Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-10-13 / 41. szám

121. 34-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. augusztus 25. geknek az emberek szíveibe való beoltását a' lelkészek által, nyilvános tanítások, katechisatiok 's mindennemű vallásos oktatások alkalmával, következőleg a' népnek nevelése s tanítása által. 3 szor. Oklató, szívhez s.óló és így e' tekintelben is lélekn'mesitő népkőnyvek s iratok terjesztését, melyek az állatkínzásról 's ez ellen szólanak. 7-szer. Állatkínzás törlesztő egye.-űletek alakitasát a' hazában, me'y egyesületek az t ddig előadott eszközöket 's minden egyéb szab;.d iendelkezésökre készen alló utakat hasznaiván, halhatósan 's jóltevőleg hassanak a' népre általában. E kivonatban felsorollak is igazolják azt, hogy ú y a tudós világ, m

;nt a társadalom minden rétege első sori an a hazafias, minden nemes iránt 1 lkesedő tanítótestülettől váija e nemes eszme magvuinak elhintését a legfogékonyabb talajba, a gyermeki szívbe. Hogy a hazafias tani'ótestület mint f lelt meg e várakozásnak, arról is felesleges beszélnem, a legfényesebb és legmagasztosabb bizonyítéka a mai ünnep, melynél ékesebben még a legszebb d csérét se szólhatna. Téves volna azonban az a hit, hogy minden

1 csak a tanítóságnak kell elvégezni és sajnos, napjainkban azt tapasztaljuk, hogy a társadalom nagy része nem méltányolja azt a munkásságot, amit a tanítótestület önzetlenül, odaadással végez es mindennek megvalósítását attól várja. A gyermeknevelés terén azt látjuk, bogy a szülők azon téves felfogásban leiedzenek, hogy mindent az iskolának kötelessége elvégezni, azok feladata, hivatása a gyermeket nevelni és elvezetni a féifiui kor kü-zöbé g, hogy tudományokkal, ö-meretekkel saturálva. kibocsássák az élit u'jaira. Kétségtelen a tanerők szent és magasztos hivatasa a gi ndj-.ua bízott ifjúságot oktatni, neveini. DJ szerény nézetem szerint az nem terjedhet ki tovább, mint a legszükségesebb tudnivalók: az erkölcs tisztásága, hazafiúi érzés és az általános müveh»éghez tartozó ismeret'k beojtásánál és azon alap megvetésénél, mely majdan a férfiúi kor alapjat képezi. A szülők azon téves bitben, hogy gyermekeikkel csak az iskola rendelkezik és az iskolában előadottak teljesen elégségesek az emberi életre, az iskola falain túl nem oktatják, nem nevelik, vagy legalább is nem azon mértékben az ifjúságot, mint ezt a szülői kötelesseg megkívánja. Az iskola csak a jó magot hivatott elvetni, hivatott a fattyuhajtásokat lenyesni, de többet netn tehet és pedig azért nem, mert ő nem számolhat egy fontos tényezővel, a családi tűzhely belső életével, nem ismeri a gyermek környezetének világfelfogását, lelki tulajdonságait es egyéniségeit; de meg ahány tanuló, annyi felek a körülmények is, mert egy általános sablon fel nem állitható. (Folyt, köv.) Giardinettó. Kvóta emelés, létszám-emelés, hus, fa, liszt, bor stbi drágu ás kisért, illetve nagyrészben meg is van,'s e sok mindenféle drágulás m:ilett végig száguld az a rémhír, hogy a gyufa is drágább lett. Miért ? Mert ugy a fa, mint a munkás drágább, tehát illő s érthető, hogy a gyufa áranak is drágábbnak kell lenni. Miért? Mert az a sok, sok ember nem érzi ugy meg, ha egy icipicit többet kell adni valamiéit, mint az az egynehány ember, akinek a mérleg szeiinti jövedelme kevesebb lenne. Hát ez igaz iá, csak az nem igaz, hogy annak az egynehány embernek muszáj meglenni annak a jövedelmének, amit a mérleg a legjobb évben mulatott. Miért ne lehelne nekik kevesebb 1—2 évig. — Mert hát csák valamikép változni kell a helyzetnek. A közős konyha például a szak.c;né nevezetű kotyvaló nagy kívánságai reményeinek szárnyait nyesegeti, mijd jöhet tgyéb is, ami más tulkivánók merészségeit fogja sakkban tartani. Például a favágók. Ezeic a' úrik abból a körülményből, hogy a tűzifa drágab'j lett, azt a következtetést vonták le, hogy nekik a drágább fat, drágábban kell vágni. cát egymástól megkülömböztelni. Ne higyje, senor 1 Attól a pill.ua

