Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-24 / 12. szám

12-ik szám. jegyet adni, tőlle bármely díjazást elfogadni vele szerződésre lépni. A meghatalmazott irásbelileg a szükséges felvilágosítások megadása céljából csakis azzal értekezhet, aki már útlevelet nyert, mely körülmény a községi elöljáróság állal igazolandó. Tilos a kivándorlásra vonatkozólag bármily féle hirdetményt, közleményt, közhíré tenni, kifüggeszteni a kivándorlásra szóbelileg vagy irásbelileg buzdítani, reá beszélni és az erre buzditó nyomtatványt vagy iratot terjeszteni, közszemlére tenni ; ennek a rendelkezésnek áthágása hosszabb szabadság vesztés büntetés és nagyobb összegű pénzbüntetés kiszabásával torlandó meg. Miután sok kivándorló katonű kötelezettsége teljes elégtétele előtt ment ki Amerikába és a hiza jöveteltől az emiatt reá kiszabandó büntetéstő!i félelem tartja vissza, azon kivándorló, ki katonai kötelezettsége egészbeni teljesítése előtt vándorolt ki, ha az e tekintetben alkotandó törvény hatályában léptétől számítva két év alatt vissza tér a törvény értelmében reá kiszabandó büntetés alól felmentessék. A törvényhatóság a kivándorlás korlátozására azonban még önmagában nem találja elegendőnek a tiltó rendszabályokat, hanem szükségesnek találja azon intézkedések törvényhozásiig leendő megtételét is, melyek alkalmasak a nép jólétének emelésére, anyagi helyzetének sorsának, javítására, keresetképességének fokozására és ezek által a kivándorlás iránti hajlam csökkentésére, mérséklésére. Ennél fogva beható tárgyalás alá véve mind azon okokat, melyek a gazdagodás! vágyon kívül a kivándorlást előidézik, törvényeink hiányait, a nép javát cvélzó intézkedéseket, annak helyzetét és kívánalmait, feliratában felkéri a magyar királyi kormányt és képviselőházat, miszerint az alábbi pontokban részletezett kérdéseket sürgős tanulmány tárgyává tenni és azok életbenléptetéséhez a szükséges intézkedéseket törvényhozásiig megtenni kegyeskedjék. 1. Tegye a kormány a vármegyei gazdasági egyletek és más szakkötök bevonásával tanulmány tárgyává, hogy az ország egyes vidékein azok különleges viszonyait tekintve minő házi ipar ágak lennének meghon nosilhatók, melyek a munkás részére a mezőgazdasági munka szünetelése alatt jövedelmet hajtó foglalkozást nyújthatnának. Szükség esetébi n a lakosság ezen iparágakra a téli hónapok alatt lanitassék és a szükséges eszközök, kamat mentes könnyen lörleszthető kölcsön nyújtása mellett az állam által réizökre megadassanak. 2. A belterjes mezőgazdasagi lei menyek, és a házi állati termékek (tej, v j stb.). továbbá a szőlő ós gyümölcs értékesítése czéljából áruraktárak, szövetkezetek létesítése, az ezek feldolgozására alakuló gyárak állami segélyezése. 3. Az állattenyésztés emelése czéljából, ott a hol a nyomásos gazdálkodás megszűnt es a nép a megfelelő legelő hijján van, tegye az állam olcsó kölcsön nyújtása által annak megszerzését lehetőve. 4. Miután nagyban előidézi a kivándorlást a népnek a földtulajdon utáni vágya oly vidékeken, hol a kivándorlás nagyobb mérvű, az arra alkalmas és eladó megfelelő árban kapható birtokokat az állam vásárolja meg, a lakosság részére adja el hosszabb lejáratú olcsóbb kamatú kölcsön mellett, hogy a nép ez altal inkább lekötve, nehezebben szánja reá in igát a kivandorlasra, és azért is mivel az eddigelé magánzók, intézetek által eszközölt parczellázások folyamán a nép oly tul magas áron szerezhet földet, hogy az anyagi előnyére, javára, semmi képen nem szolgálhat. 