Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-10-27 / 43. szám

f 43-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. október <27. A választások alkalmából Bory Béla, a vár­megyei 48-as függetlenségi párt nagyérdemű elnöke a következő felhívást bocsátotta ki: Felhívás Szabolcsvármegye tisztelt választó polgáraihoz! Az 1886. évi XXI. t.-c. értelmében Szabolcs­vármegye törvényhatósági bizottságának választott tagjai felerészben megbízatásuktól vissza lépvén, az 1907. évi okt. hó 9-én tartott törvényhatósági közgyűlés 19716. K. 707-1907. B. gy. számú határozata értelmében ezek helyébe a vármegye egész területén f. évi november hó 5 ikén a '<e­rületenkénti választás meg fog ejtetni. A régi időben is a vármegyék voltak min­denkor ezeréves alkotmányunk őrei, védbástyái, aminek Szabolcsvármegye közönsége, illetve ennek képviseletében a törvényhatósági bizottság az át­kos emlékű 1905—19Ó6. évben oly fényes és eredménydús bizonyságát szolgáltatta. Ezt csakis tántoríthatatlan politikai elvekkel, hazafias elhatározással, elveibe gyökerezett meg­győződéssel, egy szívvel, egy lélekkel tehette. Ne mérje hazánkra a sors, de nincsen ki­zárva, hogy a közelmúlt szomorú eseményei és megpróbáltatásai újólag beköszönhetnek, amely esetben vármegyénknek ismét alkuvást nem ismerő hazafias férfiakra lesz szüksége. Épen azért a most megejtendő megye bizott­sági tagok választásánál csupán oly egyének választassanak ezen kitüntető és nagy fontosságú állásra, akik a muliban is hazafias meggyőződé­süknek, a függetlenségi és 48-as el nem csavar­ható radikális elveknek tántoríthatatlan hívei voltak; kiket ne lehessen sem kényszerrel, sem Ígéretekkel, sem jutalmazással elveikben, meg­győződésükben megingatni. .Arra kérem Szabolcsvármegye tisztelt választó polgárait, hogy ily elhatározással járuljanak no­vember 5-ikén a szavazási urnához. Hazafias üdvözlettel P.-Bánházán, 1907. október 24. Bory Béla Szabolcsvármegye függetlenségi és 48-as pártjának elnöke. Létesítsünk pinceszövetkezeteket. i. (Boraiok értékesítése és fogyasztása érdekének előmozdításáért városi és községi borpincék fölállítása, a horital és fogyasztási adók törlé­sével. Hegyközségek újjászervezése, borok helyes kezelése szövetke­zeti pincék létesitésével.) Irta: Murányi Ödön szőlészeti intéző. A vármegyei szőlészeti egyesületek fölállításával hosszasan foglalkoztam és ugyancsak az egyesület mű­ködési körébe beilleszthetőnek tartanám a szőlőj gkár elleni szövetkezeteket, valamint a pinceszövetkezetek létesítését is. Gazdasági érdekeink előmozdítása céljából kívána­tos, hogy a szőlészet, bot kereskedelem minden ága a kor igényeit kielégítő, legmagasabb fejlettségre emeltessék. Vagyonosodásra mindannyiunknak törekednünk kell, ezt pedig ú#y érjük el, ha boraink értékesítése szempontji­bol pinceszövetkezetekké alakulunk és igy a szövetkezetek letesitésével a gyengébbeket erősítjük. Az ez ideig létesült okszerű pinceszövetkezetek csalhalatlanul kezeskednek arról, hogy ezr n fényes ered ­menyt nemcsak ígéretekben, hanem színről színre is meg láthatjuk, mert ily szövetkezetek utján való eladás két­szer, sőt háromszor nagyobbra képes emelni a bor árát. Mindenki kivonult. Puki is, a század komoly és szertarsásos számvivő őrmestere, kíváncsian szemlélve a gyakorló teret, milyet mir egy éve nem látott, nyug­talanul, mintha a nagy Zászlóalj