Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-11-17 / 46. szám

4G-ik szám. József Beregböl, a szabolcsiak közül Gencsy Albert ós Ferenc, Orosz Miidós, Hegedűs Zoltán, Jármy János ós egy bájos gyermekleány Gencsy Mária. Magok a versenyek is rendkívül érdekesek voltak, a kitartó erős nyulak ugyancsak próbára tették az aga­rakat és az agarászat kedvelői ritka élvezetes szép futásokban gyönyörködhettek. A társulat régi érdemes bírójának Lipthay Bélának és segítő társának Kállay Emilneli ugyancsak erös. fárasztó tisztjük volt. A verseny első diját — mint azt már jelentettük — Thuránszky Tihamérnak, az ország egyik legnépszerűbb agarászának Subick nevű agara nyerte el, a másodikat pedig Gencsy Ferenc „Vágjad"-ja. első győzelmét sze­rezvén meg liatal tulajdonosának. Giardinettó. Hermán Ottó 1885. évben ment lieregbe. amikor a halakat s a halászok szokásait tanulmányozta. Egye­nesen Nagy-Beregre ment, hogy onnan induljon a most már néhai Szernye mocsárba, amely óriási mocsár Nagy-Bereg, Ardú, Gát, Derezen, Fornos, Bárdháza, Makarja és Bereg-l'jfalu községek határai közt nyújtóz­kodott. A jó öreg Ferge Józsi bácsi ref. lelkészhez szállt, aki vendégszeretete s jó kedélyéről volt ismeretes. A nagy-beregiek, amig küldötteik utján bizonyos­ságot nem szereztek arról, hogy Kossuth Lajost már el is temették, mindig várták őt haza. Sőt biztosra vették, hogy első állomása nem is lehet más, inint Nagy-Bereg. Mikor aztán meglátták a tudóst, ha nem is húzott az arcképhez, biztosra vették, hogy az nem más, mint Kossuth apó. Beszélhetett jó Ferge Józsi bácsi, estvére olyan fáklyás zenét csapott a község apraja-nagyja, hogy páratlan volt s meg sem nyugodtak addig, mig a tudós vagy egy óra hosszáig nem beszélt nekik. Arra pedig, hogy ö hát még sem Kossuth Lajos, azt mond­ták, tudjuk, tudjuk, hát 'iszen nem szólunk mi senkinek! * * * l'ersze sok szó esett a Szernye mocsárról; Józsi bácsi nem bizott abban, hogy a tudós valami nagy eredményt érjen, de adott neki olyan vezetőket, akik képesek bevezetni a mocsár szivébe. Kibeszélte, hogy Demjén Lajos végrehajtónak bir­tokba kellett volna vezetni egy pernyertes atyafit. — Csakhogy a kérdéses ingatlan bent volt a megdagadt mocsárban. Nem baj — mondta az öreg végrehajtó — s ki­ment a felekkel a Nagy-Beregre vezető dombra, amely alatt a mocsár kezdődött s nagy komolyan megmutatta a félnek, hogy ott és ott van a bizonyos megnyert föld. — Na örvendhetsz •—- szólt Demjén — én, vala­mint az Ur Isten megmutatta Mózesnek az Ígéret föld­jét, megmutattam neked a te földedet, hogy arra soha rá ne léphess. Pedig csalódott az öreg Demjén, mert vagy lő év múlva szántották a rengeteg mocsárt. + * + Két vezetővel haladt másnap kora reggel Hermán Ottó be a mocsárba. A nádakról, sásokról rá-ráakadt egy-egy termetes pók ruhájára. A tudós szelíden fogta s tette le azokat. Ti veletek már végeztem, titeket már megismer­telek, most a halakon a sor. Egy nagy tisztás területre értek, amely egy kiemel­kedő dombot képezett. E térről minden oldalra a nádasok közt nyilasok vezettek. — Mi éz? — kérdé a tudós. - Ez a Szer — feleltek a halász kalauzok — itt szoktunk szétmenni, mindenki más