Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-21 / 29. szám

2 29-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. julius 21. vegyesen lakn k a külömböző felekezetek — és másutt is, de mindenütt is szükség van reá, ahul a nep nagy resze ily t lm r dnll tudatlanság! an »,enved. Megjegyzem különben, hogy az apagyi reformátusok közzül akik kimentek, csupán kíváncsiságból mentek od.i, az a kér déses \ak cigányasszony sem református. Tudomásom szeiint egyetlen egy lévelyid tt el, de hol v*n olyan nyáj, ahol ilym ne akadra? Illetéktelr nm k moi.dja a dücskőnél Utt latogatásomat, holo t a főtiszt. ú mint illetékesebb még nem volt ott. Ez is a kellőnk köz i véleménykülönbség eredménye. A főtiszt, úr cselekedete illetve nem c-.elekedete az „agyonhallgatás" kényelmes rnódszi réből fo'yi ; engemet pidig a tevelygő népet felvilágosítani, helyes útra vezetni törekvő fáradságos, de nemes szándék vezérelt, mint szin'én illetékes egyéni. Hogy a „Népszava" mit iit, nem tudom, csak hírből ismerem e lapul, nt rn szoktam olvasni, időin sem volna rá, különben sem szerelem a szélsőségeket. Hogy népünk nagj tömege eme tudatlanságának, elmaradottságanak hol nz oka, nem kutattam, most sem kutatom, ha vett belőle magára valamit a Főt. úr, róla nem li hetek. De I ármely felekezeln> 1 legyen igy, elég kár és elég szegjen, hogy igy van. Annyit azonban mondhatok, hogy még azt solia senki nem hallotta, hogy tisztán protestánsok áll I lakolt vidéken sz. Mária valaln megjelent voina s ilyen csodajelenségeket latnának és annak csodalevő erőt tulajdonítanának. Iine Főtiszt, úr, cikkemnrk célja tehát nem a más felekezetek megsértése volt — mert én nagyon türelmes, sőt talán még az inkább a hibjm, hogy túlságosan is békesség szerelő ember vagyok, — hanem hogy megakadályozzuk népünknél a tudatlanság, babona slb. terjedését, nem csak, de igyekezzünk előbbre vinni az értelmi fejlettség, felvilágosodás és igaz vallásosság lerén. Válaszának uloisó bekezdésbe megjegyzem m>g, hogy siégyen volna, ha mint pap — csak botorkálnék s nem tudnék egyenesen járni a dogmatikai különbözetek mezején, a meire hhet, hogy a Főtiszt, úrnak nagyon meleg van, de rn ilt is tiszta és világos fundamentumon állván, nini vo'na miért rettegnem arra a inezőie lépni, habár m m szál dékom és tudósításom megírásakor sem volt eszemben sem. Még egyet. Igaz, hogy — mint a Főtiszt, úr mondja — nem mindig akkor virrad, a mikor a kakas szól, de még igazabb — mit a mult századok lörlénelme fényesen igazol — hogy a kakas szólása utan, előbb vagy később, de okvetlen megvirrad. Megjegyzem végre, hogy teljesen meddő dolognak tartván m

;nd n további hozzá szólást e tárgyhoz, a magam részéről végleg befejezettnek tekintem. Béke velünk! Apagy, 1907. julius 15. Szabó Aladár, református lelkész. Az én politikusomnak sem kellett több. Csak azt várta be, hogy a hivatalos urak is sulytalanitsák egy kissé diplomáciai komolyságukat egy kis francia pezsgővel, s akkor rt felugrott s angol nyelven a kővetkező beszédet intézte hozzájuk ismételt mellényhuzogatás és nadrágszíj igazítás kíséretében : „Igen tisztelt distiguistéd foreigner urak! Ne m hivatalos mivoltomból kifolyólag nem volt módomban, hogy Ukatootáia nem hivatalos hangulatának a konferencia érdemleges tárgyalásai közben