Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-11-24 / 47. szám

4G-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. november 17. 7. Tanitó vagyok és mint ilyennek kötelességem — kartársaimmal együtt — az iskolán kivül is, ahol nemes célról van szó, ennek szolgálatába állani és annak ügyeit előmozdítani. Az állatvrdeli m alapja az iskolába vezethe'ő vissza. A zsenge gyermeki szívbe kell beültetni az állatok, madarak, fak iránti szeretetet, kíméletet. Az iskolában kell lerakni azokat az alapköveket, amelyekie a társadalom bizton épilhet. Nevelnünk kell az állatvédő egyesület tagjait az • iskolában. Ha a gyermek megtanulja az iskolában az , állatok, madarak, fák eitéket, ha-znát, megtanulj i az . azokkal való kim letes bánásmódot, akkor nem arra gon- I dol miként kell a madarak fészkeit kiszedni, miként I kell azokat tőrr 1, léppel, gummipuskával, f oberttel | pusztítani, de már gyermekkorában az állalredel m szolgálatába áll és kilépve az éleibe önkényt — minden felhívás nélkül — belép azon egyesület tagjai közé, amely az ő megkedvelt ál atail, madarait, fáit védelmébe veszi. Ha sikerült az iskolának a gyermek szívébe beoltani az állatok, madarak, fak iránti szeretetet, kíméletet, ezáltal eléri az iskola azt is, hogy az ember embertársát szeretni kímélni, védeni fogja. Mg'anul dolgozni. M>gianuja a m htől, a feszekrakó madaraktól a kitartó munkát. Megtanulja, hogy a becsületes munka nemesit. Megtanulja, hogy a becsű e tes munkás mindin nap mégkeresi élelmét, ruházatai. Megtanulja, hogy aki becsületesen, kitartóan munkálkodik, annak küszöbén sohasem kopogtat a nyomor ! Az a nemzedék, amelyet az iskolában, a csa'ádi tűzhelynél ily szellemben nevelnek, nem fog vágyni felebarátjának vagyonára, nem fogja megtagadni vallását, hazájá'. Ennek tudatában az orsz. állatvédő egyesület kérését nem utasítottam el, hanem hozzáfogtam a munkahoz. Biztatott az a tudat, hogy kartársaim és a nagy közönség keszséggel segítségemre leszntk. Biztatott az orsz. állatvédő egyesület elnökének nagyságos Máday Izidor kir. tanácsos úrnak azon Ígérete, hogy a központ mindenben segítségemre lesz. Biztatott a helyi sajtó azon ajánlata, hogy ez irányban szivesen ad helyet közleményeimnek. Legelsőben a „fák és madarak" videlme cím alalt a „Nyírvidék*-ben egy cikket közöltem, meggyőződést szerzendő, váljon van-e Nyíregyházán talaj egy ily egyesület megalakítására ? E cikkemre a válasz, amely Ballá Jenő közigazgatási tanácsos úr szakavatott tollából eicdt, biztató volt. Tovább folytattam tehát a munkát és több ily cikkben foglalkoztam az állatvédelemmel. Ez állal több és több barátot szereztem az állatvédelem ügyének. Meghozattam az .állatvédő egyesület" által kiadott 10. filléres gyermeknaptárt is a melyből — kartársaim segítségével — mintegy ezer példányt adtam el az ilemi, polgári, gimnáziumi, ipar és kereskedő tanonciskolái tanulók között. Ezen gyermek naptárak állatok, madarak, fákról szóló elbeszéléseket és verseket, sziv.'iemesitő olvasmányokat tartalmaznak. Május első napjaiban az elemi iskolák i.övendékeivei megtartottuk az „Erzsébet" ligetben a iák és madarak napját. Számos szüle és tanügy barat volt jelen ezen ünnepélyen. Okt. 9 én tartotta a Szabolcsvármegyei tanítóegyesület nagy gyűlését. Ezen gyűlésre az országos központ leküldte Dr. Kukuljevíc József m. kir. allatorvos urat, az „Állatvédelem" című lap szerkesztőjét, aki a gyakorlati állatvédelemről tartott szakkszerü és tanulságos felolvasást. E tanitó gyűlés kimondta, hogy az „állatvédő egyesül^}," megalakítását szükségesnek tartja és engem bizutt meg, hogy mielőbb hívjam össze varosunk társadalmának mindrn osztályát egy alakuló gyűlésre. A szükséges lépéseket megtetlem. És íme most összejöttünk, hogy az állatvédő egyesületet megalakítsuk. 