Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-11-03 / 44. szám

2 46-ik szám. NYIRVIDÉK 1907. november 17. vetéseinek és számadásainak másodfokú sablonos jóváhagyásán kívül egyéb, nagyobbérdekü ügy intézésében elvétve ha részük akad. Ad 15. Ebben a pontban áz előző pontokban felhozottak általános ismétlésén kívül csak egy uj érdemleges indokot találunk. Ez az arra történő hivatkozás, hogy az utóbb lefolyt évtizedek alat nem volt példa arra. hogy valamely rendezett tanácsú város törvényhatósági várossá emeltetett volna. Ez az indok azonban, bár a történeti tényeknek megfelel, legkevésbbé szolgálhat a város törekvésének meggátlására. Annál kevésbbé, mert az 1876-iki törvényhozás nem akart s nem is akarhatott örök érvényű rendezést Magyarország városaira. Az 187(>. évi törvény keletkezése óta három évtized telt el s ez a három évtized nem tűnhetett le nyomtalanul a fejlődésképes városok felett. Ennek tanúsága az, hogy Nyíregyháza nem egyedül érzi magát megérettnek az önállóság elnyerésére, mert hiszen hasonló jogos törekvés nyilvánul Miskolcz és Szombathely rendezett tanácsú városokban is. Végül a vármegyei határozat ismét a tényállás félreismerésével Nyíregyháza város előző kérvényét a 2014/1901. számú miniszteri leirattal egyszerűen félrevetettnek állítván, az ország politikai viszonyaira utalással időszerűtlennek is mondja kérelmünk teljesítését. Politikai fejtegetésekbe bocsátkozni nem kívánunk. Két dolgot azonban lehetetlen elhallgatnunk. Az egyik az, hogy a város kérvényében — ellentétben a vármegyei határozat értelmezésével — mi azt említettük kfel, miként előző kérvényünk érdemleges elintézésének szorgalmazását nem tartottuk időszerűnek a fennállott zavaros politikai viszonyok és törvényen kívüli állapotok közepette. Ami azt hisszük, teljesen indokolt is volt. A másik pedig az, hogy a politikai erők szétforgácsolódását'ól nincs mit tartani ott és akkor, ahol és amikor, mint maga a vármegye is elismeri, ugy Szavármegye, mint Nyíregyháza város a hazafiasság, a politikai önállóság és határozottság tekintetében kifogás, sőt kérdés alá sem jöhetnek. Nagyméltóságu Miniszter ur! Ezekben voltunk bátrak észrevételeinket a küldöttségi javaslatra és a vármegye határozatára megtenni. Látható ezekből, hogy azok a kifogások, amelyek városunk önálló törvényhatósági joggal leendő felruháztatása ellenében felhozattak, sem egyenként, sem összevéve nem bírnak alappal. Ilyen körülmények között, főként pedig a kérvényünkben felhozottak alapján teljes bizodalommal és nyugodt lelkiismerettel várjuk Nagyméltóságodnak és az ország törvényhozásának bölcs elhatározását. Kelt Nyíregyházán, a város képviselőtestületének 1907. évi október hó 25-én tartolt közgyűlésén. Mftjert-zky Béla Boeár Lajos polgármester. főjegyző. Ethika és gyakorlati állatvédelem. (Irta és a Szabolcsvármegyei. Tanítóegyesület október hó 0-én tartott közgyűlésén felolvasta dr. Kukuljevic József, az országos állatvédő egyesület titkára.) Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elefánt-fóka Amerika minden partvidékén rengeteg menynyiségben élt, de mivel egyetlen 40 főből álló vadászcsapat félóra alalt 400 darabot ejtett el s egész hajórajok indultak pusztítására, melyek hetenként 1000 darabot is elejtettek, ma már valószínűleg kihalt. A medve-fóka adja a (sealskin) nevü prémet, ezért százeziével ölték le évenként. RitKa az óriás teknősbéka is. Afrikában évente körülbelül ötvenezer elefántot ejtenek el. Ezer- és tizezerszámra lövik évente a siket- és nvirfajdot is. A holló Közép-Európában ritkaságszámba megy. Végpuszlulás fenyegeti a gázlókat, gémeket, kormoránokat, kócsagokat stb. is. Denemjcsak aiért, mert a mocsarakat, belvizeket egymásután lecsapolják, hanem azért is, mert a halásztársaságok dijat tűznek ki rájok; Szászországban már egyetlen szürkegém sincsen. A legelőket eke alá fogják s