kifejezést adjak. Ezért örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy itt, az önök fényes körében, lehér asztal mellett nyilatkozzam. Okatootáiának nem hivatalos hangulata egyáltalában nem békés, söt — az áldóját — harcot, véres háborút kiván Ausztrália ellen, mely évszázadokon at nyúzta, marcangolta, tépte és szakgatta szerencsétlen hazánkat, börtönben sorvasztotta, akasztófán szárította legjelesebbjeinket. De Önök mint békekonferencia szerepelnek s bármennyit beszélnék is, nem értenék meg ezt a hangulatot s ezért most beszélek a hivatalos Okatootáiáról, melyet Önök ismernek ugyan, névleg; de méltányolni nem tudnak. A hivatalos Ukatootáia az Önök törekvéseinek, a lefegyverkezésnek, az örök békének példaadója, ideális előharcosa. A hivatalos Ukatootáia lefegyverkezett már ezelőtt 40 esztendővel, mikor a hágai békekonferentiákról még álmodni sem álmodott senki ember fia, még kevésbbé isten kegyelméből való uralkodó. Le fegyverkezése pedig a legalaposabb, mert úgy csinálódott meg 40 évvel ezelőtt, hogy az újra való felfegyverkezés teljesen lehetetlen. Hogy mi, Okatootáiaiak. soha senkit ne bánthassunk, ne háborgathassunk s igy békés törekvéseinket még önmagunkkal szemben is biztosítsuk, fegyverfogható ifjúságunkat, hadifelszerelésre való, milliárdokra rugó összegekkel egyetemben minden viszontkütelezettség nélkül kiszolgáltassuk Ausztráliának, hogy bennünket, a magunk gyermekeivel, a magunk pénzén, békességre kényszerithessen, ha mi esetleg fészkelődni s 40 évvel ezelőtt élt dicső apáink békés hangulatát megtagadni szándékoznánk. Uraim! Igen tisztelt distiguistéd foreignerek! Ez példátlan a világtörténelemben. A hivatalos Ukatootáia az Önök örökbéke ideáljának megvalósítója s igy mélló arra, liogy Önök poharat ürítsenek felvirágzására!" Szólt és telt poharát földhöz csapván általános consternáció közben elszáguldott én meg titánná. Mikor szállásunkra érkeztünk, így szóltam hozzá: „Urambátyám ! mikor indulunk haza Okatootáiába!* „Semmikor!" volt a válasz, s kis vártatva hozzá tette: „Holnap megyek Amerikába!" Mit szó'sz hozzá? Okatootáiai levél. IX. Kedves barátom! Jelen levelemet Hágából írom, a hova a békekonírrenoia okAból kioltom ol í-:--/.ia politikust akinek csak az az egy kis hibája van, hogy hivatalosan nincs olyannak elismerve, mivel ö sem ismeri el igazi okatootáiai királynak az ausztráliai szultánt. | Nemrégiben volt például az említett szultánnak, nem mint olyannak, hanem mint nem olyannak, vagyis okatootáiai királynak uralkodói jubileuma. Az egész | hivatalos Ukatootáia tombolt és tömjénezett örömében, ' az én politikusom azonban, aki egyáltalában nem hivatalos, bánatában meg egy kis falusi vendéglőben leitta magát meg jó magamat is. ' Az öreg nagyon különös dolgokat beszélt össze ( 58-59 évvel ezelőtt történt dolgokról s azt mondotta, hogy 5 élő tiltakozás akar lenni a 40 évvel ezelőtt törvénybeiktatott ausztráliai fennhatóság ellen. Könnyekig méghatottak az öreg emlékezései, fenyegetései, melyeket nyugat felé szórt, s mikor azt mondotta, hogy el megy Hágába, hogy az ottani békekonferencián a nem hivatalos Ukatootáia hangulatát tolmácsolja, készséggel ajánlkoztam kísérőjének. Nagy dolog az, barátom, amit most mondok. Másnap, már teljesen kijózanodva, az öreg még mindig ragaszkodott