1 Az idén Végre már nem jutott eszembe semmi. Könnyű volt Faynak minden évben csapra ütni a hordot, mert a szőlőcske meghozta, de én már azon a ponlon állottam, hogy leteszem a mandátumomat (azt t. i., amit Singéi-Wolfnerék ruháztak rám), midőn egy néhány soros hír ötlik sznmembe a lapokban, hogy Angliában fogynak az írók. Teringette I Hisz ez egesz uj perspektíva ! Mohón szaladtam végig a tudósításon; azt mondj s maga a .parlament mozdult meg e lehangoló jelenségre s egy kigondoló bizottságot küld ki, hogy az újbóli felvirágoztatás modalitásairól tanácskozzék. Bolondság ! Bolondság! A gőgös parlament, mely azt hirdette, hogy csak fiúból lányt nincs hatalma csinálni, m glanulja most, alkalmasint, hogy a wighek és toryk összes szavazataival sem teremthet egy Boz-Dickenst. Ami egyébiránt a tényt illeti, megőrültem neki, mint mikor az ember egy odvas fogat lalál valahol, amiben egy kis beblombozott arany van. Hop ! Ez az myim. Eddig, húsz év óta mindig a kőnyvfogyásokon vagy nem fogyásokon járt az eszem. Arra nem is gondol lam, hogy az irók is fogyhatnak. Lássuk csak. Eleg csínos kis Ihéma. Meg lehet vele ijeszteni reszrnt az olvasót, részint a kiadókat és arai fő, kitelik belőle az előszó. Nosza, rávetettem magamat és mint a m.raszterek szokták mondani, tanulmány tárgyává tettem; vagyis fölkel estem az angol fordítómat, aki tökéli tesen tájékozva van hazája irodaimi viszonyairól. — Igaz e, hogy Angliában fogynak az írok ? — Igaz. Már alig van. Az asszonyok kontárkodnak. — É< mi az oka ? — A pénz, az á'kozott pén'.. — llogy-hogy ? — A gazdasági irányaat túltengése. A penzszomj kiöli a kasztiliai források utáni szomjat az emLerekböl. — És természeti sen a könyvek se fogynak? — jegyeztem meg. — Ellenkezőleg, nagyon fogynak. A könyvek közszükség Angliában. Az én honfitársaim olvasnak, de n m iinak. A tavasszal elhintett mag kikelt, a nyár megérlelte és az ősz meghozta a gyümö'csöt. Köszönetet mondok önöknek igen tisztelt uraim szives megjelenésükért. Külön ki kell emelnm Májerszky Bela polgárra-ster, B dia Jenő közigazgatási tanácsos és ürsovszky Gyula tanitóegyesületi elnök urakat, akik eddig is mindenben támogattak. Ezek utá" indítványozom : mé.tódassanak az állalvédő egyesü.jt megalakulasát kimondani, meghatározni, hogy az egyesület „nyir.gyházi fiók" vagy „szabolcsvármegyei" fiók cimet viselje es megválasztani az ideiglenes tisztikart, az alupszabalyt felolvastatni, jóváhagyni, t elterjesztéséről gondoskodni. Intézkedni a tagok gyűjtéséről. „Csak aki az emberszeretet erényével bir, képes részvétét érezni az állatok iránt is. Mert aki kegyetlen tud lenni a védtelen állathoz, annál embertársai is hasztalan keresnek könyörület t." * Majd Ballá Jenő közigazgatási tanácsos beszélt az állat es madárvédelem fontosságáról, a madarak használói. Kiemjlte, hogy különösen az iskola feladata — karöltve az allatvédö-egyesülettel — odahatni, hogy az iskolák nö.endékei a fészekrombolás, madárpusztitástó! visszatartassanak. Reméli hogy az „állatvédő egyesület" e téren is eredményeket fog elérni. A jelenvoltak egyhangúlag, lelkesedéssel mondták ki az „allatvédő egyesület nyíregyházi fiókjának" megalakulasát. Felolvastattak az alapszabályok és némi változtatással elfogadtattak. A tisztikart egyhangúlag választottak meg. Elnök: Májerszy Béla polgármester. — Alelnökök: BalIa Jenő közigazgatási lamcsos és Leffler Sámuel főgim. igazgató. Pénztáros: Surányi Imre a kölcsönössegélyző egylet igazgatója. Jegyző: Trak Géza városi aljegyző. Titkár: Kubacska István tanitó. Taggyűjléssel: Balla Jei ő és Kubacska István bízattak meg. A jelen volt tagok között kiosztdtak azon kiadványok, amelyeket az országos állatvédő egyesület az alakuló gyűlésre küldött le. Az alapszabalyok megerősítése és a tagok gyűjtése után az egylet rendes gyűlés fog tartani. Az állatvédő egyesület évi tagsági dija csekély 2 korona. I A A Bessenyei-Kör müvészestélye. A Svardström-testvérek Nyíregyházán. A Btssenyei-körnek elődünk álló öt müvészestéjéről általános tájékoztatót már nyújtott a kör vezetősége. Megtudtuk ebből, hogy a cél ezutánra is városunk és vármegyénk intelligens közönségének a lehető