Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1907-03-31 / 13. szám
4 13-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. március 31. ban a fiuknál a fanemesités — fájdalom Nyíregyházán e téren is elvagyunk maradva, mert egy faiskolával sem rendelkeznek a tanítók — leányoknál a baromfi tenyésztés hálás dolog a tanitó kezében. Ahol alkalma van a tanítónak, különösen faluhelyen és tanyai iskolákban a tavaszi, őszi szép délutánokon vezesse ki növendékeit a szabad mezőre, erdőbe, patak, folyó mellé és ott beszéljen nekik a termeszet szépségeiről. Lánglelkü költőnk Petőfi Sándor is igy ir a természetről: „Óh természet, óh dicső természet I Melynyelv merne versenyezni véled ? Mily nagy vagy te ! mentül inkább hallgatsz, annál többet, annál szebbet mondasz." A tanítónak tehát, ha nemes, magasztos munkát akar végezni; ha vallásos, honszerctő ifjakat és leányokat akar adni az egyháznak, a hazának ; ha azt akarja, hogy az emberek könyörületesek legyenek a szegények, embertársaik iránt és minden ember embertársában Isten képére teremtett felebarátját és nem szolgáját lássa ; ha azt szerelné, hogy az emberek szive nyíljon meg a jótékony intézetek, társadalmi egyletek felsegélyezésére ; ha azt óhajtjuk, hogy az ember legyen irgalmas, könyörületes az állatok, madarak és fák iránt ; ha mondom mindezeket akarja a tanitó, úgy a családi életet körülvevő szeretet után legyen a tanítónak is meleg, érző szive, vegye körül a gondjaira bizott gyermekeket szeretetével és akkor a tanitványira sugárzott szeretet gazdag kamattal fog fizetni. Hogy mindez igy van, állításomat igazolja maga a közlemény írója, aki habár falusi iskolába jáit és nem a mai műveltséggel és képzettséggel biró tanítótól tanult, de mégis érző szivet és szép értelmet hozott az iskolából, mert tanítója szeretettel tanított és az állatok, madarak, fák megbecsülésére már 30 évvel ezelőtt is felhívta növendékei figyelmét. Igyekezzünk valamennyien vállvetve növendékeink szivét a természet e néma szenvedői felé fordítani. Vigyék a gyermekek az iskolából az állatok, madarak és fák vedelmét a szülei házba, felnőve az életbe. Ök ta nitsák otthol a szüléket és testvéreiket az állatvédelemre. Együttesen működve szerezzünk híveket az állatvédő egyetület számára a társadalom minden rétegéből és akkor az eredmény nem fog elmaradni. Nyíregyházán elemi iskolai, polgári iskolai tanitó, gimnáziumi tanár összesen: 74 van. Ha mindenki csak 1 tagot szerez már magában tekintélyes szám és a májusban tartandó járásköri gyűlésen az alakuló gyűlést Nyiregyháza város társadalmának bevonásával bátran meglehet tartani. Bízom Kartársaim ismert buzgalmában és ügyszeretetében s a helybeli társadalom úgy férfi mint nő tagjainak hathatós támogatásában. Knbacska Istv án, ta nitó. Giardinetto. A tör vény előtt. E.: Hogy segítette ön a bátyját ? Kormány Gábor: Ugy, hogy bátyám két évig özvegy lévén, ruháját az én feleségem kimosván, soha haragba nem lévén, az ütés a rudas hordó rúddal történvén, illő testvéri szeretetben lévén. * Tanú: Fuvar bért kérek. Kormány G.: Kend is kapott egy pofot, hát kitelik abból. * E.: Mily értelmiséggel bír a vádlott ? Orvos: Állásának megfelelő értelmiséggel biró, tudatlan nő. * E.: Mondja utánam az esküt. Én . . . Vádlott: Én. E.: Mondja a nevét. Vádlott: Papp János . . . hisz már mondtam. E.: Be van kend rúgva. Vádlott: Csak piczczes vagyok kérem. * E.: Tudj-e mivel van vádolva ? Nagy József: Könyv nélkül nem tudom. * E.: Miért nyomta Köles Pálnak oldalába a kést ? Békuk László: Azért mert az oromat a szájába vette és tisztára megette volna, hogyha oldalba nem biztatom. * E.: (K. sértetthez aki nagyon sokat beszél) Nana ne beszéljen olyan sokat, egyelőre amit nem kérdek, csak arra leleljen. * E.: Hogy kezdődött a lakodalomban a verekedés ? Hajdú Ferenc: Ugy hogy mikor a tányérok már tele voltak mártással, Prekuk Laci elkezdte hajigálni ugy. hogy az egész lakodalmas nép szószba jutott. * Rutkai Gábor vádlott: Kifogásolom a Balog Gábor tanú ellenem tett vallomását, mert haragosom, a lován elkövetett becsület sértés miatt. Balog Gábor: Igaz kérem, azt mondta, hogy rühes, a lovamra, akivel én a kenyeremet keresem. * E. : Miért volt ön büntetve ? Hudák J.: Rendőr pofozás vétsége miatt. * E.: Hol perelte önt Nagy Benjámin ? Mandel : Fü Zoltán szolgabíró urnái. (Zoltán J. főszolgabíró.) * E.: Ács Mihály, miért ütötte ön pofon — Kruták Mihályt ? Ács: Én csak szerelemből és nem haragból tettem. Kruták (közbe szól) Hát kérem akkor én is csak szerelemből nyomtam belé a kést. * E. ? Mit csinált maga a verekedők közt ? Révész József: Hát alásan kérem, én részegen csak ott ábrándoztam köitük. Önálló vámterület és nemzeti bank. Két népgyűlés folyt le a mult vasárnap vármegyénkben : Nyíregyházán és Kisvárdán az önálló vámterület s a nemzeti bank felállítása érdekében. A nyíregyházi népgyűlést Somogyi Gyula, a nyíregyházi 48-as és függetlenségi párt elnöke és Stoller Ferenc ipartestületi elnök hívták össze, a városháza udvarára. A rossz idő miatt azonban a nagyteremben kellett megtartani a népgyűlést. A zsúfolásig megtelt helyiségben Májerszky Béla polgármester üdvözölte a megjelenteket. Indítványára Somogyi Gyula és Stoller Ferenc elnökükül megválasztatván Somogyi Gyula rövid beszédben vázolta a népgyűlés összehívásának célját, miután jegyzőül dr. Vietórisz István megválasztatott, átadta a szót dr. Szabó Lászlónak, ki részletesen s mindenki által megérthető teljes világossággal ismertette a szőnyegen levő kérdéseket s előterjesztette ezután a következő határozati javaslatot: Határozati javaslat. A nyíregyházi függetlenségi és 48-as párt, valamint a nyíregyházi ipartestület együttes meghívása alapján ma megtartott népgyűlés egyértelmű s egvérzelmü határozataként ezennel kinyilatkoztatja: hogy a jelenlegi magyar kormány megalkuvást kizáró hazafisága iránt teljes bizalommal viseltetik ; az osztrákok jogtalan évtörvénytelen tulköveteléseivel szemben azonban szükségesnek tartja a leghatározottabban manifestálni azt is : miszerint a magyar önálló nemzeti banknak már az 1911-ik évtől és a teljesen önálló magyar vámterületnek legkésőbb az 1917-ik évtől létesítését, a jelenlegi quotának lehető leszállítását, alkotmányunk biztositékainak mielőbb törvénybe iktatását és az 1917% éven tul terjedő időre mindenben a magyar nemzet teljesen szabad,' független intézkedési jogának biztosítását semmi körülmények között és semmiféle ellenértékért fel nem adható' magyar nemzeti absolut jognak, és közkincsnek megóvni kívánja. A népgyűlés a határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadta. A Kisvárdán tartott népgyűlés a következő sorokat intézte Wekerle Sándor miniszterelnökhöz: A kisvárdai általános iparte tületnek mindig független zászló ala sorakozó 36C ta.-ja rendkívüli közgyűlésének egyhangú határoz,.tából továbbra is rendületlen bizalommal ragaszkodva nagymcllóságodhoz, kéri az önálló vámterület és magyar nemzeti banknak mielőbbi megvalósítására, mert feladva '«•/• elvet, meghal az eszme : örökös rabigát hord majdan e nemzet. Bencs Mihály s. k. ipt. elnök. Balogh János s. k. iparhat. biztos. A képviselőházhoz pedig; a következő kérvényt küldték: Kisvárda Általános Ipirtestülete mai napon tartott rendkívüli közgyűlésében tárgyalta azt, hogy a magyar kormány az os trák kormánnyal kiegyezést köt Tekintettel arra, hogy Magyarország iparos osztályának felvirágozása az önálló magyar vámterülettől és az önálló magyar nemzeti banktól függ, egyhangúlag elhatározta : hogy a mélyen tisztelt országgyűlési képviselőházhoz kérelemmel t'ordu aziránt, miszerint