Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-03 / 9. szám

S XVIII. évfolyam. 9 9. szóm. Nyíregyháza, 1907. évi március hó 3 A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. oo-g) Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Elöfizetesi feltételeid : Egész évre 8 korona. Fél évre 4 „ Negyed évre "1 „ Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér. Apró hiidetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Néhány szó, a „Dombrád-Kisvárdai" helyi érdekü vasút építéséhez. .Azzal a sokféle szállongó hírrel szemben, melyeket a Dombrád-Kisvárda-i helyi érdekű vasút létesítése körűl egyik másik a legnagyobb rosszakarattal és mondhatni jellemtelenséggel terjeszt a közönség megtévesztése vagy uiás, de semmiesetre sem nemes czélból, legelső sorban azt kell nyilvánosan kijelentenem, hogy valótlanság az, mintha Kanyár és Kékese községek képviselete a vasutepités ellen általában állást foglalt volna és hogy a vasút épités érdemében megtagadott volna, minden anyagi hozzájárulást. — A tény az, hogy ugy Kanyár mint Kékese külön külön közérdekben a személyekre való tekintet nélkül első sorban a keskeny vágányu vasútra szavazta meg a kért 5000 koronát és másodsorban a rendes szabványos nyomású vasútra a 10.000 koronát. Miután előtérbe helyezte a keskeny vágányu vasutat, Kékese község képviselete 1906. október 12-én hozott határozatában felkérte Kisvárda képviseletét oly értelemben, hogy támogatná első sorban a keskeny vágányu vasutat. Tehát akkor sem tagadta meg egyik község sem a szabványos nyomású vasútra a megajánlott 10.000 korona hozzájárulást, hanem kifejezte, hogy első sorban a keskeny vágányu vasutat támogatja. Ez a való ! Ebből látható, hogy minden ettől eltérő hirnek szándékos terjesztése és a tényeknek máskénti előadása minek minősíthető. Ennek nyilvános kijelentése után vázolni kívánom az okokat, melyek a két községet arra indították hogy első sorban a keskeny vágányu vasutat támogassa. Az tény hogy a Dombrad Nyíregyházi kisvasút nem alkalmas arra, hogy a keskeny vágányu vasutért lelkeseditek vaiaki, joi lehet azon a vasúton járó kocsik és motorok még ma sem képezik a vasút tulajdonát (mint próba szerelvények) mert a rendes kocsik csak most érkeztek meg, a motorok pedig még csak most vannak útban tudomásommal De ettől eltekintve a merész kanyarodók, a sóstó erdőben nagy magaslat, az alap építmény és a vágányok gyenge volta nem alkalmas arra, hogy a kocsi rakouiányu teherszállítás minden átrakodás nélkül szabványos kocsikban bonyolittassék le. Hogy e vasut mi módon terveztetett nem tudom, de latjuk, hogy a fent jelzett viszonyok megvannak. Éppen ebből folyólag e hiányokat látva a „DombrádKisvárda"-i keskeny vágányu vasút nem ilyennek tervi /.teteti, ham m tervedetetl olyannak, hogy az alépítmény, a vagányok oly szilárd in legyenek epitve miként azok bár keskeny vágányon, de rendes szabván; u teherA „Hjtrfidiék" tárnája. Leány. Éreztem, tudtam : A végtelen embervadonban Valahol, Van egy leány, Kinek az egész éltesorja Az enyémmel van egybeforrva, Akivel egymásra ha nem találunk, Őszi avar lesz csak az ifjuságunk, Dér lepi meg álmunk. Valahol . . . Hogy merre, hol ? Még nem tudom, Lehet, csak álmodom •. . . Lehet, hogy bársony és selyem ruhában Könn lakik valami büszke palotában S parancsszavára sereg szolga vár . Lehet, selyembe soh'se öltözött, Ruhája olcsó kartonból szövött, Még akkor is, mikor templomba jár . . Lehet én tőlem messze, messze, Hol földet ér az ég ereszsze, S a sokszor látott szomszédom talán, Szemben az utca másik oldalán . . . Lehet, — még nem tudom, Most még csak álmodom, Hogy valahol van egy leány, Akivel ha egymásra nem találunk, Őszi avar lesz csak az ifjuságunk . . . Van egy leány. Szebb a hajnalnál. A felkelő napnál, A nyíló virágnál, — Amerre virág van, Epitési terveket kocsik viteléte alkalmasak legyenek, vagyis a kocsi teher-áruk átrakodás nélkül legyenek szállíthatók és kes keny vágányu kocsikon csak a darab áruk és személy forgalom bonyolittassék le. Ha most ily beiendezkedéssel a vasút naponként négyszer is megfordul végállomásai között (mert iszen az olcsó üzem kóllség mellett lehet is) nem felel-e meg az igenyeknek az ily módon tervezett keskeny vágányu vasút, jol lehet kevesebb a befekletés olcsóbb a teherszállítás és a személy forgalmi költség, hozzá még alapos a remény, hogy a nagy forgalom mellett (arait az olcsóság idéz elő) a befektetés hiszonnal is jár. E mellett előnye az, hogy a „Nyíl-egyhaza-Dombrád"-i vasúttal folytatólagos kapcsolása volna Dombrádnál; előnye az, hogy a Tisza túlsó oldalán most épülő szintén keskenyvágányu vasúttal idők multán egy Tiszai hidon szintén összekapcsolást nyerne, s igy Sátoraljaújhelyig volna kiépítve a vasút, ami lermelő közön-égünkro óriási horderővel birna, tneit hiszen Kisvárda piacza kicsiny egy nemely terményre. Tudjuk, hogy e vidékről zöldséget, káposztát, dinyét gyakran szállítalak Sátoraljaújhelybe. Mily piaezot nyerne e vidék e termeivényekre nézve, ha vasúttal lenne összekötve Sárospatakon át Sátoraljaújhellyel, mely esetben Gzigánd s a körülötte levő községek mint közelebbi góczponthoz Kisvárdához vonatnának. Szabványos vasútra ott már kilátás nem lehet mivel a keskeny vágányu tudomásommal már épül. Tehát arra kell lőrekednünk, hogy azzal legyünk mi összekötve. Hogy az eszmény megvalósulható-e? Bizonyára hamarább, mint szabványos vasút esetén először inert a vármegyétől kilátásba helyezett 156.000 koronát ami most a szabványos nyomású vonntra terveztetik (!) a vasúti hidra lehetne fordítani. am«ly lenne egyben közúti híd is miután a Tisza folyni Záhonytól-Tokaj-ig ugy sincs hid. Hogy ezen előnyök m-illett mink a keskeny vágányu vasutat helyeztük előtérbe az bizony eléggé van indokolva. Ezen indokok alapján kértük Kisvárda képviseletét hasonló állás foglalásra, mely kérelmünk 1906. október 28-án lett elküldve s amint tudom csak 1907. év február 15-én tehát csaknem 4 hónap múlva lett tárgyalva a közérdekből. Egy körülményt akarok még megemlíteni. Kisvárda képviselete nem tudom mi czélzattal óhajtja inkább a a szabványos vasutat az előbb kifejtett és más előnyök mellett is. Igaz, hogy a szabványos többet ér, kényelmesebb is talán, de amint, tudom ahhoz igénybe venni szándékoltatik a vármegyétől a „Nyíregyháza Debreceni" ut állami átvétele foly'án felszabadult 156.000 korona is a községek nagyobb hozzájárulásán kivül. Erre nézve azt vagyok bátor megemlíteni, hogy amint e

ddig tapasztaltain Kisvárdának egyedüli czél

ja Az egész világban A legszebb virágszál. Haja sötét éjfél, A homloka hajnal, A két szeme reggel, A szive, — a szive Tele van csordultig Csupa szerelemmel. Ahova ő való, Nem dalol a madár Csak neki, csak róla, Ahol jár, útjába Nyílik a nyomába A nárcis, a rózsa . . . . . . Nem tudja honnan, Nem tudja kit, Azt érzi csak hogy Vár valakit Nap-nap mellett mind Néz szerte széjjel, Sürü sóhajjal, Nagy epedéssel: Vájj' jön-e már, Akire vár ? . . . Ha eljön — Akkor megváltozik minden a világon. Ha tél lesz : Virág fog fakadni, madár fog dalolni Minden száraz ágon ; Ha nyár lesz : Soh'se múl el többé, nyár marad örökké, S betelik az álom . . . Éreztem, tudtam : Nem lesz -soha nyugtám, Hogy el kell mennem, fel kell keresnem Ezer veszélyen, száz határon át. Tudtam, nagy út lesz. Lelkem hímporát Lefújja majd az Életnek szele, Dombrádnak Kisvárdához csatolása, és e mellett a közbeeső községek Kanyár Kecske érdekei figyelmen kivül hagyatnak. Ez mar nem közerdek, annyira nem, hogy Dombrad mig a Kísvárdáíg vezetendő keskeny vágányu vasútra megszavazott 7000 koronát, addig a szabva nyosra mm szavazott meg semmit. E szerint tehát maga Dombrád nem tartja közérdekűnek a szabványos vasutat. — Ily közérdekűnek egyáltalában nem mondhaló vasúthoz kivanná Kisvárda a varmegye 156.000 koronáját megnyerni! Ez talán egy kicsit sok vol .a Kisvárda lizelett uladójara hivatkozva rzándékolja ezt, és nem veszi figyelembe, hogy Kisvárda annak ellenében löbb irányból nyert kő utat. Nevezetesen : Dombrád, Pálroha-Ajjk ; Litke-Zahony ; Döghe-Leanyvar ; Anarcs-Vásárosnamény ; Pap községek irányából. Ezek ulán a többi községek is számíthatnak valamire, aminek köveike/ménye lehet az, hogyha nem a keskeny vágányu vasút létesül a szabványos nyomású pedig Kanyár és Kékesétől elvonatik, a községek lépést tesznek a rég inegigért 156 000 koronának az ugyancsak rég tervezett kő ut épitesére való fordítása iránt, ami — a vidék közérdeke. Keskeny vágányu vasút ellen hallottam oly érveket is felhozni, amelyek személyeseknek látszanak aminek közérdek szempontjából nincs és nem • zabadna helyének lenni, ugyanis az van elterjesztve, hogy nincs anyagi biztosíték a kisvasutra nézve. Hát erre nincs szükség mas, mint ami önként kínálkozik, mert a hozzájárulások csak akkor adandók meg, oly feltétel alatt, ha a vasút a forgalomnak átadatván az megfelel, vagyis a kocsi teher áruk átrakodás nélkül szállíttatnak s a forgalmi zavarok nem ismétlődnék. Mert hiszen olykori zavarok előfordulnak mindenütt. Már most az a vállalkozó csak nem őrült, vagy nem készül az öngyilkosságra, hogy a vagyonát fektesse be az építkezésbe és az ne legyen alkalmas, mert akkor ő nem kap semmit a vagyona az pusztul a töltésen és föld alatt. Ennél nagyobb biztosíték már nemis ki vánható. Az az ellenvetés, hogy ily feltételek mellett daczára, hogy azok kikötve vannak az épités meg sem kezdhető, szintén megdől, mert rá értünk volna a sokkal többu kerülő s annyi előnyt nem biztosító szabványos nyomású vasúttal foglalkozni akkor is amidőn arról keltett volna meggyőződni még 5 holnap múlva is, hogy a keskeny vágányu vasút nem létesül, és hogy nyíltan szóljak csak becsapási kísérlet volt az egéaz. Azt hiszem igy is elhúzódik az ügy addig, sőt talán tovább is. Ezek azok a kötülmények melyek a keskeny vágányu vasút mellett szólnak : vagyis az olcsó befektetés, olcsóbb szállítási forgalmi költség gyakori közlekedés összekapcsolása a „Nyiregyház-Dombrádi* és talán nagyon rövid idő múlva a „Czigánd SátoraljaujS tán ifjúságom is elmúl vele . . . Tudtam, megszaggat minden tüske, ág. Lelek utamban ezer akadályt, Rosz indulat megvérzi lelkem, És száz irigy nevet felettem, Ha félutamban tán elcsüggedek. Nevetve mondja : álmot kergetett! ... Én szembe kacagva ezer veszélylyel, Valami névtelen nagy szenvedélylyel Százszor is felkeltem, ha százszor elestem, — Kerestem az álmom ... kerestem . . . kerestem Édes valóra vált A legszebbik álmám, Mikor megtaláltam. Tele volt a szivem forró diadallal, Tele volt a lelkem csupa izzó dallal, Milyent nem daloltak, sohase is írtak . . A madár csicsereg csak ügy a párjához, A szellő sugdos ugy első ibolyához, A harmat reszket ugy reggel a virágon, Hajnal suhan átal csak ugy a világon . . Tele volt a lelkem csupa ilyen dallal, S ott ültem mellette néma, szótlan arccal Néztem a szemébe. — Még soh'se is láttál, Már rólam álmodtál, Még nem is ismertél, Már akkor szerettél ! „Vártalak, eljöttél ..." S hozzátette halkan, félig inkább súgva : „Eljön, ugy-e, újra? . . Neviezk.v János. és költségvetést olcsón készít Szuchy József építőmester, Nyíregyháza, Kátfaí-u. 45.