legmagasabb műelvezelben való részesítése az alkoló és előadó művészet remekeinek bemutatásával. Nem csoda tehát, hogy a tagok és bérlők száma folytonosan emelkedvén, ez esték fokozott érdeklődésre számithatnak, ami viszont a legnagyobb igények kielégítését teszi lehetővé. Csak igy érhető el, hogy a programm minden pontja előkelő színvonalon á Íjon s változatosság dulgá ban igazán semmi kívánnivalót ne hagyjon ; másrészről ennek tulajdonithaló, hogy minden alkalommal oly közönséghez van szerencsénk, amely megízlelvén a nagy szí l eniek müveiben rejlő gyönyörűséget, veszteségnek tartaná, ha ez estékhez fűzött várakozásában csalódnia kellene. A f. hó 19-én rendezett első estén a svéd dal szépségeivel s költészetünk néhány remekművével ismerkedtünk meg. Szándékosan vontam ez utóbbiakat is a megismerés körébe, bár azt mondhatná akárki, hogy ezek r.em ismeiését feltételeznünk sem szabad. Ei igaz » de az se kevésbbé az, hogy az unos-untig ismert költői müveknek is számos rejtett szépsége jut napfényre Mikor már ennyire jutottam az anyag beszerzésében, a magyar kiadómhoz, Singer-Wolfnerhez intéztem kérdéseket: — Mi van ez idő szerint nálunk a könyvekkel ? — Nem fogynak. — Hát az Írókkal ? — Szaporodnak — felelte kurtán. Hátra tántorodtam. Mintha egy gyékényt rántanának ki alólam hirtelen. Mit ? Nem fogynak az íróink ? Ne bolondozzék ! Hisz akkor én meg vagyok semmisülve, ha még azok se fogynak. Pedig bizony mindjárt spjtbettem volna, hogy í^y lesz. Ha az angol fordítóm honfitársai olvasnak, de nem iintk, akkor ilt, a megfordított Angliában, az rn honfitársaim bizonyosan irnak, de n> ra olvasnak. Az okot mos' már n< m is fürkésztem tovább. Ha ott a pénz okozza az írók fogyását, itt a szegénység, a reális pályák hiánya idézi elő az irók szaporodását. A szegénység az író. melegágya. De hi ez így van, hát akkor mért kívánóra én, hogy a kormány emelje az irodalmat, hisz ebb n benne volna sub rosa az a kívánság is, hogy még szegenyebbé tegye az országot ? Azlán ha az irók szaporodnak, miért óhajtom, hogy a lapok váltig emlegessék a műveiket s ezzel még nagyojb szaporításra serkentsék az anyákat ? Szent Isten! Milyen bohóság jön ki a végén ezekből. Megbolondulni való ez! Már is belezavarodtam, hogy mit akarok voltaképen. Azt-e, hogy ne szaporodj -n..k az irok csak azért, mert az nekem themát szolgált it? Nem, n

jm ! Ilszen ha azl akarnám, elli n-égökké ke lene válnom, holott szószóloju ká szegődtem Hi pedig ad akaróin, ho.y szaporodjanak és éljenek a szegény f,uk velem együ't, akkor iszen szaporodmk es hála I lennek minden jól megy. Annyira jól, ho,-y az idén nem is ktll már előszó az Almanacliba. .Mikszáth kálium. I olyan művészi előadásban, milyet Gál Gyulától, a Nemzeti Színház művészétől, hallottunk. Ha aztán ehhez még az alkalom közvetetlensége is hozzájárul, a különben pusztán esztelikai hatásra számiló szavalatból jelentős esemeny válik. Ki tagadná például, hogy a Szózat intései egyenesen az aktuális politikába játszanak ma, mikor csakugyan égető szükség van a rendületlen hűségre s a szétforgácsolt erők egyesítésére ? Vagy ki ne vette volna észre, hogy a Nápolyi emlék és Odessza bemutalásával a negyven éves költöi munkásságára emelt fővel hivatkozó, bár sokszor babérjatépett A'ts József alakját akarta szemünk elé állítani a művész ? . . . Igen sikerült Gergely Pontifexének és Arany Fülemiléjének előadása is; Pelőti szép románca azonban darabokra tört az ellentét túlságos kiemelésével. Gál előadasát általában az erő jelkmzi ; jól alkalmazott drámai kitörései megráz'ák a közönyösséget tettető lelket is s előadójukat újabb megérdemelt diadalhoz juttattak. A ISvárdström-testvérek európaszerte elismert svéd énekesnők, kik nem versenyezheti ek ugyan a kontinens nagy művészeivel, mégis páratlan eredményt tudnak felmutatni minden mást túlhaladó pontos, egybevágó összénekükkel. Vagy tíz darabbal szerepeltek, úgy hogy először Valborg, az asszony s egyszersmind a lár.