Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-06 / 1. szám

4 1-ső szám. N Y I R V I D É K 1907. január 6. Múzsák (?) szolgálatában. A szabadságot pedig, aminél magasabb jó nincsen, harcz nélkül se megszerezni, se megtartani nem lehet. Sajnos, a legtöbb tudós, a legtöbb művész azt tarja, hogy igen >s lehet. Tisztelet a kivételeknek. Az utóbbiakról t. i. a kivételükről legközelebbi levelemben fogok illő hódolattal megemlékezni. Leveledet s a „Nyirvidéket" várva maradok őszinte hived. Elvy Tamás. Postscriptum. Az esetleges logikai fogyatkozások mentsége tekintetében lásd előző levelemet! A városrendezés.*) A modern kor, mely ezerféle kívánalmaival úgyszólván egész éle'ünket átformálta, szinte ptrancsolólag követeli lakóhelyeinknek, különösen azok nagyobb tö • megének, — a városoknak — e kor támasztotta igényekhez való átalakitásat. E'.en átahkitó munka folyamata a városrendezés. A szempontok, melyekből az átalakítás történik, a tárgyalás áttekinthetőségének kedveért három csoportba oszth ilók ; az első csoportba tartoznak a forgalmi érdekeket kielégíteni czélzó törekvések, a másodikba az egészségügyi czelszerü berendezkedés s végül a modern ember annyira fontos életszűkseglete t. í. esztetikai követelményeinek kielé;itése. Lassúk először a forgalmi érdekeket. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a közlekedés parancsolólag szól bele utczáink vonal ozásába. Hogy a közlekedés gyors és kényelmes Iegyi n, utcáink legyenek szélesek és egyenesek. Ugyebár ez oly elemi követelménynek látszik, hogy szinte felesleges rá sok szot pazarolni ; de csak ugy első látszatra, mert ha tüzetesebben vizsgálódunk, bámulva látjuk, hogy mily kevés alkalommal teszünk eleget e primitív követelménynek. Városrendezés szempontjából nem az ám az egyenes utcza, a melyiknek, ha egyik végén beállok a tengelyébe, akadálytalanul látom a másik végét ; hanem az a mely a közlekedés szempontjából fontos pontokat lehető rövid uton köti össze. Talán néhány példa világosabbá •eszi állításomat pl. helyes vonalozásu ulcza Budapesten a régi Kerepesi-, ma Rákóczy út, mely a Keletipályaudvar kiszálló utasát, a lehető legrövidebb uton viszi be a város szivébe. Abszolúte nem helyes vonalozásu utcza e szempontból, a máskülönben elég jó megoldású „Vasúti út" városunkban. Ez az út mérnöki nyelven szólva valósággal „lóg" ; azaz egyik vége sincs indokoltan a forgalomra fontos pontokba kötve. Avagy talán méltó végződése az Nyíregyháza főutczájának, hogy egyik végén neki szalad a vasúti sorompónak, melyen átvergődve tart a „Sima puszta" felé. „Mi köze egy főútnak a Sima pusztához! ? — a másik végén pedig csak erőszakos csavarással téríthető el azon tendencziájától, hogy az uj bazárnak neki ne szaladjon. Természetesen, mikor az utczát szélesre veszem, nemcsak a közlekedés kényelmességét s ezzel gyorsaságát segítem elő, hanem lehetővé teszem, a közlekedési eszközöknek, gyalogjáróknak, útburkolatoknak, esetleg közúti vaspályának, nemkülönben a világítási- és vízvezetéknek s az utcza szintje alatt a csatornáknak helyes elhelyezését is. |Ebből önkényt következik, hogy utcza irányának törésekor, e fenti létesítményekre tekintettel kell lennünk s ezért e törés mindig az irányokhoz jól simuló görbülettel történjék, hogy az utczán elhelyezett közúti vaspálya, vízvezeték, csatorna, stb. szintén könnyen követhesse ez