Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-12-22 / 51. szám

49-ik szám. NYIRVIDÉK 1907. december 8. 7. királynak alkotmányt felfüggesztő proclomátiója addig, 1 inig ő miniszteri székben ül ? Nem-e ő lett volna arra ' úgyszólván egyedül hivatott, hogy a nemzet és királya | közötti ellentéteket kiegyenlítse ? — Hát e kérdésekre bízvást igennel felelhetünk; hiszen mérvadó körökben nem egyszer hallottam 905-ti-ban: .Lenne csak a király tanácsadói között egy olyan intact politikus mint Kállay Béni, akinek minden kételyen felül álló hazafisága és királyhüsége valóságos fogalommá vált, bizony nem jutottunk volna oda, ahol most vagyunk!" i Ő eonservativ politikus vplt, a szónak nemes értelmében. Különös ember volt szokásaiban. Különössége az egyszerűségben nyilvánult meg. Öltözéke, háztartása, gondolatmenete, beszéde, szóval mindenben az egyszerűség és természetesség. Mint tanuló már ilyen volt. Igv emlékszem reá 59-ből Bécsben.*) Színházba nem járt. csak ha muszáj volt. Egyszer emlékszem, hogy Bécsben létünk alkalmával ebédre voltunk nála hivatalosak, s akkor sült ki, hogy ö páholyt nem tart, szóval színházba járni nem szokott. Magyar voltát azonban külsőleg is mutatta: Ugy Belgrádban, ahol meg is látogattam, mint Bécsben magyar ruhában járatta cselédjeit s berendezése is magyaros volt. 1892-ben egy látogatásom alkalmával ez iránti kérdésemre a valuta és jegybank rendezésről igy nyilatkozott: „Annak bizony itt volna már az ideje; csakhogy dobbal verebet fogni nem lehet; nem igy tehát, hanem lassan kellett volna a szükséges arany készletet felhalmozni, illetve biztosítani, mert félni lehet az arnnykereslet túltengésptél. Békés és rendezett viszonyok mellett, akkor t. i. ha a jegybank készfizető képessége minden kételyen felül áll, tömeges kifizetések követelésére és teljesítés''re nem kerülhet a sor." Kállay András. *) Mindég helytelenítettem azt, hogy törvényben, hivatalos érintkezésekben, levél címzéseknél stb. Ausztria fővárosát Bécsnek kereszteljük el. Ez most megszűnt; csak az a furcsa, hogy ez az uj áramlat most már tul csap a szükséges korlátokon. Most már u. i. széltiben olvassuk teljesen belföldi vonatkozású hirdetésekben, rendeletekben, határozatokban- árjegyzékekben, s igy továb i Bécs helyett Wient. Pedig annak aztán nincs értelme, hogy a Bécsi utcát Wieni utcának, ó bécsiszeletet wieni szeletnek, BécsUjhelyt WieniUjhflynek é< a bécsi tököt wieni töknek kereszteljük el. Nincs ez másutt sem isy, legkevésbhé pedig Ausztriában. Hisz u a mi osztrák sógoraink „Prahá'-t Pragnak, „Zagreb*-et Ágiamnak, a Pozsonyi kétszersültet Presburger Ziviebacknak, Milánót Maylandnak. Firenzét Flórenznek nevezik stb. Az általános tisztújítás. Ugy történt m«g, ahogy elóre láttuk, biz tosra vettük: a december hó 17-én végbement vármegyei tisztújítás a legutolsó vonalig a régi tisztviselők mandátumát megújította. A régi tisztikar egyhangú választással uj hat esztendőre uoegbizatá-t uyert, hogy ki-ki a maga helyén maradva, szolgálja tovább a vármegytt, hűséggel és bi csületességgel! Nagy megnyugvást kell, hogy keltsen az állandóságnak ez a biztositéka nem c-ak azokban a tisztviselőkben, kik becsületességüknek, lift egüknek és odaadó szorgalmuknak, amellyel idáig a közöniég érdekeit szolgálták, ugyan annak a közönségnek a részéről, e választás tanúsága által is egész egzisztenciájuk biztosságit nyerték, de még inkább a vármegye egész közönségében, mely az ó választott tisztviselői hivatal viselésének állandóságában a legtöbb garanciákat birja arra, hogy vármegyénk közigazgatási nagy érdekei pillanatnyi áramlatok ingadozásainak kitéve nincsenek. Szabolcsvármegyének — hála Istennek — nem volt oka és alkalma arra, hogy, legutóbbi alkotmány védelmi harcunk nehéz küzdelmeiben — ha, ki megtántorodott volna, most megbüntesse. Pedig a választási aktus unnepies hangulatának szines árnyalatait az 1905 — 1906. évi