elhatározásához, ami Űkatootáiában ritkább dolog, mint a fehérholló, s igy útnak indultunk. Hágába megérkezve, a legelőkelőbb szállóban béreltünk két szobát és aztán siettünk a békekonferencia elnökségéhez, bemutatkozásra. Sehogy sem akartak bennünket megérteni, pedig németül, franciául meg ánglusul is megmagyaráztuk jövetelünk okát. Az egész idő alatt ott ácsorgott körülöttünk két hosszú képű, még hosszabb orrú koreai úriember is, kik hasonló járatban voltak mint mi, s kiket a hivatalos diplomata urak ép ugy nem akartak megérteni, mint minket. A következő beszédből kellett levonnunk azt a consequentiát. hogy szíveskedjünk az ajtót kívülről betenni : „Az urak tévedésben vannak: Okatootáiát hivatalosan Ausztrália. Koreát Japán küldöttei képviselik, se Ukatootáia se Korea neve nem szerepel a souveram hatalmak lajstromában s igy az urak a conferentián részt nem vehetnek a nemzetközi harmónia megzavarása nélkül. Isten önökkel!" Dühöngtünk! Elmentünk a legeslegelökelőbb vendéglő kerti helyiségébe, hogy ott pálam et publice kivégezzük keserűségünket. Archimedes törvénye szerint ugyanis minden test, ha folyadékba mártják, veszít súlyából. Ukatootáiai logika szerint ugyanez a törvény áll a borba mártott honfibúról is pláne oly mértékben, hogy a honfiúi bú, ha ismételten és alaposan borba mártják, teljesen súlytalanná lesz. Hozzá is fogtunk a niártogatáshoz s folytattuk a műtétet egész estig. A véletlen úgy hozta magával, hogy a hivatalos megbízottaknak egy tekintélyes csoportja ugyan abba a kerti helyiségbe jött vacsorálni. Ulcl híved: Elvy Tamás. Giardi nettó. Fürdői levél. elnevezés bővebb magyarázata Béla király névtelen jegyzőjének elvesz, tt jegyzeteiben található. Szeizője meg mindig ismeretlen. A belső tartomanyok közül nevezetesebbek a Zugliget, mely a Brikáné tehenészedről és jóvizü kutjáról A Zugligettől delfelé teiül el Kőbánya, é'énk sertéshizl dással és Obuch nénivel, kinél minden kedd >n és pénteken este pompás friss sertéshús kapható. Már ak nek jul. Kőbányától dél fele a Sárrét leiül el a Hűvösvölgy szomszédságában. Ez Ószőiőfüred nek egyetlen.de annal igazabban sáros vidéke. Föld alatti iszapfogo cis tern íjáról nevezetes, meg a Írnak tövénél bakterkodo czölöpökről A Sárrét u'án Ósző őfüred keleti részén emelkedik a Naph gy, csúcsán a Márkus fele observatoriummal. Ott látják meg leghamarabb, hogv kél-e már a nap Pazony felől? Mrt misult még olyankor alusznik. Ezek Oszőlő ü ednek külön elnevezéssel biró lakott helyei. A többiek m;g elnevezésre várnak. Oszőlőlüred talaja tiszta kvarc-kavics. Csak nagyon apró szemű. Ugyanolyan, mint aminővel a Nyvkv pályáji van ki és bekavicsolva. Rövidesen egy szóval „ho i ok'-nak is hívják. Ó-zólöfüred, mint a neve is mulatja, részint ó, részint sz.'dő, részint füred. Kevé-blé s/őlő ma már! mint ó, és legkev sbbé füred. Vízben csak a tehetősebbek fürödheln k. A löbbiek a Sistóra járnak. Ellenben nap, leg- és homokfürdőt bátran vehet mindenki pénz, gyógy- és zenedij nélkül. Hetenkent egvszer sincs zene, leszámítva i. hány rek. dt harmonikát. Z nebonát annál többet rendeznek a nagyszámú óvó- és tankötelesek. Oszőlőlüred a maga nemében par.itlan gyógyhatású mindazon bajokban, am lyek nem igényelnek'eldicsekedésre szánt nagyobb utazásokat, vagy uj divatos toiletleket. Foriásvizei ugyan nincsen k. de kiforrt vinkr>ja szolyvaival, bik,zádival, vagy szódavízzel kitűnő űditö hatású ital. Legalább is száz évig el, aki száz évig issza. Ószőiőfüred állandó vendégei úgyszólván a világ valamennyi részéből valók. Legalább a beszédük azt mutatja. Indogermán, finnugor és szláv nyTv, k hallatszanak mindenfelé, az Unler den Ljnden hársfasoraiban ép ugv, mint az Ós/.