1 tói kezdje, hogy a színpadra léptem, nem tud ák elhagyni szem ím a csábító arcát es hal Istennek, kezem nyugodt volt. Elrejtőztünk a lestett ssziklák mögé, mialatt a lódobogás egyre közelebb hang zott, végié egy kiallással előugorva, tüzeltünk — nem, csak a többiek tüzeltek. Én vártam egy ki-sé, mig a fé fi oldalt fordult szeken, akkor célba vettem és lútli m. .Láttam, hogy hátraesett székében s lassan lecsúszott a földre, ekkor elnevettem magam s igy szóltam magamban: „Jol van, Tomasco." Nagy zaj keletkezelt, őt fölszediék a földről, bevil

1 ék Pepita szobájába, haldokolva-e, vagy már hollan, nem ludom ! Pepba hozzám jött aranyos ruhályában s igy szólt: ,Te le't'd ezt, te szörnyeteg? Én pedig feleltem: „Ugy van, Pepita" Nevetésem félelmet geijeszthetett benne, m.ii elfutott. Engem elvittek a zsandárok : nagy vizsgálatott indítottak, — talán hallott rola, senor — melyen engem egy fiatal, de hires ügyvéd védett. Rámutatott az igazságtalanságra, melyet az az ember rajiam elkövetett, f.lhozta fajunk bosszúálló tarmészetél, s olyan kitűnően védett, hogy megm n'ett a halálbüntetéstól, melyet pedig bizony o.-ra vettem. Amint tudja, senor a franciák hamar együtt éreznek az emberrel, én pedig felkeltettem szánalmukat, mert szemeim fénye kezdett elhomályosodni, hajam pedig fehér lett. Megkaptam egy nehéz betegséget, melynek nevét elfelejtenem, de tudom, hogy fijó szivemtől eredt. Kis ideig börlönbe voltam, mikor kitöltöttem büntetésemet, visszajöttem Ojacóba, hogy itt éljem le bálralevő napjaimat. P. pita, amint látj i, senor, elfelejtette szeietőj t a másnak karjaiban. Az asszony hamar feli d. Sohasem bántam meg, amit tettem, és nem to gom megbánni halálos agyamon sem Adios, S' nor! Hát természetesen. Ha már tetszik panaszkodni, hogy drágább valami, hát legyin nagyobb igazságunk, nagyobb okunk a panaszra. Különben a magam részérő! a gyufa árának emelését nem ellenezném. Már ludniilik, ha beleszólásom vo:na. De ugy, hogy a gyufa jövedelme csak az állani • lenne, s a jövedelem egy részét a nép terhének könyités' , s más kö hasznú dolgokra loniiia iá. Átvenne á'.t a még nem sok gyufa nyarat s a gyufa gyártást kizarólago-an gyakorolná. Nem ellenezném pedig azért, mert akkor jobban megbecsülnők a gyufát. Ha volna például egy csomó gyufa 2—3-4 vagy 5 kuajcár, akkor nem bánnánk ol an kőnyelmüen e .jó kis portékával, akkor nem hagyná a földmives, napszámos a régi jó kénes gyu

