Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-06-23 / 25. szám

24-ik szám. NYIRVIDÉK 1907. junius 16. 231 hány tőke fog a ki- és befuvás révén ezáltal örökös nyakhajtások előtörésére kárhoztatódni. A homoki szőlők igazi alapja azonban tulajdonképen a trágyakérdés körül forog. Homokon haszonnal szőlőt fentartani trágya nélkül nem lehet. S miután a trágyabeszerzés máris nagy nehézségekbe ütközik, részemről ajánlanám a szőlővesszőve! való trágyázás bevezetését. A tél folyamán ugyanis olcsó napszámerővel a tőkékről lekerült szőlővesszők összevagdostatnának es azok homokkal rétegezve komposztiroziatnának. Ezen komposzirakások néhányszori átfordítása és locsolásával egy-két év alatt a szőlőre a leglermiszetesebb és legolcsóbb trágyához juthatna minden szőlősgazda. A műtrágyák iránt, amely utan az utóbb időben oly nagy előszeretet indult meg a szőlősgazdák körében, nem vagyok oly mértékben elragadtatva, mint szőlősgazdáink. A vele való kísérletek ezidőszerint annyira ellentmondók es oly küiömbözők, hogy azokra valami vérmes reményeket építeni nem igen lehet. Ott mindenesetre ajánlhalom a műtrágya alkalmazását, ahol a homok még nincs teljesen kimerülve, de még ez esetben is aj nlatos némi istállótrágya alkalmazása is. Nem mulaszthatom megemlíteni a homoki szőlők 1 jövője érdekéből azon körülményt sem tekintettel a : mostoha értékesítési viszonyokra s arra hogy homokon teljesen megfelelő píucze létesítése nagy kiadással jár, ! ha a szőlősgazdák szövetkeznének. Az ilyen szövetkezéssel első helyen is, ha nem is jobb értékesítési árakat, de legalább a mai árak tartósságát érhetnék el. Kóztudomásu dolog, hogy minél nagyobb mennyiségű egyöntetű anyagot tud bárki is ajánlani, ugy a kereslet is annál élénkebb. De meg tudva azt, hogy a legtöbb szőlősgazdának egyáltalán semmiféle pinczéje sincs, nem lenne a borár oly óriási ingadozásnak alávetve. Ezáltal nem lenne kényszerítve a pincze nélküli szőlősgazda termésén minden elfogadható áron túladni, s viszont |nem kényszerülne a pinczével rendelkező sem termésének árát többékevésbbé azon árak szerint igazítani. Az itt lefektetett és röviden ismertetett alapokra helyezkedő homoki szőlőmiveléssel lehetne eloszlatni azon közelgő veszélyt, amely már is erősen előretolja árnyékát. Marad még az anyagi oldala a dolgnak. Szabad legyen egy példát felhoznom. Több év előtt itt Nyíregyházán összeállt egy pár lelkes ember. Létrehoztak I egy részvénytársaságot s építettek színházat. Arról, hogy bármelyik részvényes is osztalékot kapott volna, nem | tudok, de viszont nem tudok olyanról sem, ki e miatt tönkre ment volna, vagy csak érzékenyebb veszteséget | szenvedett volna is. Ellenben van színháza Nyiregyháj zának, amely ha nem áll a kor színvonalán, arról a jelenlegi tulajdonos: a város feleljen. I Esetleg igy lesz a gyárral is. Mondjuk, hogy megalakul a részvénytársaság, felállítja a gyárat s par évi üzem után átmegy privát tulajdonba. Akkor is csak nyert a város, nyert az ország, és hiszem, hogy senki sem fog tönkremenni ezen vállalata miatt és mindenkor bü-zke lehet arra, hogy ő is alapitója volt a gyárnak, mert dimidium facli, qui coepit, habét! R. Scipides I. • * * Az előkészítő bizottság a következő aláírási felhívást bocsátotta ki : Aláírási felhívás ! Alulírottak .Nyíregyházi Kézimunka-ipartelep r. t.* cim alatt iparvállalat létesítését határozták el. A részvénytársaság célja : külömböző kézi munka iparcikkeknek nagybani előállítása és forgalomba hozása A részvénytársaság alaptőkéje 50000 kor. amely 500 darab egyenkint 100 kor. névértékű és bemutatóra szóló részvényből áll. A részvények névértékéből 10 százalék az aláíráskor, 30 százalék 1907. szeptember 1-én és 30 százalék 1907. november 1-én fizetendő. Az utólsó részlettel minden részvény után kiállítási díjban és bélyegilletékben 2 kor. 64 fill. fizetendő. Aláírási zárhatáidő 1907. julius 20. A részvénytársaság tartama 40 év, Az alapítók fentartják maguknak a jogot ahhoz, hogy az első igazgatóságot 3 évre kinevezhessék, — túljegyzés esetén pedig a jegyzéseket belátásuk szerint törölhessék. Aláírási ivek Eisler Károly üzletében a közönség rendelkezésére állanak. Kézimunka-gyár Nyíregyházán. Válasz X. Y.-nak. Magyar ipar, jöjjön el a te országod! Ezt hangoztatjuk nem hónapok, de évek óta sikertelenül, s ha itt-ott találkozunk a kezdet nehézségeivel küzdők lelkes csapatával, nemhogy kitartásra buzditanók őket, hanem előáll valaki cassandrai jóslatokkal a vállalat sikerét illetőleg, sőt csaknem azt igyekezik megértetni a kezdeményezőkkel, hogy a felállítandó gyár még felesleges is. De foglalkozzunk részletesen a , Ny ír vidék" mult számában megjelent „Kézimunka-gyár Nyíregyházán" című cikkel és próbáljuk megcáfolni érveit. — Cikkíró csakugyan nagyon ignoránsnak látszik a kézimunka gyártás terén, mindjárt azon kezdi, hogy: gyár és kézimunka összeférhetetlen. .. És ugyan miért? és speciálisan csak Magyarországon ? mert a külföldön nem összeférhetetlen, ahol számtalan virágzó gyárti lep foglalkozik a kézimunka gyártással és Magyarországba rengeteg mennyiségben hozzák be és árusítják drága pénzen. Tessék csak megnézni karácsony előtt az üzletek kirakataiban megjelenő kezdett munkák tömegét, az mind, vagy legalább is túlnyomó részben külföldi gyártmány. Éppen ez az a cikk, a kezdett munka, amivel bővebben akarok foglalkozni, bebizonyítván, hogy mert rengeteg a fogyasztás, tehát szükség van a gyártására és nem kell félni attól, hogy az ilynemű gyarak nem prosperálnak. Hogy külföldi gyártmányú gépekkel fognak külföldön gyártolt anyagot feldolgozni egyelőre, oda se neki! valahol csak kell a gyáripart kezdeni s hogy anyag gyáiat állitsunk-e előbb, vagy feldolgozó gyárat, azt hiszem, ez nem képezheti vita tárgyát. Hihetetlennek látszik cikkíró előtt a 600 munkásnő is. Hol van az megírva, hogy annak a 600 munkásnőr nek Nyíregyházáról kell kikerülni! Hiszen a gyáripanálunk első sorban országos érdek s igy nem okvetlenül szükséges, hogy a munkásnők abból a varosból kei üljenek ki, ahol a gyár működik. S én azt hiszem, hogy sem a dohányraktári, sem a mezei munkásnőkre nem reflektál a gyár, mert azokra mostani helyükön is szükség van, itt pedig nem lehetne őket alkalmazni. S most pedig lássuk a punctum salienst! Hogy a tisztelt cikkíró miként képzeli a kézimunka gyárat, nem tudom, de én ugy képzelem, hogy vannak ott első sorban tervezők és rajzolók, akik megkomponálják, színezik a rajzot s csak a kész modell kerül a tulajdonképeni gyári munkás kezebe, aki aztán a munkavezetők felügyelete alatt mérsékelt napibér mellett sokszorosítja a modellt. S most nézzük, mit lehelne gyártani, mivel lehet nagy forgalmat elérni. A már emiilelt kezdett munkák közül lássuk a gobelin kepet. Nagyon sokat fogyasztunk belőle s nagyon drágán fizetjük. Ezeknek a készítésénél a komponáló művésznek igazán tág tere lenne, mert gyönyörű lenne gobelin képeken feltüntetni a magyar történelem kiváló momentumait és legendáit. Azt hiszem, nem [enne sem sablonos, sem Ízléstelen. — De lehetne asztalfutókon és teritőkön is magyar motívumok alkalmazásával ízlést és subjektivitást elárulni. Tehát lehet még mást is gyártani, nemcsak helyi különlegességeket, mint a zólyomi varrottas, a halasi és csetneki csipke. Ez utóbbi különben is nagyon alá van vetve a divatnak, tessék házi iparilag ezeket cultiváltatni. A góthikus, leheletszerű valódi csipkéket amelyeket úgyis csak a íőranguak és milliomosok vásárolnak, hagyjuk még a külföldnek, egyelőre ugy sem versenyezhetünk annak fejlett iparával. Az ipariskolát illetőleg pedig csak annyit, hogy az iskola nem gyár és a gyár nem iskola. Az ipariskola növendékei tandíjat fizetnek a tanulásért és nem kereshetnek pénzt, legalább is nem annyit, hogy a megélhetésre elég volna és legfókepen nem addig mig az iskola növendékei. De talán arra volna hivatva az ipariskola, hogy a gyári munkásnőket s legfőképen munka vezetőket képezzen. Szeretettel tisztelt cikkíró, az ipariskolának szabad külföldi anyagot feldolgozni esetleg német divatlapból ? Giardinettó. Amit most elmondok azt hiszem, szintén a K—y ur visszaemlékezéseiből került ki, aki a mostani tavaszon beállított S—y tszéki bíróhoz, hogy nem tudja-e, hol lehetne kapni teljes ibolyát. Mert hát ez szép is, meg olyan szapora, hogy P. ur a második tavaszon egy szekérrel tudott elküldeni szépeknek hódolatul. S. nem szólt csak kérdőjel volt. — Na igen — szólt K. ur — magam láttam, hogy a második évben egy talyiga ibolyát vittek el P.-től. — Na igen — szólt K. ur — hát a P. ur kis 6 éves leánya vitte a második évi termést egy ici-pici talyiga alakú kosárban. K. ur mondta tehát el, hogy d—i N. nagyon jo módú özvegy gazda ember eljegyezte magát K. özvegy asszonynyal, aki nem kevésbbé jó módú, de annál inkább olyan nehéz természetű asszony volt. Találkozik N. bácsival a jegyző és gratulál. — Nehéz dolog jegyző uram — mondja N. bácsi — mert a gyerekeim nagyon ellenzik. De baj volt az is, hogy N. bácsi lutheránus, K. asszony pedig pápista volt, meg aztán N. bácsi maga is meggyőződött az özvegynél tett többszöri látogatás után, hogy bizony nehéz természete van az özvegynek, és hogy bizony jobb volna, ha nem házasodna meg. Hát bizony baj volt, mert az eljegyzés meg volt, meg aztán haragba sem volna jó lenni a tehetős és nehéz természetű özvegyei. Hanem N. bácsi elintézte ezt valahogy. Elment ugyanis a jegyeshez egy napon, és egyszer csak elkezdte méregetni az özvegy nagy almáriumának magosságát, szélességét s közbe-közbe nagyokat ümget s vakarja a fejét. S aztán elszonytyolodott pofával nézett az asszonyra. Végre az megszólal, hogy mi a baj? — Hát nagy a baj, húgom asszony. — Az e? hát mi? — A te almáriumod szélesebb s magosabb, mint a szoba ajtónk, hogy vigyük ezt be ? — Na már pedig — szólt az asszony — az a nagyanyámé volt, azt én senki ksdveért el nem hagyom. Inkább a házasságból ne legyen semmi. N. bácsi csak vakarta a fejét, mintha mindez nagyon kedve ellen való dolog volna, majd nagy lemondóan szólt. Hát ne legyen, de azért jó barátok maradunk. És jó barálok maradtak. A maguk hajdúja, egy értelmes jóravaló ember lehet ? kérdi a falusi ember a megyei szolgát. — Az a — felelt — ugy látszik, de nem bizonyosan becsületes ember. 0 kigyelme egy kétszínű szerkesztő. Miért nem vallottad, be a bűnödet? kérdik egy olyantól aki ellen 6 tanú bizonyított. — Má minek — felelt — hisz az a dóguk, hogy kinyomozzák! Lóverseny. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület vasárnap délután a katonai nagy gyakorlótéren lóversenyt rendezett. A verseny kis érdeklődés és kevés közönség jelenlétében folyt le a következő eredménynyel: I Gazdasági egyesület dija. Sikverseny. 800 korona, adva az egylet által; ebből 600 korona az elsőnek, 200 kor. a másodiknak. Táv. kb : J400 m. 1. Nagy A. száz. 6. é. sm. Olyan Kincs fv. 70 — Kék sarga szegély lov. Br.Elz. százados. 2. Hertelendy B. hdgy. id. ph. Búvár II fv. 68 és fél — Píros sárga, piros szallag egyenruha, lov. Gertner főhd. 3. Nagy Á. száz. id. sh. Honi II. fv. 73 és fél. — Kék sárga szegély Pálfy főhd. Tot. 5:6 10: 12. II. M. kir. Földmivelésügyi Miniszter dija. Sikverseny. 1000 kor., adva a m. kir. Földmivelésügyi Miniszter ur 0 Excellenciája állal; ebből 800 korona az elsőnek, 20C kor. a másodiknak. Táv. kb. : 1600 in. 1. Schey P. száz. 3 é. pm. Ajándék 65. — Fehér, vörös-kék szallag, vörös sapka, lov. Pálfy fóhadn. 2. Schey P. száz. 3. é. pk. Vinga 63 és fel. — Fehér, vörös-kék szallag, vörös sapka, lov. gr. Teleky hadn. 3. Nagy Á. száz. 3 é. sk. Szép Ilonka 63 és fél. - Kék sárga szegely lov. Br. Elz. Futott még dr. Horváth J. 3 é. pk. Gyerebe 67 és fel. — Rozsdaveres sárga ujjak, zöld karszallag és sapka, lov. Czárán Zoltán. Tot, 5 :12 10: 24. III. Szabolcs vármegye dija. Sikverseny. — Tiszteletdíj a ket elsőnek, adva a vármegye közönsége által Táv. kb.: 1600 m. 1. Nagy A. száz. 6 é. sm. Olyan kincs fv. 76 és fel — Kék-sárga szegély, lov. Br. Elz. 2. Nagy A. száz. 5 é. pm. Galifard flor fv. 76 es fél. — Kék-sárga szegély, lov. Gr. Teleky hdn 3. Hertelendy B. hdn. id. sph. Buvar. fv. 72 és fél. — Piros-sárga, piros szallag, egyenruha, lov. Gertner hdn. Futott még Fogarasy E. főhd. 4 é. ph. Andrée fv. 70 és fél — Fehér-veres-kek vállszallag, kék sapka, lov. Pálfy főhd. Tol. 5 : 6, 10: 13. IV. M. kir. Földmivelésügyi Miniszter dija. Akadályverseny. 1100 korona, adva a M. kir. FöldmiveUvügyi Miniszter ur Ő Excelleniiája által ; ebből 900 ko rona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Táv. kn : 4000 m. 1. Seprősi menes 4 é. sh. Napraforgó 65 — Lilafehér pettyek, lila sapka, lov. Czárán. 2. Kállay E. 6 é. pk. Lovrana 70 — Fehér test. világos kek ujak. kék sapka lov. Pálfy főhd. 3. Nagy A. száz. 7 é. ph. Matador 7i — Kék sárga szegély, lov. Br. Elz. Tot. 5:8, 10: 17. V. Urlovasok szövetkezetének dija. 1000 kor., adva az Urlovasok Szövetkezete által ; ebből 800 kor. az elsőnek, 200 kor. a masodiknak. Táv. kb.: 2400 m. Egyedül állt ki Schey Pál száz. 4. é. pk. Galmiche 66. Feher vörös-kék szallag, vörös sapka lov. Pálfy főhadn. VI. Gazdaság Egyesület dija Mezőgazdák versenye Sikverseny. 200 korona, ebből 100 kor. az elsőnek, 50 kor. a másodiknak, 30 kor. a harmadiknak, 20 kor. a negyediknek. 1. Hincsa Mihály. 2. Zathureczky Pál. 3. Garai András. _ 4. Zathureczky Pál. Beiratás a főgimnáziumba. A nyíregyházi ág. hitv. evang. főgimnázium I-si'i, 11-ik osztályába a tanulókat julius hó 1. és 2-ik napján veszen fel. Az I-ső osztályba lépő tanuló az elemi iskola negyedik osztályáról szóló jó bizonyítványt, születési bizonyítványt, himlő oltási igazolványt köteles bemutatni. Életkor legalább betöltött 9 év de nem több mint 12. A felvételre igényt tartó tanulók a főgimnáziumban hivatalos helyiségemben, előzetesen személyesen je entkezzenek junius 17-től kezdve 27-ig szülők vagy helyetteseik kíséretében. Junius hó 28-áig pénteken reggel 8 órakor kö

!elesek mindnyájan a főgimnáziumba feljönni, hololt is a magyar írás, olvasásból és a számtanból (négy alapművelet) megfognak vizsgáltatni. A felvételi vizsga díjtalan. Azoknak nevei kik ezen elemi követelményeknek jól megfeleltek a iskola hirdetési tábláján lesznek közzétéve s beiratkozás végett julius 1-én jelentkezhetnek. Julius 1-én kizárólag Nyíregyházán lakó szülők gyermekeit veszem fel, vallásfelekezeti különbség nélkül. A felvételkor minden tanuló 30 kor. félévi tandíjat továbbá felvételi dij fejében 4 koronát, gimnáziumi alapra 2 kor., nyugdíjalapra 6 kor, könyvtárra 1 kor., összesen 43 koronát fizet. Az ev. ref. tanulók és az izraeliták ezenkívül még a vallástanítás diját is külön fizetik. A Il-ik osztályú tanulok ugyanezen dijakat fizetik. A többi tanulók felvételének ideje az évi Értesítőben látható. Nyíregyházán. 1907. junius hó 15. Leffler Sámuel, főgimn. igazgató. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselő testülete e hó 21-én pénteken délután 3 órakor a városháza nagytermében a tagok igen kis érdeklődése mellett rendes képviseleti gyűlést tartott. — Májerszky Béla polgármester 4 hétre üdülési célokból a Tátrába utazott. — A gör. kath. iskola felszentelése. A múlt vasárnap délután szentelték föl a nyíregyházi g. kath. egyháznak a szentmihályi- és egyház-útca sarkán, a hívek áldozatkészségéből a város anyagi támogatásával felépített díszes új iskoláját. A felszentelés a templomban vette kezdetét, ahol az egyházi szertartást Buttkay Gyula főesperes végezte. Ezután az üuneplő közönség, melynek sorában ott voPak dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Bogár Lajos városi főjegyző, Balla Jenő városi tanügyi tanácsos, dr. Konthy Gyula orvosfőnök, Otsovszky Gyula r. kath. elemi iskola igazgató, az egyik tanteremben gyülekeztek. Itt az iskolai növendékekből alakított enekkar a