Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-28 / 17. szám

4 17-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. április 28. ség, gazdaság, boldogság, hosszú élet lesz a föld munkáéinak jutalma. Olyan oodálalos fejlődésen fog a mev.őgazda-ág átmenni, mint a milyent az emberiség a mult században az ipar lerén elt ál. A hajóépítés például néhány év alalt haladt annyira, hogy-az Atlanti oczeán átkel, senek idejét, mely azelőtt három hónap volt, hat napra szorította le. Á vasúti közlekedés terén játszva győztek !e olyan nehézségeket, anvlyek előtt az előző évben még mint áthághatatlan akadályok előtt állottak. Azok elölt a csodák előtt, amelyeket a/, ember az elek'romosság leigázásával művelt, ámulva áll az ember: egy emberöltő előtt ezekről a tüneményekiől jófoimín semmit sem tudtunk. Ehhez ha-onló lesz a mezőgazdaság haladása. Az emberek legnagyobb része azt gondolta, hogy a föld miveléséhez sem különösebb értelem, sem tanulás nem kell. Nagyon sokan ugy gondolkodtak a gazdáról, hogy az olyan ember, ,aki csak az ökreiről tud beszélni*. Komolyabb emberek is vélekedtek ugy, hogy a gazda munkája csak kínlódás s oly kevés az anyagi haszon belőle, hogy értelmes embernek nem érdemes ilyesmivel foglalkoznia. De az idők változnak. Már a mult emberöltőnek egy filozófusa megmondotta, hogy eljön az az idő, amikor alig lesz ember, aki százötven holdnyi földön ne lalalna munkakedvének és ért- Imi tehetségeinek kellő teret. Ez az idj nu mar eljött. Minapság már tudják, hogy a mezőgazdasag mily oriasi teret nyújt a kutatásnak és haladásnak. Kituuő üzletemberek, előkelő iparosok és kereskedik kezdenek a földdel foglalkozni s ezt képességeikkel nem tartják összeegyeztethetetlennek. Azok, akik komulyan veszik a mezőgazdaságot, kezdik belátni, hogy semmiféle é-zbeli tehetség sem túlságosan nagy a föld müveléséhez. Ezek azok a lelkes férfiak, akik i-kolákat intézeteketköveteltek a maguk és fiaik részére; ezek akarták azt keresztül vinni, hogy a gazdaság tudományosan és tervszerűen dolgozzék. Washington és utána több jeles államférfiú dolgozott ez irányban s mi már meg is van a foganatja. Kitűnő iskolák állnak a gazdák rendelkezésére ; ezek gazdaságokkal vannak összekötve s igy a gyakorlat tanitás karöltve jár az elméletivel. Ezek az iskolák bőkezűen el vannak látva a szükséges eszközökkel, hogy megfelelően művelhessék a tudományt s oly férfiak állanak az é ükön, akik a reájui bizott fe'a latnak igazán megfelelnek. A tudománynak és emberi foglalkozásnak más ágaiban tett felfedezések nagy hatással voltak a mezőgazdaságra. Az ember már sok titoknak jött nyitjára, átvizsgálta a tengert, kutatta a csillagokat, sőt azt a misztikus étert is, amely az anyagok atomjainak közeit betölti. A Ipld, a talaj felé is fordította hát az ember kutató szemét s valóban csodálatraméltó dolgokat látott % e ku

!atás eredményét felhasználva még csodálatraméltóbb dolgoka hozott létre. Oly földek, melyekiől azelőtt nencsak gondolták, hogy értéktelenek, hanem valóban azok is voltak, ma gyönyörűen teremnek. Az utak, melyek azelőtt közlekedésre egyáltalában nem voltak alkalmasak, ma átengedték helyűket kitűnő mintá.nak. Uj fajtájú növények büszkán dacolnak a fagygyal, pedig elődeik, melyek a fagy előtt beadták derakukat s tönkrementek, mily sok szomorúságot oko.tak gazdáiknak. Csak nemrégiben igáztuk le a kaktuszt, amely eddig a sivatagnak haszontalan növénye volt: ma pedig már mint hasznos és élvezhető növényt széltében hoszszában termelik. Az amit az emberi ész és ügyess g a kaktuszszal müveit, ujjmutatás lehet nekünk a jövőben. Mar elértük a magnélküli almát s a lulánknélküli mehet s sok mást el fogunk érni. Olyan uj gyümölcsöket termelünk, amelyeket Ádám a paradicsomban hiába kére-elt volna ; a modern kertész varázspálcája liozla ezeket léire. Burbank számos gyümölcsnek és világnak nagyságát megkétszerezte és majdnem telsvése szerint változtatja meg a termé-zet szineit : hisz n már a kék rózsa eljövetele is csak rövid idő kérdése. Azt a mun kál, ; mit Burbank elkezdett, sok eiuber fogja folytatni s csodalatos eredmenyeket fognak elérni. Az állatok és növények betegségei és ellenségei rengeteg bajt okozlak a gazdáknak, alig tudtak velük megkü,deni Ma már ugy ellenőrzik és gyógyítják ezeket hogy legfeljebb muló aggodalomról lehet szó. Az időjárás változásai ól idejekorán előie értesül a gazda. Minálunk tizennyolc millió ember segili munkájában a meteorológiai intézetet, amely országunknak legtávoabb eső és legelhagyalollabb helyein élő gazdáinkat is pontosan értesíti a bekövetkező időjárásról. E jóslásodnak 85 százaléka beválik. A mi meteorológiai intezetünk más országok hasonló intézeteivel karöltve bámulatos kitartással kuUlja a légkor tüneményeit. Az áradás és szárazság okait épen olyan buzgalommal keresik, mint az orvos valamely veszedelmes betegség bacilusát. Oly S2ép reményeink vannak a jövőre nézve, hogy még a pessimisták is bátran elhihetik, hogy nincsen messze az az idő, mikor csak 5 százalék hiba lesz az időjövendőlésekben s amikor nemcsak néhány hétre, hanem egy évre előre meg tudjuk mondani az időjárást. Azt a hasznot még elgondolni is alig lehet, ami abból fog származni, ha a meteorológiai intézet bármely helyre három hónappal előre meg fogja mondani, hogy hideg vagy meleg, száraz vagy nedves, korai vagy késői nyalunk lesz-e? Ma már tetszésünk szerint növelhetjük a burgonya és lengeri keminyitőlartalmát, a cukornád és répa cukortartalmát, a buza sikérlarlalmál. Ha nagyon kicsinyeknek tartod a tojásokat, melyeket tyúkjaid tóinak megnövelheted őket. Ha kevés a nitrogén talajodban baktériumokat szórhatsz reá 30 filléréit holdanként s ezek lekötik a levegő nitrogénjét s táplálják növényeidei Még szikes talajon sem kell kétségbeesned, ma inár olt is szép lei ütésre lehet kilátásod. Nemcsak az alagCtövezés terjedt el nagy mértékben, hanem a szárazságot is legyőztök, ugy hogy ma már a gazda külső köiulmenyeklől függetlenebb, mint a legtöbb más fotlalkozasu emb. r. Teimészetesen a gazdának azért még mindig sok bajjal kell megküzdenie s a nehéz munka és aggodalom ideje meg bizony nem mull el. Tapaszlalt emberek adják azl a tanácsol, hogy 2&00 kor. kezdő tőkénél keve> ebbel senkise fogjon gazdálkodáshoz. De mi azl a Ujuk, hogy még nem mult el az az idő, amikor egy fillér nélkül hozzá tehetett fogni a gazdálkodáshoz s mégis szép eredményeket elérni. Az eddigi eredményeket meglehet kétszerezni, de persze csak szolgalommal, erős jellemmel és értelemmel. I la a fiatalember minden segitseg és tőke nélkül kezd a munkához, csupán józan észszel és izmos karokkal fölfegyverkezve, el legyen készülve arra, hogy éveken át ki II fáradhatatlanul dolgoznia, küzdenie a léiért, amig biztos és tisztességes jövedelemre tesz szert. A gazdaságban sok a kínos és nehéz munka. Az ilyen ember látni fogja ugyan azt, hogy mások, akik semmivel sem tehetségesebbek, s'in szorgalmasabbak csodálatos gyorsasággal es könnyűséggel leszti 'k szert szép jövedelemre ; ezek az iparosok, kereskedők. 0 pedig, a szegény, minden falatjáért keservesén me^dolgozik. De ezek a csalfa képek ne tántorítsák el szándékától. Nincsen olyan fogla kozás, amelynél a siker annyira valószínű volna, mint a gazdálkodásnál. Kiváló statisztikusaink állítása szerint száz ember közül kilincvenöt nem éri el cé ját az üzieti világban, hanem elbukik. Lehet, hogy ez a szám túlságosan magas, de azért messze nem járhat a valóságtol. A bukás olyan gyakori a kereskedelmi és ip rí vállal kozóknál, hogy ennek isszonyu voltát csak azért nem vess-ük észre, mert minden eleseit ember helyet azonnal más foglalja el. Ha tizenkét ember kezd olyan üzlelagban dolgozni, amely csak hármat bír el. biztos, lmgy kilencen elbuknak. Lőhet, hogy soká és elkeseívd -Lton küzdenek, de végen mégis csak elbuknak. I) a gazdák számát bárhol meg Ithet kétszerezni, anélkül ho-'y ez egyiknek is kárára volna. Hamis bálváiyok elhcmályosilollák az igazságot, a pénzre és halalomra ugy lekinttnek az emberek, mint az egyedül üd\özitőre ; olyanok, akik ezeknek a haj hászasáLan embertanaikat a törvény köpöi^ege alatt tönkretették, magas állásokban büszkélkednek. A fiatal orvos kényéiért kiált s gyakran oljan kuiuzslásra kényleien magát adni, m lyet megvat legalább eleint :. Későbu a >z ikas második természetévé lesz s immár ni m kenyérért hanem p.'nzért, mindig több pénzért küzd. Ugyanez a gyűlöletes átváltozás szokott az ügyvédnél megtörténni. Első piszkos ügyét csak önmagával küzdve s önmagát legyőz*e tudja végrehajtani, már a másodikat kevesbbé utálja, ámbár az rppjn olyan piszkos és ilyen módon lassanként az élet a je lemét is megrontja. Ugyanezt lehet kisebb-nagyobb mértékben minden foglalkozásnál találni, de a gazda addig, amig a földjével foglakozik, ilyen c abilásoknak nincsen kitéve. Kint a szabadban csak a termeszette

1 foglalkozik s azt megcsalni nem lehet. ,,Ki mint vet, ugy arat" régi igaz közmondás csak az igazi munka hozza meg a gazdánál gyümölcsét. Ila el akarja adni azt, amit termelt és igy nemiképpen kereskedő le=.z akkor már ki van téve csabilásnak, de addig, amig fö djével foglalkozik, csakis az igazság, becsületesség vezérli. Nii.csen mis foglalkozás, amely annyira kod.ez az igazi férfiasságnak, mint a mezőgazdaság. A gazda sohasem hízeleg, sohasem talpnyaló. Saját életének ura. Nem kell attól félnie, hogyha őszintén kimondja véleményét, ez előrej itá.-ában akadályozza. Lehet akármilyen vafásu, lehel szociálista vagy konzervatív, szabadgondolkodó vagy ortodox, köztársasági vagy demokrata, sem a természet, amelylyel foglalkozik, sem iizok, akik termeivényeit megveszik, ezt kérdezni nem fogják. A természet czak azt követeli tőle, hogy érte ines és szorgalmas legyen ; a vásárlók csak azt kívánjak, hogy a termény jó legyen A mezőgazdaság az a foglalkozis, amelynél az ember ő maga lehet ; gondolkodhalik, ahogyan akar, kimondhatja gondolalail, berendezheti saját akarata szerint életét s kifejtheti mindazt az e-iől és tehelségi t, amit magában érez. A mezőgazdaság uj korszakának köszönhetjük, hogy évenként hat es fél billió dollár értékül piodukálnak földeink. Ez az óriási érték rohamosan fogja a gazdasággal foglalkozókat jómódú emberekké tenni, akik boldogan végzik munkájukat s nem cseréirének semmiféle más foglalkr.zasuakkal. Piaczi árak. Nyh egyháza, 1907. Április hó 27-én. A nyíregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árak. Buza Bozs Árpa Zab Tengeri 50 klgramm 50 klgramm 50 klgramm 50 klgramm 50 klgramm 7 K 50 till. (í K 30 fill. 0 l\ 50 fill. 7 K 50 till. 5 K 30 fill. Szesz lilerenkint 48 — fillér adóval t k 51 Felelős szerkesztő: Inczédy Lajos. Kiadó-tulajdonos: Jóba Elek. Nyilt-tér*) Kizárólag hazai gyártmányn női- férfiés gyermek cipők a legiinomalibak es legszebbek Eisler XCáiroly Cijli), női és férfl divatarii üzletében Telelőn 114.. Haszon bérlet. K El' K község határában 150 kis hold jóminőségü lagos birtok, a községben úri lakással és .v.v.v.v.v.v másfél hold szőlővel v. haszonbérbe kiadó. A bérleti feltélelek megtudhatók alulírott tulajdonosnál k Mélán. ••'00—3—? Péczely Snnrfnr mellékhelyiségekkel együtt 1 sl cL ó_ — Cím a kiadóhivatalban. 304—1 —? E rovat alalt küzlűttekért aeai vállal felelősséget a szerk. fizetek annak aki Bartiila fogvizének használata mellett, (üvegje 70 fill.) valaha ismét fogfájást kay> vagy a szája bűzlik (Csomagolásért külön 20 fill, Bartiila Winkler Ed. Wien, 19 1. Sommer-Q.isse 1 Kapható Ny ircgyházán V14JOH ISTVÁN lodtázi 1 Főtfer. 