irányban és szerző­dés szerint itt rakjuk le a halakat s itt osztozunk meg. — Aztán milyen halak vannak itt? — Van itt uram mindenféle, de csodálatos, mire a mocsárból kiérünk, mind cigányhallá változik. Nem is sok változatot talált a tudós, de azért a mocsár belsejében szerzett tapasztalataival, midőn estvére fáradtan visszaérkezett a paphoz, meg volt elégedve. * * * Kgy hét múlva, hogy elment a tudós, levelet kap tőle Ferge Józsi bácsi. Hogy ő azt hallotta l'csteu, hogy a Szernye mocsár úszik. (Valamint, hogy igaz is, hogy volt valami csekélyke folyása, táplálván nagyon szűken a Latorcza és Csorodát.) De ezt el nem lehetett hitetni sem a nagy-bere­giekkel, sem Ferge Józsi bácsival. Ezért azt válaszolta: A Szernye mocsár igaz, hogy úszik, lévén rajta néhány 100,000 fit teher, de azért ne lessen félni, el nem úszik, mert erősen oda van kötve a hitbizo­ináhy cövekéhez. (Mert az a gróf Schönborné volt akkor, vagy tán most is.) * * * Jancsi kanászbojtár pattogtatja ostorát s annak csapója véletlenül a nagyságos úrfi fülén akadt meg. — Na — szól kifakadva Jancsi — ez velem még eddig egy disznóval sem esett meg. * * * Boldog debrcczeniek. Mint az ottani lapok irják. a város már nem tud fát adni s a debreezeniek még csak most kezdenek attól félni, hogy a fakereskedök felemelik a fa árát 40 koronára. Nekünk pedig — saj­nos — ezt már meg is kellett szokni. » * * Hát Balczár Lajos borsókás húst ad a nagyérdemű közönségnek?! Betegséget pénzért. S talán nem is elő­ször. És az üzlete még nyitva van. Különben meglátjuk, hogy az erélyes vizsgálatnak milyen itélet lesz az eredménye. NYIRVIDÉ K ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. illat védő egyesület alakuló gyűlése. -lisak aki az emberszeretet erényével bir, képes rész­vétel érezni az állatok iránt is. Mert aki kegyetlen tud lenni a védtelen állathoz, annál embertársai is basz­talan keresnének könyörü­letet.' Ez év március havaban a „Nyírvidék"-ben látott napvilágot az első cikk az állatvédelemről. Azóta gyak­ran foglalkoztunk az állatvédelem ügyével. Az országos állalvédő egyesület közponlja látva érdeklődéit, ez ev október 9-én a szabolcsvármegyei tanítóegyesület nagy gyűlésére dr. Kukuljevic József m. kir. állatorvost, az állatvédő egyesület helyettes tilkárát küldte le Nyíregy­házára, hogy felolvasásával még jobban felköltse az érdeklődést. A tanulságos felolvasási lapunkban közöltük. A tanítók ezen gyűlésén jelen voltak : Májerszky Béla polgármester, Bogár Lajos főjegyző, Balla Jenő tanácsos, Trak Géza aljegyző és még számosan, akik megigéitek, hogy lelkes támogatói lesznek az állatvéde­lem ügyének. Az elvetelt mag úgy látszik termékeny talajra talált Nyíregyházán. Ma már örömmel jelezhetjük, hogy Májerszky Bela polgáimester és Kubacska István tanitó, járásköii elnök november 20-ikára szerdán délután 4 órára a városháza nagytermébe alakuló gyűlésre hívják össze az érdeklődőket. Reméljük, hogy nem csak a meghívottak, de mindazok, akik az állatok és madarak iránt szeretettel viseltein k, akik a természet e néma szenvedőinek ériékét ismerik, meg fognak jelenni ezen alakuló gyűlésen. „Mert jó és nemes emberre nézve nem csak a felebarátja iránti szeretet szent kötelesség, ha­nem a könyöiület oktalan teremtmények iránt is." Az alakuló gyűlés tárgysorozata: Májerszky Béla polgármester megnyitja az ülést. Kubacska Islvan tanitó ismerleti a helyi állatvédő egyesület rövid törté­netet. Megalakulás. Tisztikar választás. Alapszabály felolvasas. Tagok gyűjtése. — Nyíregyháza önállósága. Az a kül­döttség, amelyet Nyíregyháza város képviselő­testülete abból a célból küldött ki, hogy a város önálló törvényhatósági joggal leendő felruházta* tása ügyében hozott vármegyei határozat ellen beadott felebbezést a kormány figyelmébe ajánlja és az ügy kedvező elintézését kérelmezze, hétfőn, november hó 11-én tisztelgett gróf A/idiássy Gyula belügyminiszternél Meskó László állam­titkár, a város országgyűlési képviselőjének veze­tése mellett. A küldöttség tagjai Májerszky Béla polgármester, Balla Jenő városi tanácsos, Petro­vics Gyula apátplébános, Geduly Henrik ág. h. ev., Bartók Jenő ev. ref. lelkészek, Somogyi Gyula kir. közjegyző, dr. Prok Gyula ügyvéd, dr. Vadász Leó orvos, Paulusz Márton és Szmolár Pál kép­viselőtestületi tagok voltak. A miniszter a kül­döttséget a képviselőházban fogadta A város felebbezésének egy példányát Májerszky Béla polgármester, az ág. h. evang. egyház felebbe­zését pedig Geduly Henrik lelkész adta át, élő­szóval is ismertetvén a felebbezések tartalmát. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy a vármegye határozata nem döntő a város önállósítása kérdésében és meg­nyugtatta a küldöttséget, hogy az ügyet elfogu­latlanul fogja megvizsgálni s ha íenforognak azok a feltételek, amelyek a város önállóságához szük­ségesek, ez irányban törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé. A küldöttség másnap délben Hadik János gróf államtitkárnál tisztelgett, ahol Somogyi Gyula tolmácsolta a kérést. Az államtitkár is igen előzékenyen fogadta a küldöttséget és a részletekbe bocsátkozva tárgyalta a város törek­vését. Ezután Németliy Károly miniszteri taná­csost kereste fel a küldöttség, aki szintén beha­tóan tárgyalta meg a város önállósitási ügyét a küldöttséggel, megnyugtatván a küldöttséget arról is, hogy Miskolcznak hasonló törekvése ugyan előbb fog sikerre vezetni, mert ott a vármegye is hozzájárul az önállósításhoz és Miskolcz önálló­ságának kérdése már teljesen elő van készítve, de ez csak azt jelenti, hogy Nyíregyházának az önállósítása nem Miskolczczal egyszerre, hanem külön fog tárgyalás alá vétetni. A város önálló­sításának kérdése tehát ugy áll, hogy ha valamely eddig ismeretlen akadály elő nem áll, az 1908. év végén már nem képviselőtestületi tagok, hanem törvényhatósági bizottsági tagok választatnak. — S/.t Erzsébet emléke. Szt Erzsébet születésének 700-ik évfordulóján a helybeli róm. kath. templomban f. hó 19-én délelőtt 9 órakor istentisztelet lesz, amelyre Petrovics Gyula apátplébános a helyben székelő hiva­talok tisztikarát, valamint az itt állomásozó közös és honvéd tisztikart meghívta. — Értesítjük lapunk t. olvasóközönségét, hogy Kállay András űr lapunk legközelebbi számában érde­kesnek Ígérkező cikksorozatot kezd meg. A Bessenyei-Kör e hó 19-én, kedden este 8 órakor a Korona-szálló dísztermében estét rendez, melyre tagjait és az érdeklődő közönséget tiszteleltei meghívja. 