parancskönyvet keresné, mellyel mindég járni szokott és amely szinte hozzá volt nőve. A második század az érdeklődés központja. Hire járt, hogy egy Cnkenylesből, egy altisztből és egy hon­védből alló képviselet kilép és a század nevében bepa­naszolja Dörr századost. Ragyogó, tiszta idő volt. Minlha a vén nap is tisztában volna a szemle jelentőségével és kötelessegé­nek tartaná alázatos és aranyos sugárküllőivel felvidí­tani az ezredes marcona, rezes arcát. Elől az országút mentén napsütötte arcú gyereksereg játszadozott vidá­man és boldogan az ut porában. A zsinagóga m igas kupolája, a székesegyház nyúlánk tornya, a füstölgő gyárkémények sötét vesszeje éles körvonalakkal vállak ki a kék ég tiszta hál teréből. Az egész környék friss és átható mezei levegőtől illatozott. A nap aranyhidat epi­tett magának a föld ől az égig. S az é ni vágyó termé­szetnek ez a lüktető, eleven ereje, mely egy ragyogó tavaszi nap bevezetését kepezte, mely a niegelégegés, a boldogság érzését ébreszti a lélekben, — a katonák lelkéből keserűsegek fájó emlékeit váltja ki. Az országúton fekete paripán közeledett Mark tábornok. Az ezred vigyázzban állt, mozdulatlanul. E^y sóhaj nem hallatszott, egy pillantás se rebbent. Majd az ezred négyszögét alakított, melybe belépett Mark tábornok. A tisztek tőle jobbia és balra foglaltak helyet. Felszólított mindenkit, lépjen elő, ha valami kérelme vagy panasza van. A második század összenézett. Ott látták Dörrt, a tábornoktól nem messze, kihívóan, mintha várná a vak­merőt, ki ellene szót emel, lesve a szókat, hogy később duplán fizessen értük. A honvédek keserűen összenéztek. Csalódva nézték a csoportot, ők nem igy gondolták a dolgot. Hiszen Dörr százados minden szót meghallhat. A jólét az értelmiséggel áll szoros összeköttetés­fa n, miért is ezentúl arra kell törekednünk, hogy a borértékesítés szakértelem szerint f lytonos haladást tanúsíthasson. Hogy pedig boraink jó hírneve fentar­tassék és régi jó kelendőségét megszerezzük, ezt csakis szövetkezeti uton érhptjük el. Így részletezve megvilágítom, hogy és mi módon lehetséges annak keresztülvitele. Szükségesnek tartanám az egész ország letüle'én szőlővel bíró kis- és nagyközségek hegyközséggé rende­zését, még pedig a mai hegyközségektől ellérőleg szigo­rúbb alapon létesülő rendszeresítéssel, úgy hogy minden szőlészeti és borászati szakba vágó bíráskodással ruház­tatnék fel — 50 kat. hold szőlővel biró község hegy­községgé alakíttassák és a körjegyzőség alapján 2 — 3 község szövetkezetté létesülne (ez ideig az 1891: XII. t.-c. XII. fej. intézkedett a hegyközségek létesítéséről, ami 100 hold szőlőnél mondja ki a hegyközségek ié'e­sitését, úgy ezt, mint bortörvényünket revisió alá kell venni és ujabb és szigorúbb törvényt kel kérnünk, ei re a szőlőgazdáknak minél előbb sürgősen szükségük van) Hegyközségek elöljárósága 3 évre rende- választás utján töltetnék be hegybíró és bizalmi férfiak á'tal. — Ezen hegyközségek elöljáróinak kötelessége, azaz feladatába tarloznék a szőlők rendszeres szakmunkáinak figyelem­mel kisérése, védekezések ellenőrzése és a szüret meg­állapítása. annak legszigorúbb betartása, ellenőrzése. Szüret megkezdésekor, illetve idejének meghatáro­zásakor gyűlés hivatnék össze, amelyre az ö.