-aság ereje, lepett fel, aztán kettesben, háimasbao és négyesben adtak elő svéd és német nép- és müdalokat. Jel esett hallanunk iszák borongós dalköltészetét, melyben itt-ott mintha a mi édesbús nótáink melódiái csengtek volna fel; a solo-müvésznő énekében a hang terjedelme és hajlékonysága pedig az igazi istenadta művészek előadására emlékeztet. Legszebb volt a Djupti haviét (Mélyen a tengerben) című svéd m pdal; de senkinek se essék zokon, ha legjobban a Zigeunerlied formájába öltöztelett régi ismerősünk tetszett, a Csicseri borsó, melynek előadása is remek számba ment ; árabár a testvérek (Brahms) s a Jüger und Ilásleín című német népdal is zajos eliktnerésre ragadla a közönséget. Egyszóval határozott sikerrel számolhat be a megjelenésében is kelves kis társaság, melynek némely oldalról kifogásolt egyszerűségét a népköltészet jellemzése szempontjából inkább dicsérendő, mint gáncsoLndó cd/.atos eljárásnak tudjuk be. Régi kedves ismerősünkről, Dinel Oszkárról, kinek mindenben az előadáshoz simuló zongorakisérete nélkúj estéinket alig tudjuk ilképzelni, legfeljebb annyit monethatunk, hogy egy-két önálló számát is szivesen vettük volna, aminek beillesztését valószínűleg a műsornak különben is míjdnem túllömött volta telte lehetetlenné. A közönség nevében, mely az egyes ponle kat osztatlan figyelemmel kisérte s egyikét-másikát tüntető lelkesedéssel fogadta, hálás elismerésünket fejezzük ki a kifogástalan rendezésért a Kör vezetőségének. Huszonhárom. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. Az állami szőlővessző szaporito és oltványtelepeken termelt szőlővesszők és szőlőoltvanyok tárgyában a 111. kir. földmivelésügyí minister állal kibocsá'ott hirdetés egyesületünk titkári hivatalában az érdeklődőknek be'ekintésre rendelkezésre áll. Figyelmeztetnek az érdeklődők, hogy az esetlege-; me rendelesek a munkácsi kerületi szőlészeti és borászati 1 felügyeld utján november hó 30-áig benyújtandók. A debreczeni m. kir gazdasági akadémia pallagi gazdaságában f. hó 20-tól kezdve egy héten át az Első Magyar Gazdasági Gépgyár automobil gőzeliéje szánt, naponta reggeltől estig. Ezen gép bemutatásra az akadémia igazgatósága egyesületünk ulján gazdatársainkat meghívta. Anélkül, hogy a mezőgazdaság nehéz helyzetének, culturalis fejlődésenek, gépi erő használatának fejtegetésébe csak bele is kezdenénk, hisszük és reméljük, hogy a közvetlen közelben kínálkozó gyakorlati bemutatást gazdáink közül szaraosan fognak igyekezni ismererelkörük bővítésére felhasználni. A nyiracsádi szar< .smarhakiállitás. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület néhány év óta szokott a földmivelésügyi minister annyagi támogatásával más-mas járásban magyar szarvasmarhakiallitást és díjazást tartani. Eső évekb n cs kély 4-500 korona volt a minister hozzájárulása, míg ez évben kellő előterjesztés folytan sikerült .000 koronát kieszközölni EÍ ősszeg mdtanyos és igazságo-; eloszlása czéljábol N.Kakiló és Nyiregyha'.ára tervezte az egyesület ez évben 2 kiállítását, mint ahol mig hasonlo kiállítás I nem tartatott. Minthogy azonban a Nyíregyházán november hó 3 ára tervezett kiá lilástt az itt fellépett száj és körömfájás kövtUeztében elrendeld álla'egészségügyi zárlat miatl el keltett halasztani, s annak megtarthatása ez évre bizonyta'anná vált, ezert ennek helyébe Nyir1 Acsádon november 17 én tartották meg s Nyíregyházára a követő évre határozták. Habara nyiracsádi kiállás szervizésére nagyon csekély idő állt rendelkezésre, mrg is kets' gleli nül ez volt az összes eddigiek létsíkéi üllebl'ike. A -Ihaj ás mérve számszerűleg 4 80 drb, ebből 100 dib. nagy és középlenyésdőké, >80 drb. kisgazdáké I — jóval lú halad a az előbbi kiállilásokat, mig a f lhajtás minősége szerint is legalább is vetekedett az eddigi legjobb — Gávan kiállított anyaggal. Az utóbbi, főleg 2-3 évi díjazásoknál is alig lehetett l-l borjas t.henet látni, míg itt nem egy kisgazda tehenénél anmk több évi ivadékait is bemutatta.