alkotmáoyvédelmi küzdelmünk vissza ugárzásai adták meg. Es a választási sablon szürkeségében, ennek a visszasugárzó emlékeknek a fénye nyilvánult meg, alispánunknak, székébe való egyhangú lelkesedéssel történt visszahelyezésénél; aki, azokban a nehéz időkben, mint főjegyzője a vármegyének, nyugodtságával a kétségek legnehezebb pillanataiban s biztosságával a törvény erejében való hitében: azzá, hogy Csak ó lehet a megüresedett alispáni szék örököse, egyszerre kimagaslott. Ezekre a nehéz küzdelmekre való visszanézós gondolataiban nyilt m<g és ment végbe a 17-dikén tartott tisztújító közgyűlés, melynek lefolyásáról a következőkben referálunk: Vay Gábor gróf főispán, kevéssel 10 óra után, lelkes éljenzés kiseretében megjelenvén a közgyűlés termében, üdvözölte a nagy számban migjelmt bizottmányi tagokat s jelezvén az alkalom nagy jelentőségét, a tisztújító közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. Mikecz Detsó alispán tejelentette ezután a maga és a választott tisztikar január hó 1-én lejáró megbízatásáról való lemondását, átadván a vármegye ősi pecsétjét a főispán kezeibe. Az alispán beszédét a következőkben közöljük: Az 1902. év január hó l-ével alakított tisztikar megbízatása az év végevei lejárván, kötelességünk állásainkat megbízónk, a vármegye törvényhatóságának nndelkezésére bocsátani. Midőn ezen kötelességnek én, mint a vármegye ez időszerinti első tisztviselő e az egé z tisztikar nevében eleget teszek, nem mulaszthatom el. hogy első sorban is őszinte, melyen érze t halánknak kifejezést ne adjak azon hathatós, fényes sikirü és áldozatkész támog.itás ert, m lyben részesülni az elmúlt P> év alatt sz< rencs :sek voltunk. Midőn az 19' 2 ik év elején megbízásunkat a tek. törvénytntóság kezeiuől megkaptuk, senki sem sejtette, hogy a legközelebbi jövőben nagyjelentőségű történeti események fognak közéletünkben lezajlani. Az 1905 ik évben megkezdődött alkotmány ellenes kormányzat támadásainak czelpcntjaivá a vármegyék valtak és mindnyáján élénken emlékezhetünk arra, hogy a hatalom összes fegyvereivel rendelke/.ő kormány ostromlását a haza iránti köteles-égüket ösmerő vármegyek mily SZÍVÓS kitartással verték vissza. Büszkén tekinthet Szabó.csvarmegye tisztikara a közelmúlt harczaira vissza, mert annak története nem mutathat fel egyetlen törvénytelen kormányrendeletet sem, melynek végrehajtását a legszívósabb kitartással vissza ne ulasitolta volna. Az alkotmányellenes kormányzat, dacára, hogy a megfélemlítés semmi eszközeitől sem riadt vissza, a vármegyében sikert kivinni képes nem volt. Nem akaróin ezt a tisztikar különös érdeméül felróni tek. törvényhatóság, meit hiszen mi csak 1 azt tettük, amire minket eskünk és hazaszeretetünk kötelezett, de meg kell hajtanom a hála és elösmerés zászlaját a varmegye n mes közönsége előtt, amely erkölcsi és anyagi támogatásával mindig ott volt tisztikarának, a harc előőrsének hita mögött s ez meghatványozta, felvillanyozta a mi erőinket. Valóban Antaeus legendáját láthattuk megujulni az események során. Az \ult nekünk a törvény hatóság egyeteme, mint annak a. anyaföld : vele érintkezve gyengülő erőink újból feleledt tek, megsokszorozódtak. E támogatás nélkül talán elbuktunk, legyőzettünk volna a hatalom túlsúlya által, mig igy I büszkén és felemelt fővel tekinthetünk vissza a nehéz l időkre s vezérünk akkori alispánunk, a jól teljesített kötelesség tudataban vonulhatott viss/.a a harc lezajlása utan mindnyájunk elismerésétől kisér\e a tnagáneleibo. Ne vegye tőlem szerénytelenségnek a tek. törvényhatóság, hogy ez alkalommal e ni héz de dicső napok eseményeit felidézem, de az elmúlt 6 évre visszaemlékezve büszke őrömmel tölt el az a ludat, hogy e napokban szerencsesek lehettünk, a tőrvényhatóság akaratának végrfhijtói gyanánt szerepelhetni. És most midőn ismételten hálás köszönetet mondok a vármegye közönségének irányunkban tanúsított joindulalu támogatásáért