csak oly kis területet hagytak meg, hogy azt a marba egy hét alalt letarolja, letapossa. Elpusztultak a növények, rétifüvek százai s velük együtt a rajtuk élő rovarok, lepkék is eltűntek. Allalánosan az amerikait tekintik a leggyakorlatiasabb gondolkodású embernek, aki mindent pénzzé tud tenni. És mégis az amerikai Egyesült-Államok törvényhozása volt az első, mely tiltakozott az őstermészet kincseinek teljes kipusztítása ellen. Midőn látta, hogy az üzleti szellem a hires mammuth-fenyőket kezdi ki, elhatározta, hogy még meglévő száz méter magas és tíz méter átmérőjű törzseket százezer holdnyi területen nemzeti kincsnek nyilatkoztatja ki. Uggyanigy járt el, midőn a világon páratlan, megkövült erdő fáiból kezdtek csecsebecséket, gombokat faragni, kisajátította s nemzeti parknak minősítette. A legnagyobb ilyen terület a Yellówstono Nalional Park, mely 2,288.000 acre; vagyis körülbelül ugyanennyi magyar hold (á 1200 öl). Ebben a parkban leltek végső menedéket az amerikai bölenyek, melyek egykor százezrekre menő csordákban jártak s még a vonatokat is feltartóztatták; ma már csak néhány száz darab él! Az amerikai nemzeti parkokban tilos a vadászat, növények vagy ásványok gyűjtése, ott a természet teljesen szabadjára van hagyva s ösi szépségét megőrizte. A föld minden lakója járhat a nemzeti parkban de semmihez sem szabad nyúlnia. A nemzeti park érintetlenségét örök időkre törvény biztosítja! A jó példa követőkre talált. Igy a porosz országgyűlés 1902. junius 2-án törvényt hozott, mely megtiltja, hogy szabadban, még magánbirtokon is, reklámtáblákat, hirdetést stb. alkalmazzanak, Elhatározta, hogy azoknak a ritka fáknak környékét, melyek kincstári területen vannak, érintetlenül megtartja. A franczia országgyűlés megtiltotta a fontainbleaui erdő kivágásását; a dán országgyűlés megvette a Raabjergi vándordünét és a Fossedalt és a borrisi bangavidék egyrészét, hogy ott a növény és állat világ zavartalan fejlődését biztosítsa. Svédországban is megkezdette a törvényhozás az eféle munkát. Olaszországban is van több rezerváczio. Japánban törvény védi a darumadarat, Svájcban és Ausztriában a havasi flórát, főleg a gyopárt. Németországban, Szászországban, Svájczban, Ausztriában oly helyeken, hol érdekes és szép növényvilág van, szigorúan tilos a virágokat letépni. Egy észak-csehországi turista-egylet a Leipa melletti Höllengrundot megkímélte a vasúttól. A norvég turista-egylet megvette a Skjággedalsfos nevü vízesést, a landshuti (bajor) növénytant társulat megvett egy tipikus beidét, hogy érintetlen szépségüket örökidőkre biztosítsák. Ezenkívül míg számos egylet védelmezi az őstermészet kincseit. Nem folytathatom tovább, csak azt említem még meg, hogy hazánkban a cikkíró: Sajó tanár birtokán néhány holdat rezervált s sikerült is több rövény- és rovaifajt megóvnia a végpésztulástól. Sajó tanár u; indítványozza, hogy hazánk különféle természeti szépségekben gazdag területein létesítsen az állam rezervácziókat s a meglevő kincstári területen kivül alkalmas területek megvételére szánjon az évi költségvetésben bizonyos összeget. Közadakozásból is kellene ilyen helyeket venni s azokat a természettudományi társulat kezelése alá adni. Szerény nézetem szerint az állatvédelem eszméivel egyezne, ha egyesületeink a természettudományi társulattal karöltve működnének, hisz az állalvilág megmentése is állatvédelem, a szó legnemesebb éltelmében. Az állatvédő-egyesületek ugyanis felvették programmjukba a madárvédelmi ültetvények létesítés.t, nem ellenkezne tehát elveinkkel, ha a természettudományi társulatot támoganánk törekvésében. Hiszen a rezervált terület erdeiben a mi kedves védenczeink: a hasznos énekesek is védelmet, fészkelő-helyet és táplálékot találnának. Ott pedig, ahol rezerváczio nincs a közelben, függeszszünk ki gvűmölcsfáinkra fészkelő házikókat, hogy hasznos mánkásaink, szorgalmas