Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-09-09 / 36. szám

% 1906. szeptember 23. N Y I R V I D É K 38-ik szám. 5 Ma az igazi koldusokat, az igazán vagyontalan és munkaképtelen szegényeket a város taitja PI a szegényházban. Igen tisztességesen és igen helyesen. Mikor a szegényházit felépítették és megnyitották, azt hittük miednyájan, hogy végre valahára teljesen megszabadultunk azoktól a nemcsak szánalmat, de a leglöbbnyire undort is keltő alakoktól, akikről tudvalevő, hogy épen a könyörületes lelkek megnyeré e érdekében azon igyekeznek, hogy mennél szánalmat ébresztőbb megjelenésűek legyenek. Hiszen testi fogyatlwásaik lehető szemléltetése mellett főgondjuk a mennél rongyosabb és piszkosabb öltözék volt. Valósággal egyenruhájuk volt a kéregeteshez. Nem kis áldozatot hozott a város a szegényház felállításával. Nem kis áldozatot hoz ma a is annak fenntartásával. Bár az akkor a közgyűlés elé tárt számszerű adatok szerint kevesebb teher jut a város adófizető polgáraira a szegényeknek ilyes módon való ellátása folytán, mint amennyit addig a kéregetőknek egy-egy év folyamin adóztak. Ugy látszik azonban, hogy a szegény ügy rendezése nem hozta meg a kívánt eredményt. Mert a helyzet ma rosszabb, m nt volt. Ma megvan a szegényház és mégis megvannak a koldulók. Az adófizető polgárok tehát két úton is megvannak terhelve a szegények eltartásával. Hibás ugyan maga az adakozó közönség is, amely tudja, hogy az igazán arra szorulókat el

1 art ja a város s mégis, odaadja alamizsnáját a hozzá folyamodóknak. Ámde a jótékonyság gyakoriásat nem lehet s nem is volna humánus dolog kiirtani az emberiségből. Viszont különösen a házról-házru járó kéregetők — nem ritkán erőteljes, robusztus férfiak — annyira követelőzők és olyan félelmetes alakok, hogy különösen a háziasszonyok inkább odaadják azt a pár fillért, csakhogy megszabaduljanak tólüs. Sőt egyenesen felelemből is adnak nekik, csak álljanak odébb. Pedig, úgy lehet, egész jól tudják csak a legközelebbi korcsmáig állanak odább. Itt tehát a hatoságnak kell erélyes kézzel közbelépni. Nem rendszabályokkal és tiltó láblakkal, hanem teltekkel. Szigorúan kell ellenőrizni és megakadályozni a tiltva levő koldulást. Példás büntetéssel kell sújtani azt, akit rajta értek, hogy ne csak neki menjen el a kedve a kéregetéstől, hinem vegyen példát sorsán más is. Keztyüs kézzel, álh imánizmussal az ilyen fekélyeket ném lehel kiirtani Csak következetes szigorral. A rendőrségié vár természetesen ez a feladat. Ha komolyan és ki'artoan akarja, ine,- is felelhet ennek a feladatának. Ha pedig annak sem lud megfelelni a rendőrlegény arravalóságának hiánya miatt, akkor csakugyan itt az ideje, hogy a külső rendészeti teendők teljesítése a cser.dőrtégre bizassék. Felényi csendőr, mint a hány rendőre van ma a városnak, hamarosan rendet teremtene ezen a téren is. S akkor nem kellene megkérdőjelezni azt a tilalmat, amely a sorompónál olvasható, hogy „Nyíregyháza város területén tilos a koldulás?" Dalegyleti ügyek. Másfél év óla a dalegylet a vajúdás korszakát élte le, mely alaposan megbénította az egylet szerveit. Kicsinyes dologból nagy baj nőtt! Azonban Istennek hála folyó évi szeptember hó 2 án megtartott elnökválasztó közgyűlés leemelte az egylet testéről