237 _4_? Nyíregyháza város polgármesteri hivatala. K. 73S0/1907. Hirdetmény. A városi miijéggyár a nagyközönség jégszükségletét előnyös árakon kívánja kielégíteni, miért is mintegy 12 klgrmos Artézi kútvizböl termelt jégtömböket az alábbi árakért bocsátja rendelkezésre. a.) Naponkint átvéve és előre fizetve: Egy tömb a jéggyárnál átvéve 26 fillér. Egy tömb a házhoz szállítva 30 fillér. b) Kgy hónapra történt rendelés esetén naponkint házhoz szállított 1 tömb jég 8 korona, c) Az egész idényre (május 1-től szeptember 30-ig) házhoz szállítva naponta 1 tömb jég 30 korona. d) Nagyobb fogyasztók, kik az egész idényre tesznek legalább napi 5, (de legfeljebb 8) lömb jégre megrendelést, tömbjét 1(> fillérjével kapják. A míijég szállítására vonatkozó rendelések a városi számvevői hivatalnál (telefon 152.) sz. tehetők, illetve tudhatók meg. A jéggyárban egész éven át kapható jég. A jég árak megrendeléskor előre fizetendők. Nyíregyháza, 1907. évi április hó 26-án. Májerszky Béla, 305—3—1 polgármester. Ha köszvényben, reumában, ischiasban szenved vegyen egy üveg Dr. FLESCH-léle KÖSZVÉNY -szesz, mely csúzi, köszvényt, reumát, kéz-, láb-, hát és derékfájást, kezek és lábak gyengeségét, fájdalmakat és daganatokat biztosan gyógyít. Hatása a legrövidebb idő alatt észlelheti). Kapható: 566—45—7 -2 Dr. FLESGH E. M. , Magyar korona'' gyógyszertárában, Győr, Baross-ut 24. sz. Másfél deciliteres üveg ára á korona. Huzamosabb használatra való „Családi" üveg ára 5 korona, 3 kis, vagy 2 „Családi" üveg rendelésénél már bérmentve utánvéttel küldjük. 110/1007. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bír. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cikk 102. § a értelméten ezennel közhírré leszi, hogy a nagy váradvárosi kir. járásbíróság 1907. évi Sp V. 4 3. számú végzés következtében Bagdy Imre ügyvéd állal képviselt Neuman Márton javára Rosenfeld Ferencz ellen, G17 kor. s jár. trejéig foganatosíttatott kielégítés végrehajtás utján lefoglalt és 7GG koronára becsült házibutorok, kész férfi ruhanemüek, stb.-ből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a liszalöki kir. járásbíróság V. '.!(')/1., !907. számú végzése folytán Cl kor. 0'2 fillér maradvány tőkekövetelés, ennek 1000. évi deczember ho '.'4. napjától járó 5»/

0 kamatai s jelen árverés kitűzéséi t 2 K 80 f. felszámított költségek erejéig Szenlmihalyon alptres lakásán leendő eszközlésre 1007. évi május hó 3-ik napján délutáni 2 órája határidőül kilü elik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 188 1. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénz 1 ize'és mellett, a legtöbbel Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kell Tiszalökön, 1007. évi április hó 20. napján. 30i—i_i S/.iiesy Béla, kir. bír. végrehajló. I'iímifi tl'H t A nagy kallói ev. ívf. egyháztanács pályázatot hirdet a f. évi május-augusztus havában felépítendő, 5. szoba s mellékhelyiségekbe), álló és mintegy 25. ezer koronába kerülő lelkészlak építésére. A tervrajzok, kö'tségvelések és feltételek Nánássy Andor, takarékpénztári igazgató, építtető gondnoknál a hivatalos óiák alalt a Szabolcsmegyei Takarékpénztár helyiségében lekinllvlők meg; az 5»/„ bánompenzzel ellátott, zárt pályázati ajánlatok I'. évi május hó 4-én d. c. 12 óráin a nagykál'ói lelkészi hivatalhoz nyújtandók be. Pályazatok felbontási ideje május 5-én d.e. II. óra; felbontásnál pályázók is jelen lehelnek. A vállalat odaítélésében egyháztanács f. évi május hó fi-án, d. u 3. órakor dönt s az odaítélésben IV ílarlja magának a jogot az ajánlati összegre való tekintet nélkül halai ózni. Nagykalló, 1007. ápril hó 23. •_<j0-_|—i Az ev. ref. egyháztanács. 3155 -1907. ad. K. Hirdetmény Nyíregyháza rendezett tanácsú város 1900. évi házipénztári számadási az 1886. évi XXII. t.-c. 142 §-a értelmében 1907. évi április hó 23-tól kezdődő 15 napon keresztül 1007. évi május hó 7-ig bezárólag oly értesítéssel tétetnek a városi számvevői hivatalban közszemlére, hogy az arra vonatkozó észrevételek ugyanott megtehetők. Nyíregyháza, 1907. évi április hó 22-én. Májerszky Béla (306-1-1) polgármester.