-szes szőlő­birtokosok megjelenni tartoznának. — Ezen gyű ésen a hegyközségi elnök iigyelmeztetné a szőlőbirtokosokat a szüret rendszeres betartására, de különösen a mustnak vízzel való hígítása stb. idegen anyagok hozzá keveré­sére és ebből származó törvénybe üiköző kih igásokra. Ezen gyűlésen a szőlőbirtokosok közül egy ellen őrző bizottság választatnék a szüretelés időtartamra, akiknek felad ita lenne és erkö'c-i kötelessége a szőlő birtokos szüretelését ellenőrizni és minden bejelenlés n Ikül minden egyes J-ZŐ ői'irtokos szüretelésénél meg­jelenni, a must cukor fokot megnézni és a beszürt rnust mennyiséget feljegyezni tartoznának. Ez oly egyszerű dolog, ami igazán nem ütközne nehézségekbe. Ily uton elérnénk a legpontosabb bor­termés ellenőrzését. A hegyi ö/ség elöljárósága kötelezve lenne 14 nap elteltével névszerint a szőlőbirtokosok must termésének hiteles feljegyzését kimutatni és ezen kimu­tatást a vármegyei szőlészeti egyesülethez beküldeni. A htgyközségi elöljáróság működési köre a szüret­tel nem fejeződn?k be, hanem nyilvántartási könyvet vezetne a szőlőbirtokos bor eladásáról, igy akár edes bort, akár érett bort adna el, a szőlőtulajdonos beje­gyezni s ellenőrizni tartozna, kinek mennyit s hova adla el a termelő boiát és végül saját használatára rpennyit larlolt meg. — Ezen nyilvántartási könyvet a Vármegyei szőkszeti egyesület szigorúan fölülvizsgálná és a szüretelés alkalmával a termelő beszürt bormennyi­srget, az eladását igy minden hóban ellenőrizné. Ily módon a boraink hamisításának elejét lehetne venni. Es p dig, hogy ezen nézeteimnek kifejezést adjak, ezt is reszletezni fogom. Mivel sokan fennakadnának azon, hogy a Várme­gyei szőlészeti egyesület hatásköre alá tartozó bo,keres­kedők, korcsmárosok, vendéglősök más borvidékről is szereznek be bott n mcsak helyi termelőkiől, kötele­zővé kell tenni a borkereskedők és kimérőknek, hogy más borvidékről behozott borokat 24 óra alatt tartoz­nak bej-lenteni a hegyközségi elöljáróságnak és pedig részletezve, kitől mennyi bort vett, igy azu'án bijegy­zett bor behozatal nyilvántartatnék Ha a fentiekben elmondott kő elességet úgy a borkereskedő, mint a ki­mérők be nem tartanák, kihágásnak minősíttetik, 100-tól 600 koronáig terjedő pénzbírság alá esnének. Igy a hegy­községi elöljáróság más borvidékről behozott és úgy­szintén a külföldi borokról külön-kü'ön borkertskedők és kimé;ők névjegyzéke szerint — B. nyilvántartási külön könyvet vezetnének. Végül a hegyközségi elöl­járóság bármely időszakban úgy a borkereskedők, vala­mint a kimerők borkészletét jogál an lenne felülvizsgálni, amiért is a borkereskedők a napi eladást valamint a Aztán az ezredes ur szemei is ugy villognak, mintha keresztül akarna menni azon, akinek valami baji me­részel lenni. Mit, kinek panaszkodjanak? Dörr százados csak a századnál marad. Ismerték jól. Tudták, hogy nem felejt semmit. Mindannyian Vatjasl néztek, az önkéntest, ki velük együtt tűrt és szenvedett. Varjas a századosra nézett. Pillantásuk fenyegetőleg keresztelődön. Aztán arra gondolt, hogy az év java része már úgyis a háta mögölt van. Hogy a tiszti vizsga sikerét is kockára teheti, mert ha panaszra megy, Dörr biztos, hogy agyon minősiti. Hogy az oljan önkéntes, ki nem a szokásos szolgálati uton, melyet neki be kell tudni tartani, terjeszti elő panaszát, a bizottság tagjainál is rosz benyomásl kellhet. Hogy Dörr poki llá tudja tenni azt a hátralevő pár hónapit Eselleg második évet szolgál. A