rát a', ablaklőczön, a sifon te'ej n, a nyitott láda fiaban, akkor ha leesne egy—ket szál, nem hajyná a földön, és akkor ha n m hagyogitnák ilyen könnyen hozzáférhető helyeken, n m ju'httnának oly soksor hozzi a hím és nő icmü c-emetek, s igy akkor nem fordulna elő évenkint az a sok millióra menő kara épen a szegényebb osztálynak, s nem nyomorogna hetekig útszélre kidobott koldusként annyi ezer emb r. Mert amint az bizonyítva van, a veres kakast legtöbb nyire azok a magukra hagyott gyerekek eresztgetik szet. Mert azok a csentetek akár jok, akár ios=zak, különös előszeretettel vannak a p:ros, sarga, vagy nem tudom milyen színűre festett, m>ggyujihitó pici pálcák iránt. E. a kieresztelt veres kakas aztán sokszor az egész falun végig száguld jaj^aiást és nyomort keltve nyomán, mint csak ejközelebb is Győr, és Somogy váimegyékben, ahol egy-egy egész falu esett áldozatul a gyerekek gyufa kedvelési hajlamainak, illetve a szülők gondallan-ágának. Ám csak emelj k a gyufa árát is (ugy is benne vagyunk), de aztán valamely módon adják vissza ! Embert vehetsz manap, Hitvány pár garasért ; S próbálj krumplit venni ? S mit kérnek a babért? S jön a liszt es a zsír, A fa, a drága szén, Hajad ha nincsen is, Oh, még az is kimén. S hust már nem is eszünk, — Megeszi a „piharcz* — Beke von és ime: Örök a — hadi sarcz. Tamás Jóska: Hát kérem Bárdi András egy fokossal háromszor vagoit a fejemre es be is szakította. Elnök: De maga is kapóit fel egy széket, mit csinált azzal. Tamás Jóska: Én semmit csak épen azért véltéin fel, bogy „ne babrálják" mar a fejemet. Elnök : Miért késett maga. Tóth : É i ? Hiszen a kisvonat késett. Tanítói gyűlés. A ,Sz ibolcsvármegyei Tanitó-egyesület* nagy g\űléstt október hó 9-én tarlotta Nyiiegyházán a városháza dísztermében Ürsovszky Gyula egyesületi elnök vezetése aatt. J len voltak: Májerszky Béla polgármester a lelkes tanügy és tanuló barát; Bogár Lijos főjegyző a tanítók igaz barátja; a minden szépéit, nemeséit lelkesedni tudómunkáskezü közigazgatási és tanügyi tanácsos: Balla Jenő; J.inószky Endre gazda-ági lanácso-; Trák Géza aljegyző ; Sikiósy István főmérnök; Kertész Ber alan főkapiiány ; Leffler Sámuel lőgymn igazgató aki szintén felfogva az állal vedelem nemes eszméjét D P, öhle Vilmos főgym. ia> ár ú ral felvezették a gyűlésié a fogyni. VIII osztályú nö endekeil; Rutkay Gyula gör. ka h. lőesperes a tanítok lelkes pártfogoji; Síojua Gyula r. k. káplán; Szikszay Sándor a gazdasági egyesü'et tevékeny titkára; Lengyel Jnz-ef kir. lanfelügyelőségi lollnak, aki helyettesitette D

1

1 Wiit György kir. tanfelügyelőt kimen!ve őt nagymérvű elfoglaltságával. — Szabolcsvár.negyei tanítóság s; juálatlal velte tudomásul veze.őj' n;k leglőbb munkatársának tavoi maradásat me.t hiszen eze.i a gyűléseken van alkalma kir. tanfelügyelőjét látni és hallani Gáspár Gezáné a polgári leányiskola igazgatója; Kardos István a polgári fiúiskola igazgatója ; és Szabolcsvármegyei tanítóegyesületnek mintegy 130. lagja. Nagykállobol Nunásy Andor takarékpénztári igazgató és Seres Józsel főjegyző. A gy űlés legkimagaslóbb pon'j t voll : Dr. Kukulj vic Józse: tn. kir. állatorvos felolvasása : „Elhika és a gyakorlati állatvédelemtől." A felolvasás osztatlan tels/.éssel találkozott. A nagy gyűlés kimondta, hogy Szabolc.váim gyében — Nyíregyháza— központlalaz „Állatvédő Egyesület" niegulakitásat szükségesnek tartja es öt tagu bízol Uágot küldött ki Kuhac.-ka István jarasköri elnök eh ötlete alatt, hogy minél előbb hívja össze Nyíregyháza társadalmának vezető ferfiait és az allatvédő egyesüle e alakítsa meg. Dr. KukuljeVic József m. kir. állalorvos úrnak fáradtságáért és lanulsagos előadásáért jegyzőkönyvileg mond köszöne'et. Köszönet t é; eli.-merést szavaz az országos állatvédő egyesült központi elnökségének, úgy szinlén Midai Izidor nyugalmazott miniszteri tanácsos úrnak, mint az állatvédő egye ület elnökének, a miért lehetővé tetlék és elősegitetlék az állatvédő egyesület megalakítását M ijerszky Béla polgármester l< lk-fs s/avikka buzdítolla a tanilosagot a kitartásra és a hazaszeretet ápolására. Ozvald József egyesületi főjegyző felolvasta terjedelmes és mindenre kiterjedő jelentései az egyesület 2 évi működéséről. Be lett mutatva a budapesti tani'ók házában tett szobaalapitvány 4000. koronáról szóló alapítólevele. A gyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a szobaalapitvány immár ki van fizetve. — Az ridem oroszl tniésze : O.sovszky Gyula egyesületi elnöké, aki a Szabo.'csvarm -gyei szobaalapitvanyt ke. deményezte. A szobát batra i lehetett volna az ő nevéről elnevezni. Javaslat tétetett, hogy a kolozsvári tanítók házában is létesilessék egy szobailap tvány. Enn;k módozaiai a tavaszi járásköri gyűléseknek vannak fenntartva. Jelentést teltek: az Eötvös a'ap nyíregyházi gyüjlő bizottságának elnöke: Stofan Lajos és a kisvárdai járáskör helyi gyüjlő bizottságának elnöke: Bacskay István. Jelenlést telek: az önsegélyző elnökei, további a számvizsgáló bizoltság az egyesület pén-.tarának állapotáról. Az egyesület tisztikarának mandátuma meghosszab • bittátott. Pénztárossá szavizat többséggel Béler Gusztáv választat olt meg. Az országos bizottság >an a leköszönt Bac-kay István h-lyére Kubacska István választatott be a nyíregyházi járáskor elnöke. Indítványok során Uzvald József főjegyző egy Szabolcsvárniegyei tanítói nyugdíj létesítését javasolja. Kiadalolt tanulmányozás végett a járásköröKnek. Szabó Endre nyugalmazott tanító a 'anitó egyesület tiszteletbeli tagjává vá asztalott. Gábel Gyula fővárosi t nitó ujolag bemutatta írva olvasási módszerét. Ez alkalommil új módszere élénk vitára adott alkalmat. Olvasni nem tudó katonákkal akarla bemutatni módszerét, de az ezredparancsnok kérését nem teljesítene. Délben 1 órakor a nagy Korona dísztermében közebéd volt, amelyen 61 tanító — köztük tanítónők is szép számmal — továbbá Bogár Lajos váro

;i főjegyző, Bírzo Mihály földbirtokos és Csima Emil r. k. hitoktató vettek íészt. Az első felköszöntőt Orsovszky Gyula nio.idla Gróf Apponyi Albert v. és. közoktatásügyi miniszter úrra — kinek üdvözlő sürgöny lelt küldve ; Bogár Lijos éltelte Orsovszky Gyulát az egyesület tevékeny és ü,'ybuzgó elnökét; Szabó Antal nagykillói tanitó Bogár Lajos városi főj;gyzőt mint a tanítok igaz barátját köszön'ölte fel ékes diklióval; Dömötör Ferenc naptori tanító köszönetet mond Kubacska Istvánn ik—karlirsii nevében is — a gyűlés alkalmival tanúsított szív. s há'.igazda szerepéért; Kubacska István a vidéki kaitar=nő<et es kartársakat további kitartásra buzdítva — éltette ; Stoffan Lajos, Barzó Mihály és Gsiina Emil r. k. hiloktalóra emelte poharát. Néuenmájer Antal a korom vendéglősét ezultal köszöntjüí fel, kívánjuk neki, hogy még számos tanítói t;yűi sen szolgáltathasson fel hasonló jó és olcsó ebédet. Szép lefolyású volt a gyűlés. Tevekeny elnöke O.sovszky Gyula ügybuzgalma és vezetése mellett erősebb és erősebb lesz e szabad tanító egyesület. — Egy jelen volt. Füredi testvérek zenedéje. Füredi testvérek zenedéjében a tanítás már a gordonka tanszakon is rendesen fo'yik. A növendékek száma napról-napra szaporodik s alapos a remény, hogy már ezen évben is tekinti lyes szamu növendékkel léphetnek a nyilvánosjág elé. S vár sunknak an\ nyival is inkább örömmel kell fogadni vállalkozásukat, mert köztudomásu dolog, hogy hazinkban, különösen t vidéki városokban a zenekultura igen kezdetleges állapotban van, a müzenát vagy egyáltalában nem va, y csak olcsó bandisták es egyéb koniáiok tanítják, .t kiknek fogalmok sincs a zenei oklalás legfontosabb szabályairól; hmem minden rendszer nélkül oktatni s nmihogy kepeznének, de ha'ározottan- rontanak s nem egy igazi leh Iséget ölnec meg csirájában a haz n művészet karára. Nálunk boldog-boldcgtalan tanít, In kottából vagy anélkül néhány lánczdarabot valahe. y el tud játszani. Annál sajnisabb ez az állapot, inert altalánosan el van ismerve, bo,;y a magyar ember lelke igen f>g>kony, különösen a húros hangsz rek iránt, ugy, hogy ha telje, auiyt helyezne az alapos is ko uuiy irányra, zeneművészetével a többi művelt ne.özetekkel versenyezhetne. Ámde ezt csak úgy érthetjük el, ha, a ko itárko lást t -Ijesen kiküszöböljük, a cigánykultust pjdig egészen ilkülönítjük az absolut becsű müzenétöl, miután csak ez alkalmas a komoly és beható t.nulmányozásra és művész' tökély elerés.'re; a tanítást pidig nem kontárokra és cigáuyokra, hanem zentileg képzetl tanerőkre bízzuk. A czigány muzsika kultuszát hagyjuk csak a cigány áldolt jó kezében! — mi pedig igyekezzünk 1 pést tartani a müveit nyugottal és kultiváljuk előszeretettel a klaszikus müzenéf, mert csak ez az egyedüli ül a művészi tökély eléresére s ez vezethet egyúttal a magyar müzene kialakulasára is. A szláv népek általános műveltség szempontjából bármennyire hátra vannak is, de azért már régibb idő óta sajat nemzeti müzenével dicsekedhetnek ; a legújabb időben pedig e teren vezetnek (p. o. Tschaikowszky, Dvorzák. Smetana stb hírneves zeneszerzők ) Ezenfelül a zene-paedagogít terén is meg'epí eredményeket tudnak felmutatni. E mek bizony.-ágaul felhozhatjuh p o. Selcsik Ottó pragai zenedei tanáit. a kitűnő paedagogust, a ki nehiny év óta jobbnál jobb hegedűsökkel ajandekozia meg a világot. A gyors in világhírnévre vergődött Kube.ik Jánost, kit némelyek Paganini utódjának tartanak, szinten ö képezte ki saj it eredeti methodusa szerint mrgirt s gyorsan czélhoz vezető müveivel, melyeket Füredi testverek már 6 év óta bevezetlek a debreceni zenedjben s azóta meglepő eredtuenynyel tanítják s ny

;regyházi zenedéjükben is tanítani fogják. Megjegyzendő azonban, hogy tehetség nélküli tanítványból a legjobb mester és legcélszerűbb tananyag sem nevelhet hegedüst. Ahhoz pedig, h y valaki a hegedül vagy gordonkát jól vagy pláne művészileg kezelhesse, sok feltétel szükségeltelik. A legfőbb feltételek közé tartozik a tökéletes hallás e- a v >nos hangszerre praedestinált kezek. Akinél ezin fehélelek hiányoznak, annak nem erdemes hegedülni vagy gotdonkázni tanulni, bar valószínű, hogy mis hangszer tanulására képesek Vagyis hingsulyoznunk kell, hogy a halláson kivül rendkívül fontos az, hogy a kezek milyen hangszernek kezelésére a legalkalmasabbak. Ezért tehát, ha van i* valakiben zenei hajhrn, ebből még nem következik az, hogy akármilyen h.ingszeien kiképezhesse magát, a minthogy ezt az éleiben számtalan eset bizo nyílja. Gyakran fordul ugyanis elő, hogy némelyek, miután a hegedüléssel nem boldogultak, gordonka illetőleg