Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-28 / 17. szám

4 17-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. április 28. ség, gazdaság, boldogság, hosszú élet lesz a föld mun­káéinak jutalma. Olyan oodálalos fejlődésen fog a mev.őgazda-ág átmenni, mint a milyent az emberiség a mult században az ipar lerén elt ál. A hajóépítés például néhány év alalt haladt annyira, hogy-az Atlanti oczeán átkel, senek idejét, mely azelőtt három hónap volt, hat napra szorította le. Á vasúti közlekedés terén játszva győztek !e olyan nehézségeket, anvlyek előtt az előző évben még mint áthághatatlan akadályok előtt állottak. Azok elölt a csodák előtt, amelyeket a/, ember az elek'romosság leigázásával művelt, ámulva áll az ember: egy emberöltő előtt ezekről a tüneményekiől jófoimín semmit sem tudtunk. Ehhez ha-onló lesz a mezőgazdaság haladása. Az emberek legnagyobb része azt gondolta, hogy a föld miveléséhez sem különösebb értelem, sem tanulás nem kell. Nagyon sokan ugy gondolkodtak a gazdáról, hogy az olyan ember, ,aki csak az ökreiről tud be­szélni*. Komolyabb emberek is vélekedtek ugy, hogy a gazda munkája csak kínlódás s oly kevés az anyagi haszon belőle, hogy értelmes embernek nem érdemes ilyesmivel foglalkoznia. De az idők változnak. Már a mult emberöltőnek egy filozófusa megmondotta, hogy eljön az az idő, amikor alig lesz ember, aki százötven holdnyi földön ne lalalna munkakedvének és ért- Imi tehetségeinek kellő teret. Ez az idj nu mar eljött. Mi­napság már tudják, hogy a mezőgazdasag mily oriasi teret nyújt a kutatásnak és haladásnak. Kituuő üzlet­emberek, előkelő iparosok és kereskedik kezdenek a földdel foglalkozni s ezt képességeikkel nem tartják összeegyeztethetetlennek. Azok, akik komulyan veszik a mezőgazdaságot, kezdik belátni, hogy semmiféle é-zbeli tehetség sem túlságosan nagy a föld müveléséhez. Ezek azok a lelkes férfiak, akik i-kolákat intéze­teketköveteltek a maguk és fiaik részére; ezek akarták azt keresztül vinni, hogy a gazdaság tudományosan és tervszerűen dolgozzék. Washington és utána több jeles államférfiú dolgozott ez irányban s mi már meg is van a foganatja. Kitűnő iskolák állnak a gazdák rendelke­zésére ; ezek gazdaságokkal vannak összekötve s igy a gyakorlat tanitás karöltve jár az elméletivel. Ezek az iskolák bőkezűen el vannak látva a szükséges eszközök­kel, hogy megfelelően művelhessék a tudományt s oly férfiak állanak az é ükön, akik a reájui bizott fe'a lat­nak igazán megfelelnek. A tudománynak és emberi foglalkozásnak más ágaiban tett felfedezések nagy hatással voltak a mező­gazdaságra. Az ember már sok titoknak jött nyitjára, átvizsgálta a tengert, kutatta a csillagokat, sőt azt a misztikus étert is, amely az anyagok atomjainak közeit betölti. A Ipld, a talaj felé is fordította hát az ember kutató szemét s valóban csodálatraméltó dolgokat látott % e ku !atás eredményét felhasználva még csodálatra­méltóbb dolgoka hozott létre. Oly földek, melyekiől azelőtt nencsak gondolták, hogy értéktelenek, hanem valóban azok is voltak, ma gyönyörűen teremnek. Az utak, melyek azelőtt közlekedésre egyáltalában nem vol­tak alkalmasak, ma átengedték helyűket kitűnő mintá.