóit el a munkaadók javára. Ez a szakasz igen sokat nyom a mérleg serpenyőjén, hiszen a cselédtartás épp-n a sztrájkok veszedelme miatt válhatott volna mihamar tűrhetetlenné. Mindezt összevonva: kérdés, vájjon időszerű volt-e áppen most nvulni a régi cselédtörvényhez. De ha már egyszer hozzá nyultunk, mást, mint amilyen készült, csinálni aligha lehetett A mai kor terméke ez a törvény ; mely tele van szociális gondolatokkal és vág akkal, mely forrong a tömegvédő politika jelszavaitól, de amely a szociális alkotások terén még semmiféle alapozo munkát nem végzett. Olyan hát ez az uj törvény, mint a fundamentumok lerakása előtt való tető épités. Könnyülést a gazdaközönség nem várhat, nem is várhatott az uj törvénytől, ha c-ak nem emelkedik arra a magasabb néző pontra, hogy a felsőbbek kötelesség teljesitéséuek nagyobb mértéke az alsóbbak iránvában olyan befektetés, mely a társadalmi béke és a nyugalom érdekeben bizonyára hasznosan gyümölcsözik. A társadalom a régi rend alapjain meg nem állhat ha korrektivum »bat nem végez önmagán ha nem fejlődik és halad a korszellem^ nyomán. Ha az uj cselédtörvény nem javit is a cselédtartáson, de mint időszerű reform, javítja a társada'om beuső rétegviszonyait és szociális szempontból hivatást végez. Okatootáiai levél. XII. Kedves barátom '• Hála a papnak, itthon vagyunk ismét Okatootaiában. A hágai kirándulásra mir csak ugy tekintünk vissza, mint egy rossz álomra, vagy az avatonc spiritista az első szeánsz izgalmas formaságaira. Hiába, beleszokik az ember mindenbe ! Higai ónlsiküldetésüiik kudarca már nem izgat bennünket. Azzal vigasztaljuk magunkat, hogy mi még sokkal jobban járlunk mint a kór.ai kövttek, akik haza se mernek már szagolni a japáni urak neheztelés miatt, mí

n' mi egész nyugodtan élvezzük ismét mindama földi javakat, amiket az okatootáiai konyha meg az obaiootáiai pince csak nyújtani képes. A marokkói kakasviadal, a török perzsa határvillongas, a sok császár király találkozás, az aui r.kai hajóraj csendes-óceáni útja még Ausztrália figyelmét is elterelte rólunk s most már egesz biztosra vehessük, hogy nem lesz sen mi bántódásunk. Itt vagyunk tehát ismét > bben az aranyos, kedves Okatootáiában, a rút való, a szép ábrándok, a nagy szónoklatok és kis cselekedetek hazájában ; s hogy egy pillanat la se legyünk kétsegtelen a felől, vájjon csakugyan hazaerkezlünk-e, itthon vagyunk-e, magunknál vagyunk-e, egyik legnagyobb meie ü miniszterünk egy végtelenül kedves igazi okatootáiai stilü és taitilmu rendelettel oszlatla el bizonytalanságunk fegyverei. A cxce.lencias úr statáriumot hirdet a prolekció el.en. Azt mondja, hogy aki ezuian prolekció u'jan akar előremenni, azt oyba veszi, mint hogyha hivatalos köteles eg mulasztási követett volna el s ezeit bizza magát kiki ü^ybuzgalmaia, lelkiism. relessegére, az lesz az előrehaladas legbiztosabb lajtorjája ! J j be aianyos, jaj be kedves! Tehát „megteli", mint a vil ainos kocsik, ilt volt legfőbb ideje, hogy a kis táblácskát leeresszek. Vegre valahara megtelt az állami villamos kocsi! Aki elKesett vagy, nem volt t leg elszánt a tolakodásnál, az várjon más kocsira, vagy ballagjon lotabb gyalog, szóval kutyagoljon, hűségesen, mert telt kocsira kapaszkodni, igazan szemtelenség. Mikor a rendeletet elolvastuk, az én piivat diplomatáin így szólt : Ad vocem prolekcio, eszembe jul, hogy egy ízben, mikor a mostani ausztráliai szultánnak istenben buldo

0uh előde palotája virágos keitjeben setalt, egy kanyai uiatnal, inn.tha csak a löldből tauiaeU volna, előite teimett egy okór, egy valósagos, négylábú, kétszarvú, nagyszeinú, széles homlokú ökör. A kerteszinasok bottal, gereblyével rohai.tak rá, hogy az udvari kertből kikurgassák ; de a joságos fejedelem így szolt a szolgahadhoz: „Ne bántsatok fiaim, csak szépen bánjátok vele, meit ez az első ökör, aki prolekcio l éikül környezetembe ju.otl.* És mi köze van ennek az esetnek a szóban foigó rendelethez? kerdezteui eltnk érdeklődéssel. Hal csak az, vull a valasz, hogy én meg szeretném laun ,.z. az utolsó öklöt, akinek még siíerüit az excellenciás úr kegyeibe juini, meit azzal az eltömi szeretnek jooaralsagba keveredni, hatba az ő reven meg tudne.í segíteni az ispanoui kereszttian, aki éppen ket eozttndő oia praeterealtalik rendszerein unnU n előléplelesriel. Szerbusz öreg! 'fisz elem az otlhonlévőket. Ölel híved : EI v \ Tainas. Giardinetto. Fürdői levél. Ószőlőlüied, aug. hó vége-n. Hogy is mondja a költő : Hervad már ligetünk s díszei hullanak, Tarlott bokrai közt sárga level zörög. £*incs Mi nincs? Bozsas Ubiiinth? Nem is volt. Meleg? Bizony az se sok voit. Télire valoL sem igen lehetett volna eltenni belőle, ha mar íelialallák volna, miként lene ne a nvaii meleg felesleget telire euaklarozm. HjIIíUi azeil lieivad mar ligetünk, az E zsébet királyné liget a díszei hullanak: buli, pereg a level. Különösen az akacfak levele szemetén lolyton lele a' utakat. Mar seperni se győzik; igaz hogy meg sem próbálják. Aliiloiag elfogyott a nervus reiuiu seperendáruin. Pedig ez idén az akacfa levele is tartósabb mint más közönsjges esztendőkben. Az Üszőlótúreel uitnlén eivonuio „Uuier elun Liliden* hársfai közül is feltűnő kevesiiek sárgult el a levele idáig. Pedig azok uuskor I ilyeiilajb-n már másodszor rügyeznek. ÍJjt maga az Erzsébet királyné liget olyan ude zöld es dus lombozatú, mint máskor junius középén. Uszőlolunden meg is véget jaij-e a s

aison vagy szezon, illetőleg evad, azaz hogy idény ; — ahogy jobban tetszik. Az I ci Pi-ci Vi ci kocsijai napról napra üresebben jarnak. Az állomásokon kevesebb gyeimek várja és fogaelja az erkezőket, azok se mezítláb, hanem f löltőb

tn es va:Uti jtlző zászlók, tárcsák helyett iskolai tis-