Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-07 / 14. szám

14-ik szára. N Y I R V I D É K 1907. április 7. 3 dalomban uralkodó konfúzióval szemben — az érdek­képviseleti leiadatra hivatolt munkáskamaráktól. A békéltetés problémájával foglalkozva, termé­szetesen nem térheteit ki szerző Ausztrália sztrájk­törvény hozasáuak az i mertetése elől sem és 50 oldalon keresztül olyan monográfiáját nyújtja e sztrájkot egy évtized óta nem ismeiő világrész gazdasági és szociális viszonyainak, u mely valóban hézagot pótol a mi ilye­nekben szüköldüdő irodalmunkban. De nem lér ki szerző az eléje háramlóit amaz önként értetődő feladat elől Sím, hogy vizsgálat tárgyává tegye, vájjon az Ausztráliában annyira bevált kényszerbékéltetés és kény­szerdöntés Európába átültethelö-e ? Kimutatja, hogy ennek szociális előfeltételei ugy a rendes iparágakban, mint az ollbonmunka, de még a nélkülözhetetlen ter­melési ágak terén sincsenek meg s igy ez meg sem kísérelhető eredményekre való kilátással másutt, mint legfeljebb a közlekedési és községi üzemekn-1 s ezeknél is csak bizonyos rekompenzáciok mellett. A mint e rövid tarlalmu ismertetésből is kitűnik, hazai irodalmunk egy eseményszámba menő, komoly törekvésekkel megirt becsületes munkával gyarapodott, a melyet haszonnal tanulmányozhat mindenki, a ki a munkaviszonyok körül bármiképen is érdekelve van. | la tanulságait megértjük és azokhoz alkalmazkodunk, sok tévhittől szabadulunk meg és számos meddő kísér­lettől kíméljük meg magunkat. Az állatok és növények védelme. ,Aki szereti a madarat, szereti a fát is, mert a fa fészket ad a ma­dárnak és a madár védelinez.i a fát " Nagyirányu az érdeklődés jelenleg nemcsak tanügyi hanem társadalmi körökben is az állatok és növények védelmét illetőleg; úgyannyira, hogy a közel jövőben — ha a felbuzdulás és érdeklődés nem szalmalang — az Állatvédő Egyesület helyi fiókja is megalakul s tá­mogatni fogja nemes munkájokban mindazokat, akik az állat és növényvédelmet szivükön viselik. Mivel a', ü.y épen napirenden van, nem lartom szükségtelennek, ha megfigyeléseiket és tapasztalataikat minél többen hozzak nyilvánosságra, mert „több szem többet lit." Ez a körülmény készti tett engem is az alábbiak megírására. Mindenekelőtt —a — ő cikkére, illetve annak egy ponljára teszem meg észrevételeimet. Cikkíró szerint a vandalismus, egyrészt a tanítók akarás hiánya mialt terjedt el oly ijesztő módon váro­sunkban, amint azt — sajnos — lépten-nyomon ta­pasztaljuk. Nem, határozottan nem. Az akarat megvolt, s megvan ; nem állítom, hogy egyforma mértékben. , Né­melyiknek adatott száz annyi, nemelyiknek hatvan annyi, némelyiknek harminc annyi", miként a másiknak. A kivitel módjában lehet eltérés, s jól lehet a lest erőtlen, de a lélek kesz. Avagy ezrek és ezrek Istentagadása, s vallástalansága, erkölcstelen gondolkodása épugy, mint erkölcstelen elele lelkészeinknek, vallást bitóinknak ro­vására tudható-e be? Nem. A métely a levegőben — a mai korb n — v an, melyet le keti«n izgatók i gyéni ér­dek, vagy haszonból terjesztenek, s melynek a kenyér­harc, a kényéiirigys g k<sz melegágya. Az enin riség nagy részének szivebői kihalt, vagy kihaló félben van minden nemesebb iránti érzés, ezek között az állat és növény iránt való sránalom és védelem érzéke is. A kornak tulajdonítom, hogy az utóbbi időben a hit és erkölcs, lelki életünk e hatalmrs pillérei, megrendüllek: s annak tudom be azon körülményt is, hogy napjaink­ban az állat és növény — amúgy is nehéz gazdasági életünkben — oly kevés kíméletben, sőt kegyetlen pusz­títás és kinozásban részesül — a „régi jó időkkel" szemben. A vészesen tornyosuló fellegek kártevése ellen azonban védekeznünk kell. Védekeznünk, de nem rend­szertelenül, ide-oda kapkodva, < gymást a mulasztásért gyanúsítva (a tanitó a társadalmat és viszont) ; hanem tudatosan, jól megállapi'olt rend szerint, s főleg egy­mást támogatva. Első leendőnk, hogy a két eszme (t. i. az allat és növény) védelmezői ?gy táborba gyűljenek, mert ezt külön-külön keres/lül vinni nem lehet. N"in jó kertész az, aki az elő.-övény nyesegetése közben madárfészekre bukkanvan azt — mert éppen útjában áll — bár fájó szívvel (??) is lerontja, c-akliogy a sövényen aestetikai hiba nc legyen. Második teendőnket a gyermeki fogékony szívnek ez irányban való felköltése és nevelese képezze. Pusztában elhangzó szó lesz azonban kiáltásunk, falra hányt borsó minden cselekedetünk, ha magunk nem a szeiint járunk cl, vagy működésünket csak az iskola és gyertnekszoba falai közé szorítjuk. Példaadás és közvei len szemlélet legyenek mun­kálkodásunk vezérfonalai, s a siker el nem marad. Ily éléi t sikerről részint saját tapaszlalalom, részint Stoll Ernő kartársamnál cs barátomnál lett megfigye­lésem van. A Stoll Ernő által elért eredmény madár, — az enyém növényvédelmi. Nem lesz talán fölös'c.es a kellőnek rövid vázolása. 1. Stoll Einő beszél' fgy izben, hogy midőn ál­lását elfoglalta, az i-kolás gyermekik hordták hozzá az éneklő madarakat eladás céljából. Ilyen állapotok voltat akkor. Ő — a telt embere — nagyot határozott : be­' szerzett saját pénzén néhány madár odút, s egy madár­etetői, az előbbieket kiszögelte az iskola udvarán levő eperfa km, az utóbbit pedig szélmentes helyre álli'olta. Ezen Ültének következménye nemcsak az, hogy kerületében a .,madarászok" kiveszlek, illetve lelketlen kedvtelésükkel felhagytak; hanem az is, hogy lélviz idején a gyermekek maguk hoznak eleséget az ehező mada­raknak. 2. Az én esetem a következő: 1904. év őszén az akkor létesített hosszuháli közs. iskolához választattam meg. Mivel az iskola kertje betelepítve nem volt, u sa­ját ízlésem es tudásom szerint tilepitém azt be gyü­mölcsfával. Az iskola bejáratától kétoldalt pedig — a falmentélől 1 7 a méternyire készitetlem ket virágágyai ; tavasszal körülié ííí szegélyt, s beléje virágot ülleltem. Néhány intés után lanitványaim annyira megbarátkoz­tak az adott helyzettel, hogy sem a virágágyak széleit le nem taposták, sem pedig a virágot nem tépték le. Sőt akadtak tanítványaim, kik napkelte előtt és után virágjaimat az én külön parancsom nélkül meg is lo­csolták. (Természetesen én magyaráztam meg nekik, mért szai'ad a locsolást csak ezen időben teljesíteni.) A gyümölcsfákkal hasonlóképen voltam. Nem tagadom, én ezen tapasztalatra nem tudato­san, hanem véletlenül jutottam; a mi azonban a dolog lényegéből nem von le semmit; mert másutt — most már tudatoson — alkalmazva legalább is ugyanezt az eredményt lehet általa elérni. Ezen két esetből állapítsuk meg tehát a tanul­ságot. Hogy állat- és növényvédelmi intézkedéseinknek a kivánl sikere meglegyen : vigyünk be az iskola udva­rára m hány maeiárodut, madár-etetőt, az iskola fala vagy kerítése mentén (esetleg a lanteremben néhány­cserépbe) ültessünk néhány virágot (esetleg fát, bokrot.) egyrészt példát adván ezáltal, hogy a madarak etetését, növények gondozását nem csak tanilványainktól köve­teljük, hanem ezt magunk is gyakoroljuk ; másrészt alkalmat adván nekik, hogy a madarak és növények hasznát közvetlenül szemlélhessék s azoknak pusztításá­ról le-, védelmükhöz pedig hozzászokjanak. „Probatum est." Demeter líéla közs. isk. tanitó. Giardinetto. A törvény elölt. E. : Milyen sérülést okoztak egymáson a vereke­dés által ? Csikós és llorvút: Nem okoztunk kérem semilyet, csak ugy potyára verekedtünk. Majoros József : Utánnam fulollak és agyon Vertek. E. : Tán meg is halt kend ? Majoros: Meg kérpm aláson . . . Csak másnap eszméltem fel. * E. : Meddig ütötték a vádlottak a serlettel ? Mátyás János: Amig mozgott mindig ütötték, s amig ütötték mindig mozgott. * Menyhárt János : Egy szavam volna kérem alásan. E. : Na mi az ? Menyhárt-. Azt kérem, ha lenne olyan becsületes a törvényszék s adna egy kis halasztást. * Ügyész : Mikor a gyermek megégett, mennyi idő múlva jölt haza az anyja ? Tanú: Hát kérem az időnek nem sokba kerüli, mert nálunk olyan törvény van, li^gy éjjel otllron kell lenni a fehércselédnek. * Ügyész : Sokan voltak a verekedésnél ? lótli Borbála: Ugy tódult oda a nép, mint ur napi harangszóra a templomba. * Ügyész : Mennyi bort ittak a Harangodon ? Tanú : (ennek a nevét nem írom ki) M. Alaelár hozatott 10 liter bort és miután azt ítégyen bevettük, ott pedig löbbet kapni nem lehetett kénytelenek voltunk józanon hazamenni. * E. : Könnyítse meg a leikéi és ismerje be a tettét. Vádlott : Nem könnyíteni én, nem nehéz az. Színház. Szerdán: Szigligeti: Nőuralom. Csütörtökön: Sir­dou: Delila. Pénteken: Pailleron: Egér. Budapesten most özön a premier, annyi az uj darab, olyan termése volt az idei színházi évnek, a milyenre a legöregebb direktorok se emlékeznek. A sok újságból Hedda Gabiért, a Víg özvegyet, az Eszményi férjet, vagy legalább is Micz báró őméltóságát várluk jó magunk is, s jöttek poros, kissé molyette köpenye­gükben az öregek, Sardou és Szigligeti. Akadémiai ara­nyakkal jutalmazott vígjátékok s romantikus drámák a XIX. század második feléből. Do ez mind vásárfia s mint ilyet, illik megköszönni. Zilahi, ugy iátszik, május­ban akar kipakolódzni az újdonságaival, de kell is, hogy tele táskával jöjjön majd hozzánk ennyi nélkülözés után. A mostani látogatás, a társasag ket újonnan szer­ződtetett tagjának, Gsáder Irénnek és László Ann inak bemutatkozásával járt. Azt hisszük, a közönség hamar megfogja szeretni őket, mindke tőjükben sok a szimpa tikus vonás s az értékes tulajdonság. A szerda esti előadásról tulajdonképen a szerke sztő umak kellene referálnia, ő nézte végig a darabot a Nyírvidék pápaszemén keresztül, de neki a színészekről s minden előadásról az a véleinenye, hogy „nim kell bmlani őket", alulírott tehát lelkiisnn ret furdalás nélkül megírja, hogy Csáder Irén az Ilona, Szabó Irma a Rózsa, s Hahnel Aranka a Bergeiné szerepében ,nyuj tott kiváló alakítást", mig Szakács mint Szirlfoki s Ternyei, mint Somkuti „a tőlük megszokott rutinnal játszo'tak." A csütörtö-i este, Sardou 3 felvonásos drámájá­nak,Deiíia-nak előadása azt hisszük erősen próbára teszi a Nyíregyházi közönségnek Zilahiékról való jó véleményét. Ezt a lélektani ugrásokban bővelkedő darabot csak a h ü észét erejével lehet annyira, amennyire elfogadha­tóvá tenni, lehetetlen világításban mo/go alakjait kö­zelünkbe hozni, s ebből a munkából a szereplők csü­törtök este semmit se végezlek el, feladatukból semmit S'm oldottak meg. Ugy tetszik nekünk, mintha nem is ambicionálták volna egyiket se. Nem szólva a rendezés bosszantó gyarlóságairól, kiábozó tökéletlenségeiről, a kisebb najjyobb fogyatkozások, hibák és tévedések any­nyi fajtáját produkálták, hogy érettük nyilvánosan kel­lene bocsanatot kerniök a közönségtől, melynek türel­mével, zsebével és jóizlésével annyira visszaéltek Hogy aszinészeket szeri pcit nem tudják, akadoznak s egész fi gv elmük a súgóé, azt n in először jegyezük fel, hogy a korhű és slilszMÜ öltözködésre semmi gondjuk, a csü lörtöki előadás csak ismételteti velünk. Békés egyetér­téssel mozgott itt a színpadon Sertorius mester (Tallián L ) XVI Laj os korabeli bársony kaputja és Roswien mester (Ternyei) szürke nyári zakkója. Az előadás von­tatott, sivár, gyakran fennakadó menete 11 óráig tartotta vissza azokat, akik humorra fordítva a dolgot jókat nevettek a darab záró jelenetein, Ternyei átkozottul hamis pálhoszán s a Szakács (Lovag Corneoli) mü felháborodásain. Az Egér, Pailleron kedves vígjátéka kárpótolt bennünket valamennyire a csütörtök esti ízetlenkedésért. Egy kis igyekezetet és jószándékot lát­tunk legalább s a közönség ezt is szives örömmel be­csülte meg. Rimband Pepa szerepében különösen sokat tapsolt László Annának, a társulat uj nőtagjának, a ki játékának közvetlenségével, természetes elevenségével rá is szolgált a biztató elismerésre. Hahnel Aranka uiin­Hermin, Szabó Irma, mint Mártha a címszerepben, Csáder Irén a Clotild s Ternyei a Max szerepében já­rultak hozzá az est sikeréhez. A társulat május 10-ikén jön Nyíregyházára a 40 estére terjedő nyári szezonra. TANÜGY Tanítók és iskolafenntartók figyelmébe A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úr­nak f. évi márc. hó 5-én kelt 5180—907. sz. rendelete értelmében felhívjuk ügy a T. Tanitó urak, mint az iskola fenntartók figyelmét a „Zsér-fele" vegyi és prae­cisiós méglegekre, mint hazai gyártmányokra, melyek a természettan és vegytan tanításánál nélkülözlrellen tan és segédeszközök. Nyiregyháza, 1907. márc. hó 24. Siabolcsvármegye kir. tanfelügyelője. Lapunk e száma első lévén az új évnegyedben, tisztelettel kérjük az elő­fizetések megújítását s az esetleges hátrá­lékok beküldését. Tisztelettel: a „NYIRVIDÉK" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Rendkívüli közgyűlés. Szabolcsvármegye tör­vényhatósága e hó l(i-dikán rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából az állandó választmány 13-ikán tart ülést. A közgyűlésen fogják megválasztani az újonnan szervezett nyiradonyi járás főszolgabiráját. — Gyermeknap. Az Országos Gyermekvédő Liga folyó hó 2-án és 3-án országszerte gyermeknapot tar­tott. Gyűjtést rendezett az elhagyatott, elzüllött gyerme­kek gondozására, felsegitésére szükséges alap megterem­tése végett. Hogy a cél szép, s nemzeti szempontból is nagyérdekü, azt felesleges bővebben fejtegetni. A szülői gondozást nélkülöző kisdedeket az életnek, ez által számos munkás kezet, mely különben az elpusztulás veszélyének volna kitéve, a hazának megmenteni j— egyaránt Istennek tetsző és hasznos feladat; s aki erre csak egy fillért is áldozott, a nemzetnrentés nagy mun­kájához járult egy szemernyivel.. Ez a gondolat hozta létre az Országos Gyermekvédő Ligát; ez a munka adja meg a létjogosultságát. Minthogy pedig hangzatos jel­szavak a cél elérésére nem elegendők, Rökk Szilárdjaink is vajmi kevesen vannak, a nagy közönségre hárul a kötelesség, hogy a vezetőséget anyagiakbart támogassa. A közönség hozzájárulása természetesen nem kikény­szeritett, aminthogy nem is lehetne az : mindenki tet­szése szerint rójja le azt az összíget. amit megerőlte­tése nélkül leróhat. Az összerakott fillérek elvégre is tekintélyes összegre nőnek, amely lehetővé fogja tenni a feladat sikeres megoldását. Az általános gyűjtésnek egyik módja a gyermeknapok tartása. Forgalmasabb helyeken perselyek vannak kitéve, s a járó-kelő közön­ség bedobhatja áldozati filléreit A perselyek mellett a felügyeletet jószívű úrhölgyek vállalják Ugyan e napon a kereskedők bevételüknek bizonyos percentjét, — szin­tén ajánlkozás szerint — beszolgáltatják a Gyermekvédő Liga pénztárába. Ilyen gyermeknap volt egész Szabolcsmegyében, s nálunk, Nyíregyházán is kedden és szerdán. Az cg is mintha kedvezni akart volna, a hosszú tél után bájosan mosolygott. A városháza, a korona és a kaszinó előtt vidám hölgy csoportok üldögéltek, s mindenki már messziről láthatta hogy ott folyik a gyűjtés és felkeres­hette, vagy elkerülhette az áldozati helyet. Hogy keve­sen kerülték el, mutatja a gyűjtés eredménye, mely a három helyen összesen 929 K 41 lillért tesz ki A ke­reskedők percentjeivel ez összeg 1196 K 49 fillérre rug. Ugy a gyermeknap rendezésében közreműködőknek, mint a jótékony adakozóknak e helyütt mond köszöne­tet az Orsz. Gyermekvédő Liga. De azt hisszük, legna­gyobb köszönet lesz mégis az a hála fohász, mely a megmentendő gyermekek ajkán fog fakadni jóltevöikért. A két gyermeknap anyagi eredménye részletes tételekben a következő: Az egyes kereskedők és iparosok részéről: Szabó Dániel szíjgyártó 10 K, Hirschler Mór kereskedő 4 K. Kiss T. Emma kistőzsde 4 K, Varga János keresk. 10 K. Weisz Dezső keresk. 2 K. Briill Simon 5 K, Harsányi E., Friedlieber, Goldmann S., Steinberger A.. Salzberger Miksa 1—1 K, Schvartz Adolf 2 K, Halmágyi S. 1 K, Kreisler Simon, Spitz Ignácz, Czukoi Ferencz. Kertész Mór 2—2 K. Rosenthal Gábor 2 K 16 fillér, Rosenthal Vilmos 15 K, Glück Dávid 12 K, Kohn Ignácz 10 K. Deutsch Samu 5 K, Ferenczi-féle keresk. 4 K, Nagy­Gyula 5 K, Bartsch Gusztáv 30 K, Piringer J. utóda Borbély Béla 5 K, Taub Lajos, Kerekes Pál, Blumberg József 4—4 K. Schiller Gyula 3 K. Ruzsonyi Pál 10 K. Ungár Lipót 12 K, Deutsch József 3 K, Kiss Károly 4 K. Goldstein Antal 1 K 60 fillér, Hibján Gyula 5 K, Hibján Sámuel 10 K. Wassermann S. 2 K ; Kovács András ..

Next

/
Thumbnails
Contents