tábornok hangosan ismételte, hogy aki akar, lépjen elő. Altisztek és hovédek az önkentest nézték. Ha ő kilép, rögtön kövelik. Varjas döntölt. — Ej, majd csak kibírom! — szólt majában. ­Ennek is vége lesz. Tekerje ki más a nyakát. Aztán egy fecskét nézett, mely párjával repkedve enyelegve, örült annak, hogy élhet, szabadon, mint a madár és magába szívhatja az üde, szabad, tiszta le­vegőt. Mark tábornok pedig előbb a hadosztálynak, azlán a hadtestnek és igy tovább, szolgálati uton egész a honvédelmi miniszterig jelentette, hogy a tavaszi szem­lén mindent a legnagyobb rendben talált. A tavaszi szemle elvégre is nem arra való, hogy ő a tekintetekből olvassa ki a gondolatokat . . . bor készletét egy nyilvántartási könyvre tartoznának bevezetni amely nyilvántartási könyvet a vármegyei szőlészeti egyesület minden eeyes borkereskedőnek hi­vatalos ha zná'afra adna ki. Ugyanez szólana a kimé­rőkre is, akik a napi fogyasztást tartoznának bevezetni és a mindennap megmaradt bor készletüket feljegyezni. Az igy kiadott hivatalos nyilvántartási könyv szerint a hegyközségi bíróság a bor ellenőrzést bármikor tet­szése szerint megejthetné. Ezen rendszer beho alalával uj bor törvényünket mintegy kiegészitenők. — Meny­nyire hasznos és sietős intézkedés lenr.e ez a borasza­tunk terén annak hasznát rövid időn belől va:am->ny­nyien érezhetnénk. Vissza térek és megvilágítom a mostani bor értékesi és egyik másik hátrányos oldalát. Először is sok szőlőbirtokosnál igen hiányzik az okszerű bor­kezelés amiért is borát kel.őképen értékesíteni nem kép°s. Először is kiterjeszkedem, hogy az okszerű bor­kezelés fő kelléke a tisztaság a szüreti idő pontos meg­választása és végül a borok tökéletes erjesztésének keresztülvitele. Sajnos ezen dolgokra még sok helyen keves gond fordi'.tatik, ped g bebizonyított lény az, hogy a szüretelés alkalmávali eljárás borunk minősé­gének az alapja. — A szüie'eiésnél elkövet el t hibát semmiféle bőrke elés többé l.elyre nem hozza, mert a szüreteléstől függ a must egyes alkatrészeinek egymás­hoz való aránya. Attól függ az is, hogy a legnemesebb alkati ész a mustba megy-e vagy a törköly lyel kido­batik. Ma legtöbb községi szőlőben a szüretet nem az érés ulán állapítják meg, hanem a kukoricza töré-, répa, krumpli szedés játsza a döntő sz-repet. Innen van azután az, hogy egyszer igen ís korán, máskor meg igen későre marad a szüret. — Szűre élésnél pedig az idő megválasztása igen is fontos, sokan a n"dves időben való szüretelést nem tartják károsnak, sőt a kisgazdák azon hiszemben vannak, hogy az eső által szaporodik a boruk —- igaz hogy a \n mennyiség na­gyobb lesz de minőségileg az ilyen kepen készített bor csakis lőrének minősíthető. Ma amikor a szőlészetünk magas színvonalon áll, általános szigora szabályként kell betartani, hogy a s. űr le'ést csak lis'.lr napfényes időben szabad megtartani ; mikor a »ző:ő la'aj s/.araz, a fürtök kiszikai'tak. Esőben nigv e-ő után a onn il szedni nem szabad, kivált ha a fürtök ro h.diak, pe­nészesek, mert a rodliadt penészes bogyók sok vi/.et magokba szednek és azt a mus ba á'szdrmaztalják. A bornak tiszta>ága, színének, tükrenek állandó­ságára lényeges befolyással van az is, hogy a tou-it forrás meg ne szakitassék. S e czélból arra kel töre­kedni, hogy pinczénk vagy erjesztő-hel>iségünk a bor forrási ideje alatt egyenlő hőmérsékü maradjon. A bor