5. Allami birtokoknak, kötött birtokoknik, kisebb részekbeni bérbeadása oly helyeken hol a lakossá? a nagyobb kiterjedésű uradalmak következtében földet bérelni, vásátolni nem képes. Kis ipar, kézmű ipar támogatása, megfelelő hitelnyújtás a kis és kézmű iparosoknak, a szükséges eszközök és Lökére, az ily ipari termekek értékesítése céljából szövetkezetek áruraktárak létesítése. Hivatkozással továbbá a vármegye közönségének a "227. Bgy. 902. szám alatt hozolt határozata alapján a kivándorlás korlátozása tárgyában intézett feliratára, izmételten kéii az ezen feliratában foglaltaknak is sürgős tanulmányozását és azok alapján a szükséges intézkedések megtételét arra nézve, hogy í 1. Az egyén és család megélhetéséhez szükséges minimum megállapittassék és az minden adóztatás minden kőz és magán lefoglalas és árverés alól leljese.i kivétessék. 2. A jelenlegi adóztatási rendszer progresszív alapon változtassék át a legszükségesebb fogyasztási czikkek, melyeknek adó alá vonása a szegényebb sor=u embereknél a megélhetési annyira megnehezítik, minden adó alól teljesen, vagy legalább is mentől nagyobb mérvben mentesittessenek, a szeszes italok szesz fok szerint adóztassanak meg, ellenben a lukszus tárgyai arányosan növekedő adó alá vonassanak. 3. Az egyenes leszárniazók és hit ve.-társak öröksége 600 korona értékig teljesen illetékmentes legyen, azonfelül pedig a jelenlegi törvényes illetéknél tetemesen csekélyebb százalékkal rovassek meg. 4. Télessék az igazságszolgáltatás olcsóbbá, egyszerűbbé, a közigazgatas pedig minden ágazaláhan de különösen a községi elöljáróságnál a szolgabírói es adóhivataloknál közvetlenebbé, egjszerübbé, gyorssá és ingyenessé. 5. A paraszt birtoknak minimuma mindennemű felosztásra nézve megállapillassék. 6. A holtkéznok ingatlan szerzési til Ima újból életben léptessék és kivétel nélkül szigorúan fenntartassák. Ujabb hitbizományoknak felallilása az eidős területek, hazánk felvidéki és Királyhágón tuli reszei kivételével egyáltalán meg ne engedtessék, az alföldi birtokok és latifundiumok kis paraszt birtokokra való felosztása törvényileg lehetővé tétessék. 7. A kis ember existenciája a közmunkával az ii/Miia kiirtásával a nép földehségének lehető kielégítésévé!, a pálinka mérések számának korlátozásával a nép N Y í R V I D É K gazdasági nevelésével takarékossági hajlamok felébredésevei, terményértékesítő és fogyasztási szövetkezetek létesítésével megteremtessék. 8. Az államnak saját pénz feleslegei ne a fővárosi nagy bankokban helyeztessenek el, h nem ugy ezek, mint a m gyei összes köz- es árvapénzek kellő biztosíték mellett egész hazánkban a hitel és termelési szövetkezeteknél lehetőségig közvetlenül vagy közvetve a vidéki nagyobb és leljesen megbízható pénzintézetek utján olcsó kamatozá ra kiadassanak. 9 Az emberi egészség a gyógyszer!árak ügye mielőbb allamositlassek, a közművelődesre, népiskolákra az állam évenként az eddiginél is nagyobb összegeket áldozzon es szegényeknek a teljes tandíj me'nlességet biztosítsa. 10 Magyarországot közgazdaságilag és kereskedelmileg Ausztriától teljesen füg-etlenné és e tekintetben az e-esz külfölddel szemben teljesen önjoguvá, szabaddá tegye az altal, hogy az ezen celt biztosító intézkedéseit mar a legközelebb ujabban megkötendő vámszövetségnel es kereskede'mi szerződéseknél mulaszthatallanul érvényre juttassa. 11. Tekintettel arra, hogy a nyomásos parasztgazdalkodás megszüntetése, a mi' az 1891. évi XIII. t.