­nak. Uj fajtájú növények büszkán dacolnak a fagygyal, pedig elődeik, melyek a fagy előtt beadták derakukat s tönkrementek, mily sok szomorúságot oko.tak gazdáik­nak. Csak nemrégiben igáztuk le a kaktuszt, amely ed­dig a sivatagnak haszontalan növénye volt: ma pedig már mint hasznos és élvezhető növényt széltében hosz­szában termelik. Az amit az emberi ész és ügyess g a kaktuszszal müveit, ujjmutatás lehet nekünk a jövőben. Mar elértük a magnélküli almát s a lulánknélküli me­het s sok mást el fogunk érni. Olyan uj gyümölcsöket termelünk, amelyeket Ádám a paradicsomban hiába kére-elt volna ; a modern kertész varázspálcája liozla ezeket léire. Burbank számos gyümölcsnek és világnak nagyságát megkétszerezte és majdnem telsvése szerint változtatja meg a termé-zet szineit : hisz n már a kék rózsa eljövetele is csak rövid idő kérdése. Azt a mun kál, ; mit Burbank elkezdett, sok eiuber fogja folytatni s csodalatos eredmenyeket fognak elérni. Az állatok és növények betegségei és ellenségei rengeteg bajt okozlak a gazdáknak, alig tudtak velük megkü,deni Ma már ugy ellenőrzik és gyógyítják ezeket hogy legfeljebb muló aggodalomról lehet szó. Az idő­járás változásai ól idejekorán előie értesül a gazda. Minálunk tizennyolc millió ember segili munkájában a meteorológiai intézetet, amely országunknak legtávoabb eső és legelhagyalollabb helyein élő gazdáinkat is pon­tosan értesíti a bekövetkező időjárásról. E jóslásodnak 85 százaléka beválik. A mi meteorológiai intezetünk más országok hasonló intézeteivel karöltve bámulatos kitartással kuUlja a légkor tüneményeit. Az áradás és szárazság okait épen olyan buzgalommal keresik, mint az orvos valamely veszedelmes betegség bacilusát. Oly S2ép reményeink vannak a jövőre nézve, hogy még a pessimisták is bátran elhihetik, hogy nincsen messze az az idő, mikor csak 5 százalék hiba lesz az időjöven­dőlésekben s amikor nemcsak néhány hétre, hanem egy évre előre meg tudjuk mondani az időjárást. Azt a hasznot még elgondolni is alig lehet, ami abból fog származni, ha a meteorológiai intézet bármely helyre három hónappal előre meg fogja mondani, hogy hideg vagy meleg, száraz vagy nedves, korai vagy késői nya­lunk lesz-e? Ma már tetszésünk szerint növelhetjük a burgonya és lengeri keminyitőlartalmát, a cukornád és répa cukortartalmát, a buza sikérlarlalmál. Ha nagyon kicsi­nyeknek tartod a tojásokat, melyeket tyúkjaid tóinak megnövelheted őket. Ha kevés a nitrogén talajodban baktériumokat szórhatsz reá 30 filléréit holdanként s ezek lekötik a levegő nitrogénjét s táplálják növényeidei Még szikes talajon sem kell kétségbeesned, ma inár olt is szép lei ütésre lehet kilátásod. Nemcsak az alag­Ctövezés terjedt el nagy mértékben, hanem a szárazsá­got is legyőztök, ugy hogy ma már a gazda külső kö­iulmenyeklől függetlenebb, mint a legtöbb más fotlal­kozasu emb. r. Teimészetesen a gazdának azért még mindig sok bajjal kell megküzdenie s a nehéz munka és aggodalom ideje meg bizony nem mull el. Tapaszlalt emberek adják azl a tanácsol, hogy 2&00 kor. kezdő tőkénél keve> ebbel senkise fogjon gazdálkodáshoz. De mi azl a Ujuk, hogy még nem mult el