Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-05-26 / 21. szám

4 2 0-ik szám. NYIRVIDÉK 1907. május 1 9. annak teljes jóizét és a kedvelt kávé-zamatot is bizto­sítják maguknak, mely a valódi Kathreinert kitünteti, ma már az egész világon elismert előállítási módja révén. — Vaeliter lguáez tanult zongora készítő, kor­rekt hangoló, tudatja a n. é. közönséggel, hogy laká­sát Kállai utcza 39.' szám Karabélyos féle házba tette át. 331-3-3 Huszár-sztrájk. — Irta: Kurucz Mikló8. — messzi A sötélség és a Fekete felhőfoszlányok jöttek egymásután Magyarország felől . . . A nótáskedvü, hevesmegyei gyerekek naphosszait nem szóltak egymáshoz egy szót se. A nagy busongás kimarta lelkűkből a szót. A nóta, mit egyik-másik barna gyerek gyászos s/.ótlanságba megeresztett néha, busább, bánatosabb volt mint máskor. A vígság mintha teljesen . kiveszett volna a willaclii huszárkaszárnyából. Csak mikor elfújták a takarodót, akkor elevened­tek fel egy kissé. Amikor eloltották a szobákban a lám­pát és a sötétség bel akarta őket. Ilyekor nagy csöndes­ség lelt egyszerre, mintha elfogta volna őket az álom. Pedig dehogy is aludtak ilyenkor. Nem. Vártak valamire. Vártak ott a császár durva pokrócza alalt . . . Édes, keserves várakozás volt ez mindig. Ilyenkor álmodtak a huszárok ébren. A császár egy-egy durva pokróca alá odafutott egy-egy kis magyar falu . . . Az öreg szüle ott asztalra könyökölve olvassa az újságot. Nehezen megy az nagyon. Szétlépi az öreg a szókat, de azért érti ő is, meg az anyjuk is. Azért rázza az öreg a léjét olyan hitetlenül, azért sir az anyjuk nagy sopánkodásban. ... — A fiukat nem ereszti haza a császár, pedig már a negyedik évet szo'gálják . . . Nem ereszti. Ez fáj legjobban nekik. Ami abból tudódik, hogy oly hangosan fe'sirt erre a szóra olt a kemencesarokban az a kis leány. És az ébrenálom képe belemarkol a kömény legényszivbe. A tagbaszakadt erös legény sírni kezd a durva pokrócz alatt. Itt nem szégyen a sirás és nem árt a huszárvirtusnak se. ... — Nem engedi a német. És álmodik a huszár ébren . keserűség segít neki. Lova fut . . . fut, amerre a Dráva folyik haza­felé. Ezért fut óly gyorsan, mint a nyil, pedig sar­kantyú se bántja. Repül. A német hegyóriások harago­san nézik a szóköti huszárt. Golyók fütyülnek mögötte. De gyorsabb a ló lába most, mint az osztrák golyó. Gyorsabb. Olyan, mint a huszár hazafutó lelke. Így szövögetve az álmot, várták a gyerekek, amig az inspekciós tiszt jött a lámpafénynyel, hogy megtudja: van-e „Ordnung" mindenhol. Csend, rend, nyugalom. Ugy alszik a sok huszár, mint a bunda, még szemeliéját se mozdítja egyik se az erős lámpafényre. Amikor elvégezte az inspekciós tiszt dolgát, ki­vonult vele a világosság is. A beálló csöndes sötétségben nagyot nyikorgott egyik vaságy. Mire mint egy kommandóra megmozdultak az összes pokróezok. Erős suhögás jelezte ezt. Beleszólt a nagy csöndbe suttogó rekedtes beszéd. — Olvastam az újságot fiuk. Ez a zugsführer Imre szava. A máskor öblös, ke­mény hang most lágy és sutlogó. Még igy se merne szólni, ha sötétség nem segítené. Meglátnák a fiuk, hogy tudja az ég mitől, de nedves lett az arca a szoba atyauristenének. — Olvastam . . . Nagy nehéz súlya van e szónak. Erös, izgalmas várakozás csöndje leste; hogy mit? És jött a zugs­führer Imre szájából a visszhangja annak az olva­sásnak. — A magyar képviselőket szuronynyal verték ki az országházból. Magyar honvédek csinálták ezt. Ez faj a legjobban. Furán, kegyetlenül csinálja a német: magyarral veri a magyart. Golyóval, akasztófával fe­nyegeti, ha nem engedi a jussát .... Na hát nem engedi! Es mi nem mehetünk haza csak azért se?! Nem hagyjuk annyiba ! . . . . Nem! . . . . Szemébe nézünk annak a golyónak ! Es egyre lázasabban dűlt a szó Imre zugsführer­ből. Egyre hangosabban, keményebben, nekitüzesedve. Nyikorogtak a vaságyak. Ila e pillanatban világosság ömlött volna szét, lalni lehetett volna, ahogy a fiuk mind ülőre pattanva, villogó szemmel, kipirul! arccal, görcsösen szorongatják a vaságyat, mintha kardnak markolatja volna az. Megfeszül mellükön a durva vá­szoning. * * * Dráva folyásával szembe jött a szél, mintha ennek ezüstös háta mutatná neki az utat az Alpesek közé. Olt születelt valahol a Duna Tisza között, hogy oly izzó porszemeket cipel. A szúk völgyben haragosan viszi az ezüstlerhet. Megpaskolja vele a Dráva hálát, mitől olyan lesz az, mint egy rojtos össze-vissza tépelt ezüstszallag. Rohan a szé! és a hegyóriások lábánál tarkálló virágok fejérül lekapja a fénylő harmatgyön­gyöket. Rohan tovább a ni niet hegyóriások és az idegen városokon keresztül. Nem talál ismerősre, talán azért olyan haragos a futása. Villach előtt szétterül a Dráva völgye. A seébachi mező ugy fekszik olt, mint egy óriási zöld tányér. Ezen keresztül a Secbachi tóban mintegy tükörben nézegeti magát Karavanken, a fehér fejű hegyóriás. Derűs őszi nap szórja az aranyát a példás hadi­rendben álló sorokra. A villachi huszárezred eskadron­jai felórája várják már teljes hadifelszerelésben az ez­redest, aki inspicirungol fog tartani. Az adjutánsok idegesen nyargalásznak ide s tova a hadsorok előtt. Rillmeisterek féltő gomld.l méregetik eskadronjaikal. Szúró, vizsga szemmel néznek végig minden egyes huszárt. A csákóforgójától a ló palájáig, mindent, mi rajta van. Csillog villog a szerszám, a fegyverek, a huszármundér, a ló szőre, selml egy kis anstand, mégis szorongva várják a szigorú feljebbvalót. Egyedül ritlmeister Bíboros nincs megelégedve eskad­ronjával. Minden, minden tetszik neki, csak a gyerekek szeme nyugtalanítja. Zavaros az mind és szomorú te­kintetű. Tán csak nem ez a porfelhős, vad, keleti szél csipte ki, hogy oly kék karikák húzódnak fekete szem­páráik alatt. Fáradtan, lomban ülnek lovaikon, mintha bizony éjjeli szolgálat gyötörte volna meg őket. Egyik gondolat a másik után kereste az okot, hasztalan. Nem talált egyet sem. Ezenközben hirtelen gyanú futott az agyába: hátha az a valami bántja a gyerekeket, ami onnét a Dráva felől fuj ? Az a valami, amire neki gondolni sem szabad, mert igy is bün. Az, ami az ő lelkét is tépi. Az ami sokszor ugy felkorbácsolja benne a vért és titkolni kell arczának ezt a pirulását. Riltmeister Bíboros félre hívta zugsführer Imrét, hogy kivegye belőle, mi bántja a gyerekeket. Min'ha fatönköt gyóntatott volna, oly hangtalanul állt ez előtte. A hosszas faggatásra végre az volt a' felelete, hogy beleharapott az ajkába. Riltmeister Bíboros meghökkent. Most már vilá­gos lelt előtte, hogy az a valami bántja a katonáit. Az. Minden mást bevallott volna, ez az egyeneslelkü legény, csak ezt az egyet nem. A fekete sárga mun­dér alatt még ugy sajogjon ez a seb, nem jön ki jaj­szó a huszárgyerekből. Trombitasző jelezte, hogy az ezredes közeledik. — Haplachl! Ergreift den Sebei ! Kommandiroztak harsányan eskadronjaik előtt a rillmeisterek. Megvillanlak a kardok a sugárzó nap­fényben. Csak a rittmester Bíboros eskadronja maradt mozdulatlanul. A harmadik eskadron megtagadta az engedelmességet. A kardok benlmaradlak a hüvelyük­ben. A huszárfiuk szeme most már dacosan, kihívóan néz. Most ntár villog, vad, haragos csillogásban. Ritt­meister Biboros sápadtan, az izgalomtól remegve ül lován, Lehetetlen nagy meglepetésében. A többi Rittmeisterek már mentek jelentkezni az ezredes elé. Biboros lelkében néhány pillanat alatt vad tusát vivott az ember és a katonai kötelességérzet. Nem ludta mit tegyen. Csak azt az egyet tudla, hogy néhány pil­lanat és elveszelt féltett katonai becsülete és börtönbe jutott a büszke dritle eskadron. Belevágott sarkantyújával lovába és fél percnyi késéssel a csodálkozó ezredesnek jelentette : — Herr Oberst, melde gehorsamst : llujidert fünfcig marodé, und drei mánner. Igy, keményen és határozottan. A tisztelgésben álló Rittmeisterek a furcsa jelentésre összenéztek. Az e?redes szúró szemmel nézte végig Rittmeister Bíborost. — Abtreten ! Dritle eskadron vor! — adta ki a parancsot. Legelsőben azt a századot akarta látni, amely sem tisztelegni, de még tisztességes jelentést adni sem tudott. A rittmeisterek tisztelegtek és oda vágtattak es­kadronjaik elé. Biboros már tudla, hogy mit fog tenni. A vál­ságos nehéz pillanat megsugla neki. Most már érezte, tudta, hogy hangot kell adni annak a valaminek, ami ezeket a fiukat s az ő lelkét is hetek óta fojtogatja. Odaált eskadronja elé. Tisztelgett és tisztelgő ál­lásban harsány hangon, csengő magyarsággal igy beszélt: — Én véreim ! Én is veletek érzek . . . Az, ami bennetek forr, bennem is kavarog . . . Azok a sötét felhők, mik amarról jönnek, engem is bántanak .... De jöjjön csak az első hívó szó, én leszek az első, ki azt komniandirozza : Haza ! Utánam fiuk ! Most még nincs baj. Most mulassátok meg a németnek, mit tud a magyar huszár ! — Haptacht ! Ergreift den Sebei 1 Kiegyenesedtek a fiuk mintegy varázsütésre. Meg­villantak a kardok s olyan gyakorlatozást vittek véghez a dritte escadron huszárjai, hogy az ezredes csodálko­zásában kézfogással köszönte meg parancsnokának. Piaczi árak. Nyircffyháza, 1907. május hó 25 én. A nyiregyliázi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árak. Buza 50 klgramm 7 K 50 fill. Rozs 50 klgramm (5 K 30 fill. Árpa 50 klgramm G K 50 fill. Zab 50 klgramm 7 K 50 fill. Tengeri 50 klgramm 5 K 30 fill. Szesz literenkint 48— fillér adóval 1 K 51 fill. Felelős szerkesztő: Inczédy Lajos. Kiadó-tulajdonos: Jóba Elek. Nyilt-tér*) Alólirott nagy tisztelettel a mai napon Szabó Erzsébet ev. ref. tiszaladányi tanítónő őnagyságá­tól ugy szóban, mint ezen nyilvános nyilatkozat­ban megbánólag ünnepélyes bocsánatot kérek azon sértésekért és híresztelésekért a melyeket, ok és alap ílélkül elkövettem s egyben kijelentem, hogy állításaim merőben valótlanok s ismételten sajnálattal visszavonom. Kérem őnagyságát, hogy ezen elégtélelarlá­somat tudomásul venni szíveskedjek. Kell 1907. május hó 2l-éu. Nagy tisztelettel Ba.riJn.GL János, 371—1—1 tanitó. Kizárólag hazai gyártmányú női- férfi­és gyermek cipők a legfinomabbak és legszebbek Eisler Károly Cipő, női és férfi divatáru üzletében Kaphatók Nyíregyházán. Telefon 114­E rovat alatt közlöttekért ueui vállal felelősséget a szerk. Meghívó. A nyíregyházi kaszinó t. évi junius hó 2-ik napján vasárnap d. u. 2 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlési tart. melyre az egyesület tagjait tisztelet­tel meghívom. Tárgy: Az egyesület helyiségeinek átalakítása és berendezése. Nyíregyházán, 1907. május 23-án. Lázár Ka!mán, 300—1— 1 a kaszinó elnöke. & D D A Végre egy gyorsan és biztosan haló 0000 0000 lyukszemszer. Cook & Miisoiis amerikai szabadalmazott tyukszem-gyilrüi 1 drb 20 fillér,Gdrb 1K, postán 20 fill. portó. Kapható a birodalom minden gyógyszertáráién, valamint orvosszer-drogériákban stb. 348—8—2 5937. sz. 1907. TEMESVÁRI VÁSÁR-HIRDETÉS. Az idei Temesvári Pünkösdi r r r vasa r :0 •0 r s z a g 0 s f. é. május hó 30-tól bezárólag junius hó 3-ig fog megtartatni. Mindenféle állat felhajtása az országos vásárra május 30-tóJtj csütörtökön r.ggeli 5 órától kezdve meg van engedve. Temesvárolt, 1907. évi május hó 1-én. A városi főkapitányságtól : 347 "2—2 Beé Ferenc, főkapitány-helyettes. B S z 01 y v a i Elsőrendű szakférfiak vegyelemzése alapján 1 i t h i o n tartalmánál fogv, kiváló katásu köszvény-, vese-, hólyagbi'joknál, úgyszinlén gyomor-, torok-, tüdő- és gégebántalmiknáJ. Eredeti tulajdonságát éveken át megtartja a palackokban. » Vasmentes ! Könnyen emészthető! Csir.,mente: ——- Borral igen üditő ital! !!!!!! Kapható mindenütt !!!!!! Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve! 372—1 — 10 m Meghívó a v.-namény—csapi tiszai halásztársulat f. év junius hó 9-én d. u. 2 órakor V.-Naményban. a takarékpénztár helyiségében tartandó Étfl RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE TÁRGYSOROZAT : 1. Elnöki jelentés. 2. Mult évi számadás megvizsgálása és felment­vény megadása. 3. Jövő évi előirányzat megállapítása. 4. Uj bérleti szerződés jóváhagyása és ezzel kap­csolatban az alapszabályok 3., 5., 14. és 15. §-nak módosítása. 5. Esetleges indítványok. V.-Namény, 1907. évi május 22-én. Máthé László, 365-1—1 elnök. Apró hirdetések. Be van bizonyitva, hugy a legjobb és legolcsóbb köz­vetitŐ az apró hirdetés marad. A ki társat, pénzkölcsönt stb. keres, biztosan és leggyorsabban el­éri célját, ha igénybe veszi a „NYIRVIDÉK" rovn át. ELADÓ a sóstói utou szép fek vésü szőlő villával, mely áll 2 szoba, konyha, 2 szép veranda és mellékhelyiségekből. Értekezhetni Kéry Józsefnél. 67—3—3. Egyedül álló idős asszony ke­res egy-két szobás lakást konyha s megfelelő mellékhelyiségekkel. Bér: 4(10 K. C<zim : a kiadóhivatalban. (34—3—3 JEGYZŐI gyakornoknak ajánl­kozik azonnal Kállay Mihály — Debreczen, Mester-ú. 30. 73-1-1 KERESEK szerény évi lakást a város külső részeiben kerttel úgy hogy abban más bérlő ne legyen. Ajánlatokat posterestante kérek . MAGÁNOS • jelige alatt. 72-1-1 SÁRGA és fehér orpingtouok évesek, Kubinyi törzsek gyönyörűek 12—30 koronáig helyszűke miatt eladók, Tojás most már 40 fillér, keltőgép 50 tojásra 50 korona. Károly i­tél- ti . 74—1—1 A VÁROSI MŰJÉGGYÁRBAN egy géplakatos tanuló felvétetik. 71—3-2 JEGSZEKRENY használt, nagy, jókarban lévő megvételre kerestetik. Cím a kiadóban. 70—3- "2 GŐZ, BENSIN lpcomobil, cséplő­gépek javítását elvállalja FÁBIÁN PAL. oki. gépész, bensin motor szerelő, Nyíregyházán, 'Nyírta-ú. 40. 68-3-2

Next

/
Thumbnails
Contents