az önálló vámterü'etet 1917. évi január hó elsejevel ténylegesen léptesse életbe, a vámsorompókat állítsa fel. 1910. január 1-én tul a közös j'gybank intézményét semmi szín alatt fenn ne tartsa, hanem az önálló Magyar Nemzeti Bankot léptesse életbe. Készpénzfizetések felvételére a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg, miután ennek semmi gátló akadálya nincs. A kvóta semmi körülmények közölt fel ne emeltessék, 1917. január 1-én tul terjedő időre még az önálló vámterület álapján se köttessék egyezség az osztrák kormánnyal. — Tiszteletlel kérjük az országgyűlés képviselőházát, hogy ezen kérvényünk a magyar kormánynak pártolólag kiadassék. TANÜGY. Tanítók, iskolai gondnokságok és iskolaszékek figyelmébe. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úr 53.201—00. sz. rendeletével a milleniumi évben alapított „Magyar Gazdaszövetség"-et, mely azt a nemes feladatot tűzte maga elé, hogy a magyar gazdaosztálynak, főleg pedig a kisembereknek jogos érdekeit megvédje s közérdekű törekvéseit istápolja, mint oly szervezetet, mely különösen a középosztály és az alsó néposztály érdekeit védi, az illetékes köröknek figyelmébe ajánlja. Ezen szövetség munkásságává! azt igyekszik elérni, hogy tömörítse és szervezze a szétszórt erőket s azokkal megismertesse a közállapotainkban s életviszonyainkban mutatkozó bajokat s azok kutforrásait a jobb jövő megvalósítására szolgáló eszközök birtokába óhajtja juttatni őket. E végből gazdaköröket és szövetkezeteket alakit, népkönyvtárakat létesít, népszerű felolvasásokat rendez, népies olvasmányokat oszt ki ingyen s ilykép a mellett, hogy az egyps társadalmi osztályok ellentétes törekvéseit kiegyenlíteni s cz által a békés fejlődést biztosítani igyekszik, a nép szellemi és erkölcsi színvonalának emelését is hathatósan előmozdítja. E cel elérése első sorban a miniszter úr a hazai tanítóságot, mint a magyar társadalom egyik legműveltebb elemét, niely műveltségénél s állásából folyó nemes kötelességénél fogva hivatva van az alsóbb rétegek vezetésére, óbajija megnyerni. S minthogy a szövetség programmjához liiven tagjai részére alább felsorolt, számottevő előnyöket is biztosit, magunk részéről is hathatós támogatásban kívánjuk részesíteni: És pedig: tagjai több napi és s jpra mérsékelt dijjal fizethetnek elö: az általa alapított s már mint egy 000 működésben levő szövetkezettől megbízható, s jutányos árakban számított fogyasztási cikkeket szerezhetnek be : az ,,Első Magyar Gépgyár Részvénytársaságától 15 tói 25-ig árkedvezmény mellett gazdasági gépeket rendelhetnek meg : a Szövetség kiadásában hetenként készer megjelenő: „Magyar Gazdák szemléje" c. folyóirat, n elynek évi előfizetései dija 10, illetve 12 kor. a 1'2 korona tvi tagsági díj fejében jár stb. Tehát a csekély tagsági díj a nyújtott előnyökkel szemben nemcsak számba nem jöhet, de a szövetkezés terén történő beszerzések által meg is térül. Felkérem ezért szabolcsvármegye hazafias, hivatásának magaslatán álló tanítóit hassanak oda, hogy mindazon községek, melyek iskoláikat és óvodáikat az adózók kisebb megterhelése melleit tartják fenn, iskoláik illetve óvodáiknak tagokul leendő belépését szintén elhatározzák, továbbá felkérem az állami községi és magán jellegű iskolák, a gazdasági, főleg pedig a külön szaktanitás gazd. ismétlő iskolák tanítóit, az óvónőket az ifjúsági egyesületek vezetőit, hogy a szövetség feladatát, célját, eszközeit, a nyújtott előnyöket ismertessék, tagokul leendő belépésére, szövetkezetek alapítására, gazdakörök szervezésére, s ezekkel kapcsolatosan népkönyvtárak létesítésére buzdítsák községük lakóik és elöljáróit. Végül eljárásuk eredményéről esetről-esetre szíveskedjenek hivatalomat értesíteni, hogy a gazdakörök, ifjúsági egyesületek illetve azok vezetőinek működéséről erkölcsi és anyagi támogatás szempontjából a vallásés közokt. m. kir. miniszter úrhoz jelentést tehessek. Nyiregyháza, 1907. márcz. 