azt a nehéz követ, mely a daltestvéri szeretet és a hasznos nemzeti munka útjában állolt. A regi elnök: Bogár Lajos, ki a dalárda bölcsőjénél jelen volt, ki 20 év ota annak élén állott, megunta a dalegyletben másfél év előtt keletkezett súrlódásokat, az elnöki állásról lemondott. S mintha a viszonyok összeesküdtek volna a dalegylet ellen, a régi elnököt, ki magának az egylet történetében elévülhetetlen érdemeket szerzett, visszaszerezni nem sikerült. A dalegylet figyelme ekkor egy másik, egy idalisztikus férfiúra irányult, kit Bogár Lijos volt elnök helyére legalkalmasabbnak remeit és gondolt. Ez a fertiu: Dr Garay Kálmán ügybuzgó elnök lett, ki egy év alatt páratlan odaadásaval az ö dalárdájat a hasznns munka mezejére vezette. A/onbun közbeszólt a végzet I Mikor már biztos révben evezett a dalegylel akkor ütött le reá a váratlan csapás: az uj, a szeretett elnök: Dr. Garay Kálmán a halai fia lett! A dalegylet fájdalommal eltemette és megsiratta az elnököt, ki egy rövid év alatt a sziveket felmelegíteni és egymáshoz szorosabbra fűzni tudta. Béke poraira I Hogy a megkezdett munkásság le ne hullassa idő előtt erő gyümölcseit, a dalegyltt figyelme benső ragaszkodással ismét Bigár Lajos, régi elnök, a da'egylet megteremtőjere irányult, kit a dulegylet a legnagyobb örömmel vezetőjének ismét megtartani óhajtott volna, jövőre való tekintettel, de sajnos, dacára levélbeli és szóbeli kérelmüknek, őt arra rábirni nem sikerült. Igy a dalegylet kénytelen volt az ő személyeiül eltekinti ni. Miután pedig a dalárdán kivül oly alkalmas elnököt nem sikerült felfedezni, kire az egylet vezetését bizalommal átruházni lehetett volna, a dalegyleti közgyűlés a lelkes ügyvezető elnököt: Dr. Prok Gyulát elnöknek s helyébe alelnöki állásra egyhangú akarattal Dr. Szabó Lászlót választotta. Az egyhangú megválas/lásu at mindke'ten kész örömmel elfogadlak és megígértek, miszerint megtesznek és elkövetnek mindent, a mi a nemzeti törekvéseket, a magyar szabadság eszmeit diadalra juttalja és ezentúl ezt a célt az összhangzatos magyar harmónia, magyar dalok művelése és ápolása által is lelkesedéssel szolgálni fogják. Erőt és kitartást ezen munkakörhöz.! Az elnökök megválasztása ulán a litkári állást Fazék es János dalegyleti taggal töltötte be a közgyűlés. A beteg Bacsó Béla pénztárnok helyébe pedig Kovács György működő tag választatott meg. Választmányi tagokul a tisztikaron kivül a következők választattak: Krecsák János, Pál János, Lijek József, Illés József, Varga Ferenc, Sztatkievits Ruman, Máyer Ferenc és Orsovszky Gyula működő tagok. A dalegylet ilyettén uj erőkkel szervezkedvén kimondta, miszerint az 1907-ik ev nyarán, Egerben tartandó orsz. dilversenyen részt vesz, mint versenyző es működő egylet. Egyúttal kijelentette azt is, hogy a dalegyleti tagok közül csak azokat fogja ilyenekül tekinteni, kik a kitűzött órakon pontos n megjelennek s ott szorgalommal tanulni fogják az időközönként kiiűzött darabokat. A pontatlan tagok pedig sem a dalestélyeken, sem versenyen karban nem énekelhetnek és egyleli kedvezményekben nem részesülhetnek. Ezen fontos és az egylet életébe vágó ügyek elintézése ulán egy örvendetes indítvány tétetett az elnöki székből. Nevezetesen az elnök előadja, hogy a dalegylet utóbbi idóben kieseit a közönség szereteteből es egy másik tényező foglalta el a helyét, minek megtörtenni, tekintve a dalegylet kulturális celjat, mely hivatva van a nemzeti dalt, a nemzeti törekvéseket min den iranyban diadalra juttatni, nem lett volna szabad. A mai nappal a dalegyletnek újszaka kezdődik ez ókból a dalegyletnek első kötelessége oly összeköttetést keresni az egylet életén kivül, mely előlegezi mindazt, amit a nyíregyházi művelt közönségnél elvesztett. Indítványozza tehát, miszerint a szorgalmas munka nemesítése mellett, gróf Vay Gábor főispán őméltóságát valassza meg az egylet di=zelnökének, kinek nevéhez fűződik mindaz, ami a magyar kuliurat, a nemzeti törekveseket a legmagasabb színvonalra emelheti. A közgyűlés az elnök indítványát egyhangú lelkesedéssel ellogadta és gróf Vay Gábor őméltóságát a legnagyobb örömmel diszelnökének megválasztja, miről főispán őméltóságát, a dalegylet küldöttség által értesíteni fogja. Több tárgy nenr lévén, elnök azzal a tudattal rekesztette be a közgyűlést, miszerint a vajúdás korszaka mai nappal bezárult és egy boldogító és munkás időszak hajnala előtt all a dalegylet! Titkár. * * * Más oldalról a következő tudósítást vettük : A városi dalegylet közgyűlése. A Dr. Garay Kálmán dalegyesületi elnök váratlan elhalálozásával ismét válságos helyzetbe került városi dalegyesület szeptember másodikán a városháza nagytermében rendkívüli tisztújító közgyűlést tartott, amelyen az egylet tagjai csaknem teljes számmal jelentek meg. A közgyűlést dr. Prok Gyula alelnök vezette, meleg szavakban emlékezvén meg arról a nagy vesztességről, tmely a dalegyesüktet dr. Garay Kálmán lelkes és- ügybuzgó elnöke elhalálozásává! érte. Indítványára egyhingulug elhatározta a közgyűlés, hogy erdemeit jegyzőkönyvében megörökíti, s a gyászolo esaládhoz részvétiratot intéz. Nagy lelkesedest keltett az elelnök azon índitvanya mellyel diszelnökke grof Vay Gábor főispán megválasztását javasolta, amit a közgyűlés tüntető egyértelműséggel elfoga dott. Azután elnökké dr. Prok Gyulát, aklnökké dr. Szabó László ügyvédet, titkárrá Fazekas Jánost pénztárossá pedig Kovács György dalegyesületí tagokat választotta meg. Elhatározta végül a közgyűlés, hogy az l'J07. év nyarán Egerben tartandó országos dalversenyen versenyzőként részt fog venni. A „Nyír vidék" Közönségéhez! Nyíregyházán ezelőtt „Héttői Hirlap'

1 címmel megjelent újság a nevét „Nyírvidéki Hirlap"-ra változtatta. Kérjük a Nyirvidék előfizetőit, hirdetőit, munkatársait és olvasóit, hogy a lapunknak szánt pénzküldemények, hirdetések, közlemények, tudósítások megcidlZÓsénél a „Nyírvidék" címre a legnagyobb figyelmet torditani szíveskedjenek, nehogy a nekünk szánt küldemények avatatlan kezekbe kerüljenek. (Címnek tökéletesen elegendő: „Nyirvidék" Nyíregyháza.) A „NYlRVIDÉK" szerkesztősége. Telefon 139. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Kiállítás a Sóstón. A M. V. E. szabolc.-megyei osztályának kiállítása és ünnepélye gyönyörű időben, a közönség óriási érdeklődésé mellett folyt le tegnap e ho 8-án a Sóstón. Már a kora reggeli órákban zsúfolt vonatok szállították a érdeklődőket a Sóstóra. Mindenki igyekezett, hogy minél hamarább ott lehessen a kiádilás sz nhelyén, a mely igazan jóleső, nem várt meglepetésben részesítette az érdeklődőket. A „Nyirvidék" e hó 6-iki rendkívüli kiadása teljesen felölelte az egész műsort, kiállítást és ünnepséget, ismertetve azok lefolyását, tárgyát, helyét és idejét. Gróf Vay Gáborné főispánné őméltósága es gróf Vay Gábor főispán ur őméltósága igazán csodálatra méltó faradhatatlan tevékenységét, a melyeta nagyszámú intéző bizottsággal karöltve fejtettek ki a 8-iki iparkiálli tás és ünnepségek érdekében, hála a Magyarok Istenének teljes siker koronázta. A kis vasút minden vonata zsúfoltan érkezett meg a Sóstóra, ugy, hogy a közönséget több ezer emberre lehet becsülni. Reggel 8 órakor IV < i \t ]; L ÍIOL.1 a városból, D.lelőtt 9 órakor érkeztek a Sóstóra gróf Vay Gibor, a kiállítás elnöke és neje, Zichy Mártha grófnő. Ekkorra a kiállítási nagyterem előtt már szép közönség gyűlt össze, melynek elén dr. Szabó László fogadta a grófi pirt néhány szivelyes szóval, s felkerte a grófot, mint elnökö', a kiállítás megnyitására. Vay Gábor gró/ rövid beszéddel nyitja meg a kiállítást. Nagy megrázkódtatásokon menlünk keresztül — úgymond — sok veszedelem érte ezt a nemzetet. De a megrázkódtatásokit, veszedelmeket Isten segedeltnevel, s a magyarságnak mindenkor tanúsított kótelességérzetével mindenkor szerencsésen kiheverte. L gnagyobb csapás volt az, amit a hódító külső politikai iparunkra mért. Ezt sínylettük hos zu időkön keresztül, igyekeztünk is ellene lenni, s ez igyekezet szülötte volt az 1843-ban Kossuth Lajos által megalakított Magyar Védő Egyesület. A mi vezérmui'kas-agunk nem uj, csak folytatasa a Kossuth által megkezdett, de akkor a vís'.onyok szomorú alakulása folytan félbeszakított munkának. De a fa, melynek a pusz'itás folylan csak gyökere maradt meg, ismét kihajtóit, szép tulipán viráget hozott, s a tulipán mindenhová elhalolva hirdeti: Pártoljuk a hazai ipart! Az újra eletre kelt M. V. Egyesületnek kötelessége, hogy felkeltse az erdeklődest a uiagyar ipar iránt. Erre módot nyuji azzal, hogy megmutatja a forrasokat, ahol magyar iparcikkek készü.nek, s megmutatja a közönségneK, hogy .zerezheti be közvetlenül ezen magyar cikkeket. A kereskedőket pedig, akik ajánlkoznak, ellmörzesnek veti alá A jelen kiállítás is ezen célokat szolgálja, s ezen cél szolgálatában állván, méltó, hogy minden magyar erdeklődjék iránta. A kiállítást megnyitottnak jelenti ki. Ezután Hoffmann Mihály neszéit még a kiállítok nevében, s fogadalmat tett, hogy minden igyekezetével rajta lesznek, hogy a magyar ipar terjeszteset szivvellelekkel előmozdítsák. Maga a magyar iparcikkek kiállítása várakozáson felüli képet mutaioit be. Meggyőződhettünk arról, hogy igenis van nekünk saját iparunk és hogy tz a mi iparunk nem is olyan rossz, mint a mnyennek azt m maguru hirdettük eddig. Szebbnél szebb, gyönyörűbbnél gyönyörűbb áru- és iparcikkeket produkaliak a kiállítók a kik nagyobbrészt mind Nyíregyháziak: kereskedők és iparosok, de ezenkívül igen sok előkelő es jó nevű kereskedő és gyáros sorakozott a nemes célra törekvők közé a messze vidékről is. Lehete len itt most részletesen foglalkoznunk a kiállítón tárgyakkal. Még csak a kiállítok névsorát sem adhatnánk teljes terjedelmeben — a kik, mulli rendkívüli kiadásunkban felsoroltakon kivül meg sokkal többen is vannak. Legyen elég itt az az általános megelégedés nyilvánítása, a mely az igazan érző magyar keblekből fakadt, örömre gyújtva a szíveket és a mely mondhatni kivétel nélkül minden szemlélő ajkaiéi elröppent a tegnapi nap fulyaman. Elrsm.rés illeti meg a kiállítok csoportját a kik a nemes groti par példáját követve, nem riaeiuk vissza óriási faradsag es nagy anyagi áldozatoktol — csakhogy a mai ünnep napot, a „ Magyar ipar" SzabolCitnegyei ünnep napjat azza tegyek — a mivé azt sikerúu is nekik tenniők. Hisszük, hogy emlékezetes marad ez a nap sokáig — örökké é= maradandó ^nyomokat, eredmenyekei fog tudni felmutatni a magyar ipar buzgó pánolasa teren. A kiálitas kiegeszitő részét az ünnepségek kepeztek a melyek a következő sorrendben folytak le: I. Gömblövés. Első lett dr. Pilissy István, második Rónay Jenő, harmadik Szomjas Gusztáv, negyedik Kubmyi Zoltán. II. Úrhölgyek kocsiversenye Első lett Miklós Margit saját fogdtá;al. Második Andrássy Ilona grófnő grof Széchenyi Béla fogatával. Harmadik Jeszenszky Alexa baronő gróf Dessewffy Béla logataval. Negyedik DessetvUy Míklosrie grófné ifj. Okolicsáuyi Lajos fjgataval. III. Taligás verseny. ELO a 79. Második a 61. és harmadik a ö8. szamu személyszállító taligás. A délután 2 órára tervezett szőlő es borászati értekezletet nagyszamu erdeklődő közönség részvelelevel meg a délelőtt folyamán megtartottak, a mar előre jelzett tárgysorozattal. Mindös=ze a M. Sz. 0. E. alelnöke Bernáth Béla orsz. kepviselő nem jelenhetett meg az eriekezleten, mivel Apponyi Albert groftal Jászberénybe kellett utaznia. Három sor bográcsban főtt ezalatt a halászlé és gulyás, sült a lacipecsenye és fonatus, mindannyi úrasszonyok felügyeiele alatt a szabadban es nagy sereg szép lany szolgalla lel az Ízletes magyar étkekéi az éhes vendégeknek. Remekbe készült minden — de voit is kelete ! A gazdasszonyok — a közönség javára lórtent — versenyet holt versenynek kell kijelentenünk. Mert hát első dijat csak nem adhatunk — mint a hogy megérdemelnek — mindegyiknei. Ebéd utan kezdetet vette a gömblövés íolytatása. Első lett: Csazik József (arany erem s brilnans nyakkendő tU; második Hrabovszky Guidoné, haimadiK Gara Miklós, negyedik Soldos Aulman, ötödik Dollá/c Jenö. A kettős golyókra való lövésnél első lett Rónay Jenö, második dr. Pdissy István, harmadik Csázik József. A délutáni lóversenyek sorozatai a; úrhölgyek vadászversenye nyitotta meg. A hetes mezőny t Reon István vezette a tálkával. Résztvetiek a versenyben: Andrássy Borbála és Ilona grofnók, Elek Elza, Horváth Reiué bárónő, Szunyoghy Kata, Vay Adámnc groine es Vay Gáborné grófné. Biro özv. Mtklos Liszloné. Első lett Andrássy Ilona grotiiő, második Elek Elza, harmadik Szunyoghy Kata. Urlovasok versenye. Részeveitek: Bakos Zoltán hdn., Hoffer László hdn., Aállay Frigyes, Reok István fhdn., Vay Gábor gróf, Vay László groi és Vay Miklós grof. Eiső lelt Vay Miklós grof (Vay Truor grof fia), második Reök István, harmadik Bakoss Zoltán. A mezőgazdák versenyében negy io alloti a zászló • hoz: Zithureczky tiakkeivs ket lova, Horváth fiakkeresnek'egy lova és R:c-u József oro.i gazda egy lova. Tehát az egész Szabolcsvarmegyebői egyelőn egy szorosabb értelemben vett gazda állott ki lovával. A Horváth András és Zalhureczky egyik lo'-a mindjárt az első