-c. rendelkezéseiben nemcsak megengedve, de protegálva van, az úrbéres törpe és zsellér" birtokok gazdasági üzemére és az azzal kapcsolatos állattartásra semmi előnnyel nem, d- gyakorlatban felelte sok ne ézséggel jar, sőt azokra nézve végzetess; vállntik, másreszt pedig azok óhajtása is lehet jogosult és minden esetben figyelembe \e ndő, akik az úrbéres birtokokban nagyobb területet birnak és igy külön vallan belterjesebb gazdálkodást óhajtanak színién gyakorolni, kéressék fel a kormány, hogy az idézett tőrvény végrehajtásának törvényhozási ulon leendő felfüggesztése vagy módosítása mellett az urberes birtokoknak újra tagosítása tétessék lehetővé, a kis termelők tevékenységét igénylő lei melési ágak fokozott mervben való céltudatos tej les/.lését, ker:i gazdasag megteremtését, az azzal összefüggő iparágak támogatását dohány termeles kiterjedését, baromfi tenyésztést, ezek Mermékei értékesítésének államv&sutaink utján való megkönnyítését a házi ipar fokozottabb propagálását pedig tegye tanulmánya és sü

rgős intézkedése tárgyává. 12. A ki-ebb vagyonnal rendelkező társadalmi oszlályok tűzhelyeinek és létfenntartásának biztosítása céljából löt vény alkotlassék annak kimondásával, hogy az 1&8I. évi LX. t.-cikk alapján a végrehajtás alól kivett ingoságokon knül senkinek semmiféle tartozása adósságáért egy szobából álló bútorzata és a házban talalhaló élelmi szerei a házi iparosok nyeis anyaga 400 korona értékig lefoglalható ne legyen 13. Törvényileg kin ondassék, hogy földbirtokokra végrehajtás akként legyen csupán vezelhelő, ho„y a tulajdonosnak 5 hold terjedelmű föld, az ennek megműveléséhez szükséges igavonó barom, gazdasági eszközök, az ennek bevetéséhez szükséges vetőmag a család nagyságához képest C hónapi élelem, a barmok ellátására szükségelt 6 hónapi takarmány érinlellen maradjon. Végül kimondja a törvényhatóság, hogy határozata tanulmányozás, pártolás és hasonló felirat intézése céljából az ország összes törvényhatóságaihoz megküldessék. 1907 március 24 3 Képviseleti közgyűlés. Az önálló törvényhatóság jegyében, élénk részvétel mellett tartotta meg március havi rendes közgyűlését Nyíregyháza város képviselőtestülete péntek délután. Az önálló tőrvényhatóság jegyében. Mert a tárgyalási rend, a szónoklatok niveauja, a vita alapossága, a szőnyegre került tárgyak érdekessége, no meg a megjelentek intelligentiája, immár nem egy rendezett tanác u város közgyűlésének külső sajátosságait, hanem egyszer az önálló törvényhatóság, másszor az újonnan alakult kis község előnyeit s ferdeségeit tüntette fel. Ámbár meggyőződésem, hogy bensöleg senkisem óhajtja az önálló törvényhatóságot, s hogy az a bizonyos egyhangú határozat csak azt bizonyítja, hogy Nyíregyházán mindenki mást tesz, mint a mit gondol, — mégis szerettem volna, ha ezen a közgyűlésen azok is jelen lettek volna, akik az önálló törvényhatóság eszméjének nyilt ellenesei. Ezek az urak legalább megerősíthették volna azt a meggyőződésüket, hogy Nyíregyháza város képviselőtestülete sem a jelen, sem a jövő szervezetében nem lesz megérve arra, hogy a törvényhatósági jogokat gyakorolhassa s hogy ez az érettség mindaddig csak futó ábránd lesz és lehet, amíg az aprók és nagyok sziveikben nem a közügyek iránti önzetlen szeretettel és érdeklődéssel, hanem az egyéni érdekeknek ezer és ezer csalafintaságaival zsebükben lépnek a közgyűlés termébe. Mert hogy a képviselőtestület mai szervezetében az önállóság iránti törekvés nem más, mint önámitás, abőnáns fogalomzavar, azt mindazok az első pillanatra észrevehetik, kik ezen az áttörhetetlen sötétségen felülemelkedve, az érdektelen bírálók szerepébe lépnek. Mélységes részvétlenséggel hallgatni ott, ahol és amikor csak a köznek szól a haszon, de küzdeni észszel és erővel, könyökkel és ököllel ott, hol minekünk hasznunk, avagy másnak kára lehet, — könyörtelenül eltaszítani a szegényt s a segítségért kérelmezőt, de bálványt emelni a gazdagoknak, letörni minden tiszta és nemes ambitiót, ha az illető véletlenül nem testvér vagy rokon, de tolni és emelni azt, aki „egy a mi vérünkből „ — sutbadobni eszményt, elvet és tradíciót s kényre-kegyre meghódolni a hatalmasak előtt, mert abból hasznunk lehet, — ez Nyíregyháza város egész társadalmának érzékeny lemezen fölvett photographiája. S ha ehez a fotographiához a szellemi korlátol.ság sötét eszméiből háttért festünk, talán nem is tulozunk, ha a képviselőtestületre gondolunk. Hogy is remélhetné ily körülmények között a képviselőtestületnek bármely tagja avagy bármelyik tisztviselője azt, hogy a kívülről jövő s a mostani divatos formájában névtelen és jelzéstelen támadások ellen attól nyerjen elégtételt, amelynek kebelében tevékenységét kifejtette, vagy amelynek valasztása folytán állását elfoglalta ? Hiszen akkor, amidőn maga a képviselőtestület dobja félre legelsőnek azokat a szabályokat melyekkel a közigazgatás szervezetének jogait és kötelességeit önmaga megállapította s amidőn ezeket a szabályokat egyes csoportok tudatlanságból, mások roszakaratból csak annyiban tisztelik s csak annyiban ismerik el kötelezőnek, amennyiben az érdekeiknek vagy intentióknak megfelel : — akkor hiányzik az az erkölcsi alap, amely a megtámadottnak védelmet nyújthat. A közgyűlés lefolyásáról különben a következőkben számolunk be : Napirend előtt kijelentette Májerszky Béla polgármester, hogy Andrássy Gyula gróf belügyminiszter, valamint Justk Gyula képviselőházi és Dessi icfí'y Aurél gróf főrendiházi elnökök hétfőn — Wekcrle Sándor miniszterelnök és Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter pedig kedden fogadták Nyíregyháza város küldöttségét s az önálló törvényhatósági jog elnyerésére biztató ígéretet kaptak, különösen kedvezően nyilatkozott Némethy Károly belügyminiszteri tanácsos, a ki kijelentette, hogy az önállóságra a rendezett tanácsú városok közül Miskolc után első sorban Nyíregyháza városa tarthat igényt s hogy ö Nyíregyháza városának szerinte jogos és méltányos törekvését töle telhetőleg pártolni fogja. A képviselet örömmel vette tudomásul a polgármester kijelentését, csupán Lovis Kovács András méltatlankodott, hogy ö a küldöttségben — bár a képviselőtestület őt is kiküldötte — azért nem vehetett részt, mert őt nem ís értesítették. - Rövid eszmecsere után kiderült azután, hogy a meghívó tényleg kiment s hogy azt a panaszos helyett édesatyja : id. Lovas Kovács János vette át, ki azonban fiát — miért, miért nem ? ! — nem értesítette. Ezután minden vita nélkül vette tudomásul az evang. ref. egyháznak köszönő iratát, s fogadta el a tanácsnak azon javaslatait, mely szerint a dr. liartók Jenő igazgatása alatt álló polgári fiúiskola igazgató tanácsába tagokul a város részéről a mindenkori polgármester és főjegyző küldessenek ki, továbbá, hogy a néhai Nikelszky Mátyás által tett alapítvány kamatait a tanács az alapító családtagjai óhajának megfelelően osztotta ki Hasonlóan elfogadta a tanácsnak azon javaslatát, hogy Sándor Jakabnak a kőjárda hátralék befizetésére vonatkozó halasztási kérelmével utasittassék el, s hogy az 1907. évre megállapított utiprogramm szerint kikövezendő utak és utczák kövezési munkálataira egészen uj árlejtés tartassék. A tárgysorozat 7-dik pontja előreláthatólag vitát provokált L. Kovács János és társai ugyanis azon kérelemmel fordultak a képviselőtestülethez, hogy Jánószky Endre