irányváltozást. A milyen fontos az. utczák vonalozása épp oly fontos a terek elhelyezése is. A terek a forgalom cso • mópontjai, itt fut össze, illetve oszlik meg a közlekedés. Legyen tehát a tér tágas, egységes s lehetőleg szabályos. Hogy ez nemcsak esztetikai követelmény, a figyelmes szemlélő tüstént észre vesá. Egy-egy kiálló házszőglet, indokolatlan, vagy eleve elhibázott építkezés, lehetetlenné teszi a tér kihasználását. Itt van rá a példa Nyíregyházán, hol a város szivében levő 3 nagy tér a lehető legszerencsétlenebb függetlenségben feküsznek egymás mellett s daczára, hogy összes területük körülbelül eléri a kecskeméti piacz-tér területét egy tizedrésznyi hetivásár nagyobb rendetlenséget és felfordultságot mutat, mint a messze földön híres kecskeméti gyümölcs vásárok. Node van Nyíregyházán egy ügyes elrendezésű tér is a „Buzatér". igazán kár érte, hogy olyan helyen fekszik, a merre a városnak fejlődésre csekély tendenciája van. Alakja szép szabályos, forgalmas fő út vágja ketté s van elég elágazó mellékutczája is a forgalom megosztására. Már kevésbé mondható szerencsésnek a parkszerüleg képezett Károlyi illetve Dessewffy tér. Szerencsétlen hurka alakja miatt sem nem tér, sem nem utcza, közlekedésre pedig elegendő és jól elhelyezett mellékutczák hiján teljesen alkalmatlan. Lássuk most már másodszor, mit kívánunk az egészségügy szempontjáDól. Ugyebár isméi, hogy utczáink világosak, szélesek, tereink tágasak legyenek, lehetőleg fasorokkal beültetve, hellyel közzel parkok, kutak stb. De van egy fontos követelmény, melyről elszoktunk felejtkezni, nevezetesen, hogy az érzékeinkre kellemetlen hatásokat gyakorló ipar telepek a lakásra szánt területekről száműzessenek egy reájuk nézve is alkalmasabban berendezett telepre. A ki valaha Budapesten valamely nagy malom közelében lakott, avagy érezte valaha a „Gschwindt" gyár undorító illatát, befogja látni állitásom helyességét. Sajnos e tekintetben még nagyon bátra vagyunk, Budapest is csak most törekszik az ipartelepek kitelepítésére s ezt, egyik terv szerint a várost körülfogó gyürüszer.ű csatorna építésével s e mellé való telepítéssel ; egy másik terv szerint pedig a csatornaszerüen kiépített Soroksári-Dunaág, mely egyszersmind a Duna-Tisza csatorna budapesti torkolata is lenne, melletti telepítéssel vélik elérhetni. A parkok és a beépített területek helyes arányiaról pedig még nálunk alig-alig lehet szóllani. Hátra van még, hogy esztetikai szemponthói szóljak a váro

srendezésről. *)Készlet a szerzőnek 1906. évi decz. 20-án a Nyíregyházi Mérnök és Epitészegyesületben lartott felolvasásából.) A város, fejlődő szerves egész ; tehát fejlődése közben, hi ez természetes volt, föltétlenül kialakultak jellegzetes vonásai; ezen jellegzetes vonások felismerése és logikus továbbfejlesztése teszi feladatat a város rendező mérnöknek. Azaz minden uj alkotás beleilleszkedjék a régiek közzé, sőt azok természetes következménye legyen. Mihelyt a város alkotó elemei az utczák, terek és a monumentálisabb epületek nincsennek egymással ter mészetes összefüggésben, hanem úri negligenciával mit sem törődnek egymással, tüstént kilátszik az ötletszerűség lólába. Hogy a terek az utczák természetes kibontakozásai legyenek, e követelmény áll a díszterekre és parkokra is. pl. a Városliget Budipesten természetes folytatása az Andrássy útnak, de p Idául szinte felfedező