a kezeinkben letett végrehajtó hatalmat s ann.ik külső jelvényeként a vármegye nagy pecsétjét a tek. törvényhatóság kezeibe visszajuttatom, nyugodt lélekkel várjuk Ítéletünket, egyhingu lelkesedéssel kiáltva: Éljen Szabolcsvármegye hazafiúi erényekkel ékeskedő közönsége! Vay Gábor gróf főispán átvéve a vármegye ősi pecsétjét az alispántól, a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg az alispán és a lelépő tisztikar működéséről s ezért a kormány és a maga nevében köszönetét fejezte ki. Megnyitván ezután a főispán a tisztújítást, ennek tai taniára t. ügyészül dr. Bodnár Istvánt, jegyzőül Balla Jenőt nevezte ki. A kijelölő biooltság tagjaiul, Megyery Géza indítványára, megválasztatlak Bory Béla, Szikszay Pál, Gaál Elek, a főispán a bizottság tagjaiul dr. Meskó ' Lászlót, Kállay Andrást és Gencsy Albertet kerte fel. A kijelölő-bizottság rövid félóra alalt elvégezvén 1 feladatát, Vay Gábor gróf főispán első sóiban bejelentette, hogy a kijelő bizottság az alispáni állásra az egyedü pályázó eddigi alispánt, Mikecz Dezsőt jelölte. Zijos éljenzés közepette jelentette ki a főispán, hogy Mikecz Dezső Szabolcsvármegye alispánjává egyhangúlag megválasztatott. Mikecz Deisó alispán, erre letette a hivatali esküi, meghatottan köszönve meg a törvényhatóság bizalmat, melylyel immár másodízben emelte őt az alispáni állásbaVégbementek ezután a további választások, még pedig, mint már elől jelentettük, az egész választott tisztikarnak eddig viselt állásaban ujabb hat évié való megerősítésével. Vay Gábor gróf főispán bejelentette ezulán a kö'.gyűlésnek, hogy tiszteletbeli lisztviselőkül a következőket nevezte ki: Ib. főjegyzők lettek: Koiniss Géza, Okolicsanyi Dezső és Mikecz István, tb. aljegyzők : E ek Pál és DoI bos László, tb. főügyészek: Bagdi Imre, Kovács Lajos, Szikszay József, Bodnár István dr., Vadasz Lipót dr., ' Járossy Sándor dr., Jarmy István dr., Stmiecsányi ' László dr., Márkus Károly Lévay Sándor dr., tb. aliigyéseek: Prok Gyula dr., Korányi Endre dr., Szabó Liszló dr., Piopper Dezső dr., Fráter Ernő, dr. Szokolay Gyula dr., Buday Gyula dr., tb. főorvosok: Kállay Rudolf dr., Sziklásy Lajos dr., Lórencz Gyula dr., ' Konthy Gyu'a dr., Gara Leó dr., Rosenberg Emil dr., Lukács Vilmos dr., Fodor Sándor dr., Pollácsek Sán' dor dr., tb. főszolgabirák: Szalánczy Bertalan, Pongrácz 1 Kálmán gr., O osz Miklós, Simák János, Pechy Gábor, Vay Zoltán, Horkovics Sándor, tb. szolgabirák: Dem. | Andor dr., Tóth Béla, Kiss Sándor, Nozdroviciky Pál, Szilha István dr. Vay Gábor gróf főispán az elismerés han ján emlékezett meg ezután a vármegye három tisztviselőjéről, | Péchy Gyula árvaszéki elnök, Dubos Imre és Angyalossy Pál főszolgabirákról, akik 1877-ben választatván meg, most töltik be vármegyei közszolgálatuk 30 dik esztendejét. A közgyűlés osztatlan helyeslése és zajos éljenzése fogadta a főispán bejelenlését. Sipos Béla vármegyei főjegyző a lisztviselői lar hálás köszönetét tolmácsolta a főispán iránt s biztositolta a főispánt és a tói vényhatóságot arról, hogy az újonnan megválasztott tisztikar a jövőben is kötelesség tudással s I lkiismeretes munkássággal fogja magát az újonnan nyert bizalomra továbbra is érdemessé tenni. Kállay András a közel múltba visszanyúló reminiscenciákkal méltatta az ujonnnan megválasztod alispán és a tisztikar hazafiasságát és munkásságát s teljes bizalmát fejezve ki az iránt, hogy ez a tisztikar teljes garanciát nyújt S/.abolcsvármegye kö. őnségén k arra, hogy békés időkben a közigazgatás napi felad itainak igazságos munkása, zivataros idők inegujulásán pedig alkotmányunknak hü őre lesz. Az újonnan megválasztott tisztviselők ezután letették a hivatalos esküi, mire a főispán a tisztújító közgyűlést, kevéssel 11 óra után berekesztette. Megyery Géza. Nagy kitüntetés érte e bélen közéletünk egyik legkimagaslóbb alakját, Megyery Géza kir. törvénysziki elnököt s ezzel Nyíregyháza