fejlődésére a legártalmasabb az ingadozó hőmérséklet, mivel a félig haladott forrás a mustnak n mely alkat­részeit már átváltoztatta, másokat kiválasztotta, a seprő levert, annak lolylán a must nem birja többé ke:l i arányban mini azon alkatrészeket, melyek a forrás ujabbi meginlulasához rendes lefolyásához szükségesek. A mely mustnak forrása télbeszakadt az teljes tisz'aságu szál í haló bor sohasem lesz. Minthogy az erjedés rendes lefolyásához 10—15° R hőmérsék kell a jó pinczének legalább 10 fok me­leggel kell bírnia, azért ahol lehelséges, célszerűbb a bort erjedési ideje alatt erjesztő helyiségekben tartani, ahol is a kellő meleg níi cs meg lütés állal segíthetünk. Hogy a hőmérséklet az erjesztő hel>iségben lehetőleg egyenlő maradjon szükséges itt is a hőmérő, mely az uralkodó hőni'iést biz o an mutálj t. Hl eselleg mele­gebb időjárás nllana Le, szellőztetésével és a padló öntözésevei enyhítsük a levegő hőmérsékletét. Jó bor csak jó mustból jó must pedig csak jó szőlőből várható. Csodilni lehet, miként foghat sok bortermelő oly kiri\ó hanyagsággal a szüreteléshez a fentebbiekben elmondottakat alig méltatva figyelemre, azon ba'ga hitben ringatvan masját, hogy a bor min­den piszkot kivet magából. — E'.eket azért tartottam szükségesnek megvilágítani, hogy rámutassak, hogy miért is igyekszik ma a kis- és nagyterm;lő borát must képen értékesi' i ni. Ha tehát alaposan mérlegeljük ugy minden bővebb magyarázat nélkül belátjuk, hogy a termelő saját maga az oka. hogy a nagy kiadások áran előállított termését must képen potom áron adja el. — Mert amint emlitém az itten dio héjba szorított és ki­csiben elmondott bor kezelési dolgot n m akarja meg­tanulni és inkább igyekszik szabadulni termésétől. — Legtöbb községben ugy a kisgazdák valamint a nagyobb szőlőbirtokosok igen helytelen eljárást követnek, ha termésüket must képen igyekeznek eladni, mintegy sza­badulni akarnak termésüktől. A kisebb gazdáknál már ősidőktől szokásban volt és ma is fönn áll termésüket mustképen eladni. A tehetségesebb vagyonosabb gazdák a jobb évi termésüket igyekeztek megtartani, hogy mint kész bo­rokat értékesíthessék, de bizony a szüretelésn 4 és erjesz­tésnél elhibázott eljárással nem hogy jobb értékesi ési árt értek volna el Innem igenis kárvallottak lettek. (Folyt, köv) Csak egy virágszálat. Felhívás a jó szivekhez. Virágokkal ékesedik nemsokára a lemtő. Kegyeletes szivek viszik el kedveseik sírjára kosszoruikat s odakint a temelőben megtisztult szép emlékek szállanak az elköl­tözött felé, a kinek sírjában nyugalmat, az élőknek sajgó bánatukra enyhülest kérnek az ég Urátó . A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület a halottakra való méla emlékezés e tiszta, fenkö t hangu­latából egy kis részt ker juttatni a halai j gjeseínek, a tüdőbetegeknek. A halott nivében, a kinek sírja koszo­rúval ékesedik majd, csak egy virágszálat kér a halál pitvarában lévők élete megmentésére. Közel i:0.0( 0 ember hal meg évente hazánkban tűdővészben, ebben a bor­zalmas pusztító betegségben. Legalább a felének az életét megmentheti a társadalom részvéte. És maga az egye­sület is ezreknek igéri visszaadni az életét, mindenki a ki a napokban koszorút vesz csak egy virágszállal keveseb­bet köt koszorújába s ezt az egy virágszál árát az egye­sületnek fölküldi. Moritori vos salulant.

Next

/
Thumbnails
Contents