útra kell indulni, hogy az egjébcént gyönyörű Szabadság térre az ember rábukkanjon. Igaz ugyan, hogy ez szerencsére csak manapság áll, mert valószínűié;.', ha idők multával a parlament, 1 kúria, törvényszékek, tőzsde teljesen odaszoktatják a közönséget, a Szabadságtér forgalmi szempontból elfogja foglalni megérdemelt fontosságát. De sohasem fog beilleszkedni Budapest általános szabályo ásába. melynek jellemző vonásai a centrális elrendezés, a sugáralak. A Belváros, mint mag; ezt körülfogja a belső körút gyűrűje ; ebből ismét a főutak ágaznak ki Űllei út, Rs.kóc?y út, Andrássy út és Váczi kö ut. melyeket ujabb abroncs ^yanant tart össze a külső nagy körű* es majdan a már épülő Hungaria körút Sajnos ez a szép terv sincs teljesen keresztül vive, mert a belső körút természetes bekötése volna a pesti lánczhidfő, a Váczi körút pedig az egyik sugár. A másik elkövetet! hiba pedig a tugarak összemetsződése az Andrássy ut és Váczi körút sarkán. Ha már éppen itt vagyunk, nem lesz érdektelen néhány szóval rátérni a mostanában többször felvetett ötletre t. i. az Andrássy útnak a Dunáig való meghoszszabbitására. Vájjon helyes volna-e ez esztetikai sz mpontból, vagy sem. Szerény nézetem szerint semmi körülmények között sem volna helyes Mert az Andrássy út, mint főút, a mi túlzsúfoltan beépuett Dumparlun kon méltó befejezését nem találhatná meg. Méltó befejezése csak egy Ilid lehetne, mert hiszen csak nem futhat be a keskeny kis korzóba, melyet a villanyos pályája maradandó keskenysé„' ben sorvaszt; igen de az Andrássy út tengelye és a lánczhid tengelye nem esik össze, sőt nagyon is élesen metszi egymást. A mai megoldás pedig, ha kissé szegényes is, de legalább természetes. Az Andrássy útnak, természetes vonalozása az lett volna, ha a már akkor régen meglevő Lánczhid tengelyét a varoserdőig meghosszabbítják s akkor az Andrássy út körülbelül a mai nyári színkörnél torkollott volna ki. Hogy ez milyen múlt el nem tudom, de technikai nehézségeken semmi esetre sem. Volt szerencsém mar említeni, hogy az egyes épületeknek is, logikus összefiggésten kell állaniok egymás mellett, ha az ötletszeiüseg látszatát kiakarják kerülni. Ho^y erre példát mondjak, sajnos, csakugyan nem kell messze nennem. mut Nyíregyháza főépületei bámulatos logikátlan rendetlenségben vannak elhelyezve. Hogy milyen összefüggés vall a kat. templom és a mellette alló Korona szálló, avagy a törvényszék epülete között. Vagy pl. miért fordít háte.t a városház, a tekintetes vármegyének, olyan problémák, melyeken kar a közönséges koponyát törni. Engem Nyíregyháza főépületeinek fekvése mindig arra emlékezte., mikor a gyermek feldönti a koczkajátékot s a koczka gurul s egyik ide, a másik amoda esik, ide jön tehát a törvényszék, amoda a városháza stb. És fájdalom, ez a koczka játék folyik tovább szemünk láttára is. (Lásd a kisvasút Vármegyeháztéri felvétel, épülete.) A mi az utczákat illeti, azok rideg egyenességét is lehet ötletesen enyhíteni. Nagyon ügyesen látjuk ezt keresztülyive néhol Párisban, hol az egyenes utat egyszerre csak egy kis parkocska szakítja meg, inkább az utcza tengelye irányában terjedve ki. E parkocska látható a különben nyílegyenes ulcza mindkét végiről nézve s jóleső szempihentető, a szürke háztömegsk között, s a forgalmat sem zavarja, melynek két ága e kertecskét szigetként öleli körül. így oldja meg az ötleles francia a kis terek alkalmas felhasználasának kéidését. s nem úgy, mint mi Budapesten a Reviczky vagy József térrel, a hol egy—egy üres telek véletlenül beépítetlenül maradt. Ugy hiszem, e pár példa világossá tette, miért nem ideáljaink e.-ztetikai szempontbol az amerikai ostábla városok, melyek merev szabályosak ugyan, de egyéni jellegük, mely a természetes fejlődés és nem a parcellázó mérnök vonalozójának eredménye, nincs. Miután a városrendezéssel nagy vonásokban megismertettem, tisztelt olvasóimai, legyen szabad még annak meghallgatására kérni türelmünket, miképpen gondoltam voln t én i.elyesnek Nyíregyháza városának rendezését annak idején. Előre bocsájtom, hogy tudomásom szerint alig van Nyíregyházán kívül olyan \áros hazánkban, kivéve Szegedet, mely 30 évvel ezelőtt teljesen teíszése szerint irányíthatta rendezését. Szejed a „tabula rázát" keserves áron kapta, az 1879-ki nagy árvíz elszenvedése árán. Nyíregyháza pedig az á he yezett megyével és vasúti csomóponttá tételével nyerte el fejlődésének létfeltételéi. Ekkor még hiányzó t minden nagyobb épülete, megyeház, korona, törvényszék, katli. templom stb. melyek ma a tervező mérnök kc-zét mBgkötik. A kisajátítás lényegesen olcsóbb vo

;t, mint ma s helyes leiekspekulációval szinte összes kiadásait visszakapta volna a város. Szerintem a helyes szabályozásnak tengelye a vasúti indóházat és a városházteret összekötő nyílegyenes főút lett volna, mely a pályaudvarnál is szép, tágas terben nyer befejezést. Közben, a hol a nni Károly iteret metszette volna, helysztem vo na el egy a mai Károlyi es Dessewffy tér területéne.i megfelelő, de szerencsésebb alakú parkszerüleg kepezett. teret, mely nagyon alkalmas lett volna villaszerű lakóházai építésére. A város főterét alkotta volna, a mai városháztér, zöldséglér és a Pazonyi utczannk, a Körte-utcza betorkolásától innen eső része, kisajátítva a közbeeső ket háztömböt t. i. egyik a Korona háta megett, a másik a Korona és Törvényszék közi. E főteret fogta volna körül alkalmasan elhelyezve a Városháza, Megyeháza, Törvényszék és egy nagy szálloda, közepére pedig jött volna szabadon állva az imént emiitett főút tengelyében a kath. templom, hogy a vonatból kiszálló utasnak tekintette annak impozáns két tornyán akadt volna meg. E főtérbe szaladtak volna be a megszabályozott Pazonyi, Tokaji, Orosi, Szt.-Mihályi és Szarvas utczák. Es ez a szabalyozás abban az időben nem is került volna sokba. A tervezett főút és a mai Vasúti út költségei körülbelül kiegyenlítik egymást. Az említett két házlömb kisajátításának költségeit legnagyobb részben megtérítette volna, az így feleslegesse vált Megyeházter telkekké való osztasa Ai említett utczák szabályozása pedig legnagyobb részben mi is már keresztül van vive, de kellő összekapcsoló rendszer nélkül, terme szetesen nem hat. Szinte hallom a kifogásokat, „Ha valaki ezt a fejlődést előre lathatta volna stb". Éppen itt a hiba, a mi közönségünknek legnagyobb része, tisztelet a kivételeknek, úgy vélekedik, hogy csak nagy varosokat érdemes szabályozni, ihetve szabályosan epiteni. E/. nem áll I Lehet 5—6 házat ugy építeni, hogy az egy jövendőbeli Páris szabalyozásának alapköve legyen Egyszer voltam JászkereSegyházán, kis falu Kecskemét mellett, akkor még tán 2—3 uiczája volt, de nyílegyenes es olyan széles, mint a Szt.-Mihályi ulcza legszélesebb részs, közepén az ut test, jobbról-balról 2— 2 sor gyümölcsfa, tiszta egyenletesen elhelyezett fehér házak Sohasem tel jtem el azt a kedves látványt. Az közepe lehelne a ár egy fejlődő metropolisnak is. De h i nem Jesz az, hat uiarad egy szép, rendezett falu. Szép falut, vagy csúnya falut epiteni, az egy költség. No de ez már elmúlt, itt segitni ugy sem lehet, a mit az imé.it rajzoltam, csak álom. Nezzüt meg röviden, micsoda feladatok várnak megoldásra Nyiregyhaza rendezése körül a közel jövőben. Szerény nézetem erre a következő: Az uj állomás elé jöjjön egy szép nagy ter, nyíljék auoól a', épüet t ngelyebeu egy impozáns széles utcza, be a Szaros utcáig. El kell keszit tetni az Érkertek szabályozási tervét, ugy hogy az változatos, kedves hely legyen a lakóházak, kertek, de nem az ipartelepek számára. Mert az szemmii latható, hogy a varos fejlődési tendncziája arra van. Ezt a tervet el kell kesziltetni és a mi fő szigorúan be is kell tartani. Még egy szép feladat van Nyíregyháza eiőtl, mely érthetetlen rövidlátásból a nyáron, fajdalom, megbukott és ez a Sóstói ut baloldalánlevő villasor kiépítésé. A vitába, mely annak idején e kérdés körül keletkezett, beleszólaui nem acartam ; de e helyen, hol minden személves érdeken felülallva a tárgyilagosság sziláid alapjan vagyok kénytelen véleményt mondani, igenis kijelentem, hogy súlyos hibába esis e város vezetősege, ha fel nem ismeri az idők jelét és e természetes fejlődesnek gáncsot vet. Miért ne elvezhelnék azt a gyönyörű helyet minél többen 3 miért ne gyarapodjék a város egy remek szép úttal, egészséges, kőzelfekvő nyaralóteleppel. Mas város drága penzen ültet parkot, a akit tisztviselő, nyar- ló, gyermek leiepet, itt meg a készet erőszakosan nem engedik felhasználni. Azért, mer: némelyek szerint az ózon megromlik. Hogy miként romlik meg 30—40 nyaraló család lelekzetétől egy ezerholdas erdő oxigén tartalma, én abszolúte nem ertem, de úgy hiszem, lisz elt olvasóim sem li'j. Dömötör Bertalan, oki. mérnök. Giardinetto. A. törvény előtt. E.: Miért nevezte bitangnak Szűcs Józsit? Vádlott: Mert nem gyökér, másunnin jött, aztán meg leütötte az apámat. E.: L íütötte ? hisz itt van. Vádi ; Na igen, mikor apam belépett a kuglizóba, Szűcs akkur dobott éppen s ugy találta az apám lábát, hogy leesel t. E.: Na, dehal akkor nem szándékosan tette ? V.: Hiszen ha akarva lette volna, nem bántottam volna. E.: ? V.: Egy szót se szóltam voina neki. E. : ? V.: Hanem fogtam volna egy másik golyót s úgy ütöttem volna főbe, hogy többet nem kuglizott volna le senkit. * * * E.: Mit kiván a megsérelmezéséert ? Gulner János : Csak a fáradsági nyugdijat kivánom. * * * E.: A tanuk mind maga ellen vallanak. Klein : Az kérem onnan van, mert a tonók mind egy pendelen hurolnak. * * * E.: Szúnyog József volt már maga büntetve ? Szúnyog: Megakartak ölni, hát azért voltam bezárva két hétig önvédelemből. * * * E. (tai.uhoz, akit csendőr kisért be): Miért nem jelent meg a mulikori lárgyaláson ? Tanti: Nem tudlam, hogy muszáj. E.: Most már tudja ? Tanú : Tudom és jövök is én szívesen, ha miiszáj. 4 * * E. (Fodor Mihályhoz): Igaz-e az, hogy . . . . , Fodor M. (közbevág): Nem igaz! * * * E.: Hasonló rugón alapuló cselekményért volt-e már büntetve ? Löwy : Hason ruhásért még nem vollam. * * * Tutor : A gyermekem is ő miattok halt meg. E.: Hát a nagyapja nem ő miattok halt mg? Tutor: Az is kérem aláson.