gazdasági tanácsostól a kiküldetéssel járó napidijakat vonja meg. A pénzügyi szakosztály és a tanács ezzel szemben azt javasolta, hogy nrután a szervezkedési szabályrendelet G. §-a értelmében minden tisztviselőt — ha megbízatása van s az egy fél napnál hoszszabb időre terjed, s ha a városi belterületen kivül teljesít hivatalos eljárást — napidíj illeti meg, a kérelmet utasítsa el. Elsőnek maga Lovas Kovács János szólott a javaslathoz Nem fogadta el azt, mert szerinte a városi tisztikar jól van javadalmazva, s mert szerinte senki sem követelhet s igényelhet napidijat akkor ha saját hatáskörében jár el, ha az eljárásra az illető tisztviselő viselt hivatali állásánál fogva van kötelezve. Szerinte csak akkor igényelhető napidíj, ha valaki más tisztviselői helyettesit. Brlfi András sajnálja a gazdákat, kik a mostoha viszonyok között nem képesek megélni. A régi tisztikarnak felényi fizetése sem volt. mégsem húzott napidijjakat, a niai tisztikar pedig óriási fizetést élvez, s mégis napidijjat kíván. Nem hiszi, hogy a szabályrendelet úgy intézkednék, mint a hogy a tanács állítja, de ha mégis úgy lenne, akkor őket félrevezették s kivánja hogy szavazzanak azonnal a napidijak eltörlése felett. Ily hangulat közepette, miközben a tisztikart érintő megjegyzések egyre sűrűbben hangzottak, szólalt fel Somogyi Gyula kir. tanácsos közjegyző, s az ő higgadt előaeíásával sikerült lecsillapítani a zajongókat. Kifejtette, hogy ebben az esetben ma nincs helye a szavazásnak, ezt csak akkor tehetnék, ha az indítvány nem személy ellen szólana hanem a szabályrendelet intézkedésének megváltoztatását s azt mint önálló indítvány célozná. — Addig azonban megkívánja, hogy a képviselőtestület a saját maga alkotta törvényeit első sorban önmaga tisztelje. Ezzel kapcsolatosan elitéli a támadásoknak azt a formáját, mely az arra hivatott tényezők megkerülésével a hírlapok utján foglalkozik egyes tisztviselők tényeivel. Végül interpellátiót intéz a polgármesterhez, hogy a városi mérnök ellen emelt vádakra vonatkozólag tájékoztassa a közgyűlést. A vita bezárása után s miután sikerült a tanács javaslatát elfogadtatni, az «lnöklö polgármester kijelenlette, hogy a hozzá intézett interpellációra a közgyűlés berekesztése előtt fog nyilatkozni. Hasonló vitára adotl okot a tárgysorozat K-ik pontjának tárgyalása, mely a sóstói kútnak nagyobb mélységre való lefutásának kérdésével foglalkozik. Sándor Mór ezt az alkalmat használta fel arra, hogy támadast intézzen a tanács ellen s miután a támadás szokatlan modora és hangja miatt az elnöklő polgármester tőle a szót megvonta; "elr. Kovách Elek állott fel, hogy a vita színvonalának megóvása érdekében a támadást visszautasítsa. Ezután elhatározta a közgyűlés, hogy az úgynevezett Sóstóközt kockakővel, a vármegyeháza keleti oldalán levő utat pedig aszfalt-burkolattal látja el. A Szentmihályi utcán levő Flégler-léle házat többé nem adja bérbe," hanem azt árverés utján értékesíti. Kopaczek budapesti műépítész a Korona szálló s a gőzfürdő átalakítási terveinek elkészítéséért 2830 koronát kért Hosszabb vita után elhatározta a képviselő testület hogy azt folyóvá teszi, a kifizetéshez azonban azt a feltételt köti, hogy Koj.aczek a Sosto tervenek elkészítésével bejelentett igényéről kifejezetten mondjon le. A közgyűlés berekesztése elölt a polgármester valaszolt az hiterpellatióra s kijelentette, hogy az ugy befejezését egy tanúnak a kihallgatása kesleltet. k. ez idő szerint beteg. Az eredményt annak idejen befogja jelenteni. . A válasz tudomásul vételével a közgyűlés b ora után véget ért.