őlőfüreddel szomszédos lölgyerdő ákáczlái alatt. Francz'a szó a legritkább, de Ószőlőfüredne': Amerikát megjáit őslakói angolul tökéletessbben beszelnek, mint a tenniszp.rlyan. Száz szónak is egy a vége : mióta a kis Vi-Ci megindult, Ószőlőlü'ed a világ közepe. Aki nem hiszi, t merje meg Füredi. Eiőszö- is fedezzük fel Uszölöfuíed'eV.' Ór/ő'őfür d az északi bosszúsig és a keleti szélesség . . . azaz hogy a fö'drjjzi fokok még isinerelle- i nek. Az ószőlőíürediek azonban készek akár a greenw.chi, akár a ferrói meridiánust bármely percben J áthelyezni a Márkus-féle ószőiőfür, di observatoriu ura. Ószőlőfüri del kele'röl a mirainarjsi hívások, északról a Tatr \ n u.-a'ml az Alpok veszik kőiül alig 150-6i0 kilométer távolságra. Ezek védik a szibériai szelektől, különösen nyáron, ha szel nincs. Délről nyílott. Az ószőlőutcai kapu is állandóan nyitva \an, míota Ószőiőfüred sulyponija a sóslói ut nHlé helyeződött át. Ószőlőfüied nem is telep, hanem valóságos (állomány. Különösen mióta a benzinelekiromotoros északkeleti-; xpress lobog mellette végig. Ezt a vasutat japánul - némelyek szerint ja-.-zom-pánu

1, — , I-CiPi-Gi-Vi Ci"-nek, ti szi-pánul, amely nyelvben a magánhangzók ismeretlenek: „Nyvkv"-nek hívjak. Ez a vasút közvetlen, bár nem mindig biztos, összeköttetést létesitelt Ószőiőfüred és Európa többi tartományai közölt. Ó zciplüied mentén három állomása van. Egyik a Herczeghágónál „Tenniszpálya^', a másik a Hűvösvölgynél „Erdei megadó'-, a harmadik a Gsalóköznél , E-zsébet liget" név alatl. Az elnevezésekben az a legnevezetesebb, hogy egyik sem felel mtg a valóságnak. A „Tenniszpálya" nem a tenniszpályánal, az ..Erdei megá ló'' az Erzsébetligetnél, az ,,Erzsebet liget kiiérő'' az erdőben van Szóval eikereszleliek őket. Óízőlőlü'ed számos kü'ön névie érdemes ré zre oszlik. Kezdődik az Epreskert melletti résznél. Ez is 1 lucus a non lucendo. Az epre.-ki rt egy óriási tátongó 1 homokgödör. Azután következik a Majoiker.lel szemben j levő a rész a városi bikaakol háta inegett. A vámházon tul hosszú dombhát, az ós őlőfüre' diek szerint hegyláncz következik, melynek legmagaI sabb csúcsa a Monté di Fixópontó. Ez a csúcs nevét a ' tetején látható, mérnöki fixpontot jelző árbocztól kapta. Közvetlenül a csúcs mellett vezet át a Herczegbágó. A Királyhágón csak hajdanában jartak kiialyok, ha ugyan jarlak, a H. rczegli igón ellenben napjainkban is naponként többször kel át Ószőiőfüred örö'c vidám kedélyű herczege. Ugyanezen hi g) lánczolal tovább fekvő másik kiemelkedő magaslala a sűrű sötét lomboktól IVkete Montenegró, szemben a világhírű JósakuMal. Azután a h gyiánez lapálylya sülye 1. I't van a Hűvösvölgy. Nyáron ugyan nem ez a leghűvös bb része Ó zőlőfürednek, de tavasszal itt fagy el leghamarabb a szőő. Tovább haladva észak felé, a Monté des' Diofantos tűnik elé gyönyöiü diófáival. Valószínűleg innen kapta nevét is. Odább Királytelek következik a Király-i palotával, melynek erkélyéről minden ^sle pontban nyolez és tiz óra közölt fújják a ,,Capisiráng"-ot az ószőlőfürediek számára. Ószőiőfüred é.