1907. november 17. 3 — Hivatal vizsgálat. Mikecz Dezső alispán. Fejéi­Imre tiszti föügyészszel megvizsgálta a nagykállói járás ügy és pénzkezelését. — A .jótékony Nőegylet, e hó 18-án héttőn délu'án 5 órakor választmányi, vigalmi bizotls.igi és árvaházi felügyelő bizottsági gyűlést tart az ipiriskolaban. — Áthelyezés. A kereskedelemügyi miniszter Heiucz Frigyes, a szabolcsvármegyei kir államépitészeti hivatal­hoz beosztott mérnököt ideiglenes minőségben a szatmári kir. államépitészeti hivatalhoz helyezte át. — Nyilvános köszönet és nyugtázás. A hely­beli főgimnázium tápintézete részére, városunkb.m o;tó­ber hó első felében két tanuló által, november hó elsó napján egy tanuló által végzett gyűjtés eredménye tesz 321 koronát; ezen összeget 226 an (intézmenyek és sze­mélyek) adták össze, kiknek áldozat-készségéért a nyil­vánosság terén mond hálálás köszönetet a főgimnázium és tápintézet vezetősége. Az adakozók névsora: Ag. h. ev. egyház 10 K, 5 K, jávai: Brosek I., Guttmann H., Klár G., Dr., Szopkó D , 4 K, jávai: Geduly II., Hra­bovszky A., Dr. Korányi E, Mikecz D., Nóvák Gy, né., N. N. Somogyi Gy., 3 K, jávai: Háuff. 1 L , Májerszky B., Szikszay S., 2 K, jávai: Balla J., Baruch Arn., Bergstein Ad., Dr. Bodnár J., Bog r L, Gsapkay J., Eckerdt E., Eisler K., Dr. Ernyei 1., Ferenczi-fele k, k., Dr. Fráter E., Fried Amália, Dr. Furmann L., Dr. Gara L , Groák L., Groák S., Groszmann S., Gyurcsány F., Hadházy L, né., Ilalasi J., Dr. Harslein S., ld. lláuffel L., Ilibján Gy., Hunyadi L., lrsai G., Dr. Járosy S., Jóba féle nyom ta, Dr. Jósa A , Juhász Et., Kállay And., Dr. Kállay R., Kilmán F, né.. Kertész Bert., Klár A.. Klár L , Klár S, né., Kovách G, né., Dr. Kovách E., Kovács A , Dr. Lórencz Gy., Marsalkó L„ Májerszky Bar., Már­ton J., Nagy K., N. N., N. N., Ouerlfmder K., Palicz I, né., Palicz L, né., Patakyné., Paulik J., Poliuszky U., Dr. Prok Gy., Reizmann H., Dr. liosenberg E., Rosenlhal Gy., Ruzsonyi P.. Dr. Saáry S., Siklósi I., Sipos B., Surányi I., Sütő J., Szab. Hitelb., Takács G, né., Tesler L., Topscher S, né., Török L. Vili. R. T. Ungár G., Wirtschafter O, Zoltán J, — 1 K, 20 f. adott: FI. J., — 1 K, jávai: Bajayné, Blau M., Bleuer L., né., Bor­bély B„ Blumberg J., Böszörményi K., Gi. Gy., Deutsch J., Fejér I., Fleinerné. Flegmán S, né., Fülirer M, né., Dr. Dohnál J., Eidődiné, Gansl I, né., Glück lg., Grün­berger L, Htbján F., Hoffmannn Mi., Dr. Hofimann M., Horváth Gy., Iluray J., Jakabovics Ad , Jánossy M., Júlia gőzmal., Dr. Kauzsay Ö., Kállay E, né. Kállay E., Kálmánczhey., Kellner E, né., Király S., Kovách I., Ko­vács S., Korniss G. né., Dr. Konthy Gy, né., Kr.csfalus­syné. Kún M , Lakner Ö., Lenhorn J., Liptay E, ne,. Lőjek J., Lövey M., Majoros K, né , Marton, Meskó E, né., Mikecz Isi., Mikecz Ist, né., Molnár Gy., Morgerslern, Nahoczky., N, N., N, N, N, N„ N, N., N, N., N, N„ Osgyány J , P chy Gy., Pechy P, ne., Dr l'jlisy 1., Pin­tér J, né , Pintér I., Dr. Propper D., Prok L., Puskás K., Sarkadiné, Schiller Gy., Schlichter Gy., Dr. Schőn V., Schleisz F, né.. Sípos P, né., Dr. Springer G., Dr, Sesz­tay Z., Sexly Gy, né., Szikizayné, Szikszai Gy, né., Török Gy., Ungár L., Varga I., Vajayné, Virágh K, né., Vityi J., Vrabecz, Weisz D., Weisz F, né. 1 K, alatt adakozóktól begyült 23 K, 80 f Barala I., Bálint A., Bászler K., Brüll S., Burger J., Fausler J. Friedniinn J, né, Dr. Gira L., Hirscler, Járossy G, né. ; Kellner J., Dr. Kovács M., Len­gyel J, né., Marsalkó G, né., Naményi Ad., Neuman A., Silberstein L., Stein Ad., Szellák M., Tirpák M., Zimányi. Névtelenül adakoztak még az utolso csoportban 31-en. Nyíregyházán, 1907. nov. 13-án. — Gyászrovat. Özv. Ebiért Ödönné szül. Rosko­ványi Anna ugy maga, mint gyermekei, valamint az csszes rokonai nevében is melyen megszomorodott szívvel jelenti a felejthetetlen jó férjnek, apának, testvérnek Ehlert Ödön úrnak rövid, de kinos szenvedés után éleiének 48-ik, boldog házasságának 25-ik évében e hó 9-én esle 10-órakor történt elhunytát. A megbo dogult kedves hallott löldi maradványai f. hó 11-en délután 3 órakor fognak a Körte-utca 26. számú gyászházból a morgói rom. kath. temetőben örök nyugatomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 12-én reggel 8 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nyíregyháza, 1907. évi november hó lO-én. Áldás és béke drága p)rai felett! Dr. Szabó István rakamazi körorvos, 57 éves korá­ban hirtelen meghalt. — A Tea-dél után. A nyíregyházi Leányegyesület mult vasárnap megtartott tea-délutanja fényesen sikerült. A rossz idő dacára teljesen megtelt a főgimnázium torna csarnoka intelligens úri közönséggel. A forró teát, teasüteményt rs a pompás szendvicset 10 úri leány szolgálta fel, alig lud*a eleget tenni a nagy számban megjelent vendegeknek. Közben kabaret-szerüleg előadás volt. Először Szlaboczh/ Márta lepett a pódiumra és zongorázott, majd Hegedűs Aranlia adott elő egy­magán jelenetet. Azután L. Sexty Judith zongora kísérete mellett Perlchrimovszky Irén és Sári énekeltek nagy tetszést aratva. Végül Kiss Pál olvasta fel egyik novelláját. Este 7 órakor egy kellemesen eltöltött délután emlékével oszlott szét a közönség. A legköze­lebbi tea-délután e hó 24-én lesz ugyancsak a torna­csarnokban. A délután összes bevétele 212 K 11 fill., kiadása 51 K 35 fill. és így a tiszta jövedelem 160 K 35 fill, volt, amely, ha tekintetbe vesszük az 1 koronás bel 'pő díjat, fényes eredménynek mondható. — Pálinay Ilka miivészcstélye. Illusztris ven­dége lesz a közel napokban városunknak. Gróf Kinskyné Pálmay Ilka, a magyar, de — bátran mondhatni — kontinensünk operett és dalműveszetének legdiadalmasabb királynéja fogja városunk közönségét egy estére meg­örvendeztetni. Hódító világkörüli útjában bejárva Angliát, Francia- és Németországot, sőt Amerikát is, dicsőséget és hírnevet szerzett a magyar művészetnek, most hazatérve, egy hónapi budapesti szerződése lejártával, elhatározása szerint a nagyobb vidéki városokat fogji útba ejtve meglátogatn . A nagy művészetét emberbarali, nemes cselekedetével párosítja. Az előadás, amelyről részletesebb kon munikék a közelebbi lapszámokban fognak megjelenni, NAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyháza,

Next

/
Thumbnails
Contents