16. Ur. Wilt György. kir. tanfelügyelő. Tanítók és iskol fentartók figyelmébeA vallás- és közoktatásügyi m. k. Miniszter úr 1900. évi április hó 27-én 26 120—900. sz. a. felelte fontos rendeletet adott. E rendelet kötelességévé teszi minden bármely iskolánál működő tanítónak, hogy évenkint (leginkább tavasszal,.május hó) egyszer a: „Madarak és Fák napja" ünnepét tartsa meg iskolájában. A vármegye közigazgatási bizottsága 1303-906. Kb. számú határozatával erre nézve bő felvilágosítást nyújt a tanítók és iskolafentartóknak. Minthogy a „Fak Napja" megtartása, illetve annak alkalmával ültetendő eperfák engedélyezése céljából az iskolák tömegesen fordulnak a szekszárdi m. kir. selyemtenyésztési felügyelőséghez, tudomásvéttl és további eljárás végett a következőket ajánljuk figyelembe: A selyemtenyésztési felügyelőségnek úgy az áll. és törvényhatósági utak befásitására, mint a selyemtermeléssel nagyban foglalkozó községek szükségleteire nagymennyiségű eperfát kell fenntartania, néhány évig csak korlátolt mennyiségű fa bocsátható a tanítók rendelkezésére (8577—907. sz. VK. min. rend.) Ez okból kifolyólag felhívjuk e tankerület tanítóit, hogy folyó évi szederfa szükségletüket azonnal, a jövő években szükséges mennyiséget pedig minden év január végéig közvetlen a szekszárdi m. kir. selyemtenyésztési felügyelőségnél jelentsek be. Egyben értesítjük úgy a tanitó urakat, mint az iskolafenntartókat, hogy a felügyelőség szívesen ad 2—3 éves magágyi szederfa csemetéket, melyek vagy tovább iskolázásra, vagy pedig eleven sövények létesítésére használhatók fel. A felügyelőség utasítást is ád, mely szerint ezen fák kezelendők. Végül figyelmükbe ajánljuk a vallás és közokt. m. kir. miniszter úrnak f. évi márczius hó 7-én kelt 112.508 -906 sz. rendeletét, mely szorosan összefügg a „Madarak és Fák Napja" 20.120—906. sz. rendelettel. Ugyanis: llermann Ottó a „Magyar Ornithologiai Központ" igazgatója az országban duló madárirtás ellen intézkedést kért. A fentebb hivatkozott min. rendelet ennek megakadályozása végett adatott ki, melynek értelmében felhívjuk ezen tankerület összes, nemesen gon • dolkozó tanítóit, hogy különösen a gumipuskák és parittyák használatát es az ezekkel űzött madárirtást szigorúan tiltsák el, egyáltalában tegyenek meg mindent az észszerű madárvédelem érdekében. Sikerült munkát irt „Madarak és Fák Napja" c. alatt Vaday József nagyváradi községi igazgató taniló. A mű ára egy korona. Kapható szerzőnél Nagyváradon. Nyíregyháza, 1907. márc. hó 18. Szaholcsvármegye kir. tanfelügyelője. Szabofcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A debreceni m. kir. gazdasági akadémia pallagi majorudvarán Április hó 6-án d. u. 2—5 óráig az uj amerikai tengerivető-gép fog bemutaltatni, melynek segélyével a tengerit ugy vagyunk képesek fészekbe vetni, hogy az hosszába és keresztben fogatos erővel megmunkálható lesz. Tekintettel a naponként jelentkező munkáshiányra, e gép rendkívüli előnyt jpjent a tengeri termelő gazdákra s ez indította az akadémiát arra, hogy ez uj gépet necsak tanítványainak mutassa be, hanem alkalmat nyújtson az érdeklődő gazdaközönségnek is o gép működésével megismerkedni. Felhívjuk tehát gazdatársainkat, hogy a fent jelzett időben és helyen mentől számosabban megjeleni szíveskedjenek. Lapunk e száma utolsó lévén ez évnegyedben, tisztelettel kérjük az díjfizetések szíves megújítását. Tisztelettel: a „NYÍRVIDÉK" kiadóhivatala. Bartsch Ottó né divatszalonja Nyiregyháza, Széchényi-tér 3. sz. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű hölgykőzönséget, hogy a tavaszi és nyári IVIODELL KALAPOK megérkeztek, melyek mielőbbi szíves megtekintését kérem. ^27—5—1