-ziki oldalán van a C-alóköz. Ez az egyetlen hely, amely már jelzőtáblával van ellátva. Az Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A kassai cs. és kir. 6. hadtest hadi i/tossága a kerületéhez tartozó csapa ok 1907/908. evi élelmiszerek és takarmánynemüek szükségletének végleges kimutatását megküldte. A szükségleti cikkek jegyzéke, valamint a szállítási feltét lek a gazdasági egyesület titkári hivatalánál megtekinthetők. A m. kir. kassai Itt. hóiivedkerüleli hadbiztossag a kelüleléhez lariozó csapatok részére 1907. okt 1-től 1908. szeyt 30 ig szükséges t.karmány és 'üzelő anyagok bizlositására vonatkozo ajánlati lúrdetménijt m gküldte. Az ajanlali lárgxalasok helye >s ideje, valamint az ajánlati minták és szállítási f. Itéielek a gazdasági egyesület tilkan hivatalinál n egt^kinthetők. TANÜGY. A tankötelesek összeírása. Megérkezett a valf.s é- közök atásűgyi miniszter 1 <;07. évi 2085. eln. szamu Uiasitása az iskolába be nem iratkozott tankötel-sek összeírása, a tankötelezettség teljesítésének ellenőrzése é? az iskolába be nem iratkozott tankölelesekiől szeikesztendő statisztikai kimulatasok targyában s ezzel hatályon kiv ül helyeztetett az 1902. évi 4120. eln. számú Utasítás. Az uj utasítás szerint a leggyökere-ebb változás, mint a cime is mutatja, a-, hogy az óvóköteleseki t nem kell összeírni, a tankötelesek közül is csak az iskolába be nem iratkozotiakat kell összeírni és pedig a tanév elején, vagvis a b hatásokra kilűzölt határidő utolsó napjától számítolt kel hét alalt Lényeges változás az is, hegy az összeírásnál a tanköteles gyermek tartózkodási helye az irányadó, nem mint eddig volt, a szülők, illetve gyámok, vagy gazdák lakása. Az összeírás az uj ulasitás s er ni a következő módon történik. Az iskolai behatásokra k11ü -ölt rendes határidő elteltével a beirt tankötelesek!ől mindazon iskolák vezetői (igazgatói), amelyekbe tanköteles gyermekek iratkoztak be, ezekről, és pedig utcánként és házszámsorban csoportosítva kimulalásokat allitanak össze s azokat egy hét alatt az elöljárósághoz juttatják. Az elöljáró-ág ezeket a kimutatásokat megfelelő számú összfirók közölt Osztja szét. Az ö-,szeirók aztán házról házra járva a kimutatásba, illetve jegyzékekbe fel n« m veti, tehát iskolaba be nem irt tankötelesekről és p d g mindegyikről külön-külön összeiió lapot töltenek ki. Eeke az összeíró lapokat beszolgáltatják a jegyzékekkel egyült az elöljáróságnak. Az elölj íróság az igy összegyűjtött lapok alapján a be nem irt gyermekek s-ülőj t vagy gyámját a tanköteles bi íratására inté sei, illetve fokozatos birságo'ással kényszerili A', utólagosan beirt gyermekekről az iskolák vezetői Írásbeli éitesitéseket küldenek az elöljáróságnak. Az évközi igazolatlan mulasztások tekintetében az Utasítás szintén eltérő intézkedéseket tartalmaz az eddigi rendelkezésektől. Az iskolák vezetői által kiállított mulasztási kimulatasokat az iskolaszékek illetve gondnokságok csak láttamozzák és 3 nap alatl álteszik az elöljárósághoz. Az 1868. évi XXXVIII. t. czikkbrn megállapított büntetesek kiszabása és behajlása az elöljáróságok feladata.