az az idő, amikor egy fillér nélkül hozzá tehetett fogni a gazdálkodáshoz s mégis szép eredményeket elérni. Az eddigi eredményeket meglehet kétszerezni, de persze csak szolgalommal, erős jellemmel és értelemmel. I la a fiatalember minden segitseg és tőke nélkül kezd a munkához, csupán józan észszel és izmos karokkal fölfegyverkezve, el legyen készülve arra, hogy éveken át ki II fáradhatatlanul dolgoznia, küzdenie a léiért, amig biztos és tisztességes jövedelemre tesz szert. A gazda­ságban sok a kínos és nehéz munka. Az ilyen ember látni fogja ugyan azt, hogy mások, akik semmivel sem tehetségesebbek, s'in szorgalmasabbak csodálatos gyor­sasággal es könnyűséggel leszti 'k szert szép jövedelemre ; ezek az iparosok, kereskedők. 0 pedig, a szegény, min­den falatjáért keservesén me^dolgozik. De ezek a csalfa képek ne tántorítsák el szándékától. Nincsen olyan fog­la kozás, amelynél a siker annyira valószínű volna, mint a gazdálkodásnál. Kiváló statisztikusaink állítása szerint száz ember közül kilincvenöt nem éri el cé ját az üzieti világban, hanem elbukik. Lehet, hogy ez a szám túlsá­gosan magas, de azért messze nem járhat a valóságtol. A bukás olyan gyakori a kereskedelmi és ip rí vállal kozóknál, hogy ennek isszonyu voltát csak azért nem vess-ük észre, mert minden eleseit ember helyet azon­nal más foglalja el. Ha tizenkét ember kezd olyan üzlel­agban dolgozni, amely csak hármat bír el. biztos, lmgy kilencen elbuknak. Lőhet, hogy soká és elkeseívd -Lton küzdenek, de végen mégis csak elbuknak. I) a gazdák számát bárhol meg Ithet kétszerezni, anélkül ho-'y ez egyiknek is kárára volna. Hamis bálváiyok elhcmályosilollák az igazságot, a pénzre és halalomra ugy lekinttnek az emberek, mint az egyedül üd\özitőre ; olyanok, akik ezeknek a haj ­hászasáLan embertanaikat a törvény köpöi^ege alatt tönkretették, magas állásokban büszkélkednek. A fiatal orvos kényéiért kiált s gyakran oljan kuiuzslásra kény­leien magát adni, m lyet megvat legalább eleint :. Későbu a >z ikas második természetévé lesz s immár ni m ke­nyérért hanem p.'nzért, mindig több pénzért küzd. Ugyanez a gyűlöletes átváltozás szokott az ügyvédnél megtörténni. Első piszkos ügyét csak önmagával küzdve s önmagát legyőz*e tudja végrehajtani, már a másodi­kat kevesbbé utálja, ámbár az rppjn olyan piszkos és ilyen módon lassanként az élet a je lemét is megrontja. Ugyanezt lehet kisebb-nagyobb mértékben minden fog­lalkozásnál találni, de a gazda addig, amig a földjével foglakozik, ilyen c abilásoknak nincsen kitéve. Kint a szabadban csak a termeszette 1 foglalkozik s azt meg­csalni nem lehet. ,,Ki mint vet, ugy arat" régi igaz közmondás csak az igazi munka hozza meg a gazdánál gyümölcsét. Ila el akarja adni azt, amit termelt és igy nemiképpen kereskedő le=.z akkor már ki van téve csa­bilásnak, de addig, amig fö djével foglalkozik, csakis az igazság, becsületesség vezérli. Nii.csen mis foglalkozás, amely annyira kod.ez az igazi férfiasságnak, mint a mezőgazdaság. A gazda so­hasem hízeleg, sohasem talpnyaló. Saját életének ura. Nem kell attól félnie, hogyha őszintén kimondja véle­ményét, ez előrej itá.