varos és Szabolcsvarmegye közönségét is abból az alkalom ól. Ú császári és apo-toli királyi Felsége f. hó 14-en kelt legfelsőbb elhatározásával Megyery Géza curiai cím- és jelleggel feli uh izolt nyiregyházi kir. törvényszéki elnöknek saját kérelmére tört nt nyugdíjaztatása alkalmából sok évi buzgó szolgálatában szerzett érdem i elismeréséül a Lipót rend lovag keresztjét díjmentesen adományozni méltóztatott. E hét folyamán megyénkben ez már a mi-od:k kitüntetés s mind a kettő — egyikei öl lapunk más helyen emlékezünk meg — őszinte örömmel tölt tl bennünket. Hogy ki volt Megyery Géza s micsoda tevékenységet tejtett ki úgy az igazságszolgáltatás terén, mint vármegyénk s Nyíregyháza város közéleteben, azt, úgy hisszük, nem szükséges e lap olvasoi előtt bővebben f.jtegetni. Hisz csak mm ré

0'en zíjlottak le 40 éves közszolgalati jubileumának ünnepi hullámai s a kö/.e ismerésnek és szeretelnek az az impo/áns megnyilatkozása, mely őt ez alkalommal körülvette, meggyőzln t tt mindenkit arról, hogy Nyíregyháza varos és Szabó csvármegye társaddma ismerte es méltányolni is tudta az ő kétségtelenül nagy érd' meit, am-lyek közül nem utolsó a város és a vármegye közügyeiben és közéletében kifejtett tevékenysége, de a legelső mégis az a mélyreható munkássaga, amely a vármegye teiületen levő kir. bíróságok ujjaszervezesehez fűződik. Eit a munkásságát akarta Ó Felsége első sorban megjutalmazni. És mi, akiknek úgyszólván a szemei előtt élt é.« működött Megyery Géza, őszintén és igazán elmoi d haljak, hogy az ő személyében nem érdemtelent, hanem egy erdtmekben gazdag embert értik a kiiályi kegy sugarai. Ad mullos annos! . . . De nem hunyhatunk szemet e kitüntetés alkalmából egy szomorú tény előt sem, ami 1 ennünket igen kínosan érint s ez a Megyery Géza nyugalomba vouu lasa. Annyira megszoktuk mar az ő nyugodt, komoly, méltóságos alakját, szeretetteljes egyéniségéi és végtelei ül lekötelező nyájas modoiál, hogy el se tudjuk képzelni, hogyan fogjuk őt a jövőben nélkülözhetni. Igaz, 40 ev nagy idő nem csak közpályán de egy enibeii életnek is. Az is igaz, lio^y már régen óhajtja a nyugalmat. C-akhogy 40 évvel vállain Megyery Géza még mindig elegge fiatal. Tetterős. Munkabíró. Tevékeny. Mögötte — ami keveseknek adatolt — tapaszlalatokban gazdag 40 esztendő. Előtte a legszebb ideál: a küszöbön levő igazságügyi reformoknak megvalósítása. Az ő eddigi munkásságának a koronája. Mi hát az oka visszavonulásanak? O tudja. Ó akarta. Mi nem tudjuk megérteni. Éppen azért elfojtjuk a nyugdíjaztatása felett érzett keserü-égünk őszinte és í^az szavát s amidőn annak adunk kilejezést, hogy a nyugalom meg nem inunkallansag, sem pedig édes semmittevés, egyben azt kívánjuk, hogy még sokáig és még fokozottabb mervb> n gyümölcsöztethesse nagy tudását és ismeretét Nyíregyháza város és szabolcsvármegye javára. U

cy t gyen 1 ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. HT Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk előfizetőinknek, lapunk jóba rá tjainak és munkatársainak. Karácsony. Fenyőgalyas szép karácsony, szivünkből kős öntünk! Ahitjuk ünnepi hangulatod it, a le nigy nornnnipodat, mely a hétköznapi élet harca után bevezet a poe/.is birodalmába. Mert mi más a koia estének szürkületeben kigyúló karácsonyfa és ezer apró gyertyafénye ? A csöngetésre mepj 1 nő gyermekek méla csodálata, megihletődese és kitörő, harsany kedve, — váljon mindez nem-e a legszebb poézis? Az olimpiai ünnepeken llomér szárnyas igein lendült egy ó-kori kultur-ni mzet és vitle hangulata a legtisztább életörömök közepébe: a művészet szférájaba. Ma, mikor a kereszténység kétezer éves szirtje t nyaldossa végig a vele ellentétesm k latszó uralkodó eszmék áramlata: mégis a Megváltó születésére ritka lélekrokonságban együtt találja az embermillickat. Csodás égi nagy alkotás a Názáret nek hitalapitása: változatlan makulátlanságban hinti a karácsony