hernyópusztitóink olthont találjanak. Hazánkban a fészekodvak beszerzése ma már semmiféle nehézséggel sem jár. Baranyamcgyében, Kárászon, egy nemeslelkü állatbaratfőldbirtokos, ifj. Kühnel Marton, kinek fürészárugyára is van, nagyban gyártja a legjobb fészekodvakat és etetőházakal, még padig a Magyar Onithrologiai Központ állandó felügyelete alalt és ellenőrzése nv llett. Az ott készülő fészkelők és etetők amellett, hogy olcsók — olcsóbak, mint a külföldiek — és kitűnőek, — amit a külföldi gyártmányokról nem mindig lehet elmondani — hírneves szaktudósok hosszas tudományos megfigyelésein alapuló modellek után készülnek. Ugyancsak Ghemel István hazánk hires orniholo • gus a kőszegi egyesület elnöke is gyártatja, ő volt az első aki az egész országban terjesztését megkezdette. A végtelenségig lehetne ezeket a példákat fejtegetni de ezt az idő rövidsége miatt nem tehetem. Az eddig emiitettekbői azonban egy lanulságot mégis levonhatunk. Azt látjuk ugyanis, hogy nincs, e földtekén olyan nép, melynek mondáiban, nincs vallas melyben — bármily formában tiszteli az istent, vagy isteneket — az állatvilág ne szerepelne. Látjuk, hogy az állatok iránti szeretett, tisztelet éppen az úgynevezett vadembereknél volt legjobban kifejlődve: ők kiemelték és vallásos tisztiszteletben tartották a jót és szépet, amit nekik a termószet ingyen adott: De ezen nincs is mit csodálkoznunk, ezt igy hozza magával a világ rendje. Hisz az emberiségről, melynek keletkezése nincs, de meg talán sohasem lesz teljesen kiderítve, tudjuk — amennyire az eddigi kutatások eredményeiből levont tanulságok mutatják, — hogy az mindent az állattól tanult meg, és az állat volt az, melyet életében mindig a saját önös czéljaira felhasznált. ősemberek az állatoktól tanulták a primitív, de a kulturállamokban még ma is — habár fejlettebb alak ban — fennálló harczászati módszert, már ők látták, hogy a vadállatok mindig csak csapatban indulnak hódító utjukra és igy intézik támadásaikat. Az állatoktól tanulta az emberiség ököljogot, látva azt, hogy aki bírja, marja. Ezt ugyan jobb lett volna nem átvenni, de azért ez is a természet rendjének nelkülözhetlen pontja. Az állatvilágtól tanulta meg az ember a halászatot, megtanulta a barlangban való lakást a medvétől; a hódtól elleste a komplikáltabb (várszerű) építkezést; a méhek és hangyák mintájára szervezte az államot és megtanult még sok más dolgot is. Már az eddig vázoltak is világosan amellett bizonyítanak, hogy az állatvédelem nem a mai kor társadalmának beteges kinövése, nem szeczesszió, nem sport, de kötelesség, emberi kötelesség. Mert az állatok Isten teremlményei, érző lények és mert ők a nagy mindenség óramüvének oly fontos alkatrészei, melyek nélkül a természet összhangja csorbát szenvedne, fenn sem áthatna Gyakorolják az állatvédelmet akár ethikai, akár észtét kai alapon a végeredmény, a czél csak egy lehet: fenn kell tartani az állatvilágot a maga természetességében, sértetlenül. Bár nem szép, de a mai korra mindenkoron jellemző önzésből induva ki, még ily alapon is indokolt az állatvédelem. (Folyt, köv.) Porubszky PáJ. Nyíregyháza város egész előkelő társadalmának az ünnepe volt az a jubileum, melyet a nyiregyházi főgimnázium tanári kai'a és tanuló ifjúsága Porubszky Pál tanár 25 éves szolgálata évfordulója alkalmából családi ünnepnek rendezett, visszhangot keltve a város és vármegyénk határain is tul sokfelé, ahol csak az ünnepelt tanár egykori tanitványai és barátai hirt vettek róla. Porubszky Pál a tanári pályán eltöltött 25 esztendőből húsz évet töltött el Nyíregyházán, mint a nyiregyházi ág. hitv. evang. főgimnázium tanára, s e 20 év alatt — hirdetvén lelkesedéssel az iljuságnak a magyar történelem és irodalom történelem tanulságait; egyenességével, férfias őszinteségével, szeretetre méltó egyéniségével mindannyiunk tiszteletét és szeretetét kiérdemelte. A jubileumi ünnepség első része a főgimnázium dísztermében ment végbe, mely d. e. 10 órára zsúfolásig megtelt díszes közönséggel s a tanuló ifjúsággal. A közönség soraiban ott láttuk Vay Gábor gróf főispánt, Mikecz Dezső alispánt, Megyery Géza kúriai biró, kir. törvényszéki elnököt, Eötvös Pál h. pénzügyigazgatót s a többi hivatalok vezetőit, és képviselőit, továbbá a helybeli egyházak képviseletében Petrovits Gyula rk. apátplébánost, Ruttkay Gyula gk. főesperest, Bartók Jenő ev. ref. lelkészt, dr. Rosenberg Emil izr. hitközségi elnököt stb. stb. Az ünnepet Leffler Sámuel igazgató rövid bevezető beszéde után a főgimnáziumi daloskör éneke nyitotta meg. Ezután Májerszky Be/a polgármester egyházi felügyelő a hirtelen beteggé lett Martinyi József másodfelügyelót helyettesítve üdvözölte a jubilánst, az ág, hitv. evaug. egyház nevében. Let/Jer Sámel főgimnáziumi igazgató a tanári testület nevében üdvözölte Porubszkyt. átnyújtva neki, a nap emlékéül, a tanári kar tagjainak arcképét és emléksorait magában foglaló albumot. Ezután dr. Vietórisz József tanár, kormányzó tanácsi jegyző felolvasta a Zelenka Pál püspöktől és dr. Meskó László államtitkár, főgimnáziumi felügyelőtől érkezett üdvözlő leveleket. A főgimnáziumi ifjúság nevében Mráz Mihály VIII o. tanuló, a rk. egyház nevében Petrovits Gvula apátblébános, az ált. tanitó egyesület nyiregyházi játásköre nevében — Kubacska István elnök üdvözölte az ünnepeltet, ki minden egyes üdvözletre meghatva válaszolt. A szép ünnepet az ifjúsági énekkar a Hymnus éneklésével fejezte be. Délben 1 órakor a Korona szálló éttermében gyülekezett össze a közönség közebédre, melyen mintegy 180-an vettek részt. Porubszky Pált, kit küldöttség hivott meg, a terembe való belépésekor hatalmas éljenzés fogadta. A harmadik fogásnál megindult a pohárköszöntők sora. Az első felköszöntőt Letller Sámuel igazgató mondotta, a tanári kar nevében éltetve az ünnepeltet. Utána — a volt tanítványok nevében Szesztay László műegyetemi tauár üdvözölte. Orsovszky Gyula a rk. elemi iskolák igazgatója az ünnepelt családjára ürítette poharát. Dr. Rosenberg Emil orvos i'/r. hitközségi elnök az izr egyház üdvkivánatait tolmácsolta, Ruttkay Gyula gk. fóesperes pedig az egyháza nevében éltette a jubilánst. Ezután Porubszky Pál köszönte meg a jó kivánatokat. Porubszky Pál beszéde közben érkezett meg a terembe — egyenesen a vasúti állomástól hajtatva oda — dr. Meskó László államtitkár, zajos éljenzéssel fogadtatva. Dr. Prok Gyula dr. Meskó Lászlóra ürítette poharát. Dr. Meskó László gyönyörű beszédben válaszolt az üdvözlésre. Különösen nagy ós zajos hatást keltett beszédének az a részd, melyben az úgynevezett „szabad gondolkodók" haza és va'.lás ellenes üzelmeiről és aknamunkájáról szólott, hangsúlyozva ezzel szemben a nemzeti irányú nevelésnek és tanításnak nagy szükségét s éltetve az ünnepeltet, mint a hazafias nemzeti nevelésnek és tanításnak apostolát. Geclu/y Henrik a tanári kart, dr. Pröhle Vilmos Nyíregyháza város polgármesterét, Májerszky Béla polgármester Vay Gábor gróf főispánt és Mikecz Dezső alispánt, dr. Vietórisz József a betegsége miatt távollevő Martíuyi József ny. igazgatót éltette. Ugyancsak dr. Vietórisz József óriási tetszést és derültséget keltve szavalta el Porubszky Pálhoz intézett komoly és humoros tartalmú emlékversét. Az ebéd folyamán felolvasták az ünnepelthez érkezett üdvözlő leveleket és táviratokat is. Üdvözölték a jubilánst a többek között: a nagykállói állami gimnázium tanári kara, a kisvárdai állami polgári fiúiskola tantestülete, Werner Gyula polgári iskolai igazgató Terray Pál budapesti egyetemi tanár, Holéczy lelkész és családja, Sipos Béla vármegyei főjegyző, Letfler Béla tanárje'ölt, Cserhalmy Sámuel, Mikecz Pál földbirtokos, Klár András, Otschinek Károly alezredes, a nyiregyházi ipartestület, az iparos ifjak egjleta stb.