-ában akadályozza. Lehet akármi­lyen vafásu, lehel szociálista vagy konzervatív, szabad­gondolkodó vagy ortodox, köztársasági vagy demokrata, sem a természet, amelylyel foglalkozik, sem iizok, akik termeivényeit megveszik, ezt kérdezni nem fogják. A természet czak azt követeli tőle, hogy érte ines és szor­galmas legyen ; a vásárlók csak azt kívánjak, hogy a termény jó legyen A mezőgazdaság az a foglalkozis, amelynél az ember ő maga lehet ; gondolkodhalik, aho­gyan akar, kimondhatja gondolalail, berendezheti saját akarata szerint életét s kifejtheti mindazt az e-iől és tehelségi t, amit magában érez. A mezőgazdaság uj korszakának köszönhetjük, hogy évenként hat es fél billió dollár értékül piodu­kálnak földeink. Ez az óriási érték rohamosan fogja a gazdasággal foglalkozókat jómódú emberekké tenni, akik boldogan végzik munkájukat s nem cseréirének semmi­féle más foglalkr.zasuakkal. Piaczi árak. Nyh egyháza, 1907. Április hó 27-én. A nyíregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árak. Buza Bozs Árpa Zab Tengeri 50 klgramm 50 klgramm 50 klgramm 50 klgramm 50 klgramm 7 K 50 till. (í K 30 fill. 0 l\ 50 fill. 7 K 50 till. 5 K 30 fill. Szesz lilerenkint 48 — fillér adóval t k 51 Felelős szerkesztő: Inczédy Lajos. Kiadó-tulajdonos: Jóba Elek. Nyilt-tér*) Kizárólag hazai gyártmányn női- férfi­és gyermek cipők a legiinomalibak es legszebbek Eisler XCáiroly Cijli), női és férfl divatarii üzletében Telelőn 114.. Haszon bérlet. K El' K község határában 150 kis hold jó­minőségü lagos birtok, a községben úri lakással és .v.v.v.v.v.v másfél hold szőlővel v. haszonbérbe kiadó. A bérleti feltélelek megtudhatók alulírott tulajdo­nosnál k Mélán. ••'00—3—? Péczely Snnrfnr mellékhelyiségekkel együtt 1 sl cL ó_ — Cím a kiadóhivatalban. 304—1 —? E rovat alalt küzlűttekért aeai vállal felelősséget a szerk. fizetek annak aki Bartiila fogvizének használata mellett, (üvegje 70 fill.) valaha ismét fogfájást kay> vagy a szája bűzlik (Csomagolásért külön 20 fill, Bartiila Winkler Ed. Wien, 19 1. Sommer-Q.isse 1 Kapható Ny ircgyházán V14JOH ISTVÁN lodtázi 1 Főtfer. 237 _4_? Nyíregyháza város polgármesteri hivatala. K. 73S0/1907. Hirdetmény. A városi miijéggyár a nagyközönség jégszükségletét előnyös árakon kívánja kielégíteni, miért is mintegy 12 klgrmos Artézi kútvizböl termelt jégtömböket az alábbi árakért bocsátja rendelkezésre. a.) Naponkint átvéve és előre fizetve: Egy tömb a jéggyárnál átvéve 26 fillér. Egy tömb a házhoz szállítva 30 fillér. b) Kgy hónapra történt rendelés esetén naponkint házhoz szállított 1 tömb jég 8 korona, c) Az egész idényre (május 1-től szeptember 30-ig) házhoz szállítva naponta 1 tömb jég 30 korona. d) Nagyobb fogyasztók, kik az egész idényre tesz­nek legalább napi 5, (de legfeljebb 8) lömb jégre meg­rendelést, tömbjét 1(> fillérjével kapják. A míijég szállítására vonatkozó rendelések a városi számvevői hivatalnál (telefon 152.) sz. tehetők, illetve tudhatók meg. A jéggyárban egész éven át kapható jég. A jég árak megrendeléskor előre fizetendők. Nyíregyháza, 1907. évi április hó 26-án. Májerszky Béla, 305—3—1 polgármester. Ha köszvényben, reumában, ischiasban szenved vegyen egy üveg Dr. FLESCH-léle KÖSZVÉNY -szesz, mely csúzi, köszvényt, reumát, kéz-, láb-, hát és derékfájást, kezek és lábak gyengeségét, fájdalmakat és daganatokat biz­tosan gyógyít. Hatása a legrövidebb idő alatt észlelheti). Kapható: 566—45—7 -2 Dr. FLESGH E. M. , Magyar korona'' gyógyszertárában, Győr, Baross-ut 24. sz. Másfél deciliteres üveg ára á korona. Huzamosabb használatra való „Családi" üveg ára 5 korona, 3 kis, vagy 2 „Családi" üveg rendelésénél már bérmentve utánvéttel küldjük. 110/1007. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bír. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cikk 102. § a értelméten ezennel közhírré leszi, hogy a nagy váradvárosi kir. járásbíróság 1907. évi Sp V. 4 3. számú végzés következtében Bagdy Imre ügyvéd állal képviselt Neuman Márton javára Rosenfeld Ferencz ellen, G17 kor. s jár. trejéig foganatosíttatott kielégítés végrehajtás utján lefoglalt és 7GG koronára becsült házibutorok, kész férfi ruhanemüek, stb.-ből álló ingó­ságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a liszalöki kir. járásbíróság V. '.!(')/1., !907. számú végzése folytán Cl kor. 0'2 fillér maradvány tőkekövetelés, ennek 1000. évi deczember ho '.'4. napjától járó 5»/ 0 kamatai s jelen árverés kitű­zéséi t 2 K 80 f. felszámított költségek erejéig Szenlmi­halyon alptres lakásán leendő eszközlésre 1007. évi május hó 3-ik napján délutáni 2 órája határidőül kilü elik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegy­zéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 188 1. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénz 1 ize'és mellett, a legtöbbel Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kell Tiszalökön, 1007. évi április hó 20. napján. 30i—i_i S/.iiesy Béla, kir. bír. végrehajló. I'iímifi tl'H t A nagy kallói ev. ívf. egyháztanács pályázatot hir­det a f. évi május-augusztus havában felépítendő, 5. szoba s mellékhelyiségekbe), álló és mintegy 25. ezer koronába kerülő lelkészlak építésére. A tervrajzok, kö'tségvelések és feltételek Nánássy Andor, takarékpénztári igazgató, építtető gondnoknál a hivatalos óiák alalt a Szabolcsmegyei Takarékpénztár helyiségében lekinllvlők meg; az 5»/„ bánompenzzel ellátott, zárt pályázati ajánlatok I'. évi május hó 4-én d. c. 12 óráin a nagykál'ói lelkészi hivatalhoz nyúj­tandók be. Pályazatok felbontási ideje május 5-én d.e. II. óra; felbontásnál pályázók is jelen lehelnek. A vállalat odaítélésében egyháztanács f. évi május hó fi-án, d. u 3. órakor dönt s az odaítélésben IV í­larlja magának a jogot az ajánlati összegre való te­kintet nélkül halai ózni. Nagykalló, 1007. ápril hó 23. •_<j0-_|—i Az ev. ref. egyháztanács. 3155 -1907. ad. K. Hirdetmény Nyíregyháza rendezett tanácsú város 1900. évi házipénztári számadási az 1886. évi XXII. t.-c. 142 §-a értelmében 1907. évi április hó 23-tól kezdődő 15 napon keresztül 1007. évi május hó 7-ig bezárólag oly érte­sítéssel tétetnek a városi számvevői hivatalban köz­szemlére, hogy az arra vonatkozó észrevételek ugyanott megtehetők. Nyíregyháza, 